Ellenzék, 1929. február (50. évfolyam, 25-47. szám)

1929-02-01 / 25. szám

2• oldsd­* пэк az az álláspontja, ha figyelm­be vesszük azt, hogy például a kolozsvári háziezred zenekará­nak csak egyedül évenként 300.000 lej segélyt ad a város. Kolozsvár polgárságának többsége még ma is kisebbségekből áll, min­den ellenkező tendencia dacára. A kisebbségiek fizetik a közterhek orosz­­lá­n részét és így a kisebbségiek nem­esek elvárhatják, de joggal meg is követelhetik, hogy kulturális intéz­ményei ne legyenek ennek a vá­rosnak mostoha gyermekei. Műi lesz a fsöili izgatási rolerajavistailma? Kolozsvár,­­fiz Ellenzék tudósítójá­tól.) A közigazgatási reformról írt tegnapi cikkünkre nyomban lapunk megjelenése után választ adott a kor­mány sajtóügynökségének kolozsvári irodája, legilletékesebb helyről nyert információk és felhatalmazások alap­ján közölte, hogy a bukaresti és az erdélyi sajtóban a reformra vonat­kozó hírek minden alapot nélkülöz­nek, mert a tervezetet dr. Boila Ro­mulus, a kolozsvári egyetem közjogi tanára és a szenátus elnöke az el­múlt héten fejezte be ,és nyújtotta át Maria miniszterelnöknek és abból a nyilvánosság részére semmi pozitívum nem juthat mind­addig, amíg Maniu a tervezetet személyesen át nem tanulmá­nyozta. A Rador kommünikéje azt is meg­jegyzi, hogy a lapokban megjelent reform­részletek semmi összefüggés­ben nincsenek a készülő törvényja­vaslattal, hanem részben bizonyos érdekképviseletek memorandumainak kommentárjai, részben pedig kitalá­lások. Azt is jelzi a sajtóügynökség, hogy dr. Boila Romulus valószínűleg a jövő héten fogja a miniszterelnök­kel és a bizottság többi tagjaival a reformjavaslatot végleges formába önteni és nyilvánosságra hozni. A kommüniké nem tesz semmilyen konkrét megjegyzést a lapokban, elterjedt részlethírekre, de hang­súlyozza, hogy az erdélyi tisztvise­lők egyesülezete által elkészített ter­vezet nem befolyásolta a törvényja­vaslat elkészítését. Ez a mondat tá­­gabb értelmezésben azt jelenti, hogy a tegnapi cikkünkben bírálat tár­gyává tett tervezgetések nélkülözik az alapot. E szerint tehát nem volna szó sérelmes megyehatár-kiigazításról s az autonómia is kellő mértékben érvényesülne. Ha valóban így lesz, annak csak örülni lehet. Szeretnék remélni, hogy a nemzeti­ parasztpárt az oly sokat kárhoztatott centralisz­­tikus rendszert a tiszta demokrácia szellemében fogja megváltoztatni és nem ad helyet a javaslatban azok­nak a törekvéseknek, amelyek tíz év alatt mindig a párturalom biztosítá­sát és a kisebbségi népek jogainak megcsorbítását célozták. A külügyi bizottság letár­gyalta a Kellogg-paktumot Bukarest.­­Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Tegnap délután tartotta első ülését a kamara külügyi bizottsága Isopescu Grecus elnöklete alatt és letárgyalta a Kallogg-paktum ratifi­­kálására vonatkozó javaslatot. A bi­zottság vitájában a Magyar Párt ré­széről Jakabffy Elemér és báró Szentkereszthy Béla, a német párt képviseletében pedig dr. Brandsch Rudolf vettek részt. A bizottság ma terjeszti a ratifi­kációs javaslatot a parlament elé, amely valószínűleg minden különö­sebb hozzászólás nélkül megszavazza. Ú­j árverési erdsímény □adunk a késedelmes adós terhére a kercak. terv. 306. §-a alapján közjegyzó alján nyilvános árverésen Clujon Strada Paris 53. számú telepünkön 1929. január 31-én délután 3 órakor 42 drb. szép ke­leti szőnyeget. Vételi illeték vevőt terheli. Deutsch Testvérek. тхшяяк 50. év, 25. szám. Poincare Franciaorszá­g ügn­enségét h­ánytorgatja fel Szásszal szemben -----------------­ Milliárdokba került Elzász újjáépítése s mégis autonómiát kíván a hálátlan országrész Páris. (Az Ellenzék távirata.) Az elzászi kérdés, francia politikai ve­zető körök minden erőfeszítése el­lenére a köztársaság legnehezebb és legkevésbé megoldhatónak látszó po­litikai problémái közé került. A fran­cia nacionalizmus azt az Elzászt, mely most önálló egyéniségét a fran­cia centralizáló kormányokkal szem­ben és olyan elkeseredett küzdelem­mel kénytelen védeni, mint annak­idején a porosz kormányokkal szem­ben, árulónak akarja bélyegezni. El­zászi autonómisták védekeznek a vád ellen a párisi kamarában is, de meg­értésre nem igen találnak még a baloldali pártoknál sem, melyek szin­tén a centralizmus barátai és az el­zászi autonómista törekvésekben kon­zervativizmust látnak. Tegnap a kamarában Dahler el­zászi autonómista képviselő szólalt fel, tiltakozva az ellen, hogy az auto­nómistákat Franciaországtól való el­válási törekvésekkel vádolják. Kije­lentései közben a kamara nagy része állandóan zajongott és a zajongás lármás tiltakozássá fokozódott, mikor az elzászi városok neveit német nyel­ven illetve az elzászi lájszólásálta­ hasz­nált nevekkel jelölte meg. Dahler után azonnal Poincaré emel­kedett szólásra­­és beszédében külö­nösen azt hangoztatta, hogy Fran­ciaország milyen nagylelkűen visel­kedett Elzásszal szemben. Költség­­vetési tételeket olvasott fel, melyek­kel azt akarta bizonyítani, hogy El­zász Lotharinffot a francia kormány megkülönböztetett elbánásban része­sítette. A pénzbeváltásnál is — foly­tatta Poincaré — az elzászi nép rossz márkáit jó francia pénzzel cserélték ki, a háború dúlásait leg­elsősorban Elzászban­­hozták helyre a francia kormányok, amelyek nagy erővel segítettek fellendíteni Elzász Lotharingia iparát és kereskedel­mét is. Ma is Elzász Franciaországnak az a pontja, ahol munkanélküliséget nem ismernek. Mindez Franciaor­szágnak sok milliárdjdba került. Csak csodálkozni lehet tehát azon —­ vé­gezte beszédét a francia miniszter­­elnök —, hogy az új területeken autonomista mozgalmak ütik fel a fejüket. Poincaré beszédében termé­szetesen figyelmen kívül hagyta, hogy az elzászi autonómista mozga­lom nem gazdasági, hanem egészen más okok következménye. Huszonhét luxusai a bukaresti Sironi-garázsban Bukarest. (Az Ellenzék tudósítóától.) A Soisiana Bonapartén lévő Sironi-garázs felügyelő gépésze, Keresztes András, carbid-lámpával a kezé­ben, végezte az éjjeli ellenőrző útját. Egy gum­­icsőben megbotlott, a lám­pát elejtette, amely felrobbant A garázsban néhány hordó benzin volt fel­raktározva a így pillanatok alatt bekövetkezett a katasztrófa. A benzin fel­robbant és lángba borította az egész ügyletet. Keresztes András súlyos égési sebekkel alig tudott kimenekülni az udvarra. A garázsban huszonhét luxus­autó égett el, amelyeket magánosok helyeztek el a sűtött garázsban éjsza­kára. A kár többmillió lejt tesz ki. Mosoiu tábornok fiának tanári kated­ráját el akarja perelni egyik kollegája Küzdelem a nagyváradi jogakadémia római jogtanszékéért Nagyvárad. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Mosoiu Traján tábornok fia Mosoiu Tiberius, egy külföldi egye­temeket megjárt ambiciózus fiatal­ember, édesapjának hatalmas védő­szárnyai alatt a Bratianu-rezsim szá­mára termékeny légkörben biztató politikai karriernek lendült. Elnyerte az egyik bihari képviselői mandátu­mot és jelentős pozícióhoz jutott Bukarest irodalmi és publicisztikai világában. A fiatal Mosoiu azonban tanári katedrára is áhítozott. Ismerte az ambícióját Bogdan Jonescu, a nagyváradi jogakadémia dékánja, akinek viszont legjőbb óhajtása az volt, hogy Bihar megye és Nagyvárad rendőrprefektusa lehessen. Bogdan Ionescu elszánt híve volt a Bratianu-kormánynak és szívós akaraterejével végre is el tudta érni, hogy beülhetett Biharmegye ősi szék­­házába. Megkapta a prefektusi ki­nevezést, rövid ideig ő volt az utolsó liberális főispán s Maniuék jöttével át kellett adja helyét dr. Majorescu József jelenlegi prefektusnak. A prefektusi kinevezéséért, mely­nek létrejöttében Mosoiu generális erőteljes fellépésének főszerepe volt, a hálás jogakadémiai dékán kated­rához segítette­­ a fiatal Mosoiut. Az elmúlt évi november 1-én a nagyváradi jogakadémia tanári kará­nak felterjesztése alapján Mosoiu Tiberiust a bukaresti közoktatásügyi minisztérium a jogakadémia római­ jog tanszékére rendes tanárának ne­vezte ki. A kinevezés nagy szenzációt kel­tett, de különösen sértette Mototo­­lescu tanárt, aki addig épen a ró­mai jogot adta elő az akadémián és nem tudott belenyugodni abba, hogy az ő tanszékébe üresedés nél­kül mást ültetnek. A kinevező ren­delet Mototolescunak a román jog­­történelmet osztotta ki, de ő ragasz­kodni kívánt eredeti stúdiumához annál is inkább, mert az volt a vé­leménye, hogy az egész Mosoiu-féle kinevezés a Bogdan Ionescu dékán nem egészen tiszta mesterkedésén alapult Mototoleseu a kinevezés ellen­i nagyváradi kir. táblánál kon­­tesztációs píkrrel élt , beadvá­nyában a kinevezés törvényessé­gét vitatta. Rámutatott arra, hogy az általa betöltött tanszéket nem kellett be­tölteni, a kinevezés tényleg­­későbbi dátummal jelent meg a Monitorul Oficial­ban, mint ahogy Mosoiu a helyét elfoglalta. Mototolescu részletesen kitért arra, hogy milyen eszközökkel forszírozta ki Bogdan Ionescu dé­kán a tanári kar felterjesztését és hogy ez egész manőver politi­kai érdekekből történt. Végül azt is kétségbe vonta Moto­­tolescu, hogy az újonnan kinevezett Mosoiu Tiberiusnak meg volna-e a szabályos képesítése a tanári kine­vezésre. A felebbező tanár a minisz­tériumot, a jogakadémiát és Mo­soiu Tiberiust kérte marasztalni. A nagyváradi kir. tábla Radu el­­nöklete alatt tárgyaló tanácsa teg­nap tárgyalta a nagy érdekességű kontesztációs pert. A tárgyaláson megjelentek Bogdan Ionescu dékán, Mototoiescu és Mosoiu tanárok. Az elnök előadta, hogy a bukaresti köz­oktatásügyi minisztérium közölte a táblával, hogy a tárgyalásra a saját jogtanácsosát kívánja leküldeni , s ezért kéri a tárgyalás elnapolását. Felek az elhalasztásba beleegyeztek. Mototoiescu bejelentette, hogy „kontesztációjának a jogakadé­­mia és Mosoiu tanár elleni ré­szét visszavonja és felebbezését egyedül a minisztérium terhére tartja fenn. Bogdan Ionescu dékán erre kérte, hogy a jogakadémia képviseletében eddig eljárt ügyvéd költségét Moto­toiescu terhére­­ állapítsák meg. A tábla március 19-re elnapolta a tárgyalást és Mototoiescu tanárt a jogakadémiával szemben ezer lej perköltségben marasztalta. Törvénnyel fogják szabá­lyozni az erdélyi állami tanítók rangbeosztását Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól. ) Az erdélyi állami iskolai tanító­kat Bulyog sérelem érte a rangbeosz­tásnál Angelescu volt közoktatás­­ügyi miniszter annak idején rövid rendelettel hatálytalanította a Con­­siliul Dirigent tanügyi reszortja ál­tal végzett rangbeosztásokat s a leg­több erdélyi tanítót kisebb fizetési osztályba sorolta, mint amilyet képe­sítése és szolgálati ideje után meg­érdemelt volna. Az­­erdélyi állami iskolai tanítók egyesülete a múlt heteken megtar­tott kolozsvári közgyűlésén elhatá­rozta, hogy a kérelmek orvoslását küldöttség útján magától a miniszter­­elnöktől fogja kérni. A tanítói dele­gáció tegnapelőtt felutazott Buka­restbe és Mamu­tól kihallgatást kért. A miniszterelnök és Costachescu köz­oktatásügyi miniszter a parlament irodájában fogadta tegnap délután a küldöttséget és hallgatta meg a pa­naszokat. Maniu nyomban kijelentette, hogy az erdélyi tanítók sérelmeit ismeri, kormányának egyik programját ké­pezi az igazságtalanság helyrehozása. Határozott ígéretet adott, hogy a ta­nítók rangbeosztását törvénnyel fogja szabályozni és a vonatkozó javasla­tot a közeljövőben a parlament elé terjeszti. ITT Г 1 ТП T"T ПТ ТТТПТТГr Észtország és Lettország szintén csak az Oroszor­szággal határos többi álla­mokkal közösen hajlandók Moszkvának a Kellogg­­paktumra vonatkozó indítványát elfogadni Varsó. (Az Ellenzék távirata.) A moszkvai kormány által ajánlott ke­leteurópai békebiztosító különegyez­­mény ügyében tegnap érkeztek be a varsói külügyminisztériumhoz a lett és észt kormányoknak ezzel a kérdéssel foglalkozó jegyzékei. Ezek­ben a jegyzékekben a két kormány egybehangzóan tudatja, hogy az orosz ajánlat ügyében egyelőre vá­rakozó álláspontra helyezkedik és a Kellogg-paktumot általános ratifiká­lás előtt külön is életbeléptetni akaró orosz indítványt csak abban ag­ esetben fogadnák el, ha ebbe az Oroszországgal határos összes érde­kelt államok is beleegyeznének. Ez az álláspont, ha a varsói lapok ez­­irányú tudósításai pontosan meg­felelnek a lett és észt jegyzék tar­talmának, teljesen egyezik azzal az állásponttal, melyet Románia kor­mánya foglalt el ebben a kérdésben.

Next