Ellenzék, 1929. március (50. évfolyam, 48-74. szám)
1929-03-01 / 48. szám
50. év, 48. ELLENZÉK Ki a legszebb erdélyi magyar lány? .......— ......... ■ Máris a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg az Ellenzék országos szépségversenye iránt—Hogyan kell szavazni? Csak a tegnap közöltük, hogy országos szépségversenyt rendezünk és ma már az érdeklődés nyilvánvaló jelei érkeznek hozzánk. A közönség felkarolja a szép eszmét, amelyet egy divathullám felhasználásával mi olyan értelemben akarunk keresztülvinni, hogy a régi, híres erdélyi magyar szépség ideál ismét elfoglalja méltó helyét. Propagandát akarunk csinálni a szerény, visszahúzódó erdélyi magyar lánynak. A sok szép közül ki akarjuk választani a legszebbet, aki bájaiban és erényeiben méltóképen testesíti meg az erdélyi magyar női ideált. Csak természetes tehát, hogy szándékunk megértésre és támogatásra talál. Nagyon sokan kérdezik olvasóink közül, hogy a szavazás miként folyik le s az eredményekből vajon kitünik-e majd, hogy kik azok, akik az egyes városokban viszik el a szépség pálmáját s mintegy udvarát alkotják majd meg annak, aki a szépségek szépsége lesz? A szavazás nagyon egyszerű. Mindenki kivágja az Ellenzék minden számában közzétett Szavazólapot s arra ráírja a lány nevét és tartózkodási helyét, akit ismerősei közül a legszebbnek tart. Fel kell mindig tüntetni a város nevét vagy falvaknál a megyéjét Ilyenformán azután a szavazatok lassanként az egyes városok körül kristályosodnak ki s a mi naponként leközölt eredményeinkből ki fog tűnni, hogy kik az egyes városok legszebb lányai. Az országos választás azután úgy folyik le, hogy azoktól, akik legalább 200 szavazatot nyernek, bekérjük fényképeiket. Ezekből a fényképekből az első zsűri kiválasztja azokat, akiket meghív a kolozsvári jótékonycélú, nyári virágünnepre, amelyen egy második, hozzáértőkből megalakított nagy zsűri választja meg a szépségkirálynőt A szavazólapokat olvasható írással kell kitölteni és legcélszerűbb már a borítékon is feltüntetni a „Szépségverseny“ szóval, hogy a levélnek mi a rendeltetése. Minden levelet tessék az Ellenzék szerkesztősége Str. Universitati volt Egyetem-«. 8. címre küldeni. SZAVAZÓLAP Ki a legszebb erdélyi magyar lány?.__________ Tessék ide írni a jelölt nevét, lakását és a szavazó nevét „Egyszerűen és közönségesen zsarolt“ „Jelen írásom által van szerencsém megerősíteni szóbeli kijelentéseimet, hogy minden tekintetben magamra vállalom a felelősséget azokért a kijelentésekért, amelyeket az Argus részére adok Rebreanu Juliu pénzügyi ellenőrre nézve. 1927-ben Rebreanu jegyzőkönyvet vett fel a helybeli cukorgyár ellen. Nyomban ezután Rebreanu mindent megkísérelt, hogy az ügyet négyszem között intézze el, de ez nem sikerült. A gyár vezetősége kategorikusan visszautasította. A jegyzőkönyv, amelyet Rebreanu felvett azt tartalmazta, hogy a gyár nem vallotta be pontosan jövedelmét, hogy ezzel az adófizetés alól kivonja magát. 1927. október hónapban a pénzügyminiszter megkapta Rebreanu jelentését és kiküldött egy pénzügyi inspektort, hogy a gyárnál ejtse meg a vizsgálatot. A pénzügyi inspektor az adóbevallási nyilatkozatokat rendben találta, megsemmisítette a Rebreanu által felvett bírság jegyzőkönyvet és megadta a gyárnak a kellő elégtételt. De Rebreanu nem hagyta magát. Egész 1927. és 1928. évben súlyos üzelmeket követett el az adózókkal szemben olyan feljelentésekkel, mint amelyek a cukorgyárat illették. Egyszerűen és közönségesen zsarolt. Ezt a felelősségérzet teljes tudatában mondom és ezt a tényt több tanúval tudom bizonyítani. Későbben ismét megkísérelte, hogy tárgyaljon a cukorgyár igazgatóságával, miután azonban nem ért el semmit, addig bolygatta a minisztérium által már megsemmisített jegyzőkönyv ügyét, amíg feljelentése az ügyészségre került. Ennek a Rebreanunak a megállapítása alapján indította meg az ügyészség a nyomozást és fogana 3. odal tosította a letartóztatásokat, amelyekről annyit írnak az újságok. Ezeket mondja nekünk — fejezi be cikkét az Argus — a marosvásárhelyi ügyvéd. Nyilatkozatának leközlésével mi csak hozzá akarunk járulni a kérdés tisztázásához. Mert tekintetbe kell venni, hogy az állítólagos adóeltitkolási üggyel kapcsolatban megindított vizsgálattal egyidejűleg tisztázni kell Rebreanu szerepét is." Az Argus és mi sem akarjuk a bíróság eljárását befolyásolni ebben az ügyben. Az Argus cikke azonban az egész nagy port felvert adóeltitkolási ügynek különös színezetet ad és olyan látszatot, amely a letartóztatottak javát szolgálja. Reméljük, hogy a bíróság is meggyőződést szerez azokról az okokról, amelyek a nagy garral megindított vizsgálathoz vezettek és az igazság szellemében sújtja azokat, akik bűnösök és védi meg a meghurcoltatástól azokat, akik machinációk folytán jutottak szomorú helyzetükbe. Jóváhagyták Brassó városának kétsét. A magyar egyesületekkel mostohán bánik a tanács Brassó. (Az Ellenzék tudósítójától.) A belügyminisztérium jóváhagyta Brassó városának idei költségvetését. Az előirányzat a múlt évhez viszonyítva 14 millióval több, a költségvetés végösszege pedig 136 millió lej. A tízszázalékos költségvetési emelkedés kellemetlenül érinti Brassó polgárságát, mert a kritikus gazdasági viszonyok nem hogy költségvetés-többletet, de ellenkezőleg, a költségvetés csökkentését kívánják. Hogyan fogja a polgárság azt az évrőlévre megismétlődő adó- és taxaemelést kibírni, azt igazán nem lehet tudni. Emelték a gázművek jövedelmét, a víz, csatorna, a szemét kihordási, közvágóhídi illetékek végösszegét és valószínűleg csak az erdőüzem 8 milliós jövedelemtöbblete nem fog a polgárság vállaira nehezedni. Az új kiadási tételekként a tanács a következőket vette fel: A városi nyugdíjasok tűzifával való ellátására 800.000, külföldi tanulmányutakra 200.000, a városi rendőrség fizetésére 2.600.000, a Laguna líceum előtti tér bekerítésére 850.000, építkezési tervek elkészítésére 150.000, óvoda létesítésére 200.000, Brassó monográfiájára 250.000 és jótékony egyesületek segélyezésére,150.000 lejt irányoztak elő. Ennél az utolsó tételnél meg kell említenünk, hogy ebből a hatalmas összegből a magyar egyesületek alig kapnak valamit. Általában azt lehet mondani, hogy a város a magyar egyesületekkel a lehető legmostohábban bánik. Amíg a román egyesületek 100—300.000 lejes segélyeket, a szászok 50—100.000 lejeseket kapnak, addig a magyar egyesületek legfeljebb 20.000 lej évi városi adományban részesülnek. De ilyen is kevés van. A városi tanács magyar tagjai a költségvetés megállapításánál nagyobb gondját viselhetnék a magyar intézményeknek, amit annál inkább megtehetnek, mivel jelentős számban vannak képviselve a tanácsban. Jóváhagyta a belügyminisztérium Brassó megye költségvetését is, amely 25.000.000 lej végösszeget tüntet föl. A móri szénbányában kifogy оЦ a szén. Székesfehérvárról jelentik: A móri szénbányában a szén teljesen kifogyott Az üzemet beszüntették. Százötven bányászcsalád munka nélkül áll. A társaság mérnökei új szénrétegek után kutatnak a régi tárnák közelében. „Közönséges zsarolónak nevezi az Argus Rebreanut, aki a marosvásárhelyi cukorgyár elleni vizsgálatot kezdeményezte .Keleti Péter vezérigazgatót mindenki úgy imeri, mint aki képtelen tisztességtelen dolgok elkövetésére“ — állapítja meg a bukaresti újság Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Argus nevű közgazdasági lapot széltében-hosszában úgy ismerik, mint a legkomolyabb sajtóorgánumot, amely mindig az objektivitás határain belül marad s ez alapon óriási tekintélynek örvend. Főszerkesztője, Cafencu, a bukaresti ujságirótársadalomnak egyik legtekintélyesebb alakja, akit Maniu bevett kormányába és részére alminiszteri tárcát kreált. A külügyminisztériumban a legnehezebb osztályt, az általános politikai, a propaganda és sajtóügyeket vette át s hogy egyebet ne mondjunk róla, ő készítette elő a Litvinov-jegyzőkönyv aláírását, az optáns tárgyalásokat és ő fogja képviselni a kormányt a genfi népszövetségi ülésen. Mindezeket azért írjuk meg az Argus-ról és főszerkesztőjéről, hogy alátámasszuk cikkét, amelyet „egy szenzációs adóügy“ címén mai számában közöl. Szó szerinti fordításban adjuk az egész cikket: „Marosvásárhelynek néhány hét óta nagy szenzációja van: a cukorgyár ügye, ahol vizsgálat folyik állítólagos pénzügyi szabálytalanságok miatt, amelyeket a gyárvezetőség számlájára írnak. Letartóztatták Keleti Péter vezérigazgatót, Kramer Sándor igazgatót, Stelescut, a cukorgyár titkárát, Stamate pénzügyminiszteri vezérfelügyelőt, Ionescu Jiu hites könyvszakértőt és az utóbbinak a feleségét A letartóztatások óriási feltűnést keltettek a városban és méltán, mert Keleti vezérigazgató nemcsak egyik legfontosabb személye volt a városnak, de olyan embernek ismerik, mint aki képtelen tisztességtelen dolgok elkövetésére. Ami Kramert illeti, ő csak néhány nappal ezelőtt került a gyár élére. Hasonló körülmények között nagyon nehéz egy vizsgálatot levezetni ennyire kényes ügyben. Senki sem akar beszélni. Csak sugdosódnak: „az ügyet felülről vezetik.“ Perov vizsgálóbíróhoz fordultunk, aki a nyomozást vezeti. Nem mondott semmit sem azzal az indokolással, hogy a vizsgálat folyamatban van és emiatt indiszkréciót nem követhet el. Miután az ügyet a bíróság kezére juttatták, mi már csak arra szorítkozunk, hogy tisztázzunk egy kérdést, amely a fenti problémával szoros kapcsolatban áll. A marosvásárhelyi pénzügyigazgatóság mellett működő Rebreanu pénzügyi felügyelő működéséről van szó, aki megtette azt a feljelentést, amelynek alapján a vizsgálat most folyik. Rebreanu ellen súlyos vádak hangzanak el. Azt mondják róla, hogy éveken keresztül terrorizálta különbnél különb, meg nem engedett eszközökkel a város adózó polgárait. Ezeket a vádakat természetesen bizonyítani kell. És íme akadt egy neves ügyvéd a városban, aki magára vette a vádak felelősségét. A következő levelet adta ebben az ügyben nekünk: Tavaszi ruhák Mása, tisztítása megkezdődött CZIHB-nél, Glus!