Ellenzék, 1929. június (50. évfolyam, 120-145. szám)
1929-06-01 / 120. szám
4. oldal ELLENZÉK Mihály .Dénes a képrádió és a tökéletes beszélőfilm világhírű feltalálója azt tartja mégis a legfontosabbnak, hogy mindezek a csodák székely-magyar agyvelőben születtek Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az automobil még meglehetősen újszerű dolog volt akkor, amikor a motoros járművekről egy igen komoly és érdekes szakkönyv jelent meg a magyar piacon. A könyvet egyik elkelő budapesti kiadócég hozta forgalomba, a mű nagy feltűnést keltett a technika iránt egyre jobban érdeklődő nagyközönség rétegeiben is, de csak igen kevesen tudták, hogy a vaskos kötet szerzője egy fiatal magyar diák, bizonyos Mihály Dénes nevű reáliskolai tanuló. A mű azóta sok kiadást ért el, de az első kiadás honoráriuma fontos és nagyjelentőségű volt nemcsak a fiatal diák számára, hanem az egész emberiségre nézve is. Mihály Jénes ebből a pénzből külföldre utazott és Münchenben alkalma volt Korn professzor képtávíró készülékét tanulmányozni. A technikus világ, élén természetesen a kitűnő professzorral, a legnagyobb elragadtatás hangján beszélt erről a masináról, amely valóban csodaszámba is ment akkor, de nem volt olyan nagy csoda még sem, hogy a Mihály-gyerek éles kritikáját is el tudta volna hallgattatni. A diák nem titkolta el véleményét a készülék fogyatékosságait illetően még a tudós profeszszor előtt sem, aki sértődötten tiltakozott, majd kijelentette, hogy a képtávírás terén soha nem lehet több eredményt elérni, mint amit ő elért és a fiatalember jobban tenné, ha szorgalmasan tanulna, hogy egyáltalán megérthesse, milyen nagy jelentőségű dolog a fekete vonalak, háromszögek és egyéb mértani figurák alig sejthető, szétfolyó telegrafálása. A jelenet tanúi elmosolyodtak, megveregették a diák vállát. Amit a kis fiatalember akar, képet, vagy mozgóképet, sőt személyi, tehát mozgást eredeti jelenségeiben telegrafálni, nem más, mint a hevülékeny fantázia csodabogara. Tíz év múlva Mihály Dénes pedig vállat vont és viszszament az iskolába tanulni, de nem azért, hogy megérthesse Korn tanár találmányát, hanem, hogy megvalósíthassa a csodabogarat. Alig tíz esztendő telt el. És ma itt, Berlinben, a népvilág középpontjában a technika legkitűnőbb előharcosai meg ide tődve állnak a magyar Mihály Dénes távolbalátó készüléke előtt. Egy kis fekete láda, egy motor, valami sebesen forgó körlemez, csillanó üveglencsék, villanyvezetékek, pár furcsa csavar és egy üveglap itt, — és egy másik ilyenféle gépezet, messze valahol, harminc, száz, vagy ezer kilométerre. Ott megáll valaki a gép előtt, rávetstik a fényt, bekapcsolják az áramot és itt láthatod, hogy az illető kinyitja a száját, nevet, beszél, mintha filmet néznél. Az üveglemezen megjelenik a kép, az élő ember képe, amelyet elektromos rezgések alakjában továbbított ide a leadó állomás. Mondjuk tehát, hogy az angol király trónbeszédet tart a felvevőkészülékkel szemben. A mikrofon hozza a hangját, a Mihálytelekoz pedig hozza, amit látni lehet. Az üveglemezen végignézhetjük a newyorki színházak előadását, külföldi eseményeket, versenyeket, utcákat, természeti szépségeket, mindent, ami elé csak oda lehet állítani a telebort. Talán csak hónapok kérdése, hogy a rádió fölé szerelt vetítőfelületen bárki a szobájából nézhesse végig, amit eddig csak hallgatni lehetett. Ez volna az egyik csodabogár. A tökéletesen beszélő film A másik a beszélő film, amelyet Mihály nem kevesebb zsenialitással oldott meg. Az eddigi hangfilmek leküzdhetetlennek látszó hibája az volt, hogy hangot, ugyan adtak, de nem — emberi hangot. És nem zenei hangot, nem azt a hangot, amelyet a filmképből várt a néző. Tehát nem — illúziót. Baj van a kép és mozgás szinkronizálásával, egyesítésével is. Egy énekes például azt énekli, hogy: „imádom“. Amikor az „á“-nál tart, „i“-t énekel a film és amikor „o“-ra csucsortja a száját a képen, teli torokkal bömböli a film a látott „á“ hangot. Mihály egyszerűen a filmszalag szélére fotografálja a hangrezgést, amely ennélfogva teljesen megfelel a hangadó objektum, vagy személy képének. Így a hang a képpel tökéletesen egy időben kell, hogy megjelenjék. Amikor a hegedűs vonója megindul, megszólal a hegedű és nem történik meg az a derűs kis gixer, ami harsány nevetésre ragadja a közönséget, hogy a vonó már régen a levegőbe libbent, amikor, mintha mi sem történt volna, nyugodtan tovább szól a hegedű. Ilyen fajta zavarok teszik egyelőre élvezhetetlenné a hangfilmet. De nem a Mihály hangfilmjét. Az e találmánynak titka az, hogy az átvilágított filmkocka vetülete és az ugyanezen a filmkockán fölvett hangrezgés százszázalékosan szinkronikus, egybevág. Magának a hangnak pedig annyira tiszta a csengése, hogy még a rádióban, gramofonon zavarosan keletkező sziszegő mássalhangzók, a c, cs, s, sz is hibátlanul hallatszanak. Az elektromosság apostola Mihály, aki alig harminc éves ember, életének javarészét ezekre a találmányokra szentelte. Nem hiába. Elérte, amit akart. És nagyot akart. Most ő a rádió, a hangfilm, a távolbalátó legfőbb szaktekintélye. Tagja a német álamvasutak technikai vezetőségének. A legnagyobb gyárak tanácsadó főmérnöke. Az elektromosság apostola. És a legközvetlenebb, a legderűsebb ember. Fiatal, vidám, tiszta, kék szeméből szinte gyerekes kedély sugárzik. Titkára összeszedte a róla megjelent újságcikkek egy részét, valamivel többet, mint nyolcszázat, ezek között a legrégibb alig két hónapos keletű. Német, francia, angol, spanyol, olasz világlapok kivágásai. Fényképek, technikai leírások és mindenütt ott a ritka jelző, „magyar“. „Magyar vagyok“ Igen, mondja Mihály, ehhez az egyhez ragaszkodom. Ha újságíróval beszélek, csak ezt az egyet kérem tőle, hogy ki ne felejtse. írjon, amit akar, amit látott a laboratóriumomban, amit hallott a szakemberektől, hallgasson el, amit akar, de azt írja oda, hoty magyar vagyok. Apám, anyám székelyek. Én végigkülötöm a háborút, igaz, egy részét a Kriegminitórium technikai műhelyeiben, mert alapoan megtámadta a tüdőmet az a másfél óra, amit egy kellemelen alkalommal a félig befagyott Sambor vizében töltöttem. Schleieráborszernagy és Stoeger-Steiner hadügyminiszter tették lehetővé, hogy kísérleteimet végezhessem. Aztán a pesti telefongyárban dolgosan, onnan kerültem Berlinbe. A többi túlságosan szép ahhoz, hogy elmondhassam. Siker... És egyike legnagyobb sikereimnek, hogy a telehort mindenki számára hozzáférhetővé tehettem. Mert a távolbalátó készülék már régen meg volt, de horribilis péénzekbe került volna minden egyes készülék. A legújabb mordelem pár márkáért előállítható, és látta, hogy működik... Úgy működik, hogy e zártkörű bemutatóözönsége, többek között Joe May, Erich Pommer, az UFA mérnöki kara, technikai és művészeti vezetői össze-vissza ölelgették Mihályt. És nézték, tapogatták a gépeket, tapsoltak, dadotak és lökdösték egymást. Bizony, ami eddig volt, az nem volt hangfilm és ha felszerelik a Mihály telebort, nemcsak a színházak előadásait, hanem a filmeket is bevetíthetik fénnyel, hanggal akárhová, drót nélkül... a levegőn keresztül. Mihály szerényen magyarázza el a telekoz lényegét: „Csalás az egész■ — Tulajdonképen csalás az egész. Az emberi szem tehetetlenségével élek vissza. Azt tudjuk, hogy az emberi szem megfelelő gyorsasággal egymásután következő és egy bizonyos mozgásról készült képeket összeolvadva, tehát mozgóképnek lát. Ez a film lényege. Az én gépem az átvitelre kerülő képet egy gyorsan forgó, spirális vonalban elhelyezett négyzetekkel átlyukaszgatotttárcsa segítségével szétbontja, vagyis a másodpercnek egy-egy kis töredéke alatt egy-egy képpontot vetít a felvevő lemezre. Alig egy nyolcadmásodperc alatt a lyukasztott tárcsa minden képpontot szabaddá tesz a vetítőlemez számára. Ezen a lemezen tulajdonképen minden pont más időben jelenik meg, de a szem mégis egy képnek látja az egészet Az egyes fényhatásokat egy útnevezet fotocella fogja fel, amely a fényhatást elektromos rezgéssé változtatja. Ez az elektromos ez akár vezetéken, akár a roió elvei alapján továbbítódik a felvevőkészülékhez, amely ugyancsak fotocella segítségével fényhatássá váloztatja az elektromos rezgést. Ez a fényhatás a továbbított képet adja. Ennyi az egész... Ennyi csak és még valami, aminek jelentőségét, perspektíváit még Mihály sem láthatja, még ezer kilométerekre látó telekorjával sem... Ormos László. szédítő sebesség MEGLEPŐ SZÉPSÉG BÁMULATOS ELLENÉRTÉK Hathengeres motor, magától értetődő nagy erővel, sima zajtalan sebesség - villámgyors felgyorsulás. Hydraulikus belső expanziós fékei csúszásmentesen, azonnal működnek. Tökéletes biztonság. Könnyed kormányzás. Nagy kényelem. A kapcsolók a legcélszerűbben elrendezve. Egyedül a Chrysler művek tudták hatalmas segédforrásaikkal ezt a kocsit megteremteni, amely áráért ilyen nagy ellenértéket nyújt. Próbálja ki a De Soto-t. Vezesse a kocsit. Vezesse hegynek fel, hegynek le, jó és rossz utakon. Rendeljen árjegyzékeket és tegyen egy vételkényszer nélküli próbautat. DE SOTO SIX EGy CHRYSLER GYÁRTMÁNy Roadster » Touring » Coupé » Luxus Coupé Coach (2 ajtós) » Sedan (4 ajtós » Luxus Sedan „Elbe“ Cluj, Stp. Memopandului De Soto Motor Cars, Division of Chrysler Motors Detroit, Michigan. 55. 4*. 170. *t4m nil ftafigsssunft meg? PÉNTEK, MÁJUS 31. Idő keleteurópai Budapest mai műsorát 10-15 órakor a házitrió klasszikus zeneszerzők szerzeményeiből adott műsorával kezdi. Délben 13-05 órakor világhírű művészek (Jeritza, Fléta, Kiepura, Galli, Curci sb.) lemezeiből gramofon hangverseny. Délután 17 órakor dr. Hohenberg József népszerű egészségügyi előadása a dohányzás romboló hatásáról, az előadás befejeztével Rigó Jancsi és cigányzenekara játszik. 19 50 órakor francia nyelvoktatás haladók részére, utána 20-25 órakor a stúdió díszelőadása , a „Hősök ünnepe“. Közreműködnek: Hettyei Aranka és Petheő Attila, a Nemzeti Színház tagjai, Nagy Margit operaénekesnő, Sovánka Nándor és cigányzenekara és a stúdió zenekara. A napi műsort 22-45 órakor kezdődő Bachmann jazz-band hangversenye fejezi be. Bécs 18-20 órakor az Akadémia hegedű, ének és zongora-tanszakos növendékeinek hangversenyét rendezi meg. 20-30 órakor olasz nyelvlecke haladók részére. 21 órakor a Zenetársaság nagy hangversenye következik, Mozart F-dúr Divertimento és Haydn Es-dur szimfónia műsorravételével. 22-30 órakor finn zeneszerzők ének, hegedű és hárfa-szerzeményeiből rendez hangversenyt a stúdió. Négy operaelőadás van ma este műsorra tűzve: Prága 20-30 órakor a párisi Opera Comique társulatát látja vendégül, akik Smetana „Eladott menyasszonyáét játszák, ezt az előadást az összes cseh állomások is közvetítik. Langenberg 21 órakor a dortmundi operaház előadását hozza át, műsoron Offenbach „Hoffmann meséi“ című operája szerepel. Érdekes áldozat hallható 22-35 órakor Daventry expóban, amidőn Covent Gardenben előadott Puccini, Turandot II. felvonását hozzák át. München (Nürnberg) 20 30 órakor a Nemzeti Színház előadásában színre kerülő Verdi „Rigolettó“-ját közvetít. Csaknem valamennyi ma esti hangversenyt a zenekari számok uralják: Josef Haydn halálának 130 éves évfordulója alkalmából ma Königsberg ad 21 30 órakor a nagy klasszikus zeneszerző tiszteletére ünnepi hangversenyt, a Megváltó-nyitány, D-dúr zongoraverseny, Oboakoncert és IV. szimfónia műsorravételével. Lodin (Daventry) 21 órakor Mendelsohn emlékének szentel egy hangversenyt, kiemelkedő számuk a skót szimfónia és olasz szimfónia. Rövidhullámú vevőkészülékkel rendelkezők 21-10 órakor a híres Guarneri vonósnégyesnek Hamburgban megtartott hangversenyét élvezhetik. Műsoruk: Haydn G-dur és Gliére A-dur kvartettje. Stockholmban (Mitala) 20-45 órakor a götteburgi filharmonikusok vendégszerepelnek Mozart: G-moll szimfónia, Haydn: csellókoncert zenekari kísérettel, Brahms: akadémiai ünnepi nyitány — műsorral Varsó (Kattovitz) a Filharmonikus Társaság nagy hangversenyét közvetíti, akik francia zeneszerzők — Saint-Savns, Caesar Franck, Bizet — műveiből játszanak. Könnyűzene kedvelői Stuttgartban 2145 órakor Hervé bájos kis operette „Mamzell Nnouche“ mellett szórakozhatnak. A SZOMBAT ESTI KIVONATOS MŰSOR: Budapest 10-15 Hangverseny. 1305 Cigányzene. 17 Cserkészelődás. 1810 Szociális Misszió Társulat előadása. 19 Zenekari hangverseny. 20-10 Kaonazene. 21-15 Huszka „Lili bárónő“ c. Operette előadása. 23-45 Gramofonzene. Bécs 19-40 Kamarazene. 21-20 Operetteelőadás. Turin 2155 Zenekari konzert. Koppenhága (Kalundborg Motala) 20-30 Ünnepi előadás. Lipcse 21 Zenekar-Varieté. Frankfurt 21-15 Bizet „Djamileh“ c. operája. Ráma 22 Katonazene. Berlin 20-30 Haléwy „Blaubart“ c. operája. Diventry exp. 22 Birminghami zenekar hangversenye. Hidegvér — Ha nem takarodik azonnal el, — üvölti a bankvezér a tolakodó ügynöknek — ,ét kirúgom, hogy gyorsvonati sebességgel repül le a lépcsőn. — Talán adhatnék hozzá egy menetrendet ? Kezdődik a strand A szórakozott profeszor kimegy a strandra fürdeni. Itt egy urat lát, aki félmeztelenül áll a zuhany bőven hulló vize alatt. — Megbocsát uram, — mondja neki — látom, hogy szüksége van rá, nem ajánlhatnám föl az esernyőmet?