Ellenzék, 1930. február (51. évfolyam, 25-48. szám)

1930-02-01 / 25. szám

ТШ POSTAU ГLATITA io NIMBARI Ко. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Strada Universitati! (v. Egyetem­ utca) 8. szám. Telefon: 109., 204. Sürgönyeim: ELLENZÉK,Cluj. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS Előfizetési árak: Havonta 100, negyedévre 300 félévre 600, évente 1200 lej. Magyarországon, negyedévre 14, félévre 27, évente 53 pengő ÖTVENEGYEDÜL ÉVF. 25. SZÁM, SZOMBAT, 1930 FEBRUÁR 1. A MAI SZÁM 10 OLDAL Idegesség és kapkodás jellemző tünetei a kornak, melyben élünk. Állami és társadalmi be­rendezkedések cserélődtek át szemünk láttára az utolsó esztendőkben és az élet új elrendezése mindig idegességgel és kapkodással jár. Az új elrendezésekhez hozzá kell alakulnia az elrendezők egész lelkivilágának s ez soha sem ment simán és zavartalan biztossággal. Nálunk Romániában sincs másképpen, mint másutt. Az egymást követő kormá­nyok uj és új reformokkal jönnek a maguk kormányzati koncepciójának megvalósítására s mert az elképzelés és annak gyakorlatbavitele között mértföl­des és akadályokkal át meg átszeldelt az út, ezek a reformok nem tudják a gya­korlatban valamely koncepció szilárd megalapozását és kiépítését egyszer s mindenkorra elintézni. Hogy ebből aztán nyugtalanság, tájékozatlanság, uj és uj nekilendülésekre uj és uj ellankadások következnek, az már szinte természetes is. Lassacskán hozzá kellett szoknunk, hogy a legtöbb frissen gyártott törvény még nem megoldás, csak kísérlet és e - kísérletek szakadatlan láncolata között kell magunknak is megkísérelnünk, hogy mindennapi életünket úgy-ahogy kiegyensúlyozzuk. A legjobb szándékból fakadhat és a legalaposabb megfontolás eredménye lehet minden új kormány új kísérlete az általa helytelennek vagy célszerűtlen­nek látott viszonyok változtatására. De a kormányok sűrűn változnak és mind­egyikük az egész vonalon új rendszert akar inaugurálni, így a viszonyok ál­landó hullámzása jön létre és egész életünkre az idegesség és kapkodás bé­lyegét nyomja. És ezt az idegességet legjobban éppen a legérzékenyebb és legtöbb molesztálásnak kitett korosztály érzi meg: az ifjúság. Legalább négy iskolareform próbálta megoldani a középiskolai oktatás kérdé­sét rövid tíz esztendőn belül. Fölösleges kitérnünk arra, hogy mennyiben jelen­tett haladást, vagy visszaesést egyik re­form a másikkal szemben. Csak azt a szomorú tapasztalati bizonyosságot akar­juk itt leszögezni, hogy csaknem minden esztendő új zavart, új fejetlenséget új kapkodást vitt a középiskolák belső éle­tébe. A tanárra, tanítványokra mérhetet­len mennyiségű kellemetlenség zúdult. A tanár tanítási rendszere, a tanítvány jövőt formáló számításai dőltek máról­­holnapra halomra. A biztonságérzetét veszítette el a középiskola és ennek visz­szahatásait a fejlődő fiatal lettekre ma még le sem tudjuk mérni. Milyen vezető­réteg lesz abból az ifjúságból, melynek egész iskolai életét megkeserítették azok az országvezetők, akiknek szilárd céltu­datossága és nyugodt tervszerűsége pedig például kellene, hogy ott álljon mindig az ifjúság előtt? Та» alv jött a hétosztályos líceum, most ismét visszajön a nyolcosztályos. Az ég szerelmére jöjjön akár az egyik, akár a másik, de állandósuljon már va­­melyik. Lépjen végre biztonságos talajra az iskolába iratkozó gyermek, hogy ép idegrendszerrel tudjon majd kikerülni belőle, ne testi és szellemi roncsként, akit a folytonos felülről jövő ideges­ség és kapkodás őröltek fel, mielőtt em­berré s a társadalmi közösség hasznos tagjává küzdhette volna fel magát. Fáklyásmenettel fogadták a Genfből hazatérő mironescu külügyminisztert Bethlen István gróf beszámolt hágai útjáról a magyar képviselő­­házban.­­Benes beszámolóját állandó közbeszólásokkal zavarták Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap este 7 órakor az Orient-ex­­presszel Bukarestbe érkezett Mironescu külügyminiszter és Lugojanu miniszter­elnökségi államtitkár. .. pályaudvaron Maniu miniszterelnök, a kormány több tagja, Dobrescu főpolgármester és mintegy négyezer főnyi tömeg várta Mirones­­cut, akit, midőn szalonkocsijának ajtajában megjelent, szűnni nem akaró ová­cióban­­részesítettek. Elsőnek Pompiliu Ioanitescu kamarai alelnök, a nemzeti parasztpárt bukaresti szervezetének nevében üdvözölte a külügyminisztert, majd Dobrescu főpolgármester méltatta Mironescu érdemeit. Az üdvözlésekre Mironescu röviden válaszolt. Elhárította magától a köszö­neteket és az ünneplést, amelyek nem őt, hanem Titulescut illetik, valamint a Maniu-kormányt, amely instrukcióival megszabta a román delegáció győzelmének utiat Az állomástól lakásáig Mironescut fáklyásmenet kísérte. Budapest. (Az Kák­uzek tudósítójától.­ A hágai konferencia eredményéről tegnap Prágában Benes külügyminiszter, Budapes­ten Bethlen István gróf miniszterelnök tar­tottak beszámolót. Mindketten kifejtették, hogy a megegyezés újabb lehetőségek előtt nyitja meg a kaput s аг adott viszonyok kö­zött egyedüli kivezető út volt a fennálló ne­hézségekből. , Bethlen miniszterelnök a magyar képvi­selőház túlnyomó többségének lelkes tapsai között szólalt föl. Mindenekelőtt a hágai konferencia előzményeit vázolta, melyek szükségessé tették, hogy döntés jöjjön létre a békeszerződésből folyó jóvátételek és egyéb fizetések, valamint, ami Magyarorszá­got illeti, a trianoni szerződés 250. szakasza alapján megindított perek kérdésében. Hosszas tárgyalások után állapodtak meg az ismert megegyezésben, melynek jelentősé­ge már azért is rendkívülinek tekintendő, mert az erősen megkisebbedett Magyarország számára életkérdés volt, hogy szomszédaival a jóvátétel vitás pontjaivól megegyezzék. A magyar kormány nem akarta az op­­tánspert Hágába vinni, sőt ellenezte is ezt, de végül is nem zárkózhatott el az optánsügy tárgyalása elől sem, mert ha visszautasító magatartást tanúsít, akkor azonnal pakkolhatott és hazajöhetett volna. Helytelen azonban az a beállítás, hogy ebben a kérdésben csak földbirtokosok­­ érdekeiről van szó, mert az optánsügy­­ elvi kérdés is volt, melynek eldöntése sok iparvállalat, részvénytársaság és kisegzisz­­tencia sorsával függ össze. Viszont ered­ménynek tekintendő, hogy Hágában a nagyhatalmak a magyar javaslatot fogad­ták el tárgyalási alapul. Ez az oka, hogy végül elfogadható megoldáshoz is jutottak. Különösen fontos — mondta Bethlen miniszterelnök —, hogy a döntőbíróságok elvét fenntartották és ezeket a bíróságo­kat rekonstruálták. Ezután петезак a szembenálló felek küldenek ki egy-egy de­legátust, akik semleges elnökkel az élü­­­­kön döntenek, hanem az elnök még két bírót hív be semleges országok képviselői közül. Az ítélet ellen a hágai döntőbíró­sághoz lehet felebbezni. I­seknek likvidálására a hágai tanácskozás látszott legalkalmasabbnak. Nehéz tárgyalá­sok után, végül elfogadták Brocchi olasz de­legátus tervezetét. Benes ezután a Brocchi-tervezetet ismer­tette részletesen a képviselőház előtt. Cseh­szlovákiának — folytatta beszédét — nem volt könnyű helyzete, mert az államadóssá­gok és a felszabadítási tartozások a nagy­­antantállamokkal szemben szintén óriási kö­veteléseket jelentettek a terhére. Ebben a kérdésben is megegyezés jött létre. Termé­szetesen súlyos lemondásokra volt szükség minden oldalról, hogy kompromisszumos megegyezés sikerüljön. De végül is sikerült minde­zeket a kérdéseket közmegelégedésre rendezni a világbéke érdekében. Benes fejtegetéseit rengeteg közbeszólás szakította meg. Csak a koalíció pártjai he­lyeseltek a külügyminiszternek, de ezeknek a pártoknak helyeslésében is fokozati kü­lönbségeket lehetett látni. Az expozé fölötti vitát ezután hétfőre halasztották el, amikor ellenzéki részről éles támadásokra ké­szülnek a külügyminiszter ellen. Benes röviddel ezután a szenátusban is megismételte beszédét, ahol szintén rengeteg közbeszólás zavarta. A beszéd végén kor­mánypárti képviselők ovációt rendeztek a külügyminiszternek, a kommunisták azon­ban olyan hatalmas botrányt csaptak, hogy senkinek a szavát nem lehetett többé érteni. Az expozé fölötti vitát itten szintén egy későbbi ülésre halasztották el. Az áldozatok ellenértéke — Ha nem jött volna létre ez a meg­egyezés, — folytatta Bethlen miniszter­­elnök — ak­kor 1943 után Magyarország­nak nem a tizenhárommilliós évi részle­tet, hanem ennek az összegnek kétszere­sét, vagy háromszorosát kellett volna fi­zetni. A hozott áldozatokat tehát valódi értékek ellenében hozta meg a magyar kormány abban a biztos tudatban, hogy áldozatai megérik az eredményeket. A kedvező megegyezés elsősorban a nagyhatalmaknak köszönhető, különösen az olasz delegációnak, mely teljes erejé­vel támogatta Magyarországot. (Erre a ki­jelentésre a képviselők felállva tapsolnak). De köszönet illeti — folytatta tovább Bethlen István gróf — az angol és fran­cia delegációkat is, melyek színtén sok jóakarattal dolgoztak a megegyezésen. Végeredményben a tárgyalások Magyar­­ország javára olyan kedvező légkört te­remtettek, mely rendkívüli hasznot hoz­hat, mert új kapukat nyitnak meg, melyen át az ország új lehetőségek felé mehet. Beszéde végén a közvéleménynek és a sajtónak mondott köszönetet Bethlen mi­niszterelnök, amiért a hágai tárgyalások alatt egyöntetűen támogatták a magyar kormány nehéz munkáját. Ünnepük Bethlent A magyar egységes párt tegnap esti ülésén meleg ovációt rendezett Bett­len István mi­­miniszterelnöknek a hágai értekezletről szóló beszámolója alkalmából. Bethlen megkö­szönte az ünneplést és beszédében újra han­goztatta, hogy a sikeres megoldás érdekében érdemes volt áldozatokat hozni. Ugyancsak tegnap Horthy kormányzó is külön kézirat­ban köszönte meg Bethlen István grófnak hágai sikeres működését. Benes beszámolója A prágai képviselőházban Benes tartott expozét a hágai értekezletről. A csehszlovák belügyminiszternek már nehezebb dolga volt, mint Bethlen István grófnak, mert Prágában valósággal tüntető elégületlen­ség uralkodik a hágai eredményekkel szemben. Benes azzal kezdte fejtegetését, hogy Cseh­szlovákia részére Hágában a legkomolyabb kérdés a magyar jóvátétel kérdése volt, melyben a kisantant arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy Magyarország többet köte­les fizetni a kisantant által különböző jog­címeken teljesítendő fizetéseknél. A másik nagy probléma az optánsok ügyében Ma­gyarország által támasztott pénzügyi köve­telések kérdése volt. Mindezeknek a kérdés * ÁRA 5 LEJ Jugoszlávia és Bulgária megegyeztek a n­atár­­birtokok kérdésében Szófia. (Az Ellenzék távirata.) A szerb­bolgár vegyes bizottság befejezte mun­kálatait. Az aktákat szombaton zárják le és írják alá. A kettős birtokok ügyé­ben létrejött megegyezés értelmében a tulajdonosok két éven belül kicserélik a határon túl fekvő birtokaikat s esetleges károsodásukat az állami javakból saját államuk fedezi. A jugoszláv delegáció az egyezség létrejötte folytán lemondott a semleges zóna létesítésének követeléséről. Benbbe látogat a Zeppe­lin a Népszövetség leg­­közelebb ülésezésekor Genf. (Az Ellenzék távirata.) Eckener dr., aki a Graf Zeppelin világkörüli út­járól tartandó előadás megtartása végett ma Genfbe érekezett, látogatást tett Sir Erik Drummond népszövetségi főtitkár­nál, aki gratulált dr. Eckenernek eddigi teljesítményeihez és szerencsét kívánt to­vábbi működéséhez. Eckener ígéretet tett Drummondnak, hogy a Népszövetség legközelebbi ülésezése alkalmával a Graf Zeppelinnel látogatást tesz Genfben és leszállást is végez.

Next