Ellenzék, 1930. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

fin fcsmi mint и ниш Н.И1No2/No9/ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Strada Universitatii (v. Egyetem-utca) 8. szám. Telefon: 109., 204. Sürgönyeim: ELLENZÉK,Cluj. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: B ARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: Havonta 100, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej Magyarországon: negyedévre 14, félévre 27, évente 53 pengő. ÖTVENEGYED!!* ÉVF. 74. SZÁM, KEDD, 1930 ÁPRILIS 1. A MAI SZÁM 10 OLDAL s 26°o réme, reméljük, véglegesen széjjelfoszlott szegény kisebbségi színházigazgatóink, feje felöl. Annak, ahogy ez a sem emberségességgel, sem műveltséggel, sem pedig a kisebbségi jogok törvénybe iktatott elismerésével össze nem egyeztető adóigazságtalanság visszatért s ahogy most ismét elpárolog, megvan a maga története, megvan a maga izgalmas lefolyása — szintlázról lévén szó, beszéljünk drámai nyelven, az ekszpozíciótól kezdve a megrendítő katarzisig, amelyen érdemes eltűnődni. Hátha bizonyos tanulságokat tudnak levonni belőle. Olvasóink emlékezhetnek még arra, hogy milyen nagy akció előzte meg a 26 százalékos kisebbségi színházi adó eltörlését, amely valóban cseppet sem volt alkalmas arra, hogy az országnak műveltségpolitikáját a külföld előtt kedvező színben tüntesse fel. Több neves bukaresti publicista és író is cikkezett ebben a kérdésben s bizony kemény őszinteséggel mutatták rá arra, hogy ez a megkülönböztetett eljárás az amúgy is szubvenció nélkül küzködő, szegényesebbségi színházakkal szemtan dicséretesnek semmiképen sem mondható. A sok érvelésnek, ugy látszik, megvolt a haszna, mert a nemzeti parasztpárti kormány mindjárt első, népszerű aktusai között eltörölte a 26 százalékos kisebbségi színházi adót. Elmondhatjuk, hogy kevés intézkedésének volt ilyen messzire hangzó, örvendetes visszhangja. Az állampénztár egészen jelentéktelen jövedelemtől esett el, ellenben összehasonlíthatatlanul nagyobb méretekben gazdagodott az az erkölcsi kincstár, ahol egy ország jóhírnevét, presztízsét, műveltség és humanizmus iránt való érzékét őrzik. Okos kormányzatok sokat tanulhatnának egy ilyen példából, amely mindennél világosabban mutatja, hogy sokszor apró semmiségek többségiek és kisebbségiek, kormányzók és kormányzottak között milyen gátlásai lehetnek az engesztelődés» szellemének s milyen sokszor vasajtókat emel fel az, aki voltaképen csak porszemeket fúj felilyen körülmények között elképzelhetni, hogy mekkora megdöbbenéssel értesültünk a 26 százalékos kisebbségi színházi adórendszer visszaállításáról Most, amikor már annyira nyilvánvalóvá lett, hogy ez a méltánytalan adó többé már nem néhány lejes jövedelmi többlet az adópénztár számára, hanem tintal politikum, a kormányzat kisebbségi politikájának igen kényes hőmérője, el sem tudtuk képzelni, hogy mi oka lett volna ezzel a kormánynak új és erőteljes kisebbségellenes manifesztációt világgá bocsátani? Mert arra gondolni sem mertünk, hogy ez nem kormányzati cselekedet, tehát nem valamelyes miniszterközi határozatnak eredménye. És mégis úgy volt, Кг érdekelt szinházigazgatók felmentek tiltakozni az intézkedés ellen először Madgearuhoz s amikor ő nem volt található, magához .Maniu miniszterelnökhöz, aki rögtön közbevetette magát érdekükben, felvilágosításokat kért és csakhamar kiderítette, hogy itt tévedésről van szó: a pénzügyminisztérium nem tud a kultuszminisztériumnak egy elvi döntéséről a kisebbségi színházakra vonatkozólag s a két fórum egy közös vonatkozású, mindenképen politikaivá kényesedett ügyben úgy döntött, mintha két különböző világrészben, egymástól végtelen messze- Harmadik memorandumát nyújtotta be a Népszövetséghez a csikmegyei magánjavak igazgatósága A csikmegyei erdő-panama ügyét is felemlítik benne BUKAREST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A bukaresti lapok néhány nap óta sűrűn foglalkoznak a csíki magánjavak Ügyével s a Curentul mai száma a földmivelésügyi minisztériumbanszerzett értesülések szerint azt írja, hogy a celkmegyei magánjavak igazgatósága harmadik memorandumát nyújtotta be a Népszövetséghez, amelyben válaszol a román kormány, illetve a földnevelésügyi minisztérium népszövetségi előterjesztéseire és indokaira. A Curentul szerint a harmadik memorandum főleg azt akarja bizonyítani, hogy a legfelsőbb agrárkombé nem bírósági, hanem politikai alakulat, amely politikai szempontból hozta meg döntését a csikmegyei magánjavak birtokügyében. Említést tesz a Curentul arról is, hogy ebben a harmadik memorandumban a panaszkövők említést tesznek a csikmegyei erdőpanamáról is, amely az utóbbi hetekben Tiberiu Verile okmányhamisítási ügyével kapcsolatban sokat foglalkoztatta a sajtót. Arról is tud a lap, hogy ez a harmadik memorandum megsürgeti a Népszövetség döntését, amely valószínűleg a legközelebbi tanácsülésszakon már be is fog következni. Valószínű, hogy erre a harmadik beadványra a földmivelésügyi minisztérium is jelentést tesz, mert a lap a földmivelésügyi minisztérium álláspontját is közli, amely ismételten hangsúlyozza Románia szuverén jogát a belföldi birtokügyek rendezésére és azt állítja, hogy a naszódi és karánsebesi magánjavak jogi helyzete lényegesen eltér a csik megyeitól Téves törvényértelmezés volt az oka a magyar színházak zaklatásának Maniu miniszterelnök személyesen járt közbe, hogy a színházak csak 13 százalék adót fizessenek Bukarest. (Az Ellenzék tudósításától.) A lugosi vizespohár bankett hatása még mindig a magyar közönség fülében zsongott, amikor a színházak belső bajaira egy újabb súlyos jellegű hatósági intézkedés duplázott rá. A pénzügyigazgatóságok bukaresti rendeletre megtagadták a magyar színházaktól a 13 százalékos jegyadókedvezményt és csak azzal a feltétellel akarták lebélyegezni a belépőjegyeket, hogyha a színházak letétbe helyezik előre a 26 százalékos adó öszszegét. Ezzel kapcsolatban ráparancsoltak a színigazgatókra, hogy szeptembertől kezdődőleg a 13 százalékos adókülönbözetet utólagosan fizessék be az állampénztárba, mert különben árvereztetnek. A magyar színházak igazgatói táviratilag tiltakoztak az intézkedés ellen a pénzügyminisztériumban. Szombaton délután egyszerre érkezett sürgöny a kolozsvári, aradi, temesvári és szatmári magyar színházaktól és ezenkívül a színházak részéről küldöttség ment le Bukarestbe, hogy Madgearu pénzügyminisztert felvilágosítsa a pénzügyi hatóságok törvénytelen intézkedéséről Miután a küldöttség a pénzügyminisztert nem találta hivatalában, a kamara ülésére ment el és ott sikerült Maniu Gyula miniszterelnöktől pár perces kihallgatást kapni. A küldöttség vezetője elmondta a miniszterelnöknek, hogy a pénzügyi hatóságok intézkedése önkényes és törvénytelen, mert semmi olyan momentum nem adódik elő a kisebbségi színházak életében, amely jogosulttá tette volna a 13 százalékos adókedvezmény megvonását. A vidéki pénzügyi hatóságok megtagadták a színházi jegyek perforálását és miután a színházak részére még csak a vasárnapi előadásra állnak rendelkezésre a pénzügyi hatóságok által láttamozott jegyek, a magyar színházak kénytelenek lesznek Erdélyben kapuikat becsukni, miután a jegyadó különbözet megfizetésére nem is gondolhatnak. Maniu miniszterelnök jóakaratúlag hallgatta végig a színházi küldöttség előterjesztését és azonnal magához kérette Teianu pénzügyi államtitkárt, meghagyván neki, hogy nyomban vizsgálja meg a panaszt és referáljon a dologról. Ekkor derült ki, hogy a pénzügyminisztérium rendelkezése a regiadóra nézve téves törvényértelmezésen alapul. A színházakra vonatkozó adórendeltezés úgy szólott, hogy az Itesara helfrudi színházak 13 százalákos adót fizetnek, amenynyiben a társulat tagjai között idegen álllmpolgárok nem szerepelnek. Telem pénzügyi államtitkár a pénzügyminisztérium rendelkezését azzal indokolta, hogy minden erdélyi magyar színháznál van egykét idegen állampolgár s a pénzügyminisztérium ezért vonta meg a 13 azalékos adókedvezményt. A megbeszélések folyamán kiderült, hogy ez az értelmezés hibás. A magyar színházaknál tényleg szerepel egy két idegen állampolgár, de ezek részére a kultuszminisztérium külön engedélyt adott ki és ez az engedély nemosztja meg a kisebbségi színházakat a belföldi jellegtől. Maniu miniszterelnök azonnal intézkedett, hogy a pénzügyminisztérium a téves törvényértelmezésen alapuló rendeletét vonja vissza s ennek alapján Teianu államtitkár már a tegnapi napon táviratilag értesítette a pénzügyigazgatóságokat, hogy a magyar ami házak előadása elé ne gördítsenek nehézségeket és adják ki a 13 százalékos adóval megadóztatott perforált jegyeket. ségben volnának egymástól... A miniszterelnök rögtön jóvátétetle az ügyet. Ma már megint nincs 26 százalékos adóveszedelem s ezt hálás köszönettel jegyezzük fel a miniszterelnök érdemkönyvébe. De viszont nem mulaszthatjuk el meg nem kérdezni: szabad lett volna ennek előfodulnia? Hány és hány ügy van még, amely fáj, keserűséget okoz és elintézetlenül mérgezi a légkört, csak azért, mert az egyik minisztérium nem tud a másikról, vagy a miniszteri igazgató nem tud, vagy nem akar tudni a saját miniszteréről? Nincs elég összeköttetés az egyes főnökök között; túlságosan eltérnek a felfogások, az elméletek és valahogy olyan a légkör, hogy az önfejűsködés, a kiskirálykodás mikróbái könnyen elszaporodnak benne. A 26 százalékos kisebbségi színházi adó ügye jellemzően világít rá erre az egészségtelen összevisszaságra, örülünk őszintén, hogy a 26 százalékos adó újra nincs többé, de még inkább örülnénk annak ha már egyszer az az egészségtelen öszszevisszaság is, amely szülte, rossz emlék volna és semmi más... LÁRA 5 LEJ. A magyar külügyminiszter angorai útjától a törökmagyar gazdasági kapcsolatok nagy megerősödését várja Budapest. (Az Ellenzék távirata.) Walkó Lajos külügyminiszter tegnap délután érkezett vissza Angolából Budapestre. A pályaudvaron ráváró újságíróknak elmondta, hogy útjának konkré eredményeképen még e héten megkezdődnek a török-magyar kereskedelmi szerződések tárgyaásai. Törökország — mondta Walkó — eddig is sokat importál Magyarországból, ezután a kereskedelmi kapcsolat még intenzívebb lesz.