Ellenzék, 1930. április (51. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-16 / 87. szám
2. oldal. ELLENZÉK Csütörtök, 1930 április 17. : шттштт ■■ мм .таддЯЯПггаЯДМШИ SiSS3BHMHHBM Berlinből szállítják Erdélybe a húsvéti dísztojásokat A nagy gazdasági krízis rossz üzletté tette a húsvétot is Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) Közelednek a húsvéti ünnepek és ebből az alkalomból már napok óta teli vannak a cukrászdák és cukorkaüzletek kirakatai azokkal a kis csokoládéból, cukorból, marcipánból, paprimaszéból és porcellánból készült nyulacskákkal, bárányokkal és tojásokkal, amelyek az obugát kölnivizes lendó mellett föltétlenül szükségesek ennek az ünnepnek bájos szertartásaihoz. Ha üzleti szempontból nézzük a dolgot és a romantikus húsvéti tojást pusztán kereskedelmi cikknek vesszük, akkor, — mint mindenben a világon, — ebben a cikkben is katasztrófális esés mutatkozik az erdélyi piacon, már a kelendőség tekintetében. Már húsvéti tojásra sem telik A kereskedők elpanaszolják, hogy a régi tapasztalatokhoz képest igen kicsiny a kereslet húsvéti tojásban és a szimbolikus jelentőségű kis bárány és nyulacska figurák is valószínűleg ott maradnak jórészt az idén eladatlanul a polcokon, hogy az édes, kis csokoládényulacska az egyesztendei pihenésben szappanszűvé változzék a várakozástól. A forgalmasabb helyen lévő cukorkaüzletekben hallom, hogy amíg a régi, boldog húsvéti ünnepek alatt eladtak 3—500 tojást is, most, — ahogy a vásárlás tempója máris megmutatja, nem lehet még félakkora forgalomra sem számítani. Persze nem azért, mert a húsvéti tradíciók tisztelete csökkent, hanem, mert a pénz olyan végzetszerűen kevés manapság, hogy igazán nem jut belőle piros tojásra. Ez a panasz nem volt meglepő. Rossz esztendőnek, rossz az ünnepe. De azt már sajátságos dolognak találom, hogy Erdély húsvétjához Berlinből szállítják Kolozsvárra az ünnepi tojásokat. A berlini tojásinvázió Német ízlést lehelnek magukból ezek a tojások. Báj nélkül tarkák, nincs rajtuk semmi erdélyi szín. Idegen világ idegenszerű sajátosságait mutatják. Pedig milyen jól esne gömbölyded formáikon székely, vagy kalotaszegi, vagy bármilyen más erdélyi ornamentika jellegzetes vonalait, vagy színfoltjait látni, hogy a mi áhítatunkat és ízlésünket mutassák ezen a szép ünnepen, amely akkora öröme — és talán esztétikai iskolája is egy kicsit — a gyermeknek Megkérdeztem több kolozsvári boltban és cukrászdában, hogy hol vették azokat a tarka húsvéti tojásokat, amelyek a kirakatban láthatók. Azt a csaknem egyhangú fölvilágosítást kaptam, hogy Berlinből, a Pauly und Pinner cégtől, amelynek az utazója tavaly végigjárta Erdély városait. Az ügynök jól dolgozott Ha számba veszszük, hogy egy nagyobb üzlet, vagy jobb cukrászda 10—20—30—40 ezer lej értékű berlini piros tojást rendelt, akkor könnyű összeadni, hogy a sok erdélyi város szárotalan speciális jellegű boltjából súlyos százezrek (ha nem milliók) vándoroltak ki ezen az uton külföldre. Pedig igazán nem különösen szépek ezek a tojások. A német iparban — akármilyen hatalmas — nincs ahhoz könnyedség, ízlés és sikk, hogy valóban finom dísztárgyakat tudjon csinálni. Túl tarkák ezek a tojások, túl fényesek rikoltó színeikkel, nincs bennük semmi benső kedvesség, semmi Erdély felé szóló mosoly. Látszik, hogy idegenizlésű mesterember keze tervezte, ugyanolyan lélektelenül, mint ahogy aztán a lélektelen gépek meggyártották rideg tömegcikknek, jó lesz a négereknek. És még csak nem is olcsók ezek a tojások. A legkisebbeknek 15—20 lejnél kezdődik az ára, a valamirevalók már százakba kerülnek, hogy a tojáskirálynéra, amelyen tüllruhába öltöztetett ballerina ül, ez a diadalmas cédula legyen tűzve: ,,1000 lej“. Nem értek a diszmóiparhoz, de az a benyomásom, hogy nagyon szimpla lehet az ilyen tojások gyártási metódusa. Könnyű volna néhány életrevaló és jólvezetett erdélyi üzemnek beszerezni a szükséges szerszámokat és ha másképen nem megy, egy kis külföldi út révén eltanulni a gyártási titkot, (ha ugyan egyáltalán van itt valamilyen titok), mert mégis csak szégyen és kár, hogy ezen a réven is valóságos aranyfolyam ömöljön ki a mi szegénységünkből Berlinbe. Az élhetetlen Erdély A boltokban, ahol érdeklődtem a dolog iránt, mindenütt a következő felvilágosítást kaptam: ‘ — A csokoládétojásokat, nyulakat és bárányokat itt csinálják Erdélyben, Temesváron, Kolozsváron. Hazai csokoládégyárak, vagy maguk a cukrászdák, amelyek be vannak rendezkedve erre az üzemre. Már ezeket a papírmaséból csinált tojásokat Berlinből rendeltük. Itt járt tavaly egy német ügynök, annak az útján Persze, ha belföldön is gyártanák ezt a cikket, legalább hasonló kivitelben és hasonló árban, akkor természetesen itt szereznénk be a szükségletünket, nemcsak, hogy pártoljuk a magunk iparát, hanem mert a berlini húsvéti tojásra is akkora vám van kivetve, hogy csaknem fölborítja a számításainkat. Tudtunkkal azonban itt Erdélyben nincsen ilyen üzem. Vagy, ha van is, nagy titokban működhet, mert nálunk sem itteni ügynök nem járt, sem egyenes ajánlatot nem kaptunk semmiféle hazai cégtől, húsvéti cikkek szállítására nézve. Kezembe vettem egy ilyen berlini születésű húsvéti tojást. Néztem, hogy milyen szimpla jószág. Milyen könnyű lehet gyártani. Milyen ragyogóan tiszta példája annak, hogy az iparhoz az anyagi adottságokon fölül elsősorban olyan emberek garnitúrája kell, akiknek kereskedelmi civilizációja van. Az egyik cukrászdában eszembe jutott, hogy valaha az ilyen holmit Budapesten szerezte be a kolozsvári piac. A kisasszony azt felelte rá, hogy ma ez lehetetlen. Gerbeaud és Lukács ma is gyönyörű dolgokat csinálnak. Főleg selyemtojásokat. Csakhogy a selyem, bármilyen formában is van földolgozva, olyan rettenetes a vám, hogy nem rentábilis üzlet behozni. Kár, mert a pesti húsvéti holmik kivitele igazi művészi volt. Hanem hiába, lukszusra ma senkinek sem telik. Ma örülni kell, ha elfogy az ilyen olcsó, gyári portéka. És a polcról fölvett egy rettenetesen fényes, kék színű tojást, amelyre sárga lepkék, zöld levelek és lila virágok voltak festve, úgy, ahogy a tavaszi mezőt a berlini festő-mesterember elképzeli.. 1.ТТЛ Huff'll Теш próbára e tudását! Játszunk műveltséget! Vegye meg: Kérdezz - Felelek! Karinthy Frigyes és Balassa József összeállásában megjelent kézikönyvet, mely 1500 különféle kérdést és a könyv más helyén a kérdésekre ugyancsak 1500 feleletet tartalmaz. A szenzációsan szórakoztató könyv ára 80 lej. Kapható az Ellenzék könyvosztályában Vidékre azonnal szállítjuk. Spanyol szocialisták a diktatúra folytatásának tartják Berengner kormányát Madrid. (Az Ellenzék távirata.) A szociáldemokrata párt proklamációt tett közzé, melyben híveinek bejelenti, hogy Berengner kormányát a diktatúra folytatásának tekinti s ezért tovább folytatja a harcot a demokratikus rendszer kialakulásáért. A manifesztum közli a munkásszervezetekkel, hogy május elsején tagjaikkal munkaszünetet tartassanak. Olasz-magyar válogatott mérkőzés Nemzetközi jubileumi vásár az Európai Kupáért Budapesten Az Ellenzék: különvonatok igénybevételével lebonyolításra kerülő TANULMÁNYI és SPORTKIRÁNDULÁSÁNAK PROGRAMJA: Az utazás Budapestre három csoportban történhetik és pedig: május 4-én, vsárnap, vagymájus 8-án, csütörtökön, vagy május 9-én, pénteken. A Május 4-iki és a május 8-iki csoport tagjai Clujról délben 12.34 órakor, Oradeáról d. u. 16.30 órakor a gyorsvonattal indulnak és Budapestre este 21.34 órakor érkeznek. A május 9-iki csoport tagjai Clujról este 19.09 órakor a személyvonattal, Oradeáról 0.25 órakor ugyancsak a személyvonattal, a határról pedig gyors különvonattal indulnak és szombaton reggel kb. 7 órakor érkeznek meg Budapestre. Valamennyi többi erdélyi városból a lenti vonatokhoz kell csatlakozni. Visszautazás Budapestről : mindhárom csoport tagjai számára külön gyorsvonatot indítunk május 11-én, vasárnap este kb. 23.00 órakor, Oradeára érkezés 12-én reggel 6.00 órakor, Clujra 11.41 órakor a határon csatlakozó személyvonattal. Mindkét irányban a Rapiddal is lehet csatlakozást találni. Budapestről — ha valaki nem akar éjjel utazni, — 12-én reggel 7.50 órakor a gyorsvonattal is elutazhat. Az erre vonatkozó szándékot a jelentkezés alkalmával kell bejelenteni. Külön útlevél nem szükséges. Ezt az állampolgársági okirat, vagy ennek hiteles másolata, továbbá egy személyazonossági igazolvány pólja, a résztvevőknek csupán ezt a két iratot kell a jelentkezés alkalmával átadni. Részvételi díj: 1100 lej. Ebben benfoglaltatik: Utazás a határtól Budapestre és viszsza 111. oszt gyors különvonaton. A kollektív útlevél költsége. A magyar vizum. Belépőjegy a Nemzetközi Vásárra. Utazás a 11. osztályon oda-vissza összesen 200 leire több. т : птштгтг'тпг ■ További 280 lej azok részére, akik az előbbieken kívül igényelnek ki- és beszállítást, továbbá tribün vagy korzóülést az olasz—magyar mérkőzésre és jó ülőhelyet a Vígszínház, Városi Szinház, Fővárosi Operettszinház vagy Királyszínház május 10-iki esti előadására. A meccsre ах ülőhelyeket a jelentkezés sorrendjében adjuk ki, ha a rezervált ülőhelyek elfogytak, a jelentkező állóhelyet kap. Ugyancsak sorrendben adjuk ki a színházak helyeit is. A jelentkező választhat a színházak között. Lakás és ellátás : a) lakás és kitűnő ellátás napi háromszori bőségs étkezéssel, valamelyik elsőrendű fővárosi penzióban (nem turistaszállodá- ban!) naponta 300 lej b) csak lakás az elsőrendű Royal Nagyszállodában, naponta 230 lej, kétágyas szobában naponta személyenként 195 lej, c) csak lakás a Park-szállodában, naponta 140 lej, d) kizárólag a máj. 9-én induló csoport tagjai számára a Royal Nagyszálloda turistatermében csak 110 lej, e) tiszta és hygienikus teremben rendes fekvőhely valamelyik fővárosi iskolában, 60 lej. A román vasúti jegy külön fizetendő, ezt úgy az oda, mint a visszautazás számára 256/v-al olcsóbban adjuk a rendes trenetdíjnál. Jelentkezési határidő április 28. Akinek lakás kell, feltétlenül előbb jelentkezzék, a kérdéses időre máris csak a Menetjegyiroda által előre lekötött lakások kaphatók! A különvontokhoz szükséges létszámok hiánya esetén jogunk van a programot a rendes menetrendszerű vonatokra átdolgozni. A kirándulás előkészítését és technikai lebonyolását az oradeai Dácia Hivatalos Menetjegyiroda végzi. Ez az iroda, valamint a kiadóhivatal válaszbélyeg beküldése esetén minden érdeklődésre készséggel ad felvilágosítást és elküldi kitöltés végett a jelentkezési ívet. ni tömni Jordaszentlászlón? Popa Ádám megyei prefektus kijelenti, hogy az ittas legények zavargásának nincs politikai háttere. — A csendőrök szorongatott helyzetben sem használtak fegyvert. — Számos sebesültje van az incidensnek Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Kolozsvártól húsz kilométernyire fekvő Tordaszentlászló község hétfőn és kedden véres események színhelye volt. A vármegyei prefektúrára, már a hétfő esti órákban jelentés érkezett, hogy a rekruták bevonulása alkalmából kirobbant az a régi ellentét, amely a falu két pártja között hetek óta lappangott Mátyás Péter bíró személye miatt. A bevonulásra készülő rekruták vasárnap egész éjjel ittak a község korcsmájában és hozzájuk csatlakoztak természetesen a falu politikusai, is, kik szóvá tették, hogy Mátyás Péter bírót a falu tekintélyes lakosainak akarata ellenére választották meg a tordaszentlászlói községi tanács élére és a bírót sem múltja, sem pedig jelenlegi működése nem teszi alkalmassá az állás betöltésére. Tordaszentlászló lakosai amúgy is túlfűtött temperamentumú, virtuskodó emberek, a bor hatása alatt tehát elhatározták, hogy igazságot tesznek. Hajnal felé elvonultak a biró háza elé és parázs tüntetést rendeztek ellene. A tüntetés véres verekedéssé fajult, mert a bíró párthívei is megérkeztek, azonban az ellenzéki legények többségben voltak, a birópártakat véresre verték és magát a birót is alaposan helybenhagyták, mire Mátyás Péter a centrőrséghez fordult segítségért. Tordaszentlászló erre valóságos forradalom színtere lelt. A bíró is felvonultatta a csendőrséggel megerősített pártját, amely csak nagy nehezen tudott diadalmaskodni a községi választásokon és a botokkal felszerelt ellenzéki legények is harcra készen vonultak végig a falu utcáin, hogy a régi választási sérelmekért elégtételt vegyenek. Haragjuk a község erdőőrére is kiterjedt, aki a legények támadása elöl a csendőrőrsre menekült A csendőrök szembeszálltak a tüntetőkkel és szuronnyal kísérelték meg a tömeg visszaszorítását. Ez azonban nem sikerült, mert a legények túlerőben voltak és a laktanya épületébe szorították vissza a csendőröket. A vármegyei prefektúra utasítására, közben Bota csendőrkapitány vezetésével 80 csendőr érkezett ki Tordaszentlászlóra, hogy a rendet helyreállítsák. A még mindig ingerült legények megkísérelték az ellenállást, amelynek következménye arra vezetett, hogy a csendőrök megrohamozták a biró ellen tüntető szentlászlóiakat és igy sikerült a rendet helyreállítani. Az öszszeütközésnek úgy a csendőrök, mint a falusiak részéről több sebesült áldozata van, az azonban helyénvaló volt, hogy a csendőrség a legszorongatottabb pillanatokban sem használta a fegyvert. Bota csendőrkapitány a rend helyreállítása után mintegy húsz legényt előállított a csendőrparancsnokságon, akiknek letartóztatásáról az ügyészség fog dönteni. Az Ellenzék munkatársa felkereste dr. Pops Adám vármegyei prefektust, aki a tordaszentlászlói véres eseményekről a következőket mondotta: — Az első jelentések kézhezvétele után azonnal utasítottam Serban főszolgabírót, hogy tartsa meg a helyszíni vizsgálatot annak megállapítására, hogy mi volt az oka a tordaszentlászlói botránynak? A vizsgálat eddigi adatai szerint az látszik valószínűnek, hogy a szentlászlói legények amolyan részeges fellobbanásában azért rendeztek tüntetést a bíró ellen, hogy tőle kényszerítsék ki a mutatás folytatásának költségeit. Politikai jelleget annál kevésbé lehet tulajdonítani a tüntetésnek, mert a mostani bíró szabályszerű választás alapján, 260 szavazattal került a tordaszentlászlói községi tanács élére, az ellenjelölt 130 szavazatával szemben. Tordaszentlászlón, telefonon nyert értesüléseink szerint, tegnap még egész nap tartott a vizsgálat és annak aktái csak napok múlva kerülnek a kolozsvári ügyészséghez. SchalomAscb: Petersburg 280 LEI WARSCHAU 280 LEI LEPAGE-nál, CLOJ-KVAR