Ellenzék, 1930. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-16 / 87. szám

2. oldal. ELLENZÉK Csütörtök, 1930 április 17. : шттштт ■■ мм .­таддЯЯПггаЯДМШИ SiSS3BHMHHBM Berlinből szállítják Erdélybe a húsvéti dísztojásokat A nagy gazdasági krízis rossz üzletté tette a húsvétot is Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) Közelednek a húsvéti ünnepek és ebből az alkalomból már napok óta teli vannak a cukrászdák és cukorkaüzletek kirakatai azokkal a kis csokoládéból, cukorból, mar­cipánból, paprimaszéból és porcellánból készült nyulacskákkal, bárányokkal és to­jásokkal, amelyek az obu­gát kölnivizes l­­­end­ó mellett föltétlenül szükségesek ennek az ünnepnek bájos szertartásaihoz. Ha üz­leti szempontból nézzük a dolgot és a ro­mantikus húsvéti tojást pusztán kereske­delmi cikknek vesszük, akkor, — mint mindenben a világon, — ebben a cikkben is katasztrófális esés mutatkozik az erdélyi piacon, már a kelendőség tekintetében. Már húsvéti tojásra sem telik A kereskedők elpanaszolják, hogy a régi tapasztalatokhoz képest igen kicsiny a ke­reslet húsvéti tojásban és a szimbolikus je­lentőségű kis bárány és nyulacska figurák is valószínűleg ott maradnak jórészt az idén eladatlanul a polcokon, hogy az édes, kis csokoládényulacska az egyesztendei pihe­nésben szappanszűvé változzék a várako­zástól. A forgalmasabb helyen lévő cukorkaüz­letekben hallom, hogy amíg a régi, boldog húsvéti ünnepek alatt eladtak 3—500 tojást is, most, — ahogy a vásárlás tempója már­is megmutatja, nem lehet még félakkora forgalomra sem számítani. Persze nem azért, mert a húsvéti tradíciók tisztelete csökkent, hanem, mert a pénz olyan vég­zetszerűen kevés manapság, hogy igazán nem jut belőle piros tojásra. Ez a panasz nem volt meglepő. Rossz esztendőnek, rossz az ünnepe. De azt már sajátságos dolognak találom, hogy Erdély húsvétjához Berlinből szállítják Kolozsvár­ra az ünnepi tojásokat. A berlini tojásinvázió Német ízlést lehelnek magukból ezek a tojások. Báj nélkül tarkák, nincs rajtuk semmi erdélyi szín. Idegen világ idegensze­rű sajátosságait mutatják. Pedig milyen jól esne gömbölyded formáikon székely, vagy kalotaszegi, vagy bármilyen más erdélyi ornamentika jellegzetes vonalait, vagy szín­foltjait látni, hogy a mi áhítatunkat és íz­lésünket mutassák ezen a szép ünnepen, amely akkora öröme — és talán esztétikai iskolája is egy­ kicsit — a gyermeknek Megkérdeztem több kolozsvári boltban és cukrászdában, hogy hol vették azokat a tarka húsvéti tojásokat, amelyek a ki­rakatban láthatók. Azt a csaknem egyhangú fölvilágosítást kaptam, hogy Berlinből, a Pauly und Pinner­ cégtől, amelynek az utazója tavaly végigjárta Erdély városait. Az ügynök jól dolgozott Ha számba vesz­­szük, hogy egy nagyobb üzlet, vagy jobb cukrászda 10—20—30—40 ezer lej értékű berlini piros tojást rendelt, akkor könnyű összeadni, hogy a sok erdélyi város száro­­talan speciális jellegű boltjából súlyos száz­ezrek (ha nem milliók) vándoroltak ki ezen az uton külföldre. Pedig igazán nem különösen szépek ezek a tojások. A német iparban — akármilyen hatalmas — nincs ahhoz könnyedség, ízlés és sikk, hogy valóban finom dísztárgyakat tudjon csinálni. Túl tarkák ezek a tojások, túl fényesek rikoltó színeikkel, nincs ben­nük semmi benső kedvesség, semmi Erdély felé szóló mosoly. Látszik, hogy idegenizlésű mesterember keze tervezte, ugyanolyan lélek­­telenül, mint ahogy aztán a lélektelen gépek meggyártották rideg tömegcikknek,­­ jó lesz a négereknek. És még csak nem is olcsók ezek a tojások. A legkisebbeknek 15—20 lejnél kezdődik az ára, a valamirevalók már százakba kerülnek, hogy a tojáskirálynéra, amelyen tüllruhába öltöztetett ballerina ül, ez a diadalmas cédula legyen tű­zve: ,,1000 lej“. Nem értek a diszmóiparhoz, de az a be­nyomásom, hogy nagyon szimpla lehet az ilyen tojások gyártási metódusa. Könnyű volna néhány életrevaló és jólvezetett erdé­lyi üzemnek beszerezni a szükséges szerszá­mokat és ha másképen nem megy, egy kis külföldi út révén eltanulni a gyártási titkot, (ha ugyan egyáltalán van itt valamilyen ti­tok), mert mégis csak szégyen és kár, hogy ezen a réven is valóságos aranyfolyam ömöl­jön ki a mi szegénységünkből Berlinbe. Az élhetetlen Erdély A boltokban, ahol érdeklődtem a dolog iránt, mindenütt a következő felvilágosítást kaptam: ‘ — A csokoládé­tojásokat, nyulakat és bá­rányokat itt csinálják Erdélyben, Temesvá­ron, Kolozsváron. Hazai csokoládégyárak, vagy maguk a cukrászdák, amelyek be van­nak rendezkedve erre az üzemre. Már ezeket a papírmaséból csinált tojásokat Berlinből rendeltük. Itt járt tavaly egy német ügynök, annak az útján Persze, ha belföldön is gyár­tanák ezt a cikket, legalább hasonló kivitel­ben és hasonló árban, akkor természetesen itt szereznénk be a szükségletünket, nemcsak, hogy pártoljuk a magunk iparát, hanem mert a berlini húsvéti tojásra is akkora vám van kivetve, hogy csaknem fölborítja a számí­tásainkat. Tudtunkkal azonban itt Erdély­ben nincsen ilyen üzem. Vagy, ha van is, nagy titokban működhet, mert nálunk sem itteni ügynök nem járt, sem egyenes ajánla­tot nem kaptunk semmiféle hazai cégtől, húsvéti cikkek szállítására nézve. Kezembe vettem egy ilyen berlini szü­letésű húsvéti tojást. Néztem, hogy milyen szimpla jószág. Milyen könnyű lehet gyár­tani. Milyen ragyogóan tiszta példája an­nak, hogy az iparhoz az anyagi adottsá­gokon fölül elsősorban olyan emberek garnitúrája kell, akiknek kereskedelmi ci­vilizációja van. Az egyik cukrászdában eszembe jutott, hogy valaha az ilyen holmit Budapesten szerezte be a kolozsvári piac. A kisasszony azt felelte rá, hogy ma ez lehetetlen. Ger­beaud és Lukács ma is gyönyörű dolgo­kat csinálnak. Főleg selyemtojásokat. Csak­hogy a selyem, bármilyen formában is van földolgozva, olyan rettenetes a vám, hogy nem rentábilis üzlet behozni. Kár, mert a pesti húsvéti holmik kivitele igazi mű­vészi volt. Hanem hiába, lukszusra ma senkinek sem telik. Ma örülni kell, ha el­fogy az ilyen olcsó, gyári portéka. És a polcról fölvett egy rettenetesen fé­nyes, kék színű tojást, amelyre sárga lep­kék, zöld levelek és lila virágok voltak festve, úgy, ahogy a tavaszi mezőt a ber­lini festő-mesterember elképzeli.­­. 1.ТТЛ Huff'll Теш próbára e tudását! Játszunk műveltséget! Vegye meg: Kérdezz - Felelek! Karinthy Frigyes és Balassa József összeál­lásá­ban megjelent kézikönyvet, mely 1500 külön­féle kérdést és a könyv más helyén a kér­désekre ugyancsak 150­0 feleletet tartalmaz. A szenzációsan szórakoztató könyv ára 80 lej. Kapható az Ellenzék könyvosztályában Vidékre azonnal szállítjuk. Spanyol szocialisták a diktatúra folytatásának tartják Berengner kormányát Madrid. (Az Ellenzék távirata.) A szo­ciáldemokrata párt proklamációt tett közzé, melyben híveinek bejelenti, hogy Berengner kormányát a diktatúra foly­tatásának tekinti s ezért tovább foly­tatja a harcot a demokratikus rendszer kialakulásáért. A manifesztum közli a munkásszervezetekkel, hogy május else­jén tagjaikkal munkaszünetet tartassa­nak. Olasz-magyar válogatott mérkőzés Nemzetközi jubileumi vásár az Európai Kupáért Budapesten A­z Ellenzék: különvonatok igénybevételével lebonyolításra kerülő TANULMÁNYI és SPORTKIRÁNDULÁSÁNAK PROGRAMJA: Az utazás Budapestre három csoportban történhetik és pedig: május 4-én, v­sárnap, vagy­­május 8-án, csütörtökön, vagy május 9-én, pénteken. A Május 4-iki és a május 8-iki cso­port tagjai Clujról délben 12.34 órakor, Orade­áról d. u. 16.30 órakor a gyorsvonat­tal indulnak és Budapestre este 21.34 óra­kor érkeznek. A május 9-iki csoport tagjai Clujról este 19.09 órakor a személyvonattal, Ora­­deáról 0.25 órakor ugyancsak a személy­­vonattal, a határról pedig gyors különvo­­nattal indulnak és szombaton reggel kb. 7 órakor érkeznek meg Budapestre. Valamennyi többi erdélyi városból a lenti­­ vonatokhoz kell csatlakozni. Visszautazás Budapestről : mindhárom csoport tagjai számára külön gyorsvo­natot indítunk május 11-én, vasár­nap este kb. 23.00 órakor, Oradeára érkezés 12-én reggel 6.00 órakor, Clujra 11.41 órakor a határon csat­lakozó személyvonattal. Mindkét irányban a Rapiddal is le­het csatlakozást találni. Budapestről — ha valaki nem akar éjjel utazni, — 12-én reggel 7.50 óra­kor a gyorsvonattal is elutazhat. Az erre vonatkozó szándékot a jelentke­zés alkalmával kell bejelenteni. Külön útlevél nem szükséges. Ezt az ál­lampolgársági okirat, vagy ennek hiteles másolata, továbbá egy személy­azonossági igazolvány pó­­lja, a részt­vevőknek csupán ezt a két iratot kell a jelentkezés alkalmával átadni. Részvételi díj: 1100 lej. Ebben benfoglaltatik: Utazás a határtól Budapestre és visz­­sza 111. oszt gyors­ kü­lönvonaton. A kollektív útlevél költsége. A magyar vizum. Belépőjegy a Nemzetközi Vásárra. Utazás a 11. osztályon oda-vissza összesen 200 leire több. т : птштгтг'тпг ■ További 280 lej azok részére, akik az előbbieken kívül­ igényelnek ki- és beszállítást, továbbá tribün vagy korzóülést az olasz—magyar mérkő­zésre és jó ülőhelyet a Vígszínház, Városi Sz­inház, Fővárosi Operettszin­­ház vagy Királyszínház május 10-iki esti előadására. A meccsre ах ülőhelyeket a jelentkezés sorrendjében adjuk ki, ha a rezervált ülőhelyek elfogytak, a jelentkező állóhelyet kap. Ugyan­csak sorrendben adjuk ki a színházak helyeit is. A jelentkező választhat a színházak között. Lakás és ellátás : a) lakás és kitűnő ellátás napi há­romszori bősé­gs étkezéssel, valamelyik elsőrendű fővárosi penzióban (nem turistaszállodá- ban!) naponta 300 lej b) csak lakás az elsőrendű Royal Nagyszállodában, naponta 230 lej, kétágyas szobában naponta személyenként 195 lej, c) csak lakás a Park-szállodában, naponta 140 lej, d) kizárólag a máj. 9-én induló csoport tagjai számára a Royal Nagyszálloda turistatermében csak 110 lej, e) tiszta és h­ygienikus teremben rendes fekvőhely valamelyik fő­városi iskolában, 60 lej. A román vasúti jegy külön fizetendő, ezt úgy az oda­, mint a visszautazás szá­mára 256/v-al olcsóbban adjuk a rendes trenetdíjnál. Jelentkezési határidő április 28. Akinek lakás kell, feltétlenül előbb jelentkez­zék, a kérdéses időre máris csak a Menetjegyiroda által előre lekötött lakások kaphatók! A különvon­tokhoz szükséges létszámok hiánya esetén jogunk van a programot a ren­des menetrendszerű vonatokra átdolgozni. A kirándulás előkészítését és techni­kai lebonyol­­ását az oradeai Dácia Hiva­talos Menetjegyiroda végzi. Ez az iroda, valamint a kiadóhivatal válaszbélyeg be­küldése esetén minden érdeklődésre kész­séggel ad felvilágosítást és elküldi kitöltés végett a jelentkezési ívet. ni tömni J­ordaszent­lászlón? Pop­a Ádám megyei prefektus kijelenti, hogy az ittas legények zavargásának nincs politikai háttere. — A csendőrök szorongatott helyzetben sem használtak fegyvert. — Számos sebesültje van az incidensnek Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Kolozsvártól húsz kilométernyire fekvő Tordaszentlászló község hétfőn és kedden véres események színhelye volt. A várme­gyei prefektúrára, már a hétfő esti órákban jelentés érkezett, hogy a rekruták bevonu­lása alkalmából kirobbant az a régi ellentét, amely a falu két pártja között hetek óta lappangott Mátyás Péter bíró személye miatt. A bevonulásra készülő rekruták va­sárnap egész éjjel ittak a község korcsmá­jában és hozzájuk csatlakoztak természe­tesen a falu politikusai, is, kik szóvá tették, hogy Mátyás Péter bírót a falu tekintélyes lakosainak akarata ellenére választották meg a tordaszentlászlói községi tanács élére és a bírót sem múltja, sem pedig jelenlegi működése nem teszi alkalmassá az állás betöltésére. Tordaszentlászló lakosai amúgy is túl­fűtött temperamentum­ú, virtuskodó embe­rek, a bor hatása alatt tehát elhatározták, hogy igazságot tesznek. Hajnal felé elvo­nultak a biró háza elé és parázs tüntetést rendeztek ellene. A tüntetés véres vere­kedéssé fajult, mert a bíró párthívei is megérkeztek, azonban az ellenzéki legé­nyek többségben voltak, a birópár­t­akat véresre verték és ma­gát a birót is alaposan helybenhagy­ták, mire Mátyás Péter a c­entrőrség­­h­ez fordult segítségért. Tordaszentlászló erre valóságos forrada­lom színtere lelt. A bíró is felvonultatta a csendőrséggel megerősített pártját, amely csak nagy nehezen tudott diadalmaskodni a községi választásokon és a botokkal fel­szerelt ellenzéki legények is harcra készen vonultak végig a falu utcáin, hogy a régi választási sérelmekért elégtételt vegyenek. Haragjuk a község erdőőrére is kiterjedt, aki a legények támadása elöl a csendőr­­őrsre menekült A csendőrök szembeszáll­tak a tüntetőkkel és szuronnyal kísérelték meg a tömeg visszaszorítását. Ez azonban nem sikerült, mert a legények túlerőben voltak és a laktanya épületébe szorították­ vissza a csendőröket. A vármegyei prefektúra utasítására, köz­ben Bota csendőrkapitány vezetésével 80 csendőr érkezett ki Tordaszentlászlóra, hogy a rendet helyreállítsák. A még mindig ingerült legények megkísérelték az ellen­állást, amelynek következménye arra veze­tett, hogy a csendőrök megrohamozták a biró el­len tüntető szentlászlóiakat és igy si­került a rendet helyreállítani. Az ösz­­szeütközésnek úgy a csendőrök, mint a falusiak részéről több sebesült ál­dozata van, az azonban helyénvaló volt, hogy a csend­őrség a legszorongatottabb pillanatokban sem használta a fegyvert. Bota csendőrkapi­­tány a rend helyreállítása után mintegy húsz legényt előállított a csendőrparancsnok­ságon, akiknek letartóztatásáról az ügyész­ség fog dönteni. Az Ellenzék munkatársa felkereste dr. Pops Adám vármegyei prefektust, aki a tor­daszentlászlói véres eseményekről a követ­kezőket mondotta: — Az első jelentések kézhezvétele után azonnal utasítottam Serban főszolgabírót, hogy tartsa meg a helyszíni vizsgálatot an­nak megállapítására, hogy mi volt az oka a tordaszentlászlói botránynak? A vizsgálat eddigi adatai szerint az látszik valószínűnek, hogy a szentlászlói legények amolyan része­ges fellobbanásában azért rendeztek tüntetést a bíró ellen, hogy tőle kényszerítsék ki a mu­tatás folytatásának költségeit. Politikai jelle­get annál kevésbé lehet tulajdonítani a tün­tetésnek, mert a mostani bíró szabályszerű választás alapján, 260 szavazattal került a tordaszentlászlói községi tanács élére, az el­lenjelölt 130 szavazatával szemben. Tordaszentlászlón, telefonon nyert értesü­léseink szerint, tegnap még egész nap tartott a vizsgálat és annak aktái csak napok múlva kerülnek a kolozsvári ügyészséghez. SchalomAscb: Petersburg 280 LEI WARSCHAU 280 LEI LEPAGE-nál, CLOJ-KVAR

Next