Ellenzék, 1930. szeptember (51. évfolyam, 196-219. szám)
1930-09-02 / 196. szám
2. oldal. -u*_—-i-a—ÍJ- — 1Л1111.11 I. i idl jlllJ Kedd, 1939 »xéptemHér 2. ELLENZÉK Második Erdélyi Béla-esetet fedeztek fel a Negoj bércei között A turistáim sítokzetos Labója a szintöft közé csalta barátnőjét és ott megölte — Az mala lahhcipö — Itt az a Stau esen Vasile? Fogaras. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szenzációs bűnügyben vezette be a vizsgálatot Dima Arcadie fogarasi vezetőügyész. Kétségtelen nyomot talált egy gyilkosság tettese felé és teljes apparátussal fogott hozzá a bűntény részleteinek kivizsgálásához. Az előzmények a következők: Tavaly augusztus vége felé a Negoj sziklái között oszlásnak indult női holttestet találtak a turisták. A hulla fel volt puffadva és egyes részeit már kikezdték a keselyűk. A ruha is majdnem teljesen hiányzott róla. A rendőri bizottság annak idején szabályosan kiszállt a helyszínre, megvizsgálta a terepet, felboncoltatta a hullát és ebből megállapította, hogy a halált lőtt seb okozta. Az a feltevés lett úrrá, hogy valamelyik turistanő menekült a Negoj bércei közé, hogy öngyilkosságot kövessen el. Az ügyészség tavaly azzal zárta le a nyomozást, hogy a holttest személyazonosságát nem lehet megállapítani és miután minden jel az öngyilkosság mellett szólt, várta, hogy valahonnan bejelentik a nő eltűnését s igy az öngyilkosságra teljes világosság fog derülni. Kerek egy esztendő múlt el azóta s a holttest személyazonosságára nézve semmlyen adat nem került a hatóságok birtokába. Most aztán egy véletlen felfedezés szenzációs bűneset perspektíváit nyitja meg. A Negoj sziklái között megismétlődött az Erdélyi-féle gyilkosság a maga borzalmasságával és titokzatosságával együtt. A turistáim vendégei A hegyek között, néhány száz méterre attól a helytől, ahol a holttest feküdt, egy juhászbojtár női lakkcipőt talált. A cipő az esőzések és nedvesség miiatt már szétfoszlott, de a talp még elég jó volt rajta. A bojtár tarisznyájába rakta és a Negoj tetején lévő turistaházba ment vele, ott a turistaház őre előtt bontani kezdte a talpat a cipőről. A turistaház őrének emlékezetében ekkor különös kép merült fel. Tavaly julius közepe táján egy elegáns úr és egy lakkcipős hölgy kért szállást a turistaházban. Este aludni tértek s az asszony lakkcipőit kitette szobája elé, hogy a turistaház őre kipucolja. A cipők teljesen sárosak voltak. Az őr fejcsóválva takarította le a sárt és mosolygott magában „az urakon“, hogy a Negoj sziklái közé és méghozzá nedves, sáros időben lakkcipővel tesznek kirándulást. Eszébe jutott az is, hogy a férfi úgy viselkedett, mintha férje lett volna a nőnek. Nem akarta előbb nevét beírni a vendégkönyvbe és csak hosszas unszolásra írta be a „Stanescu Vasile“ nevet. A lakkcipő foszlányai eszébe juttatták a turistaház őrének azt is, hogy az ur és a hölgy megérkezésük után hangos és triviális szavakkal veszekedtek s a szobájukból is kihallatszott a férfi durva szidalmazása. Észrevételeiről és a lakkcipő megtalálásáról jelentést tett a csendőrségnek és ennek alapján a fogarasi ügyészség újabb nyomozást kezdett. Sikerült megállapítani, hogy 1929 július 15-én egy Stanescu Vasile nevű bukaresti illetőségű magántisztviselő beiratkozott a nagyszebeni Karpatina turistaegyesület tagjai közé. Beiratkozáskor az egyesület titkárjától egy térképet vásárolt a Negojról és tagsági igazolványába a következőket íratta: Stanescu Vasile és felesége. Tapogatózás a Kosztályban Ez az adat, valamint a turistaház őrének elbeszélése egészen új mederbe terelte a vizsgálatot. Nyilvánvaló, hogy gyilkosság történt. Hogy milyen körülmények között, azt még egyelőre nem lehet tudni. A helyszín s a körülmények nagyon hasonlítanak az Erdélyi Béla-féle gyilkossághoz. A nyomozást nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy sem a nő, sem a férfi megfelelő személyleírását nem tudja adni a turistaház őre. Emlékszik azonban arra, hogy aznap, ami-kor az állítólagos Stanescu és felesége nála megszálltak, több nagyszebeni turista tartózkodott a hegyen s most a Karpatina tagjaitól vár valamilyen felvilágosítást a fogarasi ügyész. Tegnap újabb helyszíni szemlét tartottak a Negojon. Az ügyészség a meglévő adatokat közölte a fogarasi és a szebeni rendőrhatóságokkal, amelyek most közös munkával igyekeznek fényt deríteni a titokzatos esetre, nak elbírálását a közönségre bízom. Hogy ezen teendők elvégzéséért bizonyos mérsékelt díjakat kell fizetni, az csak természetes, hiszen a fizetéses tisztviselőket ebből kell fizetni. A testületek kebelében működő békéltető bíróságok szerepe is nagyfontosságú. A munkás vagy tanonc és a mester között felmerülő vitás ügyekben elsőfokú jogerős ítéletet hoz, úgyszólván díjtalanul. Jellemző ezeknek az ítéleteknek megnyugtató voltára, hogy azokat az érdekeltek csak a legritkább esetben feledbezik meg. Az ipartestületi autonómia Az ipartestedet teljesen autonóm intézmény. Vezetőségét és tisztségét az iparosok maguk választják meg. Felsőbb hatóságokkal közvetve vagy közvetlenül érintkezik. Öt év óta az ipartestületeknek országos vezetősége van, melynek véleményét a kormányhatóságok a kisipari kérdésekben kikérik és ez a szövetség vélekedik azok ellen a sérelmek és túlkapások ellen, amit egyesek, vagy hatóságok a kisiparosok rovására elkövetnek. Ami a díjakat illeti, a tanoncszerződésnél és a felszabadulásnál és iparok kiváltásánál fizetendő 300—500 lej díjat nem az ipartestülethez, hanem a betegsegélyzőhöz kell befizetni, sem ezt, sem az elsőfokú iparhatóság által adott illetékeket nem lehet az ipartestületek rovására írni. Az ipartestületi intézményt a külföldi államok nemcsak, hogy meghagyták, hanem jogkörét lényegesen kibővítették. Erdély minden iparosa azon küzd, hogy az iparosság ezen ősi várait nem, hogy lerombolják, hanem hogy azt a regátra is kiterjesszék. Egyetértenek velünk ebben a kérdésben azok is, akik olyan területen élnek, ahol az ipartestület intézménye még nincs bevezetve. Szabó Béni védelmébe veszi az ipartestületeket, a kisipar erős fellegvárait Az ipartestületet az összes külföldi államodban nemcsak, min meghagyták, de jogkírét is kiszélesítetted Kolozsvár, augusztus hó. Elterjedt erdélyi napilap egyik legutolsó számában, nyilván téves információk alapján, fulmináns támadás jelent meg az ipartestületek ellen. A cikk írója annak a felfogásának adott kifejezést, hogy az ipartestület megérett a halálra, annak semmi létjogosultsága nincs. Ez a támadás erős kritikát váltott ki Erdély összes kisiparosaiból, akiknek egyedüli és igen féltett autonóm intézménye az ipartestület. Szabó Béni szücsmester, a kisiparosok egyetlen parlamenti képviselője és a brassói ipartestület elnöke, az alábbiakban világosítja fel a tájékozatlanokat, hogy az ipartesületek utolsó fellegvárai a hajdan erős erdélyi kisiparos intézményeknek, semmivel sem pótolható feladatkört töltenek be és így teljességgel nélkülözhetetlenek. ni az ipartestilet ? Milyen a munkaköre, hogyan tölti be feladatát? Erre a három kérdésre felel meg az iparos képviselő. Az ipartestületeket — írja Szabó Béni —, az 1884. évi 17. törvénycikkel alkották meg, hogy a legyengült céhrendszer egy újabb keretbe átvéve a kor szellemének megfelelően tovább élhessen és alkotó tevékenységét tovább végezhesse. A törvény felerészben egyesületi jellegű, felerészben hatósági jellegű munkakörrel ruházta fel ezt az intézményt. Erdélyben százakra megy az az iparos, gazdasági-, jóléti- és segélyző intézmény száma, melyek mind az ipartestületek égisze alatt jöttek létre. Ez intézmények nélkül az iparosság nyomora talán elviselhetetlen volna. Hatósági jellegű munkaköre az ipartestületnek a tanoncok szerződtetése, felszabadítása, a segédek nyitvántartása és végül a mesterek, segédek és tanoncok között felmerült vitás kérdések elbírálása. Az ipartesület és a fasoncügyek Hogy mit jelent az, ha a sokezer szülő ipari pályára adandó gyermekével és annak mesterével az ipartestülettel végezheti el különféle hatósági teendőit, ahol vele megértéssel, szeretettel, édes anyanyelvén beszélnek és minden felvilágosítást megadtak, minden okmányt anyanyelvén is kiállítanak, hogy a szülői felügyelet egy részét reábízhatja, hogy a testület vigyáz arra, hogy a gyermek szakmájában megfelelő kiképzést kapjon, van- A Kolozsvári Önkéntes Mentő-Egyesület készpénz sorsjátéka Cél: Ili székház építése Hogy az évtizedes múltra visszatekintő Mentő-Egyesület minden életnyilvánulását a legnagyobb figyelemmel kíséri a város minden polgára, úgyszintén az egész országrész, az csak természetes, hiszen az egyesület tekintet nélkül felekezetre és nemzetiségre, úgy a málban, mint jelenben mindenkinek segítségére siet. Az egyesület kényszerítő körülmények hatása alatt kénytelen jelenlegi székházát átadni az ugyanezen épületben elhelyezett Nővérek Tanító Rendjének azon okból, mert a rendet a Rockefeller-alapítvány táplálja. Az alapítvány szubvenciójának feltétele, hogy a székházban kizárólag csak ők foglalhatnak helyet annál is inkább, mert a rend kizárólag csak női hallgatók részére van berendezve. Az állam szem előtt tartja a közérdeket, élvezni akarván a szubvenció előnyeit is, megegyezésre jutott a Mentő-Egyesülettel , hogy lehetővé tegye új székházába való elhelyezkedését, egy bizonyos összegű anyagi támogatást nyújt és egyben a belügyminisztérium karöltve a népjóléti és pénzügyminisztériummal 5297. A. szám alatt egy 15.900.008 Lti összegű készpénz sorsjáték megrendezését engedélyezte. Folyószámla „ Albina" Glut. A rendezőség élén dr. Tatariu Coriolan egyetemi nyilvános rendes tanár és a Mentő- Egyesület főtitkára, dr. Konrádi Dániel egyetemi magántanár, a Mentő Egyesület igazgatója áll, aki három évtizedes múltra tekint vissza a Mentő Egyesület életébe. A technikai lebonyolítást Balázs Gyula nyugalmazott iparkamarai főtitkár és dr. Ligethy Miklós végzik. A technikai vezetők több sorsolást, közötte a Zsidókórház sorsjátékát is levezették, ezen a téren meg van a kellő szakértelmük A vezetés tehát olyan egyének kezében van, akik a legmesszebbmenő garanciát nyújtják arra, hogy a sorsjegyvevő nyugodtan megvásárolhatja sorsjegyét, mert tisztán a szerencsén fog múlni, hogy azért a 100 lejért egy tekintélyes nyeremény, vagy éppen az 1 millió lejes főnyeremény boldog tulajdonosává váljék. Clujon a Str. Memorandului 16. szám alatt már működik a nagyvárosi nívón berendezett sorsjegyiroda. A sorsjegyek művészi kivitelűek. A rendezőség nemes és őszinte intencióit mi sem igazolja jobban, minthogy a sorsjegyeket román, magyar és német nyelven állította ki, hogy az ország minden polgára megértse, befektetett pénzéért mit remélhet. Sajnos, a sorsolások terén sok csalódás érte a közönséget, de ismételten leszögezhetjük, hogy a Zsidókórház sorsjátékának rendezősége bebizonyította, hogy van módja a becsületesen és minden kritikát kibíró sorsjáték megrendezésének is. Már maga az a tény, hogy a sorsjáték tárgya készpénz, kizárja azokat a lehetőségeket, amik traktorok, autók és egyéb tárgyak sorsolásánál, sajnos előfordultak. A kolozsvári Önkéntes Mentő Egyesület készpénzsors játéka a Zsidókórház lezajlott sorsjátékénak összes tényezőivel rendelkezik, tehát a legteljesebb reménnyel nézünk a sikere elé. Oly hatalmas organizációval rendelkezik a sorsjáték, hogy a húzást 1. év december hó 21-én feltétlenül megtartják. Szilágysdili fOTÓBHSZ-mERETEEI® Tulajdonos: MER A & СО. Érvényes 1930 május 15-től Szilágysomlyó—Zilah 7 7151230 18Pl¥Vs Zimlul-Silvanieis A A Pl 7451 l301419 720 7351250 jl82ü Varsóit 725и !1340 '18« 8 8151330 19 Zálau 64510301318 Csucs a --Kpaszna—Ziiah. 6451318P! V-I Vs ZálauS A 1A Pl 1330198 725134ü1840 Varsóit Ц401830720 7451445 to 0 CrasnaЦ 2018157 91516 Ciucea 100517 Csucsa-Kraszna—Szilágysomlyó 715141815pi 1VS Simleu SA A Pl 121845745 73514 91835 Varsoit Ц401830720 745 144519 CrasnaЦ 2018,SZ 91516 Ciucea 100517 Nagykároly—Szilágysomlyó—Zilah 15 430P 1 I 11 1 Cárei SA A Pl 1630103° 16 530 Tárnád 1530930 17457 Zimleu 148 19815 Zalau 136451 915s Ciucea 1005