Ellenzék, 1930. november (51. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-01 / 247. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Strada Universitijis (v. Egyetem utca) 8. szám. Telefon: 109„ 2^4. Surgonvilm: ELLENZÉK,Cluj. ЖббМ ШД fCÍTALá fiItitA ír fctcais Гг. 141.163/1929. • ÁRA 6 ; MAHYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTAi BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 100, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej. Magyarországon: negyedévre 14, félévre 27, évente 53 pengő. ÖTVENEDiVrrK JOI.YAM. 2*7. SZÁM. SZOMBAT, 1930NOVEMBER 1. A baletta és a gabona-monopólium terve váratlanul, mint a szerencsétlenség vagy baleset csapott közibénk. Úgy látszik, a kormány hosszú vitatkozások, tétovázások s a középeurópai megállapodások elhúzódása után hirtelen rászánta magát, hogy a gabona-krízis gyökeres megoldása helyett kétes és nehéz átmeneti kísérletekhez, a gyorssegély érdekében az egyoldalú és áthárított protekció rendszeréhez nyúljon. Nem kell hosszasan magyarázni, hogy a mezőgazdasági válság elhárítása esik nagyobb termelő szövetségek, vámuniók, agrárblokkok, világkartellek útján volna bevezethető és csak akkor kecsegtethet sikerrel, ha folytatólag az egész gazdasági élet meggyógyítására szükséges feltételek is bekövetkeznek: a termelés és fogyasztás teljes szabadsága, a vámbarrierek lehordása, az árnivellálódás elősegítése és békeparitáshoz való visszaközeledés. Úgylátszik, a középeurópai megegyezést kezdeményező kormányunk, amely nyélbeütötte a bukaresti, szinajai és a második bukaresti agrárkonferenciát s amely közben részt vett a varsói megbeszélésen is, belátta, hogy nemzetközi megállapodások csak végzetes lassúsággal érlelődnek meg s a nyomasztó viszonyok miatt a leggyorsabban, talán legkényelmesebben is végrehajtható intézkedésekhez kell fogni. így születik meg a baletta s a gabonamonopólium terve, amelyből egy is untig elég, hogy a kedvezőtlenül érdekelt megriadjon tőle. Kétségtelen, hogy siralmas a helyzet. A gabona belső és csereértéke lezuhant A mezőgazdaság csődbe jutott. Nagy területeken már a földeket sem vetik be, az agráradósságok óriási terhe halálos súllyal nehezedik a földmivelő rétegre. Az elégületlenség is az uzsorakamat miatt veszedelmes formát kezd ölteni és az önmoratórium divat kezd lenni. Hónapok óta nem történtek komoly intézkedések és sajnos, a Földhitel Intézet céljaira sem sikerült még külföldi tőkét kapni, most pedig a konvertálás kérdése minden más hitelműveletet háttérbe szorító szükségletté vált. Valami segítséget tehát hozni kell és így született meg a baletta-rendszer bevezetésének terve, aminek minden következményét a kezdeményező Magyarországon már alaposan ismerik és megszületett a belfogyasztás számára szükséges gabona mennyiség állami egyedáruságba vonásának gondolata, aminek terve Dániában nemrég kormányt buktatott és részben az osztrák kormányválság egyik előidézője is volt. A baletta és a gabona-monopólium kétségtelenül segít azokon a mezőgazdákon, akik még nem adták el, vagy nem pocsékolták el termésüket, vagy még romlatlan gabonával rendelkeznek. Ezeknek a száma kétségtelenül a többség s a rajtuk való segítés közérdek. De a baletta nem sokat segít, sőt újabb áresést idézhet elő, viszont a városi fogyasztók életét nagy mértékben megdrágítja. Márpedig tudjuk, hogy a város is gazdasági válságban van, a termelési, fogyasztási, hitel és pénzügyi válság, munkanélküliség őt tökéletesen hatalmába kerítette. A gabona monopólium szintén drága dolog, visszaéléseket és technikai nehézségeket okoz, legnagyobb baja, hogy a termelő és fogyasztó között lévő hosszú közvetítő kereskedelmet még egy fórummal, a nehezen és kétesen adminisztráló állammal szaporítja. A gabona-monopólium a háborús kényszer intézkedésttkkel Ьл- Kenyérbélyeget vezetnek be és ezzel adóztatják meg a földmivesek javára a városi közönséget A trónbeszéd a gazdasági törvényeket, a kereskedelmi kódexet és az állampolgársági törvény módosítását jelenti be. — megsemmisítették a Stewart-szerződést Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány vezető tagjai tegnap este ismét tanácskozásra ültek össze Mironescu miniszterelnök hivatali szobájában. Előbb a költségvetésről tárgyaltak és megállapították, hogy a tervbe vett takarékossági intézkedések feltétlenül kiegyensúlyozzák a költségvetést és miután az állami bevételeket a takarékossági rendszerrel kapcsolatban csökkentik, meg van minden remény arra, hogy a pénzügyminisztérium a jövő évben be tudja bajt az adófizetőktől azt az egymilliárd lejnyi összeget, amely az idei költségvetésből, mint hátralék maradt fenn. Jön a kenyérlég eg A miniszteri tanácskozásnak fő pontját tegnap is a gabona áresésének a kér-rdése képezte. Mironescu, Popovici, Madgerau és Manoilescu tárgyalták a kérdést és a tegnap elvileg elfogadott állami beavatkozás végrehajtására azt a tervet vetették fel, hogy a boletta-rendszer gyakorlatbavitelére bevezetik a kenyérbélyeget. A földmivesek javára a városi lakosságot adóztatják ezzel meg s állam a kenyérbélyegből befolyó összeget fizeti vissza a gabonatermelőknek a boletta jegyek beváltásánál. Ezt a tervet Curteanu földmivelésügyi miniszteri főtisztviselő dolgozta ki és a miniszteri értekezlet általános tetszését nyerte el vele. Nagyon valószínű, hogy a gabonakrízis enyhítését ezzel a módszerrel kísérlik majd meg. Az állam közvetítője lesz a gabonának a termelő és a malomtulajdonos, illetve pékek között s a harmincezer vagonnyi belföldi szükségletet úgy osztja el s a kenyeret úgy adóztatja meg, hogy abból a gabonatermelők megkapják a szükséges prémiumot. Természetesen a Curteanu-féle terv még nem precíz s így a kérdés elintézése sok tanácskozást igényel. Sterére haragszik Mamin A tegnapi miniszteri értekezletre hazahívták Besszarábiából Mihalachet s a lapok tegnap reggel már azt írták, hogy Mihalache délelőtt Bukarestbe érkezik. A belügyminiszter tényleg csak vasárnap utazik el Kisenevből, mert a besszarábiai tagozat kebelében súlyos ellentétek merültek fel és ezeket a helyszínen akarja elintézni. Tegnap a belügyminiszter előbb a Szerét támogató besszarábiai csoporttal, majd Pan Hatipa híveivel tárgyalt. A szereisták nevében Leanca képviselő kijelentette Mihalache előtt, hogy a nemzeti parasztpártot Besszarábiában el sem lehet képzelni Stere nélkül, aki megteremtője volt az ottani mozgalomnak. Stere nélkül a besszarábiaiak nem tudnak élni. Erre Mihalache kijelentette, hogy neki is ez a véleménye, de Stere kérdésben ő nem dönthet. Meg kell várni, amíg Maniu visszaérkezik az országba, mert Maniu nélkül Sterét nem lehet a pártba visszavenni. A Stewart-szerződés Voicu Nitescu közlekedésügyi miniszter hosszas huzavona után tegnap végre bejelentette, hogy a kormány hivatalosan felmondta a Stewart-serződést és az útépítésre vonatkozóan más cégekkel kezd tárgyalást. sonyt, ma pedig az orosz bolsevizmus egyik jellegzetes s kegyetlen intézménye, tehát szociális és politikai szempontból egyaránt nagy veszedelmet hordoz méhében. Balettának és monopóliumnak mindenkép az lesz a következménye, hogy a városi fogyasztás lényegesen drágábban s nehezebben jut majd kenyérhez és liszthez, mint eddig, anélkül, hogy a megmenteni kívánt földész rétegen lényegesen segítene. Kétségtelen dolog, hogy hogy a mezőgazdaságon segíteni kell, hogy a hegyin hátán álló óriási gabonatömegektől szabadulni kell, de tragikus dolog, hogy az egyik társadalmi réteg megsegítése a másik társadalmi réteg további tönkretételével járna együtt. Már most hivatkoznak arra, hogy a város hozzon áldozatot a faluért, hivatkoznak arra, hogy eddig a falu viselte a kockázatot és áldozatokat. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk a falu tragédiáját, hivatkoznunk kell arra, hogy a várost semmiféle lehető áldozattól nem kímélték meg. A háború és az impérium berendezés elsősorban a várost terhelte meg. A lakás-rekvirálás, az adóprés, az ipar és kereskedelem üldözése, kulturális és más kötelezettségek annyira kimerítették, hogy a falu tragédiája mellé épp úgy oda lehet helyezni a város tragédiáját is. Kétségtelen, hogy segíteni kell a falun, de kétségtelen, hogy nem szabad nehezíteni a város sorsát. A kormányzó bölcsességnek más megoldást kellett volna találni, a szükséges áldozat terhét minden rétegre arányosan kiszabni, de minden rétegnek minden lehető könnyebbséget is megadni cserébe. Hogy most csak a városról beszéljünk, mielőtt a balettát és a gabona-monopóliumot a nyakába varrnák, előbb lehetne foglalkozni az adópolitika és a vámpolitika gyökeres reformjával, amely a kaletta és monopólium áldásaiért cserébe a város iparának, kereskedelmének valami kárpótlást, egy kis lélegzetet nyújtana.