Ellenzék, 1930. november (51. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-01 / 247. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—­Kolozsvár, Strada Universitijis (v. Egyetem­ utca) 8. szám. Telefon: 109„ 2^4. Su­rgonvilm: ELLENZÉK,Cluj. ЖббМ ШД fCÍTALá fiItitA ír fctcais Гг. 141.163/1929. • ÁRA 6 ; MAHYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTAi BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 100, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej. Magyarországon: negyedévre 14, félévre 27, évente 53 pengő. ÖTVENEDiVrr­K J­OI.YAM. 2*7. SZÁM. SZOMBAT, 1930NOVEMBER 1. A baletta és a gabona-monopólium terve várat­lanul, mint a szerencsétlenség vagy bal­eset csapott közibénk. Úgy látszik, a kor­mány hosszú vitatkozások, tétovázások s a középeurópai megállapodások elhú­zódása után hirtelen rászánta magát, hogy a gabona-krízis gyökeres megol­dása helyett kétes és nehéz átmeneti kí­sérletekhez, a gyors­segély érdekében az egyoldalú és áthárított protekció rend­szeréhez nyúljon. Nem kell hosszasan magyarázni, hogy a mezőgazdasági vál­ság elhárítása esik nagyobb termelő szövetségek, vámuniók, agrárblokkok, világkartellek útján volna bevezethető és csak akkor kecsegtethet sikerrel, ha folytatólag az egész gazdasági élet meggyógyítására szükséges feltételek is bekövetkeznek: a termelés és fogyasztás teljes szabadsága, a vám­barrierek lehor­­dása, az árnivellálódás elősegítése és békeparitáshoz való visszaközeledés. Úgy­látszik, a középeurópai megegyezést kezdeményező kormányunk, amely nyélbeütötte a bukaresti, szinajai és a második bukaresti agrárkonferenciát s amely közben részt vett a varsói megbe­szélésen is, belátta, hogy nemzet­közi megállapodások csak végzetes lassúság­gal érlelődnek meg s a nyomasztó vi­szonyok miatt a leggyorsabban, talán legkényelmesebben is végrehajtható in­tézkedésekhez kell fogni. így születik meg a baletta s a gabonamonopólium terve, amelyből egy is untig elég, hogy a kedvezőtlenül érdekelt megriadjon tőle. Kétségtelen, hogy siralmas a helyzet. A gabona belső és csereértéke lezuhant A mezőgazdaság csődbe jutott. Nagy te­rületeken már a földeket sem vetik be, az agrár­adósságok óriási terhe halálos súllyal nehezedik a földmivelő rétegre. Az elégü­letlenség is az uzsorakamat miatt veszedelmes formát kezd ölteni és az önmoratórium divat kezd lenni. Hóna­pok óta nem történtek komoly intézke­dések és sajnos, a Földhitel Intézet cél­jaira sem sikerült még külföldi tőkét kapni, most pedig a konvertálás kérdése minden más hitelműveletet háttérbe szo­rító szükségletté vált. Valami segítséget tehát hozni kell és így született meg a baletta-rendszer bevezetésének terve, aminek minden következményét a kezde­ményező Magyarországon már alaposan ismerik és megszületett a belfogyasztás számára szükséges gabona mennyiség állami egyedáruságba vonásának gondo­lata, aminek terve Dániában nemrég kormányt buktatott és részben az osztrák kormányválság egyik előidézője is volt. A baletta és a gabona-monopólium két­ségtelenül segít azokon a mezőgazdákon, akik még nem adták el, vagy nem po­csékolták el termésüket, vagy még rom­latlan gabonával rendelkeznek. Ezeknek a száma kétségtelenül a többség s a rajtuk való segítés közérdek. De a baletta nem sokat segít, sőt újabb áresést idéz­het elő, viszont a városi fogyasztók életét nagy mértékben megdrágítja. Már­pedig tudjuk, hogy a város is gazdasági vál­ságban van, a termelési, fogyasztási, hitel és pénzügyi válság, munkanélküliség őt tökéletesen hatalmába kerítette. A ga­bona monopólium szintén drága dolog, visszaéléseket és technikai nehézségeket okoz, legnagyobb baja, hogy a termelő és fogyasztó között lévő hosszú közvetítő kereskedelmet még egy fórummal, a nehezen és kétesen adminisztráló állam­mal szaporítja. A gabona-monopólium a háborús kényszer intézkedésttkkel Ьл- Kenyérbélyeget vezetnek be és ezzel adóztatják meg a földmivesek ja­vára a városi közönséget A trónbeszéd a gazdasági törvényeket, a kereskedelmi kódexet és az állampolgársági törvény módosítását jelenti be. — megsemmisítették a Stewart-szerződést Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány vezető tagjai tegnap este ismét tanácskozásra ültek össze Mironescu miniszterelnök hivatali szobájában. Előbb a költségvetésről tárgyaltak és megálla­pították, hogy a tervbe vett takarékossági intézkedések feltétlenül kiegyensúlyoz­­zák a költségvetést és miután az állami bevételeket a takarékossági rendszerrel kapcsolatban csökkentik, meg van min­den remény arra, hogy a pénzügymi­nisztérium a jövő évben be tudja bajt az adófizetőktől azt az egymilliárd lejnyi összeget, amely az idei költségvetésből, mint hátralék maradt fenn. Jön a kenyérlé­g eg A miniszteri tanácskozásnak fő pont­ját tegnap is a gabona áresésének a kér-r­dése képezte. Mironescu, Popovici, Mad­­gerau és Manoilescu tárgyalták a kérdést és a tegnap elvileg elfogadott állami be­avatkozás végrehajtására azt a tervet vetették fel, hogy a boletta-rendszer gyakorlatbavite­­lére bevezetik a kenyérbélyeget. A földmivesek javára a városi lakosságot adóztatják ezzel meg s állam a kenyér­­bélyegből befolyó összeget fizeti vissza a­­ gabonatermelőknek a boletta jegyek be­váltásánál. Ezt a tervet Curteanu föld­­mivelésügyi miniszteri főtisztviselő dol­gozta ki és a miniszteri értekezlet általános tet­szését nyerte el vele. Nagyon valószínű, hogy a gabonakrízis enyhítését ezzel a módszerrel kísérlik majd meg. Az állam közvetítője lesz a gabonának a termelő és a malomtulaj­donos, illetve pékek között s a harminc­ezer vagonnyi belföldi szükségletet úgy osztja el s a kenyeret úgy adóztatja meg, hogy abból a gabonatermelők megkap­ják a szükséges prémiumot. Természe­tesen a Curteanu-féle terv még nem precíz s így a kérdés elintézése sok ta­nácskozást igényel. Sterére haragszik Mamin A tegnapi miniszteri értekezletre haza­hívták Besszarábiából Mihalachet s a lapok tegnap reggel már azt írták, hogy Miha­lache délelőtt Bukarestbe érkezik. A bel­ügyminiszter tényleg csak vasárnap utazik el Kisenevből, mert a besszarábiai tagozat kebelében sú­lyos ellentétek merültek fel és ezeket a helyszínen akarja elintézni. Teg­nap a belügyminiszter előbb a Szerét támo­gató besszarábiai csoporttal, majd Pan Hati­pa híveivel tárgyalt. A szereisták nevében Leanca képviselő kijelentette Mihalache előtt, hogy a nemzeti­ parasztpártot Bessz­­arábiában el sem lehet képzelni Stere nél­kül, aki megteremtője volt az ottani moz­galomnak. Stere nélkül a besszarábiaiak nem tudnak élni. Erre Mihalache kijelen­tette, hogy neki is ez a véleménye, de­­ Stere kérdésben ő nem dönthet. Meg kell várni, amíg Maniu visszaérkezik az ország­ba, mert Maniu nélkül Sterét nem lehet a pártba visszavenni. A Ste­wart-szerződés Voicu Nitescu közlekedésügyi miniszter hosszas huzavona után tegnap végre beje­lentette, hogy a kormány hivatalosan fel­mondta a Stewart-serződést és az útépí­tésre vonatkozóan más cégekkel kezd tár­gyalást. sonyt, ma pedig az orosz bolsevizmus egyik jellegzetes s kegyetlen intézménye, tehát szociális és politikai szempontból egyaránt nagy veszedelmet hordoz mé­­hében. Balettának és monopóliumnak mindenkép az lesz a következménye, hogy a városi fogyasztás lényegesen drá­gábban s nehezebben jut majd kenyér­hez és liszthez, mint eddig, anélkül, hogy a megmenteni kívánt földész réte­gen lényegesen segítene. Kétségtelen dolog, hogy hogy a mezőgazdaságon se­gíteni kell, hogy a hegyin­ hátán álló óriási gabona­tömegektől szabadulni kell, de tragikus dolog, hogy az egyik társadalmi réteg megsegítése a másik társadalmi réteg további tönkretételével­­ járna együtt. Már most hivatkoznak arra, hogy a város hozzon áldozatot a faluért, hivatkoznak arra, hogy eddig a falu vi­selte a kockázatot és áldozatokat. Anél­kül, hogy kétségbe vonnánk a falu tra­gédiáját, hivatkoznunk kell arra, hogy a várost semmiféle lehető áldozattól nem kímélték meg. A háború és az impérium berendezés elsősorban a várost terhelte meg. A lakás-rekvirálás, az adóprés, az ipar és kereskedelem üldözése, kultu­rális és más kötelezettségek annyira ki­merítették, hogy a falu tragédiája mellé épp úgy oda lehet helyezni a város tra­gédiáját is. Kétségtelen, hogy segíteni­­ kell a falun, de kétségtelen, hogy nem szabad nehezíteni a város sorsát. A kor­mányzó bölcsességnek más megoldást kellett volna találni, a szükséges áldozat terhét minden rétegre arányosan ki­szabni, de minden rétegnek minden lehető könnyebbséget is megadni cserébe. Hogy most csak a városról beszéljünk, mielőtt a balettát és a gabona-monopó­liumot a nyakába varrnák, előbb le­hetne foglalkozni az adópolitika és a vámpolitika gyökeres reformjával, amely a kaletta és monopólium áldásaiért cse­rébe a város iparának, kereskedelmének valami kárpótlást, egy kis lélegzetet nyújtana.

Next