Ellenzék, 1931. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1931-02-01 / 25. szám

/ TAXA POSTALA Platite in Numerar No. Nr.163/1929. Szerkesztéség, kiadóhivatal is nyomda: Strada Universitati! (volt Egyetem­ u. 8. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Uniri! (v. Főtér 9. Telefon: 109 és 204. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS Elöbemesi arak: havonta tao, negyedévre pa, félévre­­ээ, svínte nve lej. — Magyarországra: negyedévre 14. Félévre 17, évente (y pengd. A tőbi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 20. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR, 1931 FEBRUÁR 1 Nem mi­t kezdtük, ön kezdte megint, újra ismétlik, amit legjobb volna elhallgatniok. A kormány erdélyi pártlapja például le merte írni, hogy a népszámlálás során egyes magyarok a félrevezetés és a gya­­núbarántás célzatával románoknak val­lották magukat, amit a buzgó apparátus azonban nem engedett meg. Viszont nem magyarok tüntetően magyaroknak val­lották magukat, amit a lelkiismeretes apparátus szintén nem engedett meg. Óh mily erélyes igazságszeretet. Az el­sőt könnyű nem hinni, a másikat nem­ lehet senkinek tagadni és igy a félhi­vatalos bevallás a mi malmunkra hajtja vizét. Az elsőre szeretnénk bizonyítéko­kat látni, a másodikra eddig is ontottuk a bizonyítékokat és éppen ez fáj nekik, mikor mi tettük szóvá s tiltakoztak elle­ne, hogy ilyesmi eszük ágában sincsen. Mi kezdettől fogva hirdettük, hogy a népszámlálást nem fogadjuk el, mert nem tudományos, mert­ a tények­kel mereven ellenkezik. íme a Patria bebizonyította, hogy ez az álláspontunk helyes és megcáfolhatatlan.­­ Más. Az erdélyi kormányzóság hiva­talos lapja újabb belügyminiszteri ren­deletet közöl „a kisebbségi nyelvhaszná­lat“ megoldásáról, amely egy régebbi­nek rendelkező részét ismételi és ki­mondja, hogy az összes helyi hatóságok által kiállított hivatalos iratok csak ro­mán nyelven adhatók ki, íme a félre va­ló félbeszéd. „Kisebbségi nyelvhasználat­ról“ szóló rendelet a kisebbségi nyelv­használat ellen szól, amikor nem is em­líti és amikor egyszerűen az államnyelv kizárólagosságát emeli ki A forma a félre való beszéd formája, tartalma­ el­lenben nyilt és kétségtelen Mit kell és szabad tennünk? Egyelőre a törvény­­hatóságokban az ilyen hivatalos iratok tanulmányozására felfüggesztetni a ta­nácskozásokat, tanulmányozni az állam nyelvén kiállított iratokat, amelyek ne­hezek és „mosolygósak“, mint maga ez a rendelet és megértetni olyanokkal, akik az állam nyelvét nem ismerik. Így kell nyilvánvalóvá tenni, mennyi nehézség, mennyi időfecsérlés jár a délszaki mo­soly nyomában, mennyivel többet és job­ban lehetne dolgozni, ha a kisebbségi nyelvhasználat nyílt becsületességgel ér­vényre jutna. Hányszor mondjuk, hány­szor ígérik, de mit tegyünk, ha soha nincs Úgy, mint lenni kellene. Forduljunk el e sötétben vigyorgó ké­pektől Fürödjünk a tiszta fényben, a férfias bátorság és a kisebbségi öntu­dat terít­ékeny ragyogásában. A szászok belső háborúskodása idején nagyon ér­deklődött kormányzat van-e vagy ké­szül-e kisebbségi biok? A szászok január 20-iki Volksratta Nagyszebenben kimon­dotta, hogy minden irányban szabad és független marad, mostani politikáját nem változtatja meg. A nagyszebeni hi­vatalos szász lap kijelentette, hogy népe már paktált a liberálisokkal, averescánu­­sokkal, nemzeti pártiakkal, magyarok­kal és soha többé egyikkel sem. Ez a két adat tehát nyilván jelenti, hogy nincsen kisebbségi biok, mint ahogy tudjuk, hogy nincsen és nem is készül, ahogy pedig természetes és észszerű volna meg­valósítani. Brandseh úr, aki persze még mindig ragaszkodik az ő szerencsétlen és gonosz különlegesség kisebbség-politi­kájához, sietve fejtette ki a kormány számára: nincsen kisebbségi biok. De hát akkor mi történik Csernovicban ? A XX.század alkimistái a vádlottak padján A D. 164 alkimista szervezet ügyvezetője bemutatta a müncheni törvényszék előtt, hogyan lehet ólomból aranyat csinálni Óriási érdeklődés kíséri az aranycsináló Tausend perének tárgyalását.­­ A közönség, amikor az aranyat látta, széttörte a korlátokat és megrohamozta a bírói emelvényt München (Az Ellenzék tudósítójától.) A Münchenben most folyóalkimista­ per vi­lágszenzációvá kezdi kinőni magát. A per előzményei abból állnak, hogy egy Tausend nevű vegyész D 164. cím alatt titkos társa­ságot létesített találmányának,, az aranycsi­­nálásnak finanszírozására A társaságba több jómódú berlini és müncheni emb­er lé­pett be, köztük Ludendorf tábornok is .An­­nak idején éppen Ludendorff tekintélye hozott ösz­­sze egy előkelő, gazdag németekből ál­ló társaságot, akik többmillió már­kát veszítettek Tausend állítólagos aranycsináló találmá­nyán A társaság tagjai politikai szempontból is nagy reménye­ket fűztek a dologhoz, de többen közülük, miután Tausend folyton újabb nagy összegeket kért, gyanút fogtak és lassanként visszavonultak a vállalkozástól Végül Ludendorff maga is belátta, hogy szédelgésről van szó és megvonta nevét a különös vállalkozástól. Különböző botrányok követték a dolgot, melyeknek során Tausendet le is tartóztat­ták Ez azonban aranycsináló szédelgését olyan ügyességgel végezte, hogy továbbra is sokan kitartottak mellette. Áldozatai a bot­ránytól félve nem mertek nyíltan föllépni ellene, de közben az aranycsináló vállalkozás csődbe került és az egész ügy, mely igazi szenzáció­ cse­mege volt a lapok számára, a nyilvánosság megtárgyalása és a bíróság elé jutott A müncheni bíróság ezúttal már másodszor foglalkozik a Tausend-féle perrel, a közön­ség most sem csökkenő érdeklődése mellett: ez 99 és fél százalékban tiszta délafri­kai arany A kísérlet után a báró egy darab aranyat átnyújtott az elnöknek, amire a teremben óriási zsivaj támadt s a hallgatóság a bírói emelvény felé tó­dult, széttörve a korlátokat Alig lehetett a rendet helyreállítani A többi­ta­no A másik tanú szintén kedvezően vallott Tausendre nézve, de a harmadik, Sessint egyetemi tanár kijelentene, hogy Tausend eljárása szemfényvesztés, ő erről akkor győződön meg, amikor Tau­send találmányát Mussolininak ajánlotta fel s a Duce szakértőkből álló biz­ottságra bízta az aranygyártás találmányának a megvizs­gálását Ekkor kétségtelenül megállapították, hogy Tausend szélhámos. A közönség nagy elégedetlenséggel és morgásal hallgatta Sessini vallomását, mire a bíróság a termet kiüríttette A tárgyalás m­ég napokig fog tartani Itt a csínért aranyi A per már két hete folyik a müncheni bíróság előtt Tegnap báró Obervini­zer al­igazgató kihallgatására került a sor, aki nagy kofferrel a kezében jelent meg a bíró­ság elöl. A bőröndöt lábai elé lelte és val­lomását azzal kezdte, hogy benyúlt zsebébe és onnan egy marék­nyi arany darabot és szilánkot vett ki és az elnök elé tette: — Íme, elnök úr, ezek a bizonyítékai an­nak, hogy Tausend nem volt szélhámos , bejelentés h­i után felnyitotta a bőröndöt, amelyben egész kis vegyigyár húzódott meg. A báró széles gesztusokkal magyarázni kez­dett és elmodta, hogy Tausend az arany­­gyártás titkának felfedése után szövetkezés­re hívta őt fel és pénzt kért tőle Tausend olyan meggyőzően tárta fel találmányát, hogy gondolkozás nélkül bocsátott rendelke­zésére nagyobb összegeket. Már több, mint százezer márkája feküdt a vállalkozásban, amikor Tausend rászánta magát, hogy bemutatja az aranycsinálás tit­­­kát. Frankfurtból ólmot rendelt A kísér­tet előtt az ólmot vegyileg megvizsgálták és megállapították, hogy abban semmilyen idegen anyag nincsen Szemléltető előadás Ekkor a báró elővett egy nagy tégelyt a bőröndből, beletelt egy darab ólmot és szemléltetőleg bemutatta kísérletét. A tégelyt­­500 fokig melegítette és az ólom mellé va­lami vegyiszert öntött, amelyről azt mondta, hogy a Tausend titka. Ezerötszáz foknál a bora­-réteg alatt egy folyékony, az alatt pedig szilárd anyag keletkezett. E két anyag aránya 1:1 volt. Ekkor tovább melegítette a tégelyt s a folyékony anyag szintén megszilár­dult s a tégelyből a báró 223 gramm ozinaranyat vett ki. — Az első kísérletkor — mondta Obers­whitzer —, az aranyból három grammot le­törtek és bemutatták a bécsi technológiai főiskola egyik tanárának, aki azonnal kije­lentette, hogy kérdezték a kormánypárt oldaláról, mert ott az ukránok jelöltjének támoga­tására siettek a németek? Nem az er­délyi szászok, nem a határszéli svábok, hanem a bukovinai németek, ezt ne fe­lejtsük el Valakik egészen mások, mint a többiek. Erre a nagyszebeni és egyéb berkekben sietve válaszoltak. Ez a bu­kovinai egyezség, a bukovinai németek külön, független ,szabad elhatározása Hála istennek, azóta tudjuk, hogy az ukránok és németek szövetsége fényes győzelmet eredményezett s a bukaresti kamarába bevonul az első ukrán képvi­selő, dr. Scraba Orestes, aki piládesi öröm­mel és lelkesü­ltséggel üdvözlünk. Csakugyan ezek a németek külön és független útra fordultak, mert okosak, bölcsek, igazak, egyenesek és bát­rak, mert tudják, hogy nem más testvér-ki­sebbségek bőrén és csontján lehet emel­kedni, hanem csak a kisebbségi szolida­ritás ápolásával. A bukovinai németség­nek ez a független és tiszta magatartása tanulságul szolgálhat más németeknek, akik agyonpolitizálással és a sivár önzés határtalanságával lehetetlenné teszik az igazi kisebbségi harc kibontakozását, amelynek alapzata nem lehet más, mint az összes kisebbségek bátor öszefogása mindaddig, amíg a többségi nép, amíg az államhatalom kisebbségi kötelezett­ségeinek becsületes végrehajtásával meg nem barátkozik. A csernovici németek meglátták az egyenes utat, mert egye­nes a gondolkozásuk, az egész lelkük is. Hisznek a naiv és romlatlan tisztaság mindenen győzedelmeskedő hatalmában. Elismerésünk egész garmadája szól nekik, tőlünk, akik hiszünk az eszményiség szent és termékeny őrületében. Y­ÁRA 6 LEJ. A szalonikii balkán­­értekezletet csak ma nyílják meg ATHÉN. (Az Ellenzék távirata ) A Balkán-értekezlet Szalonikiben tegnapra kitű­zött tanácsülését csak ma nyitják meg, mert a bulgár delegátusok még nem érkeztek meg Szalonikibe Az érte­kezlet tagjai remélik, hogy csak késés­ről van szó és hogy ma a bulgárokkal együtt megkezdhetik a tanácskozásokat A kiküldött delegátusok tegnap tiszteleg­tek Szaloniki kormányzójánál Papi­ nasztaziu görög külügyminiszter, az ér­tekezlet elnöke kijelentette, hogy a bal­káni szövetség gondolata már nagyori előrehaladott és úgy a népek, mint a kormányok kedvezően fogadják az ér­dekében tett erőfeszítéseket, melyek vé­gül is sikerrel fognak járni.

Next