Ellenzék, 1931. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1931-02-01 / 25. szám

4. oldal ELLENZŐK Mám tarthat már sokáig... Amikor a fák is könnyeznek. A népszámlálás utórezgései... Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Mindenki elvesztené egyensúlyát. Jel­szavak csengnek-bongnak szabálytalanul, mint táncoló vonalak kubista festményen. — Nem tarthat már sokáig — mondja mindenki. A kávéházi Conrádok helyét elfoglalták a depresszió-mérő magánbölcsőlük, a rémh­ír­­terjesztőket felváltják a „lokálokéban ott­honos „benfentesek“... Ez arról tud, hogy „infláció“ készül, amaz „értékpapírra“ es­küszik, mert a várva-várt nagykölcsön aranyfolyama „bizalmas értesülése“ szerint ma, vagy holnap beérkezik... Számbaviszik az emberálidományt A jó pásztor minden este megszámlálja a nyáját. Ezt teszik most a kormányok is, akik abban térnek el a hagyománytól, hogy nemcsak a számát, de a szőrét-bőrét is át­vizsgálják az állománynak. Sőt igyekeznek ezeket a saját ízlésüknek megfelelően át­fes­teni... így Vásárhelyt is a népszámláló köze­gek tömegesen halászták el a magyarság ál­lományából a zsidókat, magyar nyelven ne­­vekedett más vallásuakat, kik az ő egyéni véleményük szerint nem lehetnek a ma­gyarok... Az illetőket hivatalos vegyelemzés­­nek vetették alá s akik panaszra mentek a helyi magyar párt titkárságához, vagy a helyi lapok szerkesztőségénél emeltek szót, azokat berendelték az ügyészségre, ahol visszavonták sérelmeiket. És a lapok szerkesztői ellen szintén meg­indul a retorzió. Államellenes propagandá­val vádolják ezeket, citálják vizsgálóbíró­hoz, ügyészségre, még szerencse, hogy rög­­tönítélő bíróság nem ül össze felettük azért, hogy fajtestvéreik nyelvi és nemzetiségi ho­­vatartozandóságát védelmezik... így szület­nek meg az irredentista vádak, gyanúsítások, amelyeket hálózó miniszterek is szemére vetnek a kisebbségi sajtó képviselőinek, ho­lott a népszámlálás munkálatai tiszta képét kellene, hogy adják az országok népi tago­zódásának... Közben azonban, maguk a né­pek lerongyolódnak, szenvednek és nép­konyhákban mentik át sorsukat a holnap­nak. — Már nem fog soká tartani! — mondja az egyik népminiszter — aki csillapítja a panaszkodókat és azzal vigasztal, hogy meg­változik minden — két éven belül... Mi történik ada­g... A piac olcsó, 18 lej egy kiló hús, 1 lej 50 báni a tojás, hat lej a kenyér kilója. De legtöbbször ez a potom összeg sincsen meg a városi nép birtokában... Az az ötezer mun­kanélküli, aki nem jár a népkonyhába, 5 kiló lisztet és egynegyed kiló szalonnát ka­pott egy hónapra... Mi jut ebből egy napra? ...És a háziúr is panaszkodik, hogy nem kap h­ázbért... — Van két lakóm — mondja egy főtéri kereskedő — az egyik hét hónap, a másik háromnegyed év óta nem fizetett. Ajánl­­jam, költözködjenek ki, elengedem a hátra­lékot, jól érzik magukat... majd szetnek is, ha tudnak... Jómódú székelygazda panaszolja, hogy tönkremegy egy erdővásár kapcsán. Har­minchat hold prima tölgyerdőt vásárolt ki­termelésre a közbirtokosságtól, 271 000 le­jért. A felét kifizette bankpénzzel. De már a 18 százalékot kitevő föld- és útadót, amely 68 395 lej, nem tudja előteremteni. A kama­tok is napról-napra gyűlnek. Nemsokára az erdő elsodorja, egy életen át szerzett kis­­vagyonkáját is... — Nyugodjék meg, már nem tart sokáig! — vigasztaljuk a miniszteri bizakodással... Legyint a kezével:­­ — Nálam már a fák is könnyeznek... Az árverésen sincsen vevő, mert senki nem akad, aki a birtok után járó állami terhe­ket vállalja... (gy. M.) 1 У1ГГ1ГЧГППЛ|~­ГГ1Г1*Г1*1~1‘1‘‘|‘Г *****.................................... Szépség és Egészség!! Kinek szeplő, pattanás, vagy bármi folt van az arcán, az hasznája a sebesen rtalmatlan Dr. Blau-féle Harsi Eppir-CrEiBt, mely az arcb­őrt igen hamar Lhérré, us­­ává és üdévé teszi Próbatégely ára Na­n t-gey ára G ovar sZipnan — Lei 35 — Lei 40 — Lei 2? Rheuma, Köszvény, C s u z vagy más hasonló bajok ellen bevált szer a Kastanin (Vadgesztenye kivonat) Egy üveg ára 10Э lej. Ha köhög, rekedt, meg van hűlve vegy n egy üveg SÍRŐL—t (törvényesen védve.) Tüdőbe:egik is kitűnő ered­­ménnyel haszn­áj ik. — Egy üveg ára Ijó lej. — Kapható i­ r.­­ ró gyógyszert, rábai Clut, P­U ír i 4., továbbá minden nagyobb vidéki gyógyszertárba — A Ford legújabb a nikotinmentes dohány Európában kevesen tudják, de Ameriká­ban közismert dolog, hogy ugyanakkor, ami­kor az Unióban megindult az alkoholellenes mozgalom, egyidejűleg a dohányzás ellen is erős harcot indítottak meg a puritán körök és követeltek a dohányzásnak (ör­vény útján való betiltását. De míg az alko­holellenes mozgalom aránylag rövid idő alatt eredményre vezetett és az Egyesült­ Államok törvényhozása megszavazta az úgynevezett száraz törvényt, amely megtiltja minden­nemű szeszesitalnak előállítását és árusítá­sát, addig a dohányzás betiltása érdekében indított propaganda teljesen eredménytelen maradt. Az emberek ugyanis annyira hozzá­szoktak ehhez a kellemes élvezethez, annyi boldog órát, feledést és nyugalmat köszön­hetnek a füstkarikáknak, hogy mindenről inkább hajlandók lemondani, mint erről. Meg azután a dohányzás távolról sem olyan ártalmas, mint a szeszfogyasztás, vagy leg­alább nem mutatkoznak olyan szembeszö­kően káros hatásai. A dohányellenes akció élén Henry Ford, az ismert autógyáros áll. Ford azonban csakhamar belátta, hogy a küzdelem, melybe belekezdett, teljesen re­ménytelen, mert nincsen az a törvényhozása a világnak, amely a dohányzási tilalmat megszavazza. De meggyőződött arról is, hogy a küzdelem iránya nem volt helyes. Az orvostudomány ugyanis megállapította, hogy tulajdonképen nem a dohányzás el­len kell küzdeni, hanem a nikotin ellen. Az­­Amerikából érkező legújabb hírek szerint Ford már belátta tévedését és átcsoportosít­ván a harcot, megszervezett egy állítólag igen jól sikerült nikotinmentesítő szabadal­mat s a zsenijéről szóló összes hivatalos le­gendák igazolásaképen, a dohányzási tila­lom apostola, hír szerint, üzleti érdekelt­ségébe kapcsolja a cigarettagyártást is, ter­mészetesen a nikotinmentes cigarettáét. A dohánynelyek nikotinmentesítésére számos teória és eljárás készült eddig. Van­nak törekvések, amelyek a dohány termelé­se során akarják a nikotint kiküszöbölni, azaz olyan dohányt termelni, amely már a levelek learatásakor minimális mennyiségű nikotint tartalmaz. Ezek a kísérletek nem jártak a várt eredménnyel, sőt az ezzel fog­lalkozó tudományos körök most már csak azt várják az évek óta folyó kísérletektől, hogy az e téren nyert tapasztalatok felhasz­nálásával, olyan dohánytermő területeken is, amelyek eddig silány minőségű, egyebek között igen sok nikotint tartalmazó termést ad­tak, az átlagos minőséget meghaladó jó ter­mést fog lehetni nyerni. Számos „eljárás"*, van a dohány nikotin­­tartalmának a kész árukban való csökkenté­sére s talán még több arra, hogy a szivar, vagy cigaretta nikotintartalmának csökkené­se nélkül az elszívás alkalmával kevesebb nikotin jusson a szervezetbe. Vannak ezek között igen naiv elgondolások. A legegysze­rűbb példa az, hogy a szívás egy réteg vat­tán keresztül történjék s akkor a dohányos boldogan emeli ki a barnaszintbre festőtlen vattát. Ez nem egyéb önámitásnál, mert a nikotin színtelen, víztiszta anyag, amely csak hosszabb idő alatt sötétedik meg a le­vegő hatása alatt. Az a barna festékanyag, amit a vatta felfog, nem egyéb, mint kát­rány és más égési termékek. A legkomolyabb tudományos fórumok vizsgálata­ beigazol­ták, hogy a közönséges vatta egyáltalán nem tart vissza semmiféle nikotint. Megpróbálkoztak már számos hangzatos reklámmal dolgozó úgynevezett nikotinmen­­tesítő szerrel, amelyekről azonban a végén kiderült, hogy közönséges szélhámosságok. Nemrég például az egyik ilyen „feltaláló“ „antinicotin pelapin** néven félliterenként 3500 márkáért sózott jó néhány német ci­­garettagyáros nyakába egy ilyen nikotin­­mentesítő szert, amelyről a végén kiderült, hogy nem egyéb tiszta víznél. A drezdai törvényszék néhány héttel ezelőtt csalás cí­mén hosszabb fogházbüntetésre ítélte a fel­találó urat. Egy másik csoport különféle vegyszerek­kel akarja a nikotint eltávolítani és­­éles­ségben nincs hiány. A vitrioltól kezdve az összes marószerek szerepelnek ezen szerek között, amelyek elgondolásuk szerint a ni­kotint kivonják a dohánylevelekből. A cél­nak azonban egyik eljárás sem felel meg, mert egy részük egyáltalán nem vonja ki a nikotint, más részük pedig kivonja ugyan, de ugyanakkor eltávolítja a dohány egyéb élvezetadó alkatrészeit is, úgyhogy nem ma­rad meg egyéb üres szalmánál. Az, egyetlen valóban tökéletes nikotin­­mentesítési eljárás a bécsi dr. Falk és Menech vegyészmérnökök zseniális találmá­nya, akik erre a célra szolgáló gépjük segít­­. I cégével elektrokémiai úton vonják ki a ni­­n­i­kotint a dohányból, anélkül azonban, hogy a dohány bármit is veszítene aromatikus­­­­zéből. Évek hosszú során­ál kísérleteztek ezek a kiváló vegyészek a nikotinmentesítés problémájával, míg végre rájöttek felfede­zésükre. Mint minden valóban nagy és kor­szakos találmány, ez is egy rendkívül egy­szerű elgondoláson alapszik. Rájöttek ugyanis ara, hogy a nikotin egy bizonyos hőfokon elpárolog a dohányból. A feladat most már az volt, hogy ez az elpárologtatás akként történjék meg, hogy a dohánylevél aromatikus alkatrészének, a különböző, illa­tos gyanták el ne tűnjenek egyidejűleg. A bécsi vegyészek ötletes gépezete ezt a fel­adatot bámulatos precizitással oldja meg Úgy értesülünk, hogy rövidesen Romániá­ban is bevezetik a nikotinmentesített do­hányárukat, mert a Casa Autonome a Mono­­polurilor megegyezést létesített a szabada­lom tulajdonosaival annak Romániában való alkalmazására nézve. A romániai do­hányzók milliói bizonyára örömmel veszik tudomásul ezt a hírt, mert lehet-e szenvedé­lyes dohányos számára nagyobb megnyug­vás, mint az a tudat, és bizonyosság, hogy nyugodtan hódolhat élvezetes szenvedélyé­nek anélkül, hogy ezzel egészségének ár­tana. SKÓT FUKARSÁG. A neiwyorki skót egy üveg wishkyt vásárol az alkoholcsempésztől. Meg­mutatja barátjának, aki megszagolja azt és ijedten figyelmezteti őt: — Te, ez mérges. Methyil alkohol van benne, nehogy igyál belőle, mert megvakulsz. Legokosabb, ha azonnal kiöntöd. Másnap újra találkozik a skót a ba­rátjával, aki megkérdi tőle: — Mit csináltál a methyl-alkohol­­lal? — Nem öntöttem ki — válaszolt széles mosollyal a skót. — Eladtam a nagybátyámnak, aki már régen vak. Vasárnap, 1431. február 1. Pólóm ára van a búzának, Kolozsvárt még emelni akarják a kenyérárakat Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az áldozati adótól megnyomorított városi tisztviselők ma riadtan ügyeltek fel egy hír­re: emelni akarják a kenyér árait. Ma dél­ben ül össze a város állandó­ bizottsága a jövő hónapra érvényes maximális árak meg­állapítása végett és ezen az ülésen beszámol munkájáról az a három tagú bizottság, amelynek feladatául rótták ki, hogy vizsgál­ja meg a gabonaárakat és a pékek számítá­sa­it. Ennek a bizottságnak három tagja: dr. Marton Ernő alpolgármester, Moldován An­tal és Bornemisa Sebastian az elmú­lt na­pokban részletes vizsgálatot folytattak a ga­bonapiacon és péküzemekben. Előbb a Szántay és Ilea-féle pékműhelyben végeztek számításokat, majd a Familia kenyérgyár­nál végignézték a kenyérsütést a liszt beér­kezésétől a kenyér megsütéséig. Ez a vizs­gálat meglepő eredménnyel járt. A múlt hó­napban a félbarna kenyér nagybani árát 6 lej 60 bániban állapította meg a polgármes­teri hivatal A bizottság által végzett ellenőr­zési számítások után az derült ki, hogy a félbarna kenyér a pékmesternek kilónként 6 lej 70 bánijába kerül, vagyis 10 bánival többe, mint amennyi a maximális ára. S a kalkulációba a pékmester részére nyereség egyáltalán nincs beszámítva. E megállapítás után a bizottság azon a véleményen van, hogy a kenyér árát nem csökkenteni, hanem emelni kell Szinte hihetetlennek látszik ez az ered­mény. Igaz, hogy ma a piacon a búza mé­­termázsá­jának ára 250 tej körül mozog, de viszont ilyen áron vásárolt búzából megfe­lelő kenyeret sütni a pékek szerint nem lehet Nem is próbálkoznak deb­il-vásárlás­­sal beszerezni a búzát, mert annak a ve­szélynek vannak kitéve, hogy a sikér hiánya miatt a kenyeret nem tudják elárusítani. A kenyér lapos marad és tippanós. Az állandó bizottság döntése nagyon ne­héz Emelni a kenyér árát ma szinte lehe­tetlen A tisztviselők és munkások fizetésé­nek redukciója árcsökkenést követel Ez a körülmény emeli ki a városi események szürkeségéből a mai tanácsfilést, amelynek feladatát képezi, vallon emelte-e a kenyér árait, amikor a búzának annyira nincs ér­téke, hogy már szinte kétségbeejtő. A velencei kalmár Shakesp­eare-repriz a Magyar Szí­nházban Kár, hogy a Velencei kalmár csütörtöki reprizén csak félig tett meg a Magyar Szín­ház nézőtere A hosszú pihentetés után fel­újított Shakespeare-darabot olyan kitűnő előadásban mutatta be a színház drámai együttese, hogy a tegnapi reprizt a szezon egyik legnívósabb művészi eseményének le­­het tekinteni. A Velencei kalmár kolozsvári sikere annak idején nem hiába forrott össze Fekete Mihály személyével. Shytocknak hi­­vatottabb alakítója alig van a magyar szí­nészek között. Nem csoda tehát, hogy a nézőtéren nagyon sok olyan embert láttunk, akik már évek óta nem voltak színházban, de emlékeztek Fekete Mihály klasszikus ere­jű Shylockjára és nem mulasztották el a fel­n­jitot­t Velencei kalmárt ismét megnézni. Hosszú évek távlatán keresztül még ne­mesebb, még értékesebb lett Fekete Mihály Shylockja. A törvényszéki jelenet után az egész nézőtér tomboló tapsokkal hívta füg­göny elé a kitűnő művészt, akinek izzó temperamentuma életerős menetet adott az egész előadásnak. Kaszab Anna, mint Portia, valósággal brillírozott a törvényszéki jelenet­ben, Bárdi Teréz pedig Fessica szerepében, tett meglepő művészi fejlődésről tanúságot Földényi László Rassim­ója egyik főerős­­sége volt a repriznek, amelynek sikeréhez Forgács Sándor gondosan felépített Antó­­niója mellett az összes szereplők hozzájá­rultak. (v. j.) Alapitá­s' év 191ЭKérje most malint 3. száma nagy árjegyzékünket BO JAPES fi Ш ’ Ш вшезшш Buda­pett IV„

Next