Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-01 / 75. szám
e. otVet Stanemir úr megveti az erdélyi törvényeket Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A fogházudvaron fázósan sétál fel és alá Kun Andor, a feketeszesz-ügy első letartóztatottja. Félórája van erre a sétára és szemfilelláthatólag nagyon megzavarta, hogy a második emeleti ablakból néhány kiváncsi ember kihajolva bámulja. Kun Andor hevesen gesztikulálva int a fogházőrnek és kéri, hogy intézkedjék. Elvégre ő nem kirakati tárgy, akit mindenki kedve szerint gusztálhat. Mialatt Kun Andor ilyenformán újra összeütközésbe került a külvilággal, a törvényszék harmadik szekciójának tárgyalótermében éppen ítélethozatalra vonult viszsza a vádtanács, hogy döntsön a feketeszesz-ügy két legújabb vádlottjának, Sta□emir vezérfelügyelőnek és Bálint pénzügyi tanácsosnak sorsáról. Erre a határozatra várt a folyosó közönsége, amely az utolsó ablakból éppen a fogház-udvarra láthatott, ahol Kun Andor egyre növekedő idegességgel konstatálta, hogy megzavarják a sétájában. Kun Andor végül is, egy fenyegető gesztus után, amellyel a kiváncsiak iránti megvetését kifejezte, intett a fogházőrnek, hogy elég volt a mai sétából... Ezt igazán nem lehet elviselni, hogy az embernek még a fogházban sincs nyugodalma. Stanomir vezérfelügyelő ezalatt megvető hangon fejtette ki, hogy egyáltalában nincs megelégedve az Erdélyben érvényben lévő büntető törvényekkel. Olyan parázs vitába bocsátkozott ügyvédjével, hogy inkább ügyvédnek látszott volna, mint vádlottnak, ha a fogházőr kellemetlen jelenléte nem teszi világossá a tényállást. Stanomir, aki a földmivelésügyi minisztériumban még korlátlan hatalmú úr volt néhány héttel ezelőtt, sokkal elegánsabb, mint pénzügyi kollégája, Tanasescu. Most is olyan, mintha tesztvizitre készülne. Legújabb divat szerint szabott kék ruha van rajta, az elmaradhatatlan gavallér-zsebkendővel, a bundája pedig, amelyet hanyag eleganciával panyókára vetett, sok szegény embert kirántana a pillanatnyi pénzzavarból. Egyik ügyvéd, aki még fénykorából ismerte Stanomirt, fejcsóválva magyarázta: — Ezt sem hittem volna, hogy valaha fogházőr mellett látom a general-inspector urat. Olyan úr volt ez Bukarestben, hogy egy alkalommal, amikor valami kérvényt kellett nála elintéznem Bukarestben, három napig vártam arra, hogy kihallgatáson fogadjon. Az idők azonban változnak és Stanemir úr minden méltatlankodása ellenére is a vizsgálóbíró álláspontjának adnak helyet a vádtanács tagjai. Stanemir vezérfelügyelőt visszakisérik a fogházba. Senki sem hajlong előtte és a cellájának ajtaja sincs kipárnázva, mint a minisztériumban. Dehát majd csak ehhez is hozzászokik, mert sok mindent elbír az olyan ember, aki a letartóztatásra kiküldött rendőrközegeknek még hivatali gőggel mondta, hogy jól gondolják meg, hogy mit csinálnak, mert ő vezérfelügyelő és erre a rendőrség emberei csak elnézéssel legyintettek: — Jó! Jó! A többit majd a vizsgálóbírónak tessék elmondani! BEEBKZVK Szf'Jm. ,1937. ЪргЛЧи 1. > АА*Л*ААЯААЙЛЙЙЙАЙМММЙЛ*МЛЙЛЙАЛЛЙДЙАЙАМММММ*: «ММММ i Minden kiadása felesleges, amelyet nyirkos háza javítására fordít. Házát gyorsan meg- ! ; szabadítja a nyiroktól a legújabb amerikai találmány, ami „BUER“ készítmény használata által, bármily állapotban is volna is lakása. j ; Kérjen „BUER“ készítményt. Egy doboz ára 200 lei, mely |; I elegendő 8 m2-hez. Kapható minden drogueriában, festék- ;| I üzletben és épitőanyagraktárban. ; | | Főlerakat: „BUER“ Bucuresti, Strada Mecet No. 33. | I A dumping mérlegelésénél nincs igaza Truckijnak - mondja Welsz Fülöp, aki szerint erősen kalkulációba kell venni Oroszország gazdasági harcát " Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Ellenzék tegnapi számában megemlékeztünk arról az alkalomról, amelyre Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a magyarországi pénzügyi világ kiváló reprezentánsa Kolozsvárra érkezett. Weisz Fülöp azok közé tartozik, akik nemcsak pozíciójuknál, hanem értékes közgazdasági tevékenységénél fogva is első helyen áll a gazdasági szaktekintélyek sorában. Ma, amikor gazdasági rendünk válságos világát éljük, fokozott édeklődéssel figyeljük azokat, akiktől koncepciót és tisztánlátást várunk a mai gazdasági kataklizmában. Weisz Fülöp készségesen fogad, de már előre is kijelenti, hogy jóslatokba nem bocsátkozik, mert a mai rendszertelenségben, a mai meglepetésekre épített gazdasági világban ez a leghálátlanabb szerepkör volna. — Általános világkrízis... És amint ezt a megállapítást kimondja, máris igazolja magát mintegy: — Tudom, tudom kérem, ez már közhely, erről ma már mindenki beszél — de ez van és erről kell beszélni. Kifejti Weisz Fülöp, hogy ebben az általános világkrízisben milyen fokozottan hátrányos helyzetben vannak az agrárállamok és ezek között szinte elsősorban a két szomszédos állam: Magyarország és Románia. Kifejti annak szükségességét, hogy a két államnak együtt kell működni. — Nem is szükségesség kérem, hanem ennél jóval több: egyenesen törvényszerűség, зше1у alól — hiába akarják a politikusok — nincs kiút. A dumping? " Bedobjuk a szót, amely immár szintén közhely és amelynek jelentőségéről kérünk szakszerű felvilágosítást. — Olvasom, hogy Trockij a dumpingról lekicsinylőleg beszél. Hát kérem, én ebben a tekintetben nem állok Trockij mellé. A dumping igenis, nagyon jelentőségteljes gazdasági mozgalma Szovjetoroszországnak és nem lehet lekicsinyelni, hanem igenis komolyan felmérni kell, komolyan számolni vele és komolyan felvenni az akciót. Még azt sem mondhatom, hogy ez csak máról-holnapra szóló zavaró tendenciájú gazdasági harca Oroszországnak. Oh nem. Én úgy látom, egy nagyon is koncepciózus jellegű kampány ez, amelyet a maga jelentőségében kell felvenni és beleszámítani a gazdasági kalkulációkba. — Európai államgazdasági szövetségek, német-osztrák vámunió, stb. ... — Igen, feltétlenül készülődik valami. Az európai államok tudataira ébredtek annak, hogy össze kell fogni. Hogy a romboló hatású politikai machinációk helyébe az építő hatású gazdasági koncepciónak kell jönnie. A német-osztrák vámuniót én például nagyjelentőségű kezdeményező lépésnek tartom. Romániai problémák következnek. Ezek között elsősorban a financiális vezérszakma körébe vágó kamattörvény. Weisz Fülöp azt mondja: — Kérem, én Romániában egyelőre hibának tartom azt, hogy itt súlyosan magas az alapkamatláb, a jegybank kamatlába. Ez 9 percent. Nagyon sok. Abba a gazdasági szervezkedésbe, amely az orosz dumping ellen történik például — nagyon súlyos ez a magas kamatláb. Azután hogy ezen az alapon az egyes bankok kamatlába természetesen szintén elég magas még, azt ennek egyenes következményének tudom be. Mert nemcsak számszerűleg, de aránylagosan is hatással van a kamatláb kialakulására az, ha az állami kamatláb ilyen magasan van. A román-magyar gazdasági együttműködés — erről a következőket mondja Weisz Fülöp meglepően optimisztikus hangon: — Ha figyelembe veszem azt, hogy például én, mint az idegen tőke egyik nagy intézményének a felelős tényezője, ezelőtt mondjuk 5—6 esztendővel nem nagyon szívesen jöttem be Romániába és ma már sokkal nagyobb bizalommal vagyok az itteni állapotok iránt — akkor azt kell megállapítanom, hogy a román-magyar gazdasági közeledésnek ez a része immár rendben van. Ami még nehézkes egy kicsit — az úgynevezett politikai szempontok, de itt is határozott javulást látok a két ország közötti relációban. Weisz Fülöpnek ez a kijelentése már csak azért is mértékadó, mert a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vállalkozó nagytőkéjével az utóbbi időben valóban intenzíven kezd működni a romániai piacon. (g) SZALONDARABOK nagy választékban az ELLENZÉK zeneműosztályában. Nagy választék női modell"! kabát-kosztümökben, férfi és gyermek konfekció PRAKTIKURMASZLER JAKAB гпмпнпии minden idők legtökéletesebb kabátja. • „FIBRA” LERAKAT A CLUJ, Piata Unirii No. 21. Tiszta gyapjú lódenből a szezon újdonsága, „Fibra“ szabadalom, csak Lei Legprímább minőségű Burbery gyapjú trenchkoatszei cikkekben! 1 Ф GYÁRI ÁRAK ÉS FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! 2.ZDD GYÁRI ÁRAK ÉS FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! -----------— - 1 RAPIRERD: Naptár: 19. április 1, szerda. ii Katholikus: Hugó. — Protestáns: Hugó. — Ortodox: Maria eg. — Izraelita: 14 Vizán * 15691 A nap dél: 5.41. A nap nyugszik: 19.28. Nyitvalévő könyvtárra és múzeumok. Egyetemi Könyvtár: délelőtt 8—1-ig, délután ,— 8- ig. — Erdélyi Kárpátegyesület múzeuma: délelőtt 9—l-ig. — Etnográfiai múzeum: délelőtt 9— i-ig, d. u. a—4-ig. EME Régiség és Képtár: délelőtt 1—i-ig. Ereklye Múzeum: délelőtt 9— s-ig. Az egyetem népkönyvtára: d. u. 3—9-ig. Állami hívaatok vezetői fogadnak: Moldovan Valér dr. tartományi igazgató: d. e. II—1-ig. . Hatiegan Simon rendőrkresztor: csütörtök kivételével d. e. 10—12-ig. Popa Ádám dr. vármegyei prefektus: délelőtt II—12-ig. Mihali Tivadar polgármester: délelőtt 12—1 1g. Magyar egyházfők fogadnak: Makkai Sándor dr. ref. püspök: d. e. 12—l-ig. Boros György unitárius püspök: d. e. ia—1-ig Balázs Andris róm. kath. státus referens: déleidet II—12-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak teljesítenek szolgálatot: Dr. Kohn, Főtér, Somlea, Ferenc József-ut. Dr. Cseresznyés, Kossuth Lajos-u. 22. ♦MEGHÍVÓ A „Hangya“ Szövetkezetek Központja, mint Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet XI. évi rendes közgyűlését Nagyenyeden, az intézeti székház tanácstermében 1931. év április hó 9-én, csütörtökön délelőtt fél 11 órakor tartja, melyre az üzletrészes tagokat ezennel meghívja. Napirend: 1. Elnöki megnyitó, közgyűlési jegyző és két jegyzőkönyvhitelesítő kijelölése. 2. Az igazgatóság jelentése az 1930. évi üzleteredményről. 3. A zárszámadások előterjesztése a mérleggel. 4. A felügyelő bizottság jelentése. 5. Határozat a mérleg megállapítása, a veszteség fedezése és a felmentvény megadása tárgyában. 6. A központ igazgatóságának javaslatai a forgalom emelése, a szövetkezetek tartozásának csökkentése, az elégtelen alaptőkéjű szövetkezetek megerősítése tárgyában. 7. Igazgatósági tagok választása. 8. Indítványok. * Alapszabály 20. „Az évi rendes közgyűlés tárgya“, „minden, az igazgatóság saját elhatározásából, vagy valamely tagnak azon év február hó végéig, de minden esetben a közgyűlés előtt legalább egy hónappal az igazgatóságnál írásban történt bejelentése folytán napirendre kitűzött tárgy“. — Az 1930. év folyamán belépett 1 tag 4 rendes üzletrésszel. A régi tagok jegyeztek 135 rendes és 23 alapítványi üzletrészt. Kilépett 14 tag 112 rendes és 12 alapítványi üzletrésszel. Az 1930. év végén a tagok száma 513, kiknek 6397 rendes és 870 alapítványi üzletrészük volt. Aiud—Nagyenyed, 1931. március hó. Az Igazgatóság. PALOTÁT ÁRVEREZTEK MAROSVÁSÁRHELYEN. Marosvásárhelyről jelenti tudósítónk. Szomorú körülmények között cserélt gazdát Marosvásárhely egyik legszebb palotája. A város Főterán lévő Knöpfler-palota tegnap árverésre került. Az árverés Knöpfler Albert tulajdonos terhére történt 4.152.000 lej erejéig. Ezen a kikiáltási áron el is kelt a palota, amelyet Sándor Mór nagykereskedő vet meg. Knöpfler Albertnek egy hosszas örökösödési pere volt folyamatban és erre a perre az egykor dúsgazdag embernek csaknem minden vagyona ráment. A négymilliós árverési összeg ügyvédi költségekre ment fel.