Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-29 / 96. szám
magyar-román közeledés önkénytelen és önkéntes tényei mindinkább szaporodnak. Miklós herceg ugyan csak mint sportférfit ilyent el Budapestre, de szereplése és érintkezése meleg szálak szövésére vezetett s mind a két országban bizonyos lelki megkönnyebbülést okozott. Eddig is voltak a két ország művelődései között szórványos érintkezések, de most mintha ezek jelentőségben, hangulatban, talán következményekben is fontosabbakká válnának; a bukaresti magyar képkiállítás és Eftimiu budapesti premierje, mintha többet jelentene az eddig szőtt művelődési kapcsolatoknál, sőt a feltétlenül kívánható érintkezési és kicserélődési alkalmak fokozását is igérné. Nemrégen a magyar mezőgazdasági kiállításra a románok közül is szép számban utaztak fel s a küszöbönálló nagy budapesti vásárra is erősen készülődnek a kamarák testületi formában. Voltak ugyan eddig is hasonló jelenségek, sőt az agrárválság közös táborba vezette a magyarokat és románokat, de az együtthaladás, a kölcsönös küzdelem szükségességének tudata mind a két népnél ennyire, mint mosti зсНш sem volt érezhető. Ugyanezt mondhatjuk a sportérintkezésekről is, amelyek eddig is megvoltak, de fennakadtak vagy több-kevesebb huzavonával bonyolódtak le. Most megkötötték a magyar —román futballbékét s a magyar sportszervezet erősen közremunkálkodott, hogy Romániát a középeurópai műkedvelő kupa-bizottságba fölvegyék. A Jorga-kormányzat idején bízvást remélhetjük, hogy a természetes kapcsolatok még inkább erősödni fognak a két szomszéd között, különösen gazdasági és művelődési tekintetben, ami nagyobb nehézségekbe nem ütközik. Az enyhülő kisebbségi módszer is sokat fog lendíthetni az életbevágó érdeken; különösen lehet remélni, hogy az érintkezések vékony szálait minduntalan eltérő rendelkezési bizonytalanságok és sikanériák el fognak tűnni. Nem először és nem utoljára hirdetjük e hasábokon, hogy a magyar és román nemzet között már most ki kell küszöbölni az olyan ellentéteket, amelyek a szomszédsági helyzet és közös érdekek miatt könnyen kiküszöbölhetők. A lélektani pillanat készen áll. De az Európaszerte ébredő kezdeményezés és bátorság még többre is unszolhat: a fogasabb ellentétek méregfogainak kiráncigálására s messzibb célok kitűzésére. A német—osztrák vámunió s a briandi ellenterv küzdelme egymásra utalja majd a két nép országait s közös állásfoglalást fog kivánni tőlük. A háttérben sötétlő veszedelmes problémák pedig ugyancsak közeledést, sőt szövetkezést követelnek a két néptől. Ezt a közös helyzetet és közös sorsot idejekorán kell felismerni és az együtthaladás módozatait korán kell előkészíteni. Bizonyára nagy szerepet játszhatna e történeti jelentőségű munkában az erdélyi magyar kisebbség. Ezért jogos a bujkáló és még elég néma vágy, mely kívánja, hogy az erdélyi magyarság politikai szervezete és minden jelentősebb „személyisége“ a román kezetet minden jelentős pillanatában az első vonalban jelentkezzék, az eddiginél magasabbrendű munkát végezzen s nagyobb nyomtávú célokat tűzzön ki. *ARA 5 LEI TAXA POSTALÄ PLATITE in NUMERÁK. No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Str. Universitati! (volt Egyetem-u.) 8. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér) 9. Telefon: 109 és 204. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta top, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente ij pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 96. SZ. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR, 1931 ÁPRILIS 29 ÚJABB KISEBBSÉGI KOMBINÁCIÓ: Bernádyt szemelte ki a Curentul a kormányba a magyarság képviselőjének Szaporodnak a kormány hívei. — Tiba diplomáciai megbízást kap. Eltörlik az álláshalmozásról ás kamatmaximálásról szóló törvényt Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A legnagyobb figyelem az átszivárgások felé fordul a politikai életben. Itt egy prefektus, ott egy képviselő nyilatkozatát olvassuk, amelyben úgynevezett morális indokolással igyekeznek megvilágítani lépésüket, hogy otthagyják a nemzeti parasztpártot és belépnek a Jorga-csoport pillanatnyilag lehetőséget nyújtó táborába. Manoilesat volt az első jelentős személyiség, aki otthagyta a nemzeti parasztpártot és most a nyomában következő apró kis személyiségek az ő argumentumait veszik át nyilatkozataiknak fegyvertárából. Előrelátható volt, nálunk így szokás, hogy egy párt csak addig erős és fegyelmezett, amíg kormányon van. Előre megjósolható, hogy erőteljes bomlási processzus fog megindulni az ellenzéki sorba került nemzeti parasztpárt soraiban. Tilea és Hatiegan Tilea és Hatiegan Emil — a párt miniszterviselt vezérei most centrumába kerültek annak az érdeklődésnek, amely az átszivárgások processzusát figyeli. Tiba, aki a nemzeti-parasztpárti rezsim legutolsó periódusában a miniszterelnökségi államtitkárság hivatalát viselte, most, hogy a párt ellenzékbe kerül és a lemondása kényszerűen bekövetkezett — már az első pillanatban kombinációba kerül a Jorga-kormány miniszterei között. Az első hírek a miniszteri kinevezésről nem bizonyultak valónak. A napokban azután feltűnést keltő cikk jelent meg Tilea tollából a Chemarea-ban, ahol Tilea szembefordul pártjával. A cikknek gyors hatása az volt, hogy Jorga táviratban gratulált Tileának és biztosította arról, hogy számít rá a kormányzásban. A napokban már a leghitelesebb formában az a hír terjedt el, hogy Tilea elfogadja még pártjának akarata ellenére is a Jorga meghívását. Tilea magatartásával egyidejűleg Hatiegan Emil volt munkaügyi miniszterről is ilyen híreket portáltak elkeseredetten a nemzetipárti sajtóorgánumok. Cáfolat eddig ezekre a hírekre nem érkezett, mindössze annyit jelentett ki Tilea, hogy még nem válaszolt Jorga táviratára. Ma azután az a hír érkezik Bukarestből, ottani lapközlések nyomán, hogy Tiba véglegesen döntött Jorga ajánlata ügyében. Eszerint nem fogadja el a felajánlott miniszterséget, de nem is utasítja vissza Jorga kitüntető barátságát, hanem úgy döntött, hogy a miniszteri tárca helyett diplomáciai megbízatást fog vállalni. Hatlegan magatartásáról e pillanatban még semmi hír. Tilea párisi követ? Hogy Tilea Jorga barátságát és a pártja fegyelme közötti utón a diplomáciai megoldást választotta, ezzel kapcsolatban kétféle kombináció merült fel a beosztását illetőleg. Az egyik szerint, abban az esetben, ha Titulescu otthagyná a londoni követséget, Tileát neveznék ki a helyébe. A másik verzió, amely sokkal valószínűbb, az, hogy Tilea a párisi követség élére kerül, ahonnan Dinu Cesianut, a Iorga-kormány ellen lanszírozott állásfoglalások miatt viszszahívták. Dinu Cesianu csütörtökön már Bukarestbe érkezik és valószínűleg vissza sem tér többé Párisba. Van egy harmadik kombináció is, amely a Ghica herceg miniszteri kinevezése folytán megüresedett római követséget szánja Tibának. Jorga újabb khartettajánlata a választásokra Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormányhoz közelálló politikai körökben úgy tudják, hogy Jorga, mielőtt még a parlamentet feloszlatná, újabb tárgyalásokba bocsátkozik a pártokkal és újra felajánlja a választási kartellt. Csak abban az esetben megy külön listán a kormány, ha az újabb kartellajánlat nem sikerül. Hírek szerint a liberálisok mármár hajlandók voltak a közös listán menni, de közben a vidéki szervezeteiktől nagy kilátásokkal biztató jelentések érkeztek és ezért a várakozó álláspontjukat továbbra is fentartják. Brandsch, Bernády: a Jorga-kormány a kisebbségekkel A Curentul feltűnést keltő cikkben számol be azokról a törekvésekről, amelyekkel Jorga miniszterelnök a kisebbségeket kívánná bevonni a kormány listájába. Jorga eme törekvéseinek Brandsch Rudolf, a most kinevezett kisebbségi államtitkár a főharcosa, aki a magyarokkal való együttműködés céljából, a Curentul szerint, Bernádyval vette volna fel az összeköttetést. A Curentul híradásán kívül erre a politikai orientációra vonatkozólag egyébként semmi komoly adat nem áll rendelkezésre. A nemzeti parasztpárt a régi rezsimekre is követeli a vagyon és törvényreviziót Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vagyonrevizió, egyes megszavazott törvények hatályon kívül helyezése és a panamák ügyében való szigorú vizsgálatok — ezek a Jorga-kormány legerélyesebben hangoztatott, legsürgősebb intézkedései. A kolozsvári Patria ma foglalkozik ezekkel a problémákkal és azt hangoztatja, hogyha mindezek az intézkedések megtörténnek, akkor ezek ne csak a nemzeti-parasztpárti rezsim közelmúlt idejére terjedjenek ki, hanem a régi és főképen a liberális rezsimek idejére is. Az álláshalmozási és kamattörvény érvényének a felfüggesztése Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az álláshalmozásról szóló törvény életbeléptetését június elsejéig felfüggesztik. Argetoianu nyilatkozott a kamattörvényről is és kijelentette, hogy azt kivihetetlennek tartja és intézkedés fog történni annak megváltoztatása érdekében. A autonóm intézmények feloszlatása Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A minisztertanácstól kiadott hivatalos kommüniké szerint a kormány úgy határozott, hogy az autonóm intézmények legnagyobb részét fel fogja oszlatni és azokat be fogja olvasztatni az illetékes minisztériumokba. A minisztertanácson szóba került a hatalmas igazgatói fizetések és tantemek ügye, amelyeket szintén meg fognak szüntetni. Törökország is elfogadta a meghívást az Európabizottság gazdasági tanácskozásaira PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Konstantinápolyi jelentés közli, hogy a török kormány tudatta a népszövetségi főtitkársággal, hogy Törökország elfogadta az Európa-bizottsági ülésre szóló meghívást és hajlandó delegációját kiküldeni a gazdasági jellegű problémák megvitatására. A török kormány válasza éppen úgy, mint a szovjetorosz válasz, kifogásolja, hogy a tanácskozás programját megállapító bizottságba Törökországot nem hívták meg és az Európa-bizottság tanácskozásaiban csak a gazdasági kérdésekbe biztosítottak neki beleszólási jogot.