Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-29 / 96. szám

­ magyar-román közeledés önkénytelen és önkéntes té­nyei mindinkább szaporodnak. Miklós herceg ugyan csak mint sportférfit ilyent el Budapestre, de szereplése és érintkezése meleg szálak szövésére veze­­tett s mind a két országban bizonyos lelki megkönnyebbülést okozott. Eddig is voltak a két ország művelődései kö­zött szórványos érintkezések, de most mintha ezek jelentőségben, hangulat­ban, talán következményekben is fon­tosabbakká válnának; a bukaresti ma­gyar képkiállítás és Eftimiu budapesti premierje, mintha többet jelentene az eddig szőtt művelődési kapcsolatoknál, sőt a feltétlenül kívánható érintkezési és kicserélődési alkalmak fokozását is igérné. Nemrégen a magyar mezőgazda­­sági kiállításra a románok közül is szép számban utaztak fel s a küszöbönálló nagy budapesti vásárra is erősen készü­lődnek a kamarák testületi formában. Voltak ugyan eddig is hasonló jelensé­gek, sőt az agrárválság közös táborba vezette a magyarokat és románokat, de az együtthaladás, a kölcsönös küz­delem szükségességének tudata mind a két népnél ennyire, mint mosti зсНш sem volt érezhető. Ugyanezt mondhat­juk a sportérintkezésekről is, amelyek eddig is megvoltak, de fennakadtak vagy több-kevesebb huzavonával bonyo­lódtak le. Most megkötötték a magyar —román futballbékét s a magyar sport­­szervezet erősen közremunkálkodott, hogy Romániát a középeurópai műked­velő kupa-bizottságba fölvegyék. A Jor­­ga-kormányzat idején bízvást remélhet­jük, hogy a természetes kapcsolatok még inkább erősödni fognak a két szomszéd között, különösen gazdasági és művelődési tekintetben, ami nagyobb nehézségekbe nem ütközik. Az enyhülő kisebbségi módszer is sokat fog lendít­hetni az életbevágó érdeken; különösen lehet remélni, hogy az érintkezések vé­kony szálait minduntalan eltérő rendel­kezési bizonytalanságok és sikanériák el fognak tűnni. Nem először és nem utoljára hirdet­jük e hasábokon, hogy a magyar és ro­mán nemzet között már most ki kell kü­szöbölni az olyan ellentéteket, amelyek a szomszédsági helyzet és közös érde­kek miatt könnyen kiküszöbölhetők. A lélektani pillanat készen áll. De az Eu­­rópaszerte ébredő kezdeményezés és bá­torság még többre is unszolhat: a fo­gasabb ellentétek méregfogainak kirán­­cigálására s messzibb célok kitűzésére. A német—osztrák vámunió s a briandi ellenterv küzdelme egymásra utalja majd a két nép országait s közös ál­lásfoglalást fog kivánni tőlük. A háttér­ben sötétlő veszedelmes problémák pe­dig ugyancsak közeledést, sőt szövetke­zést követelnek a két néptől. Ezt a kö­zös helyzetet és közös sorsot idejekorán kell felismerni és az együtthaladás mó­dozatait korán kell előkészíteni. Bizo­nyára nagy szerepet játszhatna e törté­neti jelentőségű munkában az erdélyi magyar kisebbség. Ezért jogos a bujkáló és még elég néma vágy, mely kívánja, hogy­ az erdélyi magyarság politikai szerveze­te és minden jelentősebb „személyisége“ a román kezetet minden jelentős pilla­natában az első vonalban jelentkezzék, az eddiginél magasabbrendű munkát végezzen s nagyobb nyomtávú célokat tűzzön ki. *­ARA 5 LEI TAXA POSTALÄ PLATITE in NUMERÁK. No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Str. Universitati! (volt Egyetem-u.) 8. —­ Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (v. Főtér) 9. Telefon: 109 és 204. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta top, negyedévre 300, félévre 600, évente 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente ij pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM, 96. SZ. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR, 1931 ÁPRILIS 29 ÚJABB KISEBBSÉGI KOMBINÁCIÓ: Bernádyt szemelte ki a Curentul a kormányba a magyarság képviselőjének Szaporodnak a kormány hívei. — Tib­a diplomáciai megbízást kap. Eltörlik az álláshalmozásról ás kamatmaximálásról szóló törvényt Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A legnagyobb figyelem az átszivárgások felé fordul a politikai életben. Itt egy prefektus, ott egy képviselő nyilatkoza­tát olvassuk, amelyben úgynevezett mo­rális indokolással igyekeznek megvilá­gítani lépésüket, hogy otthagyják a nemzeti­ parasztpártot és belépnek a Jorga-csoport pillanatnyilag lehetőséget nyújtó táborába. Manoilesat volt­ az első jelentős személyiség, aki otthagyta a nemzeti­ parasztpártot és most a nyomá­ban következő apró kis személyiségek az ő argumentumait veszik át nyilatko­zataiknak fegyvertárából. Előrelátható volt, nálunk így szokás, hogy egy párt csak addig erős és fegyelmezett, amíg kormányon van. Előre megjósolható, hogy erőteljes bomlási processzus fog megindulni az ellenzéki sorba került nemzeti­ paraszt­­párt soraiban. Tilea és Hatiegan Tilea és Hatiegan Emil — a párt minisz­terviselt vezérei most centrumába kerültek annak az érdeklődésnek, amely az átszivár­gások processzusát figyeli. Tib­a, aki a nem­­zeti-parasztpárti rezsim legutolsó periódusá­ban a miniszterelnökségi államtitkárság hi­vatalát viselte, most, hogy a párt ellenzék­be kerül és a lemondása kényszerűen bekö­vetkezett — már az első pillanatban kombi­nációba kerül a Jorga-kormány miniszterei között. Az első hírek a miniszteri kinevezés­ről nem bizonyultak valónak. A napokban azután feltűnést keltő cikk jelent meg Tilea tollából a Chemarea-ban, ahol Tilea szem­befordul pártjával. A cikknek gyors hatása az volt, hogy Jorga táviratban gratulált Ti­­leának és biztosította arról, hogy számít rá a kormányzásban. A napokban már a leg­hitelesebb formában az a hír terjedt el, hogy Tilea elfogadja még pártjának akarata ellenére is a Jorga meghívását. Tilea maga­tartásával egyidejűleg Hatiegan Emil volt munkaügyi miniszterről is ilyen híreket portáltak elkeseredetten a nemzetipárti saj­tóorgánumok. Cáfolat eddig ezekre a hírek­re nem érkezett, mindössze annyit jelentett ki Tilea, hogy még nem válaszolt Jorga táviratára. Ma azután az a hír érkezik Bukarestből, ottani lapközlések nyomán, hogy Tib­a végle­gesen döntött Jorga ajánlata ügyében. Esze­rint nem fogadja el a felajánlott miniszter­séget, de nem is utasítja vissza Jorga kitün­tető barátságát, hanem úgy döntött, hogy a miniszteri tárca helyett diplomáciai megbízatást fog vállalni. Hatlegan magatartásáról e pillanatban még semmi hír. Tilea párisi követ? Hogy Tilea Jorga barátságát és a pártja fegyelme közötti utón a diplomáciai megol­dást választotta, ezzel kapcsolatban kétféle kombináció merült fel a beosztását illető­leg. Az egyik szerint, abban az esetben, ha Titulescu otthagyná a londoni követséget, Tileát neveznék ki a helyébe. A másik ver­zió, amely sokkal valószínűbb, az, hogy Ti­lea a párisi követség élére kerül, ahonnan Dinu Cesianut, a Iorga-kormány ellen lanszírozott állásfoglalások miatt visz­­szahívták. Dinu Cesianu csütörtökön már Bukarestbe érkezik és valószínűleg vissza sem tér többé Párisba. Van egy harmadik kombináció is, amely a Ghica herceg miniszteri kinevezé­se folytán megüresedett római követséget szánja Tib­ának. Jorga újabb khartettaján­­lata a választásokra Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormányhoz közelálló politikai körökben úgy tudják, hogy Jorga, mielőtt még a par­lamentet feloszlatná, újabb tárgyalásokba bocsátkozik a pár­tokkal és újra felajánlja a választási kartellt. Csak abban az esetben megy külön listán a kormány, ha az újabb kartellajánlat nem sikerül. Hírek szerint a liberálisok már­­már hajlandók voltak a közös listán men­ni, de közben a vidéki szervezeteiktől nagy kilátásokkal biztató jelentések érkeztek és ezért a várakozó álláspontjukat továbbra is fentartják. B­randsch, Bernády: a Jorga-kormány a kisebbségekkel A Curentul feltűnést keltő cikkben számol be azokról a törekvésekről, amelyekkel Jor­ga miniszterelnök a kisebbségeket kívánná bevonni a kormány listájába. Jorga eme tö­rekvéseinek Brandsch Rudolf, a most ki­nevezett kisebbségi államtitkár a főharcosa, aki a magyarokkal való együttműködés cél­jából, a Curentul szerint, Bernádyval vette volna fel az összeköttetést. A Curentul hír­adásán kívül erre a politikai orientációra vonatkozólag egyébként semmi komoly adat nem áll rendelkezésre. A nemzeti­ parasztpárt a régi rezsimekre is követeli a vagyon és törvényreviziót Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vagyonrevizió, egyes megszavazott törvé­nyek hatályon kívül helyezése és a panamák ügyében való szigorú vizsgálatok — ezek a Jorga-kormány legerélyesebben hangoztatott, legsürgősebb intézkedései. A kolozsvári Patria ma foglalkozik ezekkel a problémák­kal és azt hangoztatja, hogyha mindezek az intézkedések megtörténnek, akkor ezek ne csak a nemzeti-parasztpárti rezsim közelmúlt idejére terjedjenek ki, hanem a régi és fő­képen a liberális rezsime­k idejére is. Az álláshalmozási és kamattörvény érvé­nyének a felfüggesztése Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az álláshalmozásról szóló törvény életbelépte­tését június elsejéig felfüggesztik. Argetoianu nyilatkozott a kamattörvényről is és kijelen­tette, hogy azt kivihetetlennek tartja és in­tézkedés fog történni annak megváltoztatá­sa érdekében. A autonóm intézmények feloszlatása Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A minisztertanácstól kiadott hivatalos kommü­niké szerint a kormány úgy határozott, hogy az autonóm intézmények legnagyobb ré­szét fel fogja oszlatni és azokat be fogja olvasztatni az illetékes minisztériumokba. A minisztertanácson szó­ba került a hatalmas igazgatói fizetések és tant­emek ügye, amelyeket szintén meg fog­nak szüntetni. Törökország is elfogadta a meghívást az Európa­­bizottság gazdasági tanácskozásaira PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Kon­stantinápolyi jelentés közli, hogy a tö­rök kormány tudatta a népszövetségi fő­titkársággal, hogy Törökország elfogad­ta az Európa-bizottsági ülésre szóló meghívást és hajlandó delegációját ki­küldeni a gazdasági jellegű problémák megvitatására. A török kormány vá­lasza éppen úgy, mint a szovjetorosz válasz, kifogásolja, hogy a tanácskozás programját megállapító bizottságba Tö­rökországot nem hívták meg és az Eu­rópa-bizottság tanácskozásaiban csak a gazdasági kérdésekbe biztosítottak neki beleszólási jogot.

Next