Ellenzék, 1931. május (52. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

2 oldal DR. HATIEGAN GYULA orvosprofesszor — Erdély minisztere Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nádor távirati iroda hivatalosan jelenti, hogy dr. Hatiegan Gyula orvosprofesszor, a kolozsvári egyetem rektora tegnap délelőtt Bukarestbe érkezett, átvette Erdély minisz­terévé történt kinevezéséről szóló okiratot, majd Jorga miniszterelnökkel a királyi pa­lotába hajtatott ahol az uralkodó előtt le­tette a hűségesküt. Egy gyorsan magasba lendülő karriernek aktusa volt a fontos megbízás és az uralko­dó előtti eskü. Hatiegan Gyula a széleskör­ben ismert kolozsvári orvosprofesszor Er­dély minisztere s ha ezt a tisztségét is olyan sikerrel tölti be, mint orvosi hivatását, ab­ból elszegényedett, leromlott Erdélyünkre csak jó jöhet. Dr. Hatiegan Gyula orvosprofesszor, Er­dély minisztere bár nem kolozsvári szüle­tésű, kolozsvári ember. Itt nőtt fel a ko­lozsváriak szeme előtt, itt végezte középisko­láit és orvosi stúdiumait is. A boldogult emlékű Purjesz professzornak volt a tanít­ványa és dicséretére legyen mondva a ta­nítványnak, mindig elismeréssel emlékezett meg mesteréről. Az elhunyt professzor is megbecsülte és honorálta az akkor még fia­tal orvos tudását és ambícióját. Még az elő­ző impérium alatt tanársegéde volt előbb Purjesz, majd Jancsó professzornak és egyik lelkiismeretes munkása az akkori bel­­gyógyászati klinikának. A háborús években magántanárrá habilitálták. Az impérium változásakor professzorrá nevezték ki s azóta is vezeti a kolozsvári belgyógyászati klinikát. Egyetemi rektorrá a közelmúltban választották meg. Dacára e magas tisztjének, Kolozsvár polgárai mindig a régi, fiatal, jókedélyü orvost látták benne. A személye iránt táplált szimpátia most is olyan, mint régen. Sok betegen segített Ha­­liegan professzor s betegei között nem tett különbséget, egyformán gyógyította a bete­geket, vigasztalta a szenvedőket. Mint régi kolozsvári embert mindenki ismerte a város­iján s ő is ismerte a város apraját, nagy­­ját. Az impériumváltozás után nem szűnt meg közte és a város polgárai között ez a meghitt kapocs, ami az államfordulat előtt fennállott. Az utóbbi években a közélet minden terén kivette részét a munkából, ő indította meg Kolozsváron a tanuló ifjúság fizikai képzé­sének munkáját, megalakította a diákszer­vezeteket, általában sokat tett az ifjúságért, az ő munkájának köszönhető páldául az, hogy Kolozsváron a tüdőbeteg egyetemi hallgatóknak külön orvosi rendelő intézete van. Tevékeny részt vett a város közéletében is és mint tanácstag gyakran felszólalt a köz­gyűléseken. Legutóbbi felszólalása is frap­páns volt és újszerű. Akkor azt bizonyította be meggyőző érvekkel, hogyha mindenki a rendeletekhez alkalmazkodna, megállna min­den közüzem és be kellene csukni például a kórházat is. Ennek illusztrálására elmondot­ta, hogy szabály szerint az ápolási díjakat nem lenne szabad felhasználni, ám miután a kórháznak pénzzel való ellátása késik, ő mégis túltette magát ezen a rendeleten, mert nem a rendelet, hanem a közérdek volt előtte fontos. Valahányszor a király, királyné és a ki­rályi család tagjai Kolozsvárra érkeztek, Hatiegan professzor volt a hivatalos kísérő­jük. A király lakásán is felkereste s Eléna hercegnő kolozsvári tartózkodása alatt ven­dége volt a professzor családi otthonának. Hatiegan professzor erdélyi ember, ismeri az erdélyi viszonyokat, ismeri az erdélyi nép lelkét, az erdélyi nyomort, bajt, szenvedést. K­eméljük, hogy magas tisztségét a hagyo­mányos erdélyi szellemben fogja betölteni és az anyagi romlás lejtőjén ezt a szép Erdélyt meg fogja állítani. A CSÍKSZEREDAI ROM. KATH. FŐGIMNÁ­ZIUM tanári testülete és ifjúsága a volt kongre­­ganistákkal együtt az intézeti Mária Kongregá­ció megalapításának 200-ik évfordulója alkalmá­ból 1931 május hó 17-én ünnepséget és a régi kongreganistákkal találkozót rendez, melyre az ősi intézet minden volt diákját és minden barát­ját meghívja az igazgatóság. A jubiláns nap le­folyása a következő lesz: d. e. 10 órakor ünne­pélyes szentmise és fogadalomnyitás. Utána mű­soros ünnepély az intézet tornacsarnokában. Ezt követi a közös ebéd; d. u. 5 órakor tornaverseny. Akik a közebéden résztvenni óhajtanak, szíves­kedjenek a szándékukat legkésőbb május 10-ig az igazgatóságnál bejelenteni. BU­TWZe JE Piaiéti, 1931. milita 1. » ^^»«■111!, •• ^/JÖLGYEINK AKIK EGYSZER VÁSÁROLNAK ÁLLANDÓ VEVŐINK MARADNAK SOKÜZLETUNK KOLOZSVÁR KORNISS-UTCA ( RENNER PALOTA ) EGYEDÜL Г FRANCIA SELYEMGYÁRA AZ ORSZÁGNAK A bandita, a cigánylány és a hatalmas vadászkutya — év­tizedig rémei voltak a maros­menti községeknek... Lakodalmas menet fogta el Beer Lajost, a Marosvidék hírhedt banditáját, amikor a csend­őrök üldözése elöl a menet elé került. — El­­fogatása pillanatában háromszor mellbeszúrta magát és íg­ véresen verték bilincsbe a kézre­­került banditát Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A marosmegyei Csókfalva község or­szágútán lakodalmas menet halad. Felpán­tlikázott lovak, friss zölddel feldiszitett szekerek, énekszó, vigasság... A legjobb hangulatban halad a lakodalmas nép, egy­szerre csak az történik, hogy szembe a me­nettel csapzott, lerongyolódott férfialak sza­lad és a menet elől letér az utat szegélyező mezőre. Utána nyomban feltűnik két csend­őr, akik nagy iramban futnak a szökevény után, de nem tudják utólérni. A lakodalmas menet látva a helyzetet, pillanat alatt üldöző haddá alakul, a férfiak leugrálnak a szekérről és hajrá, utána a csendörüzte szökevénynek ... így fogták el tegnap délután a maros­­menti vidék egyik legveszedelmesebb, leg­­hirhedtebb banditáját, Boer Lajost, akinek a nevétől az egész környék rettegett. A har­mincegyéves bandita már több, mint tíz éve nyugtalanítja a vi­déket. Nemcsak a Maros mentén működik, hanem hol a Kisküküllő, hol a Nagyküküllő men­tén tűnik föl és mindenütt rablások, házi­állat-lopások jelzik az útját . . . Boer Lajosról tudta mindenki azon a vi­déken, hogy nincsen bandája, hanem egye­dül működik egy Moldován Anna nevű ci­gánylánnyal és egyetlen, de nagyon is erős és nagyon is megbízható bajtársuk egy ha­talmas, nagyszerűen idomított vadászkutya, ők hárman: a rablólegény, a cigányleány és a vadászkutya, ahol megjelentek, min­denütt riadtan menekültek az emberek, mindenütt úgyszólván ellenállás nélkül hajtották végre a legvakm­erőbb bandita-ka­landokat. 'V­­p, j УЦ Elképzelhető a lakodalmas nép öröme, amikor a csendőrözött férfit elfogták és ki­derült, hogy a Marosmentének évtized óta legveszedelmesebb banditája került csendőr­kézre. Ez alkalommal kivételesen egyedül volt Boer Lajos. Akkor érték tetten, amikor a csókfalvi bíró házát akarta kirabolni. A csendőrök rögtön űzőbe vették, de ő tü­neményesen gyors iramban már csaknem elfutott a csendőrök szeme elől, amikor a véletlenül arra haladó lakodalmas menet kézrekerítette. Boer Lajosnál nem volt fegyver. Nem is próbálkozott védekezni az elfogatásának pillanatában. Ellenkezőleg, az volt a hirte­len szándéka, hogy önmagával végez és a tüszőjében lévő hatalmas késsel há­romszor is mellbeszúrta magát. A banditából csörgött a vér, amikor a csendőrök vasraverték és sebesülten, vére­sen támolygott a csendőrök előtt a megbi­lincselt rabló, a csendőrörs felé . . . A Vendéglősök Országos Szövetsé­­gével létesített megállapodás szerint sport-c­serelés Ma halálos ítéletet hajta­nak végre Ausztriában Tetznert végzik ki, aki a bizto­sítási díjért felgyújtotta áldozatát REGENSBURG. (Az Ellenzék távira­ta.) Rövid távirat jelenti Regensburgból, hogy a köztársasági elnök visszautasí­totta Erich Tetznernek, a hirdett or­szágúti gyilkosnak kegyelmi kérvényét és így holnap hajnalban az ottani tör­vényszék udvarán kivégzik az elve­temült gonosztevőt. Erich Tetzner bűnügye éppenugy hete­kig foglalkoztatta a világsajtót, mint a düsseldorfi rém asszony gyilkosságai vagy a kalapácsos gyilkosság rejtélye. A ha­lálraítélt gyilkos kereskedő volt Re­­gensburgban, aki tönkrement a gazda­sági krízis következtében és éppenúgy biztosításokkal akarta szanálni magát, mint magyarországi kollegája Steinherz. Amíg azonban Steinherz heroikus ön­­feláldozással önmagát gyilkoltatta meg, addig Erich Tetzner ravasz tervet eszelt ki, hogy a biztosítási összeghez hozzá­jusson. Autót bérelt és ismerőseinek azt mondotta, hogy üzleti körútra megy. Amikor azután az autó éjjel egy elha­gyott országútra ért, Erich Tetzner meggyilkolta a soffőrt, azután pe­dig meggyújtotta a gépkocsit és mindaddig a helyszínen maradt, amig a gép és holttest porrá égtek. Felesége néhány nap múlva jelentke­zett szerencsétlen halált halt férje bizto­sítás­i díjáért és talán sohasem derül ki a borzalmas bűntény, ha Erich Tetznert véletlenül fel nem ismerik és nem kerül rendőrkézre. Holnap életével fizet tetté­ért. Helyreigazítás. „Ítélet az ügyvéd és új­ságíró utcai botránya ügyében“ című teg­napi bírósági beszámolónk egyik mondata, mely szerint egyik tanú a gyulafehérvári Fuchs cég fizetési zavarairól beszélt, fél­reértésre adhat alkalmat. A valóság ugyan­is az, hogy a kérdéses cég nem küzdött fi­zetési zavarokkal, s a per tárgyát képező összeütközés éppen az erről szóló téves hí­reszteléssel állott kapcsolatban. A gyula­­fehérvári cég kérésére, hogy minden félre­értést eloszlassunk, ezt a helyreigazítást készséggel közöljük le. Dr. Hirsch Gusztáv vásárhelyi ügyvéd és felesége súlyos zúzódást szenvedtek autóbal­eset alkalmával. Marosvásárhelyről jelentik: Tegnap este Súlyos autókarambol történt Marosvásárhelyen a város közepén lévő Kossuth Lajos­ utcában. Az utcának egy ka­nyarulatánál szembekerültek egymással a 71. számú egyfogatú bérkocsi és 254. szá­­mú bérautó. Az összeütközés elkerülhetet­len volt és olyan erővel történt, hogy a ko­csiban ülő dr. Hirsch Gusztáv ügyvéd és a felesége az utca kövezetére estek és súlyos zúzódásokat szenvedtek. A szerencsétlensé­gért a nyomozás első adatai szerint Pázsit György soffőr felelős, akit nyomban letar­tóztattak. SZALONDARABOK nagy választékban хм ELLENZÉK zeneműosztályában. Az autótulajdonosok között már évek óta szokássá vált, hogy az autójukat, ha több benzint és olajat fo­gyasztott, mint új korukban, nehéz ráfize­téssel kicserélték újra. Részben igazuk volt, mert minálunk nem voltak az autójavító műhelyek nyugati min­tára úgy berendezkedve, hogy a meg­válo­­sodott hengereket a legnagyobb pontosságra újból köszörüljék, mert a motor élettarta­ma és kifogástalan működése elsősorban a hengerek — dugattyúk — szelepek és fő­tengely állapotától függ. De egy ilyen pre­cíz munkát végző hengerköszörülő gépnek a beszerzése majdnem egy félmillió lejt igényel, de annak a pontossági határa az ezredmilliméterrel egyenlő. A valóság nálunk az, hogy primitív gé­pekkel, drága pénzért sem szolgáltatták azt, amit az autótulajdonosok elérni akartak volna. Ezért van igazuk az autótulajdonosok­nak.

Next