Ellenzék, 1931. december (52. évfolyam, 276-300. szám)
1931-12-01 / 276. szám
шшвшшвшшяяшшвяшшшшшшшвшшяяввшяшвяшяшшшшшявияшвшшявшвшл ÖTVENKÉT ILDIKLVFOLYAM, 276. SZ. KEDD CLUJ—KOLOZSVÁR, 1931 DECEMBER 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Strada Universitatii (volt Egyetem utca) 8. szám. — Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii (Főtér) 1. Telefon: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta top, negyedévre9a, félévre 600, -»rate 1200 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 17, évente1 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel tór. Meghalt a Mahatma Londonban és torokgyulladással betegen fekszik a népszállóban, melyet a kerekasztal-konferencia tartamára rezidenciául választott magának. Mi benszülött európaiak előre megjósolhattuk volna, hogy ez lesz a vége az úszónadrágos londoni szereplésnek. Az angol király estélyére még el lehetett menni egy szál lepedőben és úszónadrágban. Ezzel legfeljebb ódon hagyományokon esett sérelem s legfeljebb lelki kínokat kellett kiállania Gandhinak a londoni nők „szégyentelen“ öltözködése miatt. A londoni éghajlattal azonban prófétáknak sem lehet komázni. A londoni köd sokkal jobban felöltözött embereket is ágynak döntött már, a londoni köddel a lélek ereje se tud dacolni, pedig ezzel az indiai politikus alaposan felvértezte magát. Abban igaza volt Gandhinak, hogy ő nem jöhetett európainak öltözve Európába, mert itt könnyen összetévesztették volna a bolsevizmus agitátoraival. De abban viszont Európa diktál, hogy az ő éghajlata alatt csak olyan öltözetű ember egészségét kíméli meg, aki alkalmazkodik a hűvös, a veszélyes, a változékony európai időjáráshoz. És a ködhöz. A londoni ködhöz, mely még az emberi látást is pár méterre korlátozza, amely beszivárog a tüdő rostjai és a csontrendszer csontjai közé is, amit úszónadrágban lehetetlen hűlés nélkül megúszni. Végkövetkeztetés: Gandhi nem való Európának és Európa nem való Gandhinak. Két olyan ellentétes, egymástól olyan messzeeső és egymásnak olyan távoli világ, amit sem az emberi bölcsesség ereje, se az ember fizikum gyöngesége nem bír áthidalni. Európa meg fogja ölni Gandhit, ha sokáig itt marad közöttünk. Nem tőrrel, nem bombával, nem méreggel. A klímájával. Manoilescu Mihályról váratlan menesztése után derültüek ki, hogy micsoda hatalmat jelentett a bankkormányzói székben. A Marmorosch betétesei tegnapi gyűlésükön röviden csak „a mi hóhérunk“ címet adományozták Manoilescunak díjmentesen és ami ennél is súlyosabban esik e latba, megtudjuk, hogy Maniu Gyula visszavonulásának egyik legfőbb oka is Manoilescu személye és szereplése volt. Bizonyosan igaza van pedig a Marmorosch-betétesek gyűlésére kiküldött kormánybiztosnak, mikor azt mondja, hogy a bank katasztrófáját valójában a betétesek türelmetlensége idézte elő, de miért kell bűnhődnie a türelmetlen betétesek miatt annak a 12.000 türelmesnek, akik az utolsó pillanatig bíztak és akik ime most a pénzüket siratják? Ezt a tizenkétezer embert nem is a Marmoroschban bizott. Ez a tizenkétezer ember az államban bizott. Nem tudta elképzelni, hogy az állam jegybankja könnyed vállrándítással sorsára fogja bízni tizenkétezer állampolgár összekuporgatott vagyonát s hogy nem tesz meg mindent a hatalmas intézet megmentésére. Nem tudunk beállani az ezópusi szamarak közé, akik most sietnek még egyet rúgni a haldokló oroszlánon, de a Maniu Gyula visszavonulása és a Manoilescu szerepe közötti nyilvánosságra jutott összefüggésnek már komoly jelentőséget kell tulajdonítanunk. Maniu Gyula nem a duzzogó játékok embere, ő bizonyára nagyon komoly okok miatt hagyta el közel negyven éven át kiépített politikai pozícióját. És kíváncsian várjuk most már nemcsak az Argetoianu de a Maniu Gyula további lépéseit is az ország szekerének a kátyúból való kivontatására. Puccstervet fojtott el csírájában a budapesti rendőrség Naiv, fantaszta társaság szövetkezett a hatalom átvételére a régi „ébredők" csoportjából. Már a miniszteri tárcákat is felosztották a lefülelt „vezérek". Harminckét letartóztatottja van az idejében leleplezett puccskísérletnek Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától) A magyar fővárosnak szombaton izgalmas napja volt. A délelőtti órákban puccskísérletről szóló kírek terjedtek el és rövidesen kiderült, hogy nem egészen alaptalanul. A rendőrség még a péntekről szombatra virradó éjjel nagyszámú letartóztatást hajtott végre, egyes lapok szerint 160 embert állított elő, akik között ott volt a tervezett puccs egész, 32 tagú intézőbizottsága. A letartóztatásokról a déli órákban csak szűkszavú kommüniké jelent meg, ami lehetővé tette, hogy a legfantasztikusabb hírek terjedjenek el mindenfelé. Arról beszéltek hogy legitimista puccsról van v., és ahogy Ottó királyfi már megérkezett Magyarországra, némelyek szerint Győrbe, mások szerint Szombathelyre. Csakhamar kiderült azonban, hogy a puccisták nem legitimista körökből valók, hanem azok közül a terroristák közül, akik a háborút követő években is gyakran szerepeltek. Névsor a nyomozás érdekében nem jelent meg róluk, de az eddig nyilvánosságra került nevek elég jól ismertek a terrorista cselekmények idejéből. Hivatalosan eddig csak Vannay László főhadnagy szerepéről beszélnek. De a lapok említik Budaváry László nevét is, akiből állítólag miniszterelnököt akartak csinálni a puccsisták, Zsabka Kálmán facér színészt, aki közoktatásügyi miniszter lett volna, Hozmetz Ferenc Károly, volt egyetemi hallgatót, aki ma taxisoffőr, Gyulai Molnár Antalt és másokat. Ugyane hírek szerint Kecskeméten házkutatást tartottak Francia Kis Mihály és Zombory Mátyás lakásán, akik állítólag szintén a letartóztatottak között vannak. A szűkszavú hivatalos jelentés a lapokban közölt nevek közül megállapítja, hogy Budaváry László, Francia Kis Mihály, Hajtsch Lajos és Raics tábornok nincsenek a letartóztatottak között. Határozott cáfolatok azonban Budaváry és Francia Kis szerepéről nem ad a kommünikénti szervezkedés mögött sem nagyobb tömegek, sem a hatalom átvételéhez szükséges eszközök nem állanak, az esetleges puccskísérlet mégis olyan zavarokat okozhatott volna, hogy minden további megfigyelés helyett a szervezkedők azonnali letartóztatását határozták el. Harminckét letartóztatás A péntekről szombatra virradó éjszaka a budapesti főkapitányság épületéből detektívek és rendőrök indultak el előállítási és házkutatási végzésekkel a magyar főváros különböző pontjai felé. Hamarosan egész sor házkutatást és előállítást foganatosítottak. A rendőri közegek kezébe nagyszámú olyan írás került, melyek pontos adatokat nyújtanak a szervezkedés részleteiről. Az előállítottak nagy részét szombaton szabadon bocsátották, de letartóztatási végzést hirdettek ki a végrehajtóbizottságban szereplő 32 egyén ellen. Ezek közül az éjszaka folyamán csak 31-et találtak meg, a 32-iket szombaton délelőtt tartóztatták le. Ugyanekkor vidéken is, Kecskeméten és Szolnokon házkutatásokat tartottak. Néhány embert a rendőrség állítólag innen is fölkísért Budapestre. A kihallgatások tegnap egész nap folytak. Polgári és katonai hatóságok közösen folytatják a vizsgálatot, melyben döntés csak akkor várható, ha a kihallgatások végetértek. Valószínű, hogy a mai nap folyamán részletes jelentést tesz közzé a rendőrség, melyből a terrortervek rövidesen teljes egészükben kibontakoznak. Fölmerül a kérdés hogy a kalandor vállalkozás milyen elbírálás alá esik? A legtöbb budapesti lap szerint az összeesküvők ellen lázadás címén fog megindulni az eljárás és vállalkozásuk az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. törvénycikkbe ütköző bűnnek tekinthető. A nyomozást Hetényi főkapitány helyettes vezeti, aki a nyomozás eredményéről többször tett jelentést Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszternek. mit akartak az A rendőrség a 32 letartóztatott elleni vizsgálatot a legnagyobb eréllyel folytatja. Kiderült, hogy a puccsot a szombatról vasárnapra virradó éjszaka és vasárnap akarták végrehajtani. Az eddigi adatok szerint tervük meglehetősen fantasztikus volt. A haditerv először arra irányult, hogy fegyvereket szerezzenek. Ezért úgy határoztak, hogy mintegy ezer ember — számításaikban ennyien szerepeltek — kisebb csoportokban meghatározott helyeken összeverődik és Vannay László aktív főhadnagy bejuttatja őket a laktanyákba, ahol egyenruhákat és fegyvereket szereznek. Egész haditervük volt kidolgozva. Kaszárnyákat akartak megszállni, őrségeket lefegyverezni, hogy azután egyenruhásan és fegyveresen elinduljanak a fontosabb középületek megszállására. Nem hagyták ki terveikből természetesen a postaközpont, a pályaudvarok és a minisztériumok megszállását sem. Erre az utóbbira főleg azért volt szükség, mert a miniszteri és államtitkári tárcákat a 32-es bizottság tagjai ki is osztották egymás között. A szervezet már régebben létesült és tagjai titokban pénzt is gyűjtöttek terveik számára. Az összeesküvők egyik része kimutatást készített a budapesti összes pénzszekrényekről. A náluk talált listában szerepel valamennyi bank és iroda páncélszekrénye, sőt magánosoknál lévő páncélszekrények is. Egyik letartóztatottnál hosszú névjegyzéket találtak, melyben 1500 közismertebb budapesti zsidó neve volt följegyezve. A puccsisták nyilvánvalóan terrorista cselekményekre készültek ezek ellen is. Terveikben volt az összes miniszterek és államtitkárok letartóztatása, valamint a postatakarékpénztár és a bankok szoros zár alá vétele. A budapesti hétfői lapok szerint föl akarták robbantani a Dohány utcai zsinagógát is. Szóval, terveik a legfantasztikusabb keretek között mozogtak és ha csak meg is kísérelhetik, súlyos zavarokat okozhattak volna a magyar közéletben. A puccstervet leleplezik A budapesti rendőrség azonban az egész •• f •• ITf 0% összeesküvők ? szervezkedést már hosszabb ideje figyelemmel kiséri. A puccssták ugyanis mindenképen a katonasághoz akartak hozzáférkőzni, de tervük ezen a ponton is meghiúsult. Az eddigi kutatások szerint mindössze egy-két katonai személy van az összeesküvésben kompromittálva. Az első figyelmeztetés is katonai körökből érkezett a hatóságokhoz és a budapesti rendőrség emberei azóta állandóan figyelik az összeesküvők minden mozdulatát. Legutóbb egyik Vámház körúti vendéglői összejövetelen férkőztek közéjük, amikor az összeesküvők elhatározták, hogy tervüket rövidesen megkísérlik. Az illetékes hatóságok, melyek a hozzájuk beérkezett jelentések alapján tisztán látták, hogy politikailag éretlen társaság igazában naiv kísérletezéseiről van szó, erre elhatározták, hogy késedelem nélkül fellépnek ellenük. Az világosan látszott, hogy „Manoilescu a mi gyilkosunk“ — mondották a Marmorosch Bank betéteseinek közgyűlésén BUKAREST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap a Marmorosch Bank betétesei országos kongresszust tartottak, amelyen a kolozsvári betétesek képviseletében Racovitza és Ionescu D. B. professzorok, valamint Tufflc Richard jelentek meg. A kongresszus elé politikai és a pénzügyi világ nagy érdeklődéssel tekintett, mert a Manoilescu bukása következtében kiderültek azok az eddig sejtett, de világosan nem látott körülmények, amelyek a hatalmas bank válságát kirobbantották. A gyűlésen elsőnek Joanid kormánybiztos szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a bank vezetése körül visszaélések nem történtek, az igazgatóság leghelyesebben járt el , minden ellenkező verzió a pénzintézet ellenségeitől ered. Valójában a Marmorosch Bank bukását a betétesek türelmetlensége váltotta ki. Még a múlt évben a pénzintézet szilárdan állott, de 1931. évben az ideges betétesek rohamára néhány hónap leforgása alatt 10.000 betétesnek 3 milliárd lej értékben fizette ki betéteit. Ilyen értelemben kérte a betéteseket, hogy őrizzék meg nyugalmukat, mert a bank garanciái reálisak. A betétesek panaszait és kéréseit Episcopeanu adta elő, aki a betétesek zajos tapsai mellett élesen támadta Manoilescut, „a nagy farizeust“, aki — mondotta — perverz örömmel engedte és nézte el, hogy az ország leghatalmasabb intézete összeomolják és az emberek ezrei menjenek tönkre. „Manoilescu a mi gyilkosunk“ — mondotta Episcopeanu". A kongresszus tekintettel a kormány megnyugtató üzenetére, különösebb határozatot nem hozott, csak a garancia kérdésében tartotta fenn azt a régebben leszögezett álláspontját, hogy a bank igazgatósága személyes vagyonával kezeskedjék a betétek kifizetése mellett.