Ellenzék, 1934. március (55. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-20 / 64. szám

4. oldal. Halott asszony szeretője A szatócs a háborúban esett el, a gazdatisztet a spanyolnátha vitte el, míg a szép özvegy tüdőgyulladásban halt meg. — A sír nem zárja le a tragédiákat, mert újakat sző. — A járás­­irnok, a „halott asszony szeretője“, minden éjszaka a teme­tőben hál és rőzsetűz mellett beszélget kedvesével CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ahogy itt ülök Kreutsch Frigyes körorvos úr rende­lőjében és átgondolom az előző napok izgal­mait, amiket átéltem és magam elé idézem azt a sok mendemondát, ami ezt megelőzte, Hans Heinz Ewers jut eszembe és Spunba. Csak az ő képzelőerejük tálalt fel ilyen történeteket, amikőt most az élet, minden borzalmával és kegyetlenségével megismételt nekem. A szatócs elesik és örökébe lép a gazdatiszt A háború második esztendejében, a Kár­pátokban hősi halált halt a kis falucska sza­tócsa, özvegye sokáig siratta és mindegyre hazavárta, mert hinni sem merte, hogy a tö­megsír örökre elzárta volna előle az urát. Tíz esztendőt várt, folytonos sirással és a legbe­csületesebb hűséggel és talán azzal a titkos sóvárgással és vággyal, hogy, hátha mégis, épp az ő esetében kivételt fog tenni a sors és megelégeli lelki sanyargatottságát és hosszas távollét után hazahozza a férjét. De kivétel itt sem volt. Aztán tíz esztendő után, a szomszédok un­szolására meghallgatta az egyik birtokos gaz­datisztet, Wulff Jakabot és feleségül ment hozzá. Jól éltek. Az a kis üzlet, ami még első urától maradt s ami második házasságánál a hozományt képezte, csendes, nyugodt és gond­talan megélhetésüket biztosította. Az új férj oldalán a nagy lelki szomorúsága is enyhült és lassan feledésbe ment. Nagyszerű asszonyi természetével még önmagában is csitítani tud­ta olykor feltörő zokogását. És, ahogy teltek múltak az évek, a régi jókedvét is visszanyer­te. Sőt. Ha a faluban valakinek bánatát eny­­híteni kellett, csak Wullinchoz szaladt, ott egész biztosan, páratlan jóságba csomagolva, olyan pilulákat kapott, amelyektől hamar rendbejött. És mintha igy lenne előre megr­­endezve, a jót üldözi a végzet, öt esztendei boldog házasélet után Wulff Jakabot a spa­nyolnátha elvitte. A vigasztaló írnok özvegye vigasztalhatatlan volt. Végig sirta és jajveszékelte a falut és talán még első férje elvesztésekor se roskadt magába annyira, mint ekkor, amikor karjai közt halt meg a szere­tett férfi, öngyilkosságtól a szomszédok véd­ték meg, sohasem hagyták egyedül. Másfél évvel ezelőtt új kérő jelentkezett, a járási írnok személyében. Úgy látszik, a férfit meghatotta az a legendás hűség és pél­dás élet, amit ez az asszony a házasságba vitt — és valóságos ostrom alá fogta, az og­ész fa­lut megmozgatta, járjanak közben érdekében, hogy feleségül vehesse a szép özvegyet. De ez hallani sem akart arról, hogy ebben az életben még egyszer férjhez menjen. — Ha még élnem muszáj — szokta mondani — akkor élek egyedül, így jobban érzem po­koli fájdalmaimat, amit enyhíteni nem is aka­rok. A járási írnok érdekében a falu papja is el­járt az asszonynál és a sok rábeszéléssel már eljutott odáig, hogy a lakásba bebocsátást szerzett részére. Aztán elhalmozta mindennel az özvegyet, kedvébe járt, szinte félóránként otthagyta hivatalát és szaladt át, hogy bár egy pillanatra láthassa azt az asszonyt, akit élettársul jelölt ki magának. Lassacskán a jég olvadni kezdett. Az a kemény kéreg, ami az özvegy szívét elszigetelte, mintha töredezni kezdett volna és apró repedésein felszívódni hagyta a szerelmes férfi kitartó udvarlását. És megvallotta, nem idegenkedik tőle, de még esztendők kellenek ahhoz, hogy házasságra gondolhasson. És a járási írnok, kinek nevét kérésére el­hallgatom, ettől még jobban felvillanyozódott. Már remélt és hitte, hogy ha most nem is, de néhány év múltán a szép özvegy a felesége lesz. És titkos jegyesének képzelte magát és minden percet ünneppé avatott, amikor az asszony mellett lehetett. Új tragédia De valami hatalmas erő ide is benyúlt. És kiemelte az élők közül ezt a sokat szenvedett asszonyt, hogy elhelyezze azok mellé, akik már a nagy pihenést élvezik. Mert múlt év októberében, özvegy Wulff Jakabné, tüdő­­gyulladás következtében meghalt. És amikor a tragédia lezártnak látszik, va­lójában akkor kezdődik. A hegyoldalról le­néző sirhant beszéltet magáról, mondákat sző, regényt ír és szájról-szájra adja tovább az igaz históriát. A járási írnok minden éjszakáját ott tölti a temetőben, ott fekszik le és ott kel fel, ami­kor elindul hivatalába. Közvetlen a sir mellé egy faviskót emelt s a hideg téli éjszakákon rőzsetűz mellett melegedett. A felszálló fény és füst, a faluból nézve olyan, mint egy égő csipkebokor. A sötét éjszakákba belevilágít, mintha tiltakozni akarna a könyörtelen Vég­zet Ítélete ellen. Eleinte még bámulták, cso­dálták és fél éjszakákat nem aludtak, hogy nézhessék az írnok harcát a Sorssal. Most már fel sem tűnik, már arra felé se néznek, már nem is beszélnek róla. S ha dolguk akad a hivatalban, úgy néznek fel a temető lakójára, mint egy szentre, vagy őrültre, félnek tőle és tisztelik. Mert az a hír járja, hogy nem egye­dül tölti el az éjszakáit, hanem kettesben, a szép halottal, aki éjfél után mindig kibújik a sírból és együtt hál szeretőjével. Különleges okkult eset Tisztes polgári nevét is megváltoztatták. S ha egymás közt említik, így mondják: a halottasszony szeretője. — És mit gondol ön — kérdem a velem szemközt ülő Kreutsch doktort, normális ez az ember? Én beszélgettem vele és úgy tűnik fel nekem, mint egy fanatikus spiritiszta. — Úgy van, a meghatározás helyes, mert az illető tényleg az. És ha nem is mindenben, de általában beszámítható. Naponként talál­kozom vele, olykor hosszasabban elbeszélge­tünk s ha óvatosan rátérek az éjszakai szállá­sára, szinte átszellemül. Alig várja a naple­­nyugtát, hogy felszaladhasson a hegyoldalra. Igen, nála ez már beteges tünet. Mária. — És hova fog ez vezetni? — Az akarat megsemmisítéséhez és később talán az őrülethez. Mindenesetre különös je­lenség orvosi szempontból is. Nappal, a pon­tos és pedáns hivatalnok, a legtisztább fejjel és értelemmel és éjjel idegbeteg ember, ki képzeletében maga mellé ülteti a halott nőt, beszélget vele, tanácsokat kér s kap tőle. Mé­­diumizálja önmagát, amire ritkán akad pél­da. Egy különleges okkult eset. Ezelőtt, ami­kor még újdonság volt itt ez a kísértetjárás, meglesték a falubeliek, mert kiváncsiak vol­tak, hogy vájjon mit csinál a sír szélére épí­­tett kis­padon. De fejvesztetten rohantak le, ■mert beszélgetni hallották, egész értelmes mondatokkal. És csókot is hallottak cuppan­­ni, sőt voltak olyan hiszékenyek is, akiknek gyenge idegzete ott látta a padon mellette ülni özvegy Wulff Jakabné ködbe burkolt szel­lemtestét is. Nálunk az ilyesmi könnyen megy, mert a falu babonás. — A múlt héten rendelőmben volt és erős fejfájásról panaszkodott. Valami porokat ad­tam és próbáltam lebeszélni az éjszakai kirán­dulásairól. De hallani sem akart erről. Aztán, hogy észre ne vegye a rejtett célt, állandó le­vegőváltozást ajánlottam, kértem, helyeztesse át magát egy másik községbe, közbenjáráso­mat is megígértem, de hiába. Nem akar innen elmozdulni. Itt akar meghalni. És lehet, hogy sikerülni is fog neki. Mert emberi szó itt már nem segíthet. Jenei József. ­ HOTEL IMP București, Calea Victories 49. (a királyi palota közelében) a legelegánsabb, legkényelme­sebb és legközpontibb fekvésű, te­jesen újjáalakított szálloda. Szobák (fürdő­szobával, vagy anélkül) kilátással a Calea Victoriesre, vagy a királyi palotára. — Új fogadószalonok és olvasótermek. Falatozó. CSALÁDI HELYISÉG — EURÓPAI KISZOLGÁLÁS — VERSENYÁRAK ELLENZÉK Ke'4'­, 1934 március 29. A menyétek fogják megmenteni az emberiséget a spanyolnáthától A „­spanyol“ szérumának felfedezése felé legjobb uton van az orvostudomány LONDON. (Március hó.) Az angliai „Or-­­­vosi Kutatások Legfelsőbb Tanácsa“, a Me­dical Research Council hivatalosan jelenti, hogy a spanyolnát­ha körüli kutatások az utolsó időben nagy lépésekkel haladtak elő­re. Ez a jelentés igen fontos dolog, mert a ■­ spanyolnátha, következményes megbetegedé­seivel ma egyiike az emberiség legtöbb ál­dozatot követelő járványainak. Ar­ról va­n szó, hogy megtalálták azt az állatot, amely­be a spanyolnáthát át­­lehet oltani s amely a betegség átállása után bizonyos ideig el- fenáffitást mutat újabb fertőzésekkel szemben. Szóval sikerült rálépni arra az útra, amelyen eddig a fertőző betegségiekkel szembeni leg­főbb védő szérumot fölfedezték. Az az állat, amely a spanyolnáthával való kisén­l­etezés­re ilyen mértékben alkalmas, nem más, mint a vadászimenyét. Kiderült, hogy a vadászmenyét rendkívül hajlamos a span­yolnátha-i fertőz­és általi okozott megbete­gedésekre, a­mi lehetővé teszi, hogy az in­fluenzás megbetegedéseik körüli kutatásokat most már a kísérleti térre vigyék át. A kísérletek eddig a következőkép folytak le. Spanyolnáthában megbetegedett emberek arimgáliai hár­tyájárnak váladékát olyan fi­nom szűrőkészüléken szűrték át, mely a ren­des,­­mikroszkóppal látható bacillusokat sem engedi át. Az átszűrt folyadékot, melyben mik­roszkópipal látható élőlények már nem volta­k, a vadáisiztmenyét orrnyálkahártyájára kenték rá. A fertőzés rövidesen erős hurutot­ és lázas tünetek kitöréséhez vezetett, melyek teljesen ■megegyezitek az emberek jelentkező spanyol­ mafíhia tüneteivel. Ezután megpróbálták a betegséget egyik vadászmenyétből a imázsu­­kra átvinni, ami minden akadály nélkül, rögtön sikerült. Majd bevárták, hogy a betegséggel fertőzött vadászmenyéteik meggyógyuljanak és újra fertőziték őket. Kiderült azonban, hogy az új fertőzéssel­ szemben határozott ellenállást mutatnak, legalább egy ideig, te­hát a betegséggel szemben immunisaknak tekinthetők. A kísérletet több sorozat me­nyéten próbálták ki, mindig imás embertől véve a spa­nyolnátha első fertőző anyagát s az újabb kísérletek is minden esetben sike­rültek. Nem sikerült azonban eddig még­­megátlapíttatni, hogy a vadáissztmenyét ellen­álló képessége új fertőzésekkel szemben az egyezer átallott betegség után meddig tart. További vizsgálatok azonban erre a kérdés­re is­­rövidesen világosságot fognak deríteni. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy a siparnyomnátha-fertőzést csak akkor sikerül átvinni a vadászmenyétre, ha a fertőzés az orron át történik. Megpróbálták a fertőző anyagot befecskendezéssel, közvetlenül a véráraimba bele­vinni, de ebben az esetben teljesen hatástalanul. A kísérlet azt is két­­ségbevonhatatla­nul bebizonyítja, hogy a Spa­in­yom­­átk­a-fertőzés nem bacillusok, mikrosz­kópon át látható egysejtű lények, hanem az úgynevezett „vírus“,­­mikroszkópon át látha­tatlan fertőző anyag által történik. A kísér­leteket most nagy erővel folytatják tovább, mert úgy látszik, hogy a spanyol nátha kér­désében megtalálták azt az utat, amely a minden évben v­il­ágjárványi képen föllépő be­tegség gyógyításához vezet. Vall a világ leggazdagabb embere „A legfőbb javak pénzért nem kaphatók“.— „Az ember nem ura saját sorsának“. NEW YORK, (március.) Joh­n Davison Rockefeller, a világ leggazdagabb embere, aki a közelmúltban ünnepelte életének kilencvennegyedik évfordulóját, nem szí­vesen beszél magáról. Most azonban, mi­kor a Rockefeller­ Intézet, amelynek cél­jaira ötszázmillió dollárnál többet köl­tött, elérkezett fennállásának huszonöt­éves jubileumához, az agg dollárnábob is szívesen állt szobrai az újságírókkal és a múltjából mondott el érdekes részleteket. — Boldogít-e a gazdagság? — ezzel a kérdéssel fordulnak a legtöbben hozzám, mondotta a krőzus. Az emberek elfelej­tik, hogy az, akinek húsz milliárdja van, nem okvetlenül boldogabb, mint akinek csak tíz milliárd a vagyona. Magában az emberben rejlik a kérdésre a válasz. A jómódú ember is boldog lehet már, ha vagyona megengedi vágyai teljesedését, különösen, ha ezek olyanok, amelyek pénzbe nem is kerülnek. — Általá­ban azt hiszik, hogy minden vágy meg­valósítható pénzzel és engem is azért iri­gyelnek a vagyonomért, mert úgy vélik, hogy annyi pénzzel, amennyi nekem van, minden vágy elérhető, valóra váltható. Pedig nem igaz. Lehet egészséget, fiatal­ságot, szellemi kiválóságot, őszinte sze­relmet pénzen megszerezni? Ezek a leg­főbb javak pénzért nem kaphatók. Már Gyümölcs- és sétányfákat,2 Ambrosi—Fischer és Társai r. 1. A1UD. — Kérjenek árjegyzéket. sokszor kívántam marsamban, mennyivel jobb lenne, ha szerényebb vagyonkával bíró egyszerű polgár lennék. Tudom, erre sokan azt mondják: csak rajtam áll, hogy ez a kívánságom teljesedjék. Pedig nem igaz. Nem adhatok túl a v­agyono­­mon, mert mindenki bolondnak tartana s a családom erélyesen tiltakoznék ez ellen. Sok vágyam kielégülésének örömét élvez­hettem, és mégis, sokszor nem élvezhet­tem azt a boldogságot, amely betölti az egyszerű embert. Például, ha egy áruház­ba megyek, az ott felhalmozott áruk kö­zönyösen hatnak reám, hiszen módom­ban van az egész üzletet megvenni. És milyen boldogságot érez az az ember, aki talán hónapok takarékossága után végre megvásárolhatja azt, amire régóta vá­gyott. Ezt a boldogságot én sok ember­nek megszerezhetném, de, sajnos, min­denkin mégsem segíthetek. Minden ember sorsa meg van határozva. Nem hiszem, hogy ha még egysze­r születnék, életem folyása olyan irányban haladna, amint én akarnám. Azért is szédelgésnek, szem­­fényesztésnek tartok minden módszert, amely az embereket meg akarja tanítani arra, hogyan kell élniük, hogy dúsgazda­gok lehessenek. MAKACS SZÉKREKEDÉS, vastagbélkatarás, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, arany­­eres csomók, csípőfájás eseteiben a természetes „FERENC JÓZSEF* keserűviz, reggel és este egy­­egy kis pohárral bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a FERENC JÓZSEF víz még ingerlékeny helű betegeknél is fájdalom nélkül hat. CSODAFUTÓ ÉS TEVE VERSENYE IN­DIÁBAN. Indiai jelentés szerint a patialai ma­­harádzsa udvarában csodálatos verseny folyt le. A maharádzsa kenyelfutója, Sarvan Singh­s egy teve mérkőzött s a kengyelfutó 21 órás küzde­lemben 204 kilométert futva, öt kilométerrel verte a tevét, amely a célban összeesett és ki­múlt. Sarvan Singh teljesítményét 42 kilométer­re, az olimpiai távra egyszerű osztással átszámít­va, 4 óra tizenötperces időt kapunk, de tekin­tetbe véve azt, hogy a kiváló hindu ötször egymásután tette meg a maratoni távot, egészen bizonyos, hogy emberfeletti teljesítményről van szó. Éppen ezért tisztelet a patialai maharádzsá­­nak és a hírt elsőnek közlő londoni újságnak, egyelőre kételkedünk Sarvan Singh teljesítmé­nyében. Férfi, vegyes, női és gyermekkarok vagy tömege áll rendelkezésére a ELLENZÉK zeneműosztályában. Kosmos ismeretterjesztő könyvei: B. Irlen: Marxizmus — Hitlerizmus (A két szélsőséges irány kitűnő párhuzam­­tanulmánya) — — — — — S. 30.— Coudenhove—Kalergi: Stalin és Tsa (A mai Szovjet-Oroszország mindenható urának és vezérkarának a szovjet­ rendszerre gyakorolt új átalakító hatását tárgyalja rendkívül élvezetes módon) — — L. 30.— Franz Werfel: Élhetünk-e istenhit nélkül? A ma emberének jóformán napi pro­blémája ez a könyv) — — — L. 30.— Kapható az „EO.EHZÉK“ n­önyvoszt­ályáb Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje az olcsó köny­vek jegyzékét.—

Next