Ellenzék, 1934. március (55. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-20 / 64. szám
4. oldal. Halott asszony szeretője A szatócs a háborúban esett el, a gazdatisztet a spanyolnátha vitte el, míg a szép özvegy tüdőgyulladásban halt meg. — A sír nem zárja le a tragédiákat, mert újakat sző. — A járásirnok, a „halott asszony szeretője“, minden éjszaka a temetőben hál és rőzsetűz mellett beszélget kedvesével CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ahogy itt ülök Kreutsch Frigyes körorvos úr rendelőjében és átgondolom az előző napok izgalmait, amiket átéltem és magam elé idézem azt a sok mendemondát, ami ezt megelőzte, Hans Heinz Ewers jut eszembe és Spunba. Csak az ő képzelőerejük tálalt fel ilyen történeteket, amikőt most az élet, minden borzalmával és kegyetlenségével megismételt nekem. A szatócs elesik és örökébe lép a gazdatiszt A háború második esztendejében, a Kárpátokban hősi halált halt a kis falucska szatócsa, özvegye sokáig siratta és mindegyre hazavárta, mert hinni sem merte, hogy a tömegsír örökre elzárta volna előle az urát. Tíz esztendőt várt, folytonos sirással és a legbecsületesebb hűséggel és talán azzal a titkos sóvárgással és vággyal, hogy, hátha mégis, épp az ő esetében kivételt fog tenni a sors és megelégeli lelki sanyargatottságát és hosszas távollét után hazahozza a férjét. De kivétel itt sem volt. Aztán tíz esztendő után, a szomszédok unszolására meghallgatta az egyik birtokos gazdatisztet, Wulff Jakabot és feleségül ment hozzá. Jól éltek. Az a kis üzlet, ami még első urától maradt s ami második házasságánál a hozományt képezte, csendes, nyugodt és gondtalan megélhetésüket biztosította. Az új férj oldalán a nagy lelki szomorúsága is enyhült és lassan feledésbe ment. Nagyszerű asszonyi természetével még önmagában is csitítani tudta olykor feltörő zokogását. És, ahogy teltek múltak az évek, a régi jókedvét is visszanyerte. Sőt. Ha a faluban valakinek bánatát enyhíteni kellett, csak Wullinchoz szaladt, ott egész biztosan, páratlan jóságba csomagolva, olyan pilulákat kapott, amelyektől hamar rendbejött. És mintha igy lenne előre megrendezve, a jót üldözi a végzet, öt esztendei boldog házasélet után Wulff Jakabot a spanyolnátha elvitte. A vigasztaló írnok özvegye vigasztalhatatlan volt. Végig sirta és jajveszékelte a falut és talán még első férje elvesztésekor se roskadt magába annyira, mint ekkor, amikor karjai közt halt meg a szeretett férfi, öngyilkosságtól a szomszédok védték meg, sohasem hagyták egyedül. Másfél évvel ezelőtt új kérő jelentkezett, a járási írnok személyében. Úgy látszik, a férfit meghatotta az a legendás hűség és példás élet, amit ez az asszony a házasságba vitt — és valóságos ostrom alá fogta, az ogész falut megmozgatta, járjanak közben érdekében, hogy feleségül vehesse a szép özvegyet. De ez hallani sem akart arról, hogy ebben az életben még egyszer férjhez menjen. — Ha még élnem muszáj — szokta mondani — akkor élek egyedül, így jobban érzem pokoli fájdalmaimat, amit enyhíteni nem is akarok. A járási írnok érdekében a falu papja is eljárt az asszonynál és a sok rábeszéléssel már eljutott odáig, hogy a lakásba bebocsátást szerzett részére. Aztán elhalmozta mindennel az özvegyet, kedvébe járt, szinte félóránként otthagyta hivatalát és szaladt át, hogy bár egy pillanatra láthassa azt az asszonyt, akit élettársul jelölt ki magának. Lassacskán a jég olvadni kezdett. Az a kemény kéreg, ami az özvegy szívét elszigetelte, mintha töredezni kezdett volna és apró repedésein felszívódni hagyta a szerelmes férfi kitartó udvarlását. És megvallotta, nem idegenkedik tőle, de még esztendők kellenek ahhoz, hogy házasságra gondolhasson. És a járási írnok, kinek nevét kérésére elhallgatom, ettől még jobban felvillanyozódott. Már remélt és hitte, hogy ha most nem is, de néhány év múltán a szép özvegy a felesége lesz. És titkos jegyesének képzelte magát és minden percet ünneppé avatott, amikor az asszony mellett lehetett. Új tragédia De valami hatalmas erő ide is benyúlt. És kiemelte az élők közül ezt a sokat szenvedett asszonyt, hogy elhelyezze azok mellé, akik már a nagy pihenést élvezik. Mert múlt év októberében, özvegy Wulff Jakabné, tüdőgyulladás következtében meghalt. És amikor a tragédia lezártnak látszik, valójában akkor kezdődik. A hegyoldalról lenéző sirhant beszéltet magáról, mondákat sző, regényt ír és szájról-szájra adja tovább az igaz históriát. A járási írnok minden éjszakáját ott tölti a temetőben, ott fekszik le és ott kel fel, amikor elindul hivatalába. Közvetlen a sir mellé egy faviskót emelt s a hideg téli éjszakákon rőzsetűz mellett melegedett. A felszálló fény és füst, a faluból nézve olyan, mint egy égő csipkebokor. A sötét éjszakákba belevilágít, mintha tiltakozni akarna a könyörtelen Végzet Ítélete ellen. Eleinte még bámulták, csodálták és fél éjszakákat nem aludtak, hogy nézhessék az írnok harcát a Sorssal. Most már fel sem tűnik, már arra felé se néznek, már nem is beszélnek róla. S ha dolguk akad a hivatalban, úgy néznek fel a temető lakójára, mint egy szentre, vagy őrültre, félnek tőle és tisztelik. Mert az a hír járja, hogy nem egyedül tölti el az éjszakáit, hanem kettesben, a szép halottal, aki éjfél után mindig kibújik a sírból és együtt hál szeretőjével. Különleges okkult eset Tisztes polgári nevét is megváltoztatták. S ha egymás közt említik, így mondják: a halottasszony szeretője. — És mit gondol ön — kérdem a velem szemközt ülő Kreutsch doktort, normális ez az ember? Én beszélgettem vele és úgy tűnik fel nekem, mint egy fanatikus spiritiszta. — Úgy van, a meghatározás helyes, mert az illető tényleg az. És ha nem is mindenben, de általában beszámítható. Naponként találkozom vele, olykor hosszasabban elbeszélgetünk s ha óvatosan rátérek az éjszakai szállására, szinte átszellemül. Alig várja a naplenyugtát, hogy felszaladhasson a hegyoldalra. Igen, nála ez már beteges tünet. Mária. — És hova fog ez vezetni? — Az akarat megsemmisítéséhez és később talán az őrülethez. Mindenesetre különös jelenség orvosi szempontból is. Nappal, a pontos és pedáns hivatalnok, a legtisztább fejjel és értelemmel és éjjel idegbeteg ember, ki képzeletében maga mellé ülteti a halott nőt, beszélget vele, tanácsokat kér s kap tőle. Médiumizálja önmagát, amire ritkán akad példa. Egy különleges okkult eset. Ezelőtt, amikor még újdonság volt itt ez a kísértetjárás, meglesték a falubeliek, mert kiváncsiak voltak, hogy vájjon mit csinál a sír szélére épített kispadon. De fejvesztetten rohantak le, ■mert beszélgetni hallották, egész értelmes mondatokkal. És csókot is hallottak cuppanni, sőt voltak olyan hiszékenyek is, akiknek gyenge idegzete ott látta a padon mellette ülni özvegy Wulff Jakabné ködbe burkolt szellemtestét is. Nálunk az ilyesmi könnyen megy, mert a falu babonás. — A múlt héten rendelőmben volt és erős fejfájásról panaszkodott. Valami porokat adtam és próbáltam lebeszélni az éjszakai kirándulásairól. De hallani sem akart erről. Aztán, hogy észre ne vegye a rejtett célt, állandó levegőváltozást ajánlottam, kértem, helyeztesse át magát egy másik községbe, közbenjárásomat is megígértem, de hiába. Nem akar innen elmozdulni. Itt akar meghalni. És lehet, hogy sikerülni is fog neki. Mert emberi szó itt már nem segíthet. Jenei József. HOTEL IMP București, Calea Victories 49. (a királyi palota közelében) a legelegánsabb, legkényelmesebb és legközpontibb fekvésű, tejesen újjáalakított szálloda. Szobák (fürdőszobával, vagy anélkül) kilátással a Calea Victoriesre, vagy a királyi palotára. — Új fogadószalonok és olvasótermek. Falatozó. CSALÁDI HELYISÉG — EURÓPAI KISZOLGÁLÁS — VERSENYÁRAK ELLENZÉK Ke'4', 1934 március 29. A menyétek fogják megmenteni az emberiséget a spanyolnáthától A „spanyol“ szérumának felfedezése felé legjobb uton van az orvostudomány LONDON. (Március hó.) Az angliai „Or-vosi Kutatások Legfelsőbb Tanácsa“, a Medical Research Council hivatalosan jelenti, hogy a spanyolnátha körüli kutatások az utolsó időben nagy lépésekkel haladtak előre. Ez a jelentés igen fontos dolog, mert a ■ spanyolnátha, következményes megbetegedéseivel ma egyiike az emberiség legtöbb áldozatot követelő járványainak. Arról van szó, hogy megtalálták azt az állatot, amelybe a spanyolnáthát átlehet oltani s amely a betegség átállása után bizonyos ideig el- fenáffitást mutat újabb fertőzésekkel szemben. Szóval sikerült rálépni arra az útra, amelyen eddig a fertőző betegségiekkel szembeni legfőbb védő szérumot fölfedezték. Az az állat, amely a spanyolnáthával való kisénletezésre ilyen mértékben alkalmas, nem más, mint a vadászimenyét. Kiderült, hogy a vadászmenyét rendkívül hajlamos a spanyolnátha-i fertőzés általi okozott megbetegedésekre, ami lehetővé teszi, hogy az influenzás megbetegedéseik körüli kutatásokat most már a kísérleti térre vigyék át. A kísérletek eddig a következőkép folytak le. Spanyolnáthában megbetegedett emberek arimgáliai hártyájárnak váladékát olyan finom szűrőkészüléken szűrték át, mely a rendes,mikroszkóppal látható bacillusokat sem engedi át. Az átszűrt folyadékot, melyben mikroszkópipal látható élőlények már nem voltak, a vadáisiztmenyét orrnyálkahártyájára kenték rá. A fertőzés rövidesen erős hurutot és lázas tünetek kitöréséhez vezetett, melyek teljesen ■megegyezitek az emberek jelentkező spanyol mafíhia tüneteivel. Ezután megpróbálták a betegséget egyik vadászmenyétből a imázsukra átvinni, ami minden akadály nélkül, rögtön sikerült. Majd bevárták, hogy a betegséggel fertőzött vadászmenyéteik meggyógyuljanak és újra fertőziték őket. Kiderült azonban, hogy az új fertőzéssel szemben határozott ellenállást mutatnak, legalább egy ideig, tehát a betegséggel szemben immunisaknak tekinthetők. A kísérletet több sorozat menyéten próbálták ki, mindig imás embertől véve a spanyolnátha első fertőző anyagát s az újabb kísérletek is minden esetben sikerültek. Nem sikerült azonban eddig mégmegátlapíttatni, hogy a vadáissztmenyét ellenálló képessége új fertőzésekkel szemben az egyezer átallott betegség után meddig tart. További vizsgálatok azonban erre a kérdésre isrövidesen világosságot fognak deríteni. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy a siparnyomnátha-fertőzést csak akkor sikerül átvinni a vadászmenyétre, ha a fertőzés az orron át történik. Megpróbálták a fertőző anyagot befecskendezéssel, közvetlenül a véráraimba belevinni, de ebben az esetben teljesen hatástalanul. A kísérlet azt is kétségbevonhatatlanul bebizonyítja, hogy a Spainyomátka-fertőzés nem bacillusok, mikroszkópon át látható egysejtű lények, hanem az úgynevezett „vírus“,mikroszkópon át láthatatlan fertőző anyag által történik. A kísérleteket most nagy erővel folytatják tovább, mert úgy látszik, hogy a spanyol nátha kérdésében megtalálták azt az utat, amely a minden évben világjárványi képen föllépő betegség gyógyításához vezet. Vall a világ leggazdagabb embere „A legfőbb javak pénzért nem kaphatók“.— „Az ember nem ura saját sorsának“. NEW YORK, (március.) John Davison Rockefeller, a világ leggazdagabb embere, aki a közelmúltban ünnepelte életének kilencvennegyedik évfordulóját, nem szívesen beszél magáról. Most azonban, mikor a Rockefeller Intézet, amelynek céljaira ötszázmillió dollárnál többet költött, elérkezett fennállásának huszonötéves jubileumához, az agg dollárnábob is szívesen állt szobrai az újságírókkal és a múltjából mondott el érdekes részleteket. — Boldogít-e a gazdagság? — ezzel a kérdéssel fordulnak a legtöbben hozzám, mondotta a krőzus. Az emberek elfelejtik, hogy az, akinek húsz milliárdja van, nem okvetlenül boldogabb, mint akinek csak tíz milliárd a vagyona. Magában az emberben rejlik a kérdésre a válasz. A jómódú ember is boldog lehet már, ha vagyona megengedi vágyai teljesedését, különösen, ha ezek olyanok, amelyek pénzbe nem is kerülnek. — Általában azt hiszik, hogy minden vágy megvalósítható pénzzel és engem is azért irigyelnek a vagyonomért, mert úgy vélik, hogy annyi pénzzel, amennyi nekem van, minden vágy elérhető, valóra váltható. Pedig nem igaz. Lehet egészséget, fiatalságot, szellemi kiválóságot, őszinte szerelmet pénzen megszerezni? Ezek a legfőbb javak pénzért nem kaphatók. Már Gyümölcs- és sétányfákat,2 Ambrosi—Fischer és Társai r. 1. A1UD. — Kérjenek árjegyzéket. sokszor kívántam marsamban, mennyivel jobb lenne, ha szerényebb vagyonkával bíró egyszerű polgár lennék. Tudom, erre sokan azt mondják: csak rajtam áll, hogy ez a kívánságom teljesedjék. Pedig nem igaz. Nem adhatok túl a vagyonomon, mert mindenki bolondnak tartana s a családom erélyesen tiltakoznék ez ellen. Sok vágyam kielégülésének örömét élvezhettem, és mégis, sokszor nem élvezhettem azt a boldogságot, amely betölti az egyszerű embert. Például, ha egy áruházba megyek, az ott felhalmozott áruk közönyösen hatnak reám, hiszen módomban van az egész üzletet megvenni. És milyen boldogságot érez az az ember, aki talán hónapok takarékossága után végre megvásárolhatja azt, amire régóta vágyott. Ezt a boldogságot én sok embernek megszerezhetném, de, sajnos, mindenkin mégsem segíthetek. Minden ember sorsa meg van határozva. Nem hiszem, hogy ha még egyszer születnék, életem folyása olyan irányban haladna, amint én akarnám. Azért is szédelgésnek, szemfényesztésnek tartok minden módszert, amely az embereket meg akarja tanítani arra, hogyan kell élniük, hogy dúsgazdagok lehessenek. MAKACS SZÉKREKEDÉS, vastagbélkatarás, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csípőfájás eseteiben a természetes „FERENC JÓZSEF* keserűviz, reggel és este egyegy kis pohárral bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a FERENC JÓZSEF víz még ingerlékeny helű betegeknél is fájdalom nélkül hat. CSODAFUTÓ ÉS TEVE VERSENYE INDIÁBAN. Indiai jelentés szerint a patialai maharádzsa udvarában csodálatos verseny folyt le. A maharádzsa kenyelfutója, Sarvan Singhs egy teve mérkőzött s a kengyelfutó 21 órás küzdelemben 204 kilométert futva, öt kilométerrel verte a tevét, amely a célban összeesett és kimúlt. Sarvan Singh teljesítményét 42 kilométerre, az olimpiai távra egyszerű osztással átszámítva, 4 óra tizenötperces időt kapunk, de tekintetbe véve azt, hogy a kiváló hindu ötször egymásután tette meg a maratoni távot, egészen bizonyos, hogy emberfeletti teljesítményről van szó. Éppen ezért tisztelet a patialai maharádzsának és a hírt elsőnek közlő londoni újságnak, egyelőre kételkedünk Sarvan Singh teljesítményében. Férfi, vegyes, női és gyermekkarok vagy tömege áll rendelkezésére a ELLENZÉK zeneműosztályában. Kosmos ismeretterjesztő könyvei: B. Irlen: Marxizmus — Hitlerizmus (A két szélsőséges irány kitűnő párhuzamtanulmánya) — — — — — S. 30.— Coudenhove—Kalergi: Stalin és Tsa (A mai Szovjet-Oroszország mindenható urának és vezérkarának a szovjet rendszerre gyakorolt új átalakító hatását tárgyalja rendkívül élvezetes módon) — — L. 30.— Franz Werfel: Élhetünk-e istenhit nélkül? A ma emberének jóformán napi problémája ez a könyv) — — — L. 30.— Kapható az „EO.EHZÉK“ nönyvosztályáb Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje az olcsó könyvek jegyzékét.—