Ellenzék, 1934. június (55. évfolyam, 121-145. szám)

1934-06-05 / 124. szám

m­­elést. Iskolai ünnepélyek Irodalmi összejövetel a Református Kollégiumban. A régi, a­lközépiskolás diákság életében igen nagy szerepet játszó önképzőköröket ma az úgynevezett Ir­o­d­al­m­i Konferenciák helyettesítik. Az elnevezés más, de az össze­jövetelek anyaga nagyjában megfelel a haj­dani önképzőkörök munkájának. Hogy a Re­formá­t­us Kollégium ifjúsága mélyen értékes munk­át végzett az év folyamán az irodalmi összejövetelek keretein belül, azt örömmel láthattuk a tegnap délelőtt tartott utolsó, záró irodalmi konferenciáin. Az ünnepély nagy számú közönség jelenlétében történt és gon­dosan összeállítítot­t műsora­­minden elismerést kiérdemelt. A műsoron szerepelt a kollégium zenekara is, mely a szünet alatt szórakoztatta a közönséget. D­r. Jancs­ó Elemér az irodal­mi konferencia vezető tanára bevezető sza­vaiban vázolta az ifjúság életében mindig igen nagy szerepet játszó irodalmi felkészült­séget, irodalmi ízlést, meglátást is kíván. Kállay Ernő VII. román vers­fordításaiiból és saját verseiből olvasott fel. Simon András VI. o., Gergely Zoltán VI. o. tanulók román köz­teri versfordításait és saját verseikből olvas­tak fel nagy sikerrel. Gerzon Béla VI. o. és Bibó Zoltán VII. o. tanulók S. Kouba Paula, illetőleg Nagy László zoméniakísérete mel­lett, ihiegedüsiz álmaikkal kom­oly­zenei sikert arattak. Nagy Béla VI. o. és Jocsák Lajos VII. o. tanulók meglepő novellájukkal ker tettek tetszést, Homonnai István VII. o. ta­nuló Zilahy­­ vá­rosról olvasott fel értékes ta­nulmányt, Teutsel Ernő pedig elsőrangú zongorajátékával ragadta meg a hallgatósá­got. A konferálá­st Gyigawnd György VII. o. tanuló végezte, kedves szellemességgel. T­ornavizsga a Márianumban és­ a Református Leánygimnáziumban. A Mairilainum, növendékednek szombaton délután 5 óraikor volt a tornai vizsgájuk az in­tézet udvarán. A tornaüünnepély nagy érdek­lődő közönség jelenlétében kezdődött. Gyö­nyörű látványt nyújtott a sok­száz egyenruhás leányka fegyelmezett felvonulása, amelyen az intézet összes növendékei részt vettek. Az össztannulósság szabad gyakorlata, valamint a kereskedelmi és­ gimnáziumi növendékek kü­lön is bemutatták pompás ,szabatossággal be­tanult gyakorlataikat. A gyakorlatok után a tanulóifjúság énekelte a Himnuszt, majd a levonulás következett. A tornaüiünepély után ií tanulóik rajzikiállíttá­sait nézte végig a közön­ség.* Vasárnap délután 5 óraikor a Református Leánygimnáziumban tartottak torna vizsgát. Az ünnepély a Reformá­t­us Kollégium udva­rán folyt le a legteljesebb siker jegyében. A fiatal Mokkai Juci­term-tanárnő minden el­ismerést megérdemel azért a testnevelő mun­káért, amelyet olyan telkiismerel­k­el és hoz­záértéssel végzett és mutatott be növendékei­vel a zsúfolásig telit nagy udvar telkesen tap­soló közönsége előtt. A® egyennruhás leány­­cs­ipatok fegyelmezett, szinte iklatonás felvo­nulását kifogástalan szabadgyakorlatok kö­vették. A­­minta­csap­atok mutatványai a leg­pontosabban mentek végbe. Élénk tetszést keltett a közönség között a leánykák kézilab­dája­téka, a­min­t káprázatos fürgeséggel végez­tek a játékosok. Az ünnepély legkimagaslóbb eseményét a klasszikus mozgásokat végző leánykák csoportja nyújtotta. Nem hiányoz­tak az ünnepély műsoráról az atlétikai szá­mok Liam. ABBÁZIA Hotel-Penzió „San Mareo“. Előkelő családi penzió ABBÁZIA leg­szebb részén. Gyönyörű szobák, kilátás­sal a tengerre. Folyó hideg és meleg viz a szobákban. — Fürdők a házban. Elsőrangú magyar konyha. Teljes ellátás már 25 lírától. ELLENZÉK NANCY CARROL és GARY GRANIQ pi­p­p* rP világhírű művészpár legújabb filme : mozgó НЙН0Ш1 SZERELMES EISZAHA (ASSZONY A KÍSPADON) MAI KEZDETTEL: rendkívül elegáns rendezésű, megindító tartalmú film. Család, iskola és társadalom egyaránt felelősek a gyermek erkölcsi neveléséért Megalakították a nemzetközi „Új Iskola66 liga romániai tagozatát Kolozsváron KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ghidionescu egyetemi tanár az Ellenzékben megjelent feltűnést keltő nyil­atkozata után egy lépéssel tovább imént tegnap a maga elé kitűzött cél felé. Az elmúlt hét péntekként a vármegyeháza nagytermében megalakította az „Uj iskola“ nemzetközi ligájának romá­niai tagozatát. Elnöki megnyitójában vázolta az „Uj iskola“ mozgalom­ rövid történetét, majd I. Nisipeanunak, a középiskolai tanár­egyesület elnökének adta át a szót, aki „A gyermek erkölcsi nevelése“­ímen tartotta meg előadását. Nisipeanu sorra vette a­ nevelés ügyére az iskola, a társ­adalom és a család által, gyako­rolt befolyásokat. Általános érdeklődést kért a nevelés­tudomány számára, mert az lehe­tetlen állapot,­­hogy amikor nyugaton a poli­tikai pártok programjuk alapvető kérdései közé veszik fel a pedagógia kérdését, nálunk a nevelőkön kívül senki sem fog­lalkozik komolyan az ifjúság nevelésével. Márpedig egyedül az iskoláitól senki sem várhatja, hogy kielégítő erkölcsi nevelést ad­jon. A gyermek aránylag nagyon kevés ideig tartózkod­ik az­­iskola kötelékein belől s ez­alatt csak a túlzsúfolt tananyag átvételére juthat idő. A tanárok és tanulók közötti vi­szonyt sem­­mindig a szeretet és a m­egértés jellemzik. Pedig­­szeretet és kölcsön­ös vonzó­dás nélkül nem lehet megismerni a gyermek lelkivilágát s­­még kevésbé azokat a m­inden egyes gyermek lelkét külön jellemző saját­ságokat, állandó megfigyelést kívánnak. Az iskolának i­s meg vannak a maga hibái s meg­­a szigorúan előírt ta­ntervnek ils.­­ Úgy,­­hogy a romániai iskolák csak tanuu­ló, de nem­­­evelőintézetek és a tanárok sem mu­tatnak minidig kifogástalan viselkedést. Ha­nyagságuk és hiányos­­felkészültségük nem­­ mutat minde­n esetben követhető erkölcsi magatartást a diákok előtt, amani pedig igen fontos dolog az iskola életében,­­mert a gyer­mekek öntudatlanul sajátítják el az erkölcsi nevelést. Szintte­­lehetetlen teljes erkölcsi ne­velést nyújtani az iskolának, mert sokszor mesterkéltnek, rendelet­ ízűnek látszik minden próbálkozás. Hiányzik ж anyai csatod­szerű nevelés az iskolák munkájából. Hiányzik a gyermekirodalom, a­m­i ki tud­ná elégíteni a gyermeki lelkűlét érdeklődését és még annyi­­más­­követelmény, amit mind nem­ tud­ meg­adni a mai intellektuális iskolarendszer. A­­család­­is gyakran szeretné lerázni a gyermek­eirá­nt kötelező felelősséget. A hiva­talba járó apa és anya szabad idejűidben sza­badulni akarnak gyermeküktől. A gyermek így idegennek érzi i magát a családban­ és a társadalomba menekül: utca­kölykök társa­ságában, mozikba ás tiltott helyeken keres­nek kielégülést. Márpedig, ha a család nem részesíti erkölcsi nevelésben a gyermeket, a legjobb iskola se hiába erö­lködik. A gyermek tudata megcsillan­ásától foly­ton látja é­s érzi a társadalom megmozdulá­sait és befolyásait. Éppen azért a­­társada­lom felelősségérzete tudatára kiéli, hogy éb­redj­­en és segítségére kell, hogy tegyen az is­kolák munká­jának. A­­nevelők egységes er­kölcsi felfogásukkal — ami igen sok esetben hiányzik — az élet célját, értékét­­kell, hogy megéreztessék a gyermekiket. Intuitív erköl­csi és filozófiai nevelésben kell részesíteni a gyermekeket. Nisipeanu előadása után Ghidionescu is­mertette részletesen­ -a nyugati új iskolák mű­ködését és eredményét. Zárós­za­vain­ban, kérte a hallgatóságot s az egész társadalmat, hogy segítsék munkájában az „Új iskola“ ligát. Harminchatezer ember pusszult a délamerikai A boldog békének százhúszezer halottja van az egész világon GENF. (június.) A Délamerikában Bolívia és Paraguay között tomboló háború utolsó véres harca­i, melyeknek megbízható híradás szerint 6000 halott­ja és 12.000 súlyos sebesültje volt, vé­gül cselekvésre kényszerítették a Nép­­szövetséget is. Gerz­ben indítványt fo­gadtak el, melyben mindegyik tagál­lamnak megtiltják, hogy Bolíviának és Paraguaynak továbbra is hadiszereket szállítsa­­ak. Hasonló értelmű rendelet jelent meg Roosevelt elnöktől is, ami talán hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Chako rengetegeiben két év óta hábo­rúskodó délamerikai államoknak harci kedvét csökkentsék. Egyelőre azonban tovább folyik a harc Bolívia és Para­guay között és ugyanakkor föllángolt újra a háború Arábiában is a két há­borúskodó arab állam, Hedzsasz és Je­men között. Ebből az alkalomból min­denesetre időszerű a Népszövetség sta­tisztikai hivatalának kimutatása arról, hogy a a leszerelési értekezlet megkez­dése óta, 1932. elejétől hány halott ál­dozata van a háborúskodásoknak. E kimutatás szerint az 1932 januárjá­tól eltelt 30 hónap óta 120.000 ember esett áldozatul a világ különböző pont­jain vívott harcoknak. Ez havonta átlag 4000 háborús halottat jelent a mai „bé­keidőkben“ is. Legtöbb áldozata a­ Bolívia és Para­guay közötti háborúnak és a japán—kí­nai háborúnak volt. Az arábiai háború­ról még nincsenek kimutatások, de min­den­­arra mutat, hogy itt is végered­ményben ezrekre fog menni a halottak száma. És a kimutatásokban nem is szerepel az a pusztulás, melyet ezek a háborúk a harcokban közvetlenül részt nem vevő lakosságnak okoznak. A nép­­szövetségi kimutatásban szereplő 120000 háborús halott közül, majdnem 100.000, az összes halottaknak 90 százaléka a délamerikai és a kínai—japán háborúk rovására íródik. Hivatalos kimutatások a háborús veszteségekről csak részben vannak, de a népszövetségi becslés a legóvatosabban ellenőrzött jelentések alapján történt. Ha­­a kínai jelentéseket viszont készpénznek fogadjuk el, ak­kor a 120.000 halottnál is jóval több az utolsó 30 hónap háborús vesztesége. A kínaia­k szerint ugyanis csak Mandzsú­riában 50.000 halottja volt a japán— kínai csatározásoknak. Sanghaj körül szintén közel 50.000-et ér­t el a halottak száma. A háborúskodás által okozott zavarok, betegségek és járványok pedig legalább mégegyszer annyi embernek a halálát okozták. Japán becslés viszont Kein, 1934 június 9. kisebbnek tartja a­ háborús vesztesége­ket és a népszövetségi statisztika inkáb­b japán becslést veszi alapul. Japán­­ mutatás szerint a kínai és mandzsun­ háborúskodásnak összesen mintegy 7 ezer halottja lehet. Ebből 20.000 embr esik Japánra, a többi a kínaiak veszte­sé­ge. A Chiakó őserdeiben folytatott hábo­rúskodásnak a népszövetségi statiszt­kák szerint mintegy 30.000 halottja van Ezt a statisztikát azonban az utols nagy harcok előtt állították össze , ezek a harcok még 6000 embernek ke­rülek az életébe. Ezenkívül a világ egész sor­má pontján folyt kisebb-nagyobb háborús­kodás, melyeknek szintén nagyszámi halottja van. Csak a franciák marokkó harcaira kell gondolni a szüntelent guerilla-háborút folyató arab­ törzsek­kel, vagy Kisázsia különböző pontjain folytatott kisebb harcokra, melyek ki­vétel nélkül számos halottat kívántak, s most kiadott népszövetségi statisztika mindenesetre igen jellemző adatot szol­gáltat a mai „békeidők“ megítélésére. SMINDRIKI EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, le­soványodás, sápadtság, mirigybetegségek, ekcé­mák, furunkulusok eseteiben a természete­s FERENC JÓZSEF* keserűzit gyorsan szabá­lyozza a belek annyira fontos működését és­­ vért biztosat­ felfrissíti. Az orvosi tudomány számos vezér férfia meggyőződött arról, hogy a va­lódi FERENC JÓZSEF víz mint alapos és kellem­e hashajtó mindig kitűnően beválik, miért is szop­tató nőknél elválasztáskor kiterjedten alkalmaz­zik. Mozgószínházak műsora. HÉTFŐ: EDISON: I. KING-KONG. Fősz.: Fay Wray Robert Armstrong. II. LEGSZEBB KA­LAND. Nagy Kató, Otto Walburg. OPERA: ŐFELSÉGE AUTÓJA. (A mesebei herceg.) Lilian Harvey és John Bell operettsikere. Jön: VALCERHÁBORÚ Willy Forst és Renata Müller. ROYAL: Kettős műsor: I. VÉRBOSSZÚ. II EGY BOLOND ÖTLET. Operettsláger. Willy Fritsch, Bársony Rózsi. 15, 20 le­­jes helyárak. Jön: FEHÉR LÓ. Premier Operettsláger. stönynap Az irodalom remekei kitűnő kiállí­tásban,nevetséges olcsó árban. Csak annyi példány jön, amennyit azon­nal előjegyeznek Ady összes versei. Lexikonalak, vá- Lei szonkötés, 600 lap, hófehér papír 120 Babits: Az európai irodalom története. 360 lap, 100 illusztráció, hófehér pa­pír, aranyozott egészvászonkötés — 96 Mécs László válogatott versei. Nagy­alak, vászonkötés, hófehér papír — 102 Gulácsy: Fekete vőlegények. 3 kötet, 800 lap, egészvászonkötés — — 165 Jókai: Az aranyember. Hófehér papír, 450 lap — — — — — — — 78 Lambrecht: Az ősember. 380 lap, lexi­konalak, 156 kép, 90 tábla, 3 térkép 165 Lyka: Kis könyv a művészetről, vá­szonkötés — — — — — — 90 Barát—Éber—Takács: A művészet tör­ténete. 427 képpel, rengeteg színes műmelléklettel, 671 lap, hatalmas lexikonalakú kötet, vászonkötésben 400 A mű­l­ső kiadása félbőrben még kap­ható Lepagenál,kevés példány 480 lejért Szász Károly : A világirodalom nagy époszai, cca 100 lap, 2 kötet, vá­szonkötés — — — — — — 180 Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk. Gyö­nyörű, új kiadás, díszes kötés — 60 Körmendi Ferenc: A boldog ember­öltő. 800 lap, nagy alak, vászonkötés 109 Szép Ernő : Dali-dali dal. 260 lap, vá­szonkötés — — — — — — 57 ugyanaz fűzve — — — — — 27 Márai Sándor : Egy polgár vallomásai. 320 lap, előjegyzésben fűzve 60, éve 90 Földes : Mária jól érett. 264 lap, egész­­vászonkötésben — — — — — 84 Török Sándor: Az idegen város. Ren­des ára fűzve 210, kötve 300 lep. Könyvnapi előjegyzésre kötve — 81 Rath—Végh István : Magyar kuriózu­mok, 300 lap, illusztrálva, vászon­kötésben, nagy alak, fehér papír 162 Azonnal rendelje meg ! Ha beküldi a pénzt, franco kapja, mihelyt megjelent LEPAGE-t.

Next