Ellenzék, 1934. július (55. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

2. oldal. BEEEJVZgJC Ta si г пар, ТФЗ*4 fmttms 1. A hét világpolitikája Új francia biztonsági koncepció és német belső nehézségek KOLOZSVÁR (június 30). Vezető állam­férfiak külföldi látogatásai egymást érik, tár­gyalnak együttműködésről, békét biztosító szerződésekről s ugyanakkor az európai köz­véleményben mind általánosabbá válik a leg­teljesebb tehetetlenség érzése a dolgok föltar­­tózhatatlannak látszó menetével szemben. Mindinkább kipusztul a reménykedésnek csí­rája is, Hogy az eseményeket valóban a népek békés együttműködése és az ellentétek kikü­szöbölése felé lehet irányítani. A kizárólag hatalmi eszközökre építő politika meztelen nyerseséggel folytatja munkáját, a páratlan ügyességgel fölhasznált békés diplomáciai szó­lamok özöne sem tudja ezt már elkendőzni. Európa sorsa fölött kizárólag a katonai szö­vetségek hatalmi viszonyai és a harci erők változó csoportosítása a döntők. Paul­ Valery írta a forradalom előtti Franciaországról, hogy annak csak jelene volt, minden jövő nélkül. A mai Európának szintén nincs jö­vője, de a jelene éppen elég súlyos ahhoz, hogy a legsúlyosabb aggodalmakra szolgáltas­son okot. Barthou utazása A világpolitikai hét eseménye Barthou uta­zása volt, mely szinte közvetlenül követte Hitler és Mussolini velencei találkozását.­­ Mindkét utazás, hivatalos jelentések szerint, a béke megszilárdításának jegyében folyt le. Mindkét tanácskozás résztvevői leghatározot­tabban tiltakoznak az ellen, hogy megbeszé­léseik másik állam, vagy államcsoport ellen irányulnának, vagy hogy Európát egymással szembenálló hatalmi blokkokra akarnák osz­tani. Az európai közvélemény mégis úgy érzi, nem minden alap nélkül, hogy ezek a hatal­mi blokkok kialakulóban vannak, sőt talán m­­ár ki is alakultak és a béke biztosítására más út nem mar­ad, mint a szembenálló csoportok hatalmi egyensúlyának létrejövetele. Ez nem tartozik a lehetetlenségek közé, hiszen a há­­ború előtti Európa évtizedekig élt békés fejlő­désben az aránylag tartósan kialakult hatal­mi egyensúly alapján, melyben a mérleg nyel­vét Anglia szolgáltatta. Ma a helyzet sokkal nehezebb, de annyiban nem változott, hogy az egyensúly kialakulásának kérdésében ma is Angliától függ minden. Egyik vezető francia politikus, Barthou bu­karesti és belgrádi utazását, éppen úgy, mint a megelőző varsói és prágai utazásokat is az­zal magyarázza, hogy a francia külügyminisz­ter Oroszországnak az európai külpolitikába való újabb beleilleszkedését készíti elő. Ez a magyarázat minden valószínűség szerint meg­felel a valóságnak és rámutat annak fontos­ságára is, amit egy olyan óriási hatalomnak megjelenése jelent az európai diplomácia küzdőterén, mint Oroszország. A franciák egész külpolitikája az ezáltal adott új lehe­tőségekre helyezkedett át. Az utolsó napok eseményei már elég világosan mutatják, hogy miben ál az európai helyzet rendezésének új francia koncepciója, melyhez, úgy látszik, részben Anglia beleegyezését is megkapták. Az új koncepció összefüggésben áll azzal a belátással, mely elől már Párisban sem zár­kózhatnak el, hogy a német fegyverkezési egyenjogúság elismerését hosszasan visszauta­sítani nem lehet. A franciák ezért olyan ha­talmi alakulatot akarnak teremteni a maguk bi­rtokállományának biztosítására, mely túl­nyomó erejével és különböző szerződések kö­telező hatályával pótolhatja számukra azokat a biztonsági garanciákat, melyeket eddig hiá­ba kértek Angliától Németországgal szemben. Az új francia terv Diplomáciai körökben­ elterjedt vélemények szerint Paris az általa tervbe vett biztonsági rendszer kiépítésére a következő megállapo­dásokat akarja érvényre juttatni: 1. A locarno-i egyezség ünnepélyes meg­újítása, minthogy ennek az egyezségnek bizo­nyos kötelezettségeit az érdekeltek nem egé­szen egyformán magyarázták. 2. Egy keleti Locarno létrehozása, melyben öntámadási kötelezettség aszország, a Balti álla C­sehszlovákia és Lengyel­engeri szerződés, mely­­tciaország, Olaszország, int, Görögország és Te­am végleges megvalósi­nincs szó sem Ausztriá­éiról, pedig nyilvánvaló is Dunavidéken semmi teremteni Magyarország étele nélkül. Meglehet csa diplomácia más fér­ték az országoknak hel­­yzeti energiájával szá­molni. A francia tervezet másik oldala Európa nyugatára terjed és lényegileg a locarno-i egyezménynek elsősorban felemlített megújí­tása is idetartozik. Ezen a ponton azonban, angol beleegyezéssel, teljes védelmi vonalat ak­ar kiépíteni Franciaorszá­gt. Kelet felé a francia határ a már végleg kiépített, tökéle­tes erődítményrendszerrel, bevehetetlenül védve van. Azonkívül a locarno-i egyezmény szerint Anglia is köteles támogatni a fran­ciákat egy esetleges német támadással szem­ben. Paris számára most arról van szó, hogy ezt a tökéletes védelmi vonalat ugyanilyen biztonsággal építse ki észak felé a tengerig. Ezért Belgiumnak semlegességét akarja az új rendszerbe beleépíteni, lehetőleg erősebb biz­­tosítékokkal, mint ahogy az a háború előtt történt. Németország külön szerződésben vál­lalna kötelezettséget a belga semlegesség tisz­­teletben tartására és ugyanebben a szerződés­ben Anglia garantálná a megállapodást, azzal a hozzátétellel, hogy a belga semlegesség meg­sértését feltétlenül háborús oknak tekinti. Ezt a francia kívánságot, ha a németeket a köte­lezettség vállalására rá lehet venni. Anglia minden va­lószínűség szerint nem utasítja visz­­sza, mert saját érdekében, minden kötelezett­ségvállalás nélkül is feltétlenül szembeszállana Németországgal, ha ez megint Belgium felé venné a hadiútját. Ez a nagy szerződési rendszer alighanem a franciák felfogásában is lehetővé teszi, hogy végül elismerjék a német fegyverkezési egyen­jogúságot, melyet a nemzeti szocialisták hata­lomra kerülése előtt elvben már elismertek. A német fegyverkezési egyenjogúság elisme­rése viszont megadná a lehetőséget az angol diplomáciának, hogy újra felvegye közvetítő tevékenységét az európai ellentétek áthidalá­sára és elérje azt, hogy a már állig felfegy­verzett európai hatalmak kevésbé rohanó iramban folytassák a fegyverkezést. Termé­szetesen nagy kérdés, hogy az eddig számí­táson kívül hagyott hatalmak mit szólnak a megoldási tervhez? Olaszország nem mutat nagy lelkesedést a francia tervek iránt, még kevésbé látszik hajlamosnak ezek elfogadásá­ra Németország. Ha Angliának nem sikerül a hídépítés a két ellentétes álláspont között — és még az sem bizonyos, hogy erre a híd­építésre vállalkozik — akkor megtörténhe­tik, hogy a római megegyezés három részt­vevőjéhez, Olaszországhoz, Ausztriához és Magyarországhoz esetleg csatlakozik Német­ország és később Lengyelország is s igy ki­alakul azoknak az országoknak csoportja, me­lyek a franciák által olyan nagyszabásúan ki­épített biztonsági tervezetet visszautasítják. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy milyen magatartást tanúsít Németország, mely körül az egész válság forog s amely pil­lanatnyilag súlyos belső válságon is megy át. A német válság A német belső válság, melyet Papen alkan­­cellár súlyos vitákra alkalmat adó marburgi beszéde hozott a világ nyilvánossága elé, az új kormányzati rendszer első komoly válsága. A válság alapjában súlyos pénzügyi és gazda­sági nehézségek állanak, amikhez a szélsőséges eszközöktől visszariadó német konzervatív körök ellentállása is járul. Ezeknek a konzer­vatív köröknek erős a helyzete a mai Né­metországban. A német nagyipar és a német nagybirtokosok tartoznak hozzájuk, irányító szerepet játszanak a hadsereg vezetőségében és általános vélemény szerint Hindenburg el­nök jóindulatú rokonszenvével is dicseked­hetnek. A kormány legfontosabb tárcái az ő kezükben van. Régi konzervatív politikusok közül kerülnek ki a pénzügyi, közgazdasági és külügyminisztériumok vezetői. A konzer­­­­vatívokhoz számítják teljes joggal Blomberg­­ Tábornok-hadügyminisztert is. A konzervatív körök pedig, különösen a nagyipar elégület­­lenek a német gazdasági helyzet alakulásával A német kivitel hónapról-hónapi­g rohamo­san csökken és az ipari termeléshez szükséges nyersanyagokat mind nehezebben lehet be­hozni az országba. A márka ércfedezete már 2,5 százalék alatt áll s a külföldi hitel telje­sen megszűnt, mióta Németország a transz­fermoratóriumot elrendelte. Anglia fenyegető hangú jegyzéket intézett ebből az alkalomból Németországhoz, megtorló rendszabályokat helyezve kilátásba. Ugyancsak megtorló rend­szabályokra készülnek a német kivitellel szemben Svájc és Svédország. Az Egyesült­ Államokban a német moratórium elrendelésé­re lefoglalták a két legnagyobb német hajó­zási társaságnak Amerikában lévő 49 millió dollárnyi tőkéjét. Ugyanakkor a washingtoni szenátus határozatot hozott, mely megtiltja, hogy a német moratórium ideje alatt ameri­kai bíróságok német állampolgárnak bármi­ Ha Bukarestbe utazik szálljon meg a GRAND HOTEL Lafayette - ben. Szállodánk a főváros szívében a Cafea Victorién fekszik. 250 nyugateurópai kényelemmel berendezett szobában hideg­­ és meleg víz, telefon, fürdőszobák. Teljes penziót (szoba, reggeli és étlap szerint választható 21­ 3 fogásos ebéd és vacsora) már három napi tartózkodásnál is 300 lejtőt nyújtunk. Gyönyörű hall, fogadó és társalgó ter­­­mek, iró, olvasó szalon, terraszkert. Iskolázott, fegyelmezett, magyarul is beszélő személyzet. Minden vonatnál kényelmes autó­buszunk és f­o t­m­á­c­sunk várja vendégeinket. Elvünk : „Mindent a vendégért" ! GRAND HOTEL LAFAYETTE iyen követelést megítéljenek az Egyesült­ Államok területén. Mindez igen súlyos helyzetet teremt a né­met gazdaságii élet számára, mely úgy ipari termelés, mint az ezekhez szükséges nyers­anyagok miatt erősen függ a külföldtől. A német nehézipar ércszükségletének 85 száza­lékát, a papírtermelés nyersanyagának 50 szá­zalékát, a szövőipar nyersanyagának 57 szá­zalékát, a bőripar nyersanyagának 60 száza­lékát külföldről szerzi be. Ezek a nyersanya­gok nélkülözhetetlenek a német nagyipar szá­mára, melynek munkabeszüntetése szükségké­­p­pen a munkanélküliek számának újabb roha­mos emelkedését jelentené és így megrendí­tené az új rendszert is, amely — mint leg­nagyobb eredményre — éppen a munkanél­küliség csökkentésére tud rámutatni. Megol­dást a nehézségekre a legkitűnőbb német gaz­dasági szakértők is nehezen fognak találni. Vezető körökből egyelőre inkább a harc, mint a békés elsimítás álláspontját lehet hal­lani. „Ha szükséges — jelentette ki rövid idő előtt Hitler — akkor Németország betilt minden külföldi behozatalt, szénolajat fog használni benzin helyett és mesterséges pa­mutot a természetes pamut helyett. Német­ország nem kívánja az elszigetelődést, de sem­miféle akadály, melyet a kivitele elé háríta­nak, nem változtat szilárd elhatározásán, hogy eddigi útját folytassa. A birodalom a háború alatt kevesebb nyersanyaggal is kijött, most­­ ezt kedvezőbb körülmények között tehetik. Ez a háborús gazdálkodás bejelentése. Kü­lönös dolog, hogy tizenhat évvel a világhá­ború után Európa egyik legfejlettebb nagy országa ilyen megoldáshoz készül fordulni. És jellemző a mai perverz helyzetre, hogy ez nem is okoz különös meglepetést. A ma any­­nyira divatos autarkia lényegében szintén a gazdasági ellenségeskedés rendszeresítése. Köz­ben pedig dől a­­béke ezen a szerencsés föld­részen, melyen az egymást keresztező kül­politikai erőfeszítések kivétel nélkül „a nem­zetközi együttműködés és a gazdasági össz­hang“ sikertelen keresésének jegyében foly­nak le.­­s Az Ellenzék állás- és munkaközvetítő rovata Egyre szorosabban kell kezet kézben tartatnunk, mert az elhelyezkedési lehe­tőségek nem hogy kedvező lehetőségeket mutatnának, de mind mostohábbaknak bizonyulnak. Nyári munkaidény van és mégis naponként keresnek fel a munka­­nélküliek, kiknek még most sem jut munkaalkalom s rovatunk segítségével for­dulnak a munkaadók táborához, hogy becsületes munkájukért életlehetőséget kérjenek. Legalább nyárára szeretnének alkalmazást kapni, mikor munka is több helyen mutatkozik, hogy ne érjenek ismét az elmúlthoz hasonló, a nélkülözés miatt szinte kibírhatatlan telet. A nyomorúság előre gondolkozni is megtanítja az em­­ bert. Munkaalkalom: MÉZESKALÁCSOS segéd (erkölcsi, állampolgár­­sági bizonyítvány szükséges), ki a szakma minden ágában teljesen önállóan dolgozik, július 15-től ál­lást kaphat. Cim: Cseregné, Kolozsvár, Petrovici­­u. 9. NÉMET, FRANCIA, ROMÁN nyelvet beszélő nevelőnőt, délutánonkénti 1.—2 óra: foglalkozása keresnek. Cim a szerkesztőségben. Munkakeresők: ÉPÍTÉSZDIPLOMÁVAL, 10 évi tervezési gya­korlattal rendelkező állásnélküli emb­er állást ke­res. Beszél németül, magyarul, románu­ll. Cím: Épí­tész: Brassó, Voivod Mihai 8. ELECTROMECHANIKUS, esztergályos, kinek villany, vízvezeték, fémcsiszolás és galvanizálásban is hosszú gyakorlata van, állást keres. Saját szer­számokkal rendelkezik. Megkeresést „Vidékre is“ jeligére a szerkesztőségbe kérünk. EGYETEMI HALLGATÓNŐ magyar, román és francia nyelvekből pótvizsgára előkészíteni,­­ jutá­nyos áron tanítványokat vállal. »4. 10 ÉVI GYAKORLATTAL rendelkező vasesz­tergályos, lakatos munkát, gépkezelést vállal, vagy bármilyen másnemű munkát keres. Cséplési időre gépkezelőnek is ajánlkozik. GÉPLAKATOS bármilyen nemű alkalmazást ke­res. Cím a kiadóban. A KOLOZSVÁRI MUNKAKÖZVETÍTŐ HI­VATAL AZ ALÁBBI MEGÜRESEDETT MUN­KAHELYEKET TARTJA NYILVÁN: Állást kaphat: 3 nevelőnő, 4 mérleglakatos, 1 fiatal cuk­rász, 3 fényező, késműves, élezőmester Kolozsvárt. 4 horgonyzó, drótgyárban Bukarestben. Két pa­rafadugómester Szatmáron, egy hölgyfodrász Sze­­benben, egy Ráchel-géphez értő mester (szövőgyár) Aradon. Egy fiatal pék és egy faesztergályos Déva. Két rézműves az Sz. M. R.-hez Konstancában, 3 férfifehérnemü-szabó Botosaniba. Német nevelőnő Galacon. Német nevelőnő 3 éves gyerekhez Plo­­estben. Fiatal cukrász Tordán, két asztalos Rosia- Montanán. Két hölgyfodrász Turnu-Severinben. Hölgyfodrász Campulungban. Szakács I. oszt. ét­terem Doma-Vacrán. Fényképész specialista Cam­pulungban. Női fodrász és próbakisasszony a bu­­dachi­ fürdőn. Hölgyfodrász, két német nevelőnő Iasiban. Két csiszoló és két szelező a Fildermann­­gyárban Bacau. Szövőszékmester Chisinauban. 36 szakácsné és 49 kiszolgálónő különböző városok­ban és helységekben. Egy házaspár (a férfi minde­nesnek, a nő szakácsnőnek) Nagyváradon. A pá­lyázók személyesen jelentkezzenek a kolozsvári munkaközvetítő hivatalban, Cuza Voda­ tér, a régi Iparkamara mellett. Mozgószinházak műsora: SzórazAT-TAS/ÍRNOP EDISON: I. CSÁSZÁRNŐ IBOLYÁI. Su­sanne Bianchetti, Georges Peclet. — II. ŐFENSÉGE ADJUTÁNSA. V. Burian. OPERA: SZÖKÖTT FEGYENC VAGYOK. Fősz. Paul Muni és Glenda Farrsl. Hét­főn: CSÓK ATTASÉ. Eggerth Marca. ROYAL: Ma kettős műsor: I. SZERELMES­KEDÉS (Liebelei). Fősz.: Magda Schnei­der, Paul Hörbiger. II. A BOLDOGSÁG DALA. Fősz.: H. E. Groh, Paul Kemp. * I * I Férfi-, vegyes-, női és дуегтеккагаШ nagy tömege áll rendelkezésre az SLM LENZ­ÉK zeneműosztályában. PItPOGÓ] RUHAFESTÉK, használata. Gyapjú, pamut, selyem, vagy bármilyen más anyagot pár perc alatt ott­hon a kívánt színre festhet vele. Tartós, pompas színek darabja csak 5 lej. — Képviselet Románia­­ részére: СЕЙМАМ GYÖRGY Arad, Fi­

Next