Ellenzék, 1934. július (55. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-08 / 152. szám

m 2. oldal. « A nép világpolitikája A német válság KOLOZSVÁR, jruttus 7. A viilág­politi­cai események központjaiban a ném­et válság á®. Mert ez a vált­ág legnagyobb mértékben vi­lágpolitikai esemény, min­t ahogy a világvál­­sá­gnak szünet m­éliki­ü­l leg­veszed­elmeseb­b része a hábo­rú óta az, hogy Németország nem ta­lálhatja meg helyét a számára im­egszabott ú­j­­keretek között sem külpolitikai, sem bel­politikai szem­pontból. Nagy szervezeti hibá­ról van itt szó, am­ely nemcsak a német szer­vezetnek, hanem egész Európa szervezetének organikus baja. Ezért vilá­gi politiikai esemény a német belső válság újabb heveny kin­robba­­tá­sa iie, melyről éppen a mélyebb szervezeti hajóik imiatt sohasem lehet tudni, hogy hova vezet. Nam változtat ezen, csa­k jellemző a hely­zetre, hogy a válság eseményeinek tragiku­mát pedenatszita tetemesek szemlyeziték be és hogy ezt a seeisnyet vezető helyek igazolás­­képen szükségesnek tartottá­k nyilvánosság­­ra is hozná. Ha szükség volt még animaik­­­­ebizonyi­tására, hogy melyen kevéssé ta­rto­­n­ik a kíméltet és óvatosság a mai Németor­szág politaikai módszerei­nk közé, most igazán semmi sem hiányzik a breaniyitékollsból. .Volt-e forradalom? Papén аккашоеШгг beszélt a marbingi egye­temen tartott per hét előtti beszédében a permanente Revolution-ről, a szüntelen for­ra­dalaimról, melyet szerinte bizonyos körök á­l­land­ásátalni alkarnak Németországban. Ezek­re a skörzörére swíjitott most te­­lem­életlen erély­­lyel ШЙег ЬагасеШг, d­e ugyanittokar miajd­­nem ugya­nilyen eréllyel lépett föl a Papéni által képviselt íkonzervatív irányzat ellen is. H­irataik, magyarázatok igyekeznek kapcso­latot keresni­ a Ehét ellentétes irányzat kö­zött, hogy a kétfelé irányuló ikonhiányi intéz­­kedésiekne­k egységes maigyaráza­tot adjanak. Pedig momtánivaló dolog, hogy a Papen­­irángeaat a Rohm által vezetett csoport irá­­nyáva­l­- csa­k az elégiületlenség­ben volt egy­séges, mandem mási téren a legszélsőbb el­lentétben állotttak egymással­. Papén «légii­­letteraage insögött a német nagyipar, nagy­birtok, a memzett nagytőke elégüi Le Mensége ál­lott, misg Riöhm­en&őso­rbam, azt a praetoria­nus gámdát (s népvásette, amely­­szolgáltaibaként i.i.m­eritbelle Steel jatatonat vár se nemi volt megelflégedve a halrmpiddik biroda­lomban számára, juttcattottt szereppel. Papon mellé, ha nem te megszenvedne, a régi Németország ve­zető éremei sorakoztak dögütetlenség­ükkel. És fegyelmezett ,ro­konszenvével bizonyos fo­kig ehhez a csoporthoz jutott közelebb a Retdhssiwóhr fa, m­ely igen sok okból вещ szívesen nézte a martailóc elemeket is magá­ban foglalajtó rohamcsapato­k térfoglalását. — Rühm­i mögé a patttimanikus egzisztenciák ál­lottak,­­a feilkrtek száma, mint zavarok idején rendese®, a háború utáni Németországban is rendkívül elh­azaporodott. Nem, valószínű, hogy közelebbi kapcsola­tok lettek volna a két irányzat­­között, vagy hogy éppen együttműködésre került volna közüséok a sor. Hivatalos magyarázatok a meg­ölt Schleicher tábornokot vádolják azz­al, hogy ilyen kapcsolatokat a­kart létrehozni. Bizonyitékot azonban erre az áffitáisra nem szolgáltatna­k, marat ahogy az sem igen lát­szik a külföldire került hírekből, hogy bár a kezdő lépések is megtörténtek volna arra a forradalomra, melyet alighanem még a megszületése előtt fojtottak el páratlan erély­­lyel. Röhm­rő­l mindenesetre föl lehet tételez­ni, hogy forradalomra készült. Sokkal kevés­bé valószínű ez a konzervatív oldalról, ahol m­inden valószínűség szerint nem annyira a forradalmi készülődést, mint inkább a kri­tikára valló hajla­ndóság­ot akarta elfojtani még csírájában a véres megtorlás. A Reichswehr csendes küzdelme Elfogul­atlan szemlélők szerint az utóbbi paspolk eseményeiből egyetlen hatalom került ki megerősödve és etz a hatalom a Reichs­wehr, mely minden válságokon keresztül okosan ki tudta várni, a maga óráját. A nem­zeti iskocdailisiták győzelmiét döntően elősegítő rohamosz­tagok és a Reichswehr között már régebben, folyik a harc a diktatúra által el­simított felület alatt. A roha­mosztagok veze­tői, különösen Robim, a maguk irányítása alá akarták kerü­teni a birodalmi hadsereget is,­­mely minden erejével védekezett ez ellen a­­töreklvés ellen. A német hadsereg minidig igazi állam volt az államiban és féltékenyen őrködött­­különállóságára. Most a rohamoscsa­­patok­ban az egy ideig Námetiországot irányí­tó baloldali politikánál­ is veszedelmesebb el­lenfélre bal állt, mert a­­rohamcs­apatok szin- рШ NZ Ш Л › Ou О cc Г) ttJ N ‹ sz Qz ‹ OS › ‚z UJ · 5 ‚z РШ ‹ Ш Ы 00 |o Q Qi 1.0 ti­ MERT: Az utazás és a fürdőn való tartózkodás gondosan elő van készítve!! Ks! kellemetlen meg­lepetések, talárak borravaló meg­­rohanások nem fordulnak elő!! MERT: A fürdőszel­­vényfüzet (pausalkura) sok­kal olcsóbb, mint a rendes árak! jpíS-Sl Ü Üi Ja s 2 N a .SL-r * ® ä' 's? * а,— с « в и '3 ‘о е ь а s в * .2 g 8 в 'в 21 О » í Í S К I в g I? s ‘в 5 .! Ü « s :r S i в Е г 'в 5 & в • ä о 2 i í 2 2 в ELLENZÉK sVasárnap, 19Г4 fniíns 8. SEIECT-MOZGÓ ЩАЩ-РМР MPTFlfrff legszebb filme : ÉNEKEK тжшшв^шт l mvU­gNEKE _ Rendezte: SUDERMANN regénye nyomán!! ROUBEN MAMOULIAN. Hétfői kezdettel Sylvia Sidney St­: Szenvedélyek rabszolgái tén katonaságnak tekintették magukat és irányító szerepet kivántalki katonai téren is. A Reichswehr Hindenburg elnök segítségével igyekezett védekezni. De az idő folyamán mégis kénytelen volt a­rra, hogy legalább külsőleg engedményeket tegyen a nemzeti szocializmusnak.­­— Kénytelen volt elejteni Hammerstein tábornokot, a Reichswehr egyik megszervezőjét, a­ki a nemzeti sízociailizm­us haitailoimb­a jutása után is nagy eréllyel véd­te a birodalmi hadsereg különállóságát. A tiszteki egy részének fölá­ldozá­sával érvénye­­sítette soraiban, ha nem is teljesen, az árja­­paragrafust és beengedte jelvényei közé a horogkeresztet. Egészében­­azonban megma­radt a régimék és Hiindenburg elnök támo­gatásával ki­­tudta vinn­i, hogy Hammers­tein távozása után is a­z eddigi Reichswehr szel­lemet képviselő tábornokot nevezzenek ki élére. És a Reichswehr mögött továbbra is megmaradt mint fő irányító erő, annak meg­teremtője, Seedkit tábornok, aki a múilt év­ben nagy ,feltűnést keltő könyvet is írt az ál­tala szervezett­­hadseregről. Röftm fagg seecht ? A német kulissza mögötti események egyik beavatott ismerője, imák­ hónapok ellőtt kö­vetkezőképen jellemezite a német helyzetet: Schicksalafrage: Rohm oder Seeckt? Német­ország sorskérd­ése, hogy­ Rohm vagy Seecht kerü­lne végered­mén­yben fölül. A kérdésre ma már meg lehet adni a választ. Rohm a ro­­­hamosszilá­gokkal együtt megbukott, Seeckt erősebb, min­t valaha. Hitler kancellár a ro­­haimlosztagok és a Reichs­wahr közötti küzde­lemben a Reichswehr mellé állott, a vezető állásban ránehezedő nagy felelősség miatt is kénytelen­ volt a Reichswehr nyéllé ártani és ma a Reichswehr az egyedüli intakt, érintet­len erejű hatalom Németországban. A küzde­lemben á­ldozattul esett­­a Reichswehr meg­szervezésében nagy szerepet játszó Schleicher tábornok, akiinek temetésén csak két t. k .er vehetett részt — egyik igen jellemzően trom­­mers­teim tábornok volt — s aki­kinek halálhí­rére a doorni kastélyban­­kitűzték a gyász­­lobogót. Elm­aradhatatlan áldozat a győzele­mért, melly ma már kétségtelen , amely­­min­den versenytárs nélkül vissz­ahelyezi régi­ sze­repébe a n­émet birodalmi hadsereget. Ee a folyamat nem m­ent akadályok nélkül és elő­reláthatólag nem fog eziután sem minden akadály nélkül menni. A rohamosztagokat még nem szüntették meg és a nemzeti szocia­lizmus Rohm bukása után sem fog egyköny­­nyen lemondani Sklülön fegyveres alakulatai­ról. De a Reichs­reihr végleg győzött a küz­delemben, mely függetlenségét veszélyeztet­te és mint versenytárs­ nél­küli fegyveres ha­talom, alighanem a régebbi német birodalmi tradícióik irányában fogja ellen­iíthatatlannul befolyásolni a német kö­zélet egés® fejlődé­sét. Ez nem az első ilyen irányú győzelem.. . Anna­k idején a Baltikumiból visszaérkező sza­badcsapatok ugyannúgy o­sthro­mo­lták a Rei­chswehr zárkózottságát, min­t mostan Rohm rohémosztagosai. A Reichswehr akkor is ki­zárta m­agából a hazafiasságra hivatkozó, ka­­landorszell­emi­ harcosokat, akiket Seeckt könyvében „Landslkinecht“-escnek nevez és azt mondja többte, hogy szétbomlasztották vo­lna a kiválogatott emberekből álló had­se­reg egységét. .Ennek a hadseregnek, Seeckt szerint, nem kell föltétlenül nagynak lennnie. Egyenesen veszedelem volna szerinte, ha lét­szárny túlhaladná a kétszázezer embert.­­ De soraiba nem szabad beengedni sem a kalan­dorokat, sem azokat a tiszteket és altiszte­­iket, akik­­már a régi hadseregben is inkább a katonásdi játékhoz, mint a komoly mun­kához értettek. M­ár­pedig ez a katonásdi já­ték volt a Reichswehr vezetői szerint a ro­­hemosztagok főfog­la­lkozá­sa. Ezért nem akar­ták a Reichswehr vezetői még tartalék h­ad­­serregm­­eso sem elfogad­ii a roham csapa­­tokat és ezért került kenyér t­örésb­e az ügy a ro­­hammosaipatok­kail ab­ban a piillanatban, mikor ezek érezték, hogy további isten,m­aradásurcról van szó. A rohamcsapatok tagjainak júliiuis elsején egy hónapi szabadságra kellett volna m­enniök, a­míg meg volt tiltva számukra pemosiak a fegyverviselés, de az egyenruha is. És 30-án este történt a véres rácsapás Röhmre és környezetére. Hogy­ ezzel a ro­­ha­mcsapatosok forradalmát előzték-e meg, azt nem lehet tisztán látni. Hogy azonban a rohamcs­apatok ezen az estén végleg elvesz­tették a játszmát, az má щат bizonyosnak látszik. Ki a nyertes? A másik kérdés­re, hogy a rohamcsa­patok által elvesztett játszmát megnyerte-e Hitler, már nehezebb válaszolni. A­­kancellár a vál­ság folyamán törhetetlen erélyt mutatott és kétségtelenül tovább i­s erősen áll a helyén. Elégületlenség, amint az események mutat­ják, jobb és baloldalról bizonyára van az országban. De megszervezett politikai erő a Hitler által vezetett nemzeti szocializ­m­ussal szemben a német birodalom területén még nem látható. Mégis az­­a helyzet, hogy a nem­zeti szocializ­mu­s, mely nagy lendület­ével és erélyével minden ellenttmon­dást elsöpör ma­ga előtt és valósággal elb­kaarta érvényesülése mögött Németországot, most súlyos sebbel került ki a válságból. A sebezhietetlens­ég le­gendája megszűnt. Maga Hitler járult hozzá ennek a legendának megszüntetéséhez, mikor egyik kiáltványával a legviisszataiszi­tóbló er­kölcstelenség bélyegét nyomta több vezető mun­k­atársára. Viharoknak megvan az a jó htatása, hogy­­megti­sztítják a levegőt. A mos­tani német válságnak is megvan kétségtele­nül a treatito­­hatása. A német­­belső fejlődés, ha ügyein újabb válságok nem következnek, ezután jobban meg fo­g felelni annak a Né­metországnak, amely végül egyebet se prod­u­­kált, mint a nemzeti, szocializmust. — És az urálismon lévő politikai rendszer, ha meg akarja tartani ezt az uralmat, kénytelen lesz ehhez a fejlődéshez alkalma­zkodni. * Kül­poiliti­­asilag a ném­et válság egy ideig házszérbe szorítja a német hatalom­ érvényesü­lését az európai vitáikban. Az angolaikat a német események megint eltávolították a né­met birodalomtól. Olaszországot ebben az irányban alighanem szintén tartózkodóbbá teszik az események. A francia külpolitika­­számára pedig az eddiginél is szabadabbá vált a játékterü­let. Meglehet azonban, hogy éppen ezt a helyzetet használhatja ki a köz­vetítésit kereső angol diplomácia­­a­rra, hogy valami i -­es szélcsendet teremtsen az európai nemzetközi helyzetben.­­­ Szakáll Egy fiatal ember, a huszadik évén nem sok­kal túl, két évi távollét után hazajött Ko­lozsvárra. De hogy megváltozott! Mikor meg­pillantottam, csak mosolya volt ismerős, de az sem lehetett eléggé az, mert elképedve így szóltam hozzá: — Hát leszállónál a keresztről? Nyilván Jézussal tévesztettem össze s nyil­ván azért, mert ismeretlen okok miatt Jézust szép csigafürtös, vörhenyeg szakállú fiatal embernek képzeltem anélkül, hogy azt tud­tam volna. Ifjú barátom szakállat növesztett, hosszút, amilyent csak egy esztendő teremt­het. Elképedve figyeltem őt, ahogyan beszélt. Először vettem észre voltaképen, hogy a be­szélő embernek mozog a szája. Mert a sza­káll vele rezgett és jelentékny­­veket irt le gyorsan. S ha barátom az égre nézett, fenye­gető, komor dárdaként meredt a levegőbe, mintha nem is tartoznék hozzá, merev, ke­mény szakálla. Mint egy különösségre, mint egy csodára, úgy néztem reá s kissé magamra is, hogy ilyen valószínűtlen jelenséggel állok szemben és barátságosan beszélgetek vele. Mikor ma­gamhoz tértem­­első meglepetésemből, — már akkor rég elváltunk egymástól — gondolatai­mat rendezni kezdtem. Tulajdonképen — mondtam magamban — mi, szakálltalan fér­fiak vagyunk furcsák és lázadók. Hisz ez a fiatal ember nem szindetikonnal ragasztott szőrszálakat az arcára. A szőrözet, mely azt ellepi, övé. És törvény az, amiről azt hittem, szeszély. Ismét magam előtt látom a mozgó, hetven­­kedő szakállat. Micsoda célt szolgálhat, mi­féle szükség teremthette az ember­­arcára? A világmindenség micsoda tervét rontjuk meg lázadón, mikor makacsul, napról-napra simá­ra sebezzük­­arcunk bőrét? Milyen kétség­be­esett, hősi küzdelem ez, amit hatalmas törvé­nyekkel dacolva vívunk szakadatlanul! És minden célunk csak egy parányi szépség-több­let! Tisztelettel tekintek a si­maképű, konok emberiségre s barátom rovására La Roche­­foucauldot idézem: Sokan azt hiszik, hogy természetesek, amikor csak csiszolatlanok. (—abé—) Mozgószínházak műsora: МШШ1-7\%­\ъ EDISON: I. ÉJJEL ÉN, NAPPAL TE. Nagy Kató, Willy Fritsch. II. TITKOS KÜL­DETÉS. Kalandordráma: Harry Piel, Maria Solveg. OPERA: Szenzációs premierfilm: VÉRZŐ VAGYAK! Főszerepekben: Frederick Marsch, Claudette Colbert. ROYAL: Új kettős műsor, г film­­­helyárért. I. NYOMTALANUL ELTŰNNEK A LEÁNYOK... Világsláger. H. KALAND A LIDÓN. Fősz. Piccaver, Szőke Sza­káll, Nona Gregor. Nönpnap Ady összes versei. Lexikonalak, vá- Lei­szonkötés, 600 lap, hófehér papír 120 Barát—Éber—Takács: A művészet tör­ténete. 427 képpel, rengeteg színes műmelléklettel, 671 lap, félbőr­kötésben — — — — — — 480 Márai Sándor : Egy polgár vallomásai. 320 lap, fűzve 60, éve — — — 90 Földes : Mária jól érett. 264 lap, egész­­vászonkötésben — — — — — 81 Ha beküldi a pénzt, franco kapja, után­véttel, portóval. — Kérjen teljes könyv­napi jegyzéked­ -tól Kv­ás? ш-j Aki gyorsan és jó áron akar ven­n­i vagy eladni, hamar akar megfelelő álláshoz jutni, alkalmazottat szerezni stb. — csak az ELLENZÉK apróhír m­t­rései útján juthat célhoz.

Next