Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-31 / 76. szám

­V TAXA POȘTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16*/19*ok­ szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. cím. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. XVI. ÉVFOLYAM, 7­6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS VASÁRNAP Ara 5 lej Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, év­ 90 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 76, évente ti pengő. A többi külföldi államokba csak a portókü­lönbözettel ríbírt m­iting 11—!■ ........... 1935 MÁRCIUS 31. ­ Agg intés éldegélt, dolgozgatott és a dőre történé­seket bölcs mosollyal nézte az egyik Te­leki-birtok csöndes magányában. S hol­napután, negyvennyolc óra teltén már a pátriárkák ritka életkorába lépett vol­na. Különös rendelkezésből meghalt a kilencven esztendő küszöbén. Épp, ami­kor a ritka életkor és a derék érdem csen­des megünneplésére készültünk, amikor a sorokat úgy írtuk, mint a jubileumi szózatot. Most pedig gyászjelentéssé ala­kítottuk át. Milyen úti Micsoda magasság ez a leélt idő! Úgy pillantottunk föl a kis vén emberre, mint az erdélyi erő és székely szívósság tölgyére, vagy akár­csak egy székesegyház tornyára. Majd­nem száz esztendő ez; a történelem végtelen áradatában is egész korszak, zárt szakasz, amelynek jelzésére a te­kintélyes római számot használjuk és ma is csak a XX-ikat írjuk e nemből az emberi megváltás óta, önkéntele­nül a havasra gondolunk; az ősapákra­­ emlékezünk, akikről a matuzsálemi mértéket vették. Egy ember, aki a ha­gyományaiban és hatásaiban már om­ladozó és pusztuló negyvennyolcas forradalom idejét élte. Tiszteletünk­ és csodálatunk ezt a véletlenjét dús tarta­lom is zsúfolja. Ez az aggastyán példátlan szorgalmas történet­kutató és történet­­i­udós volt. Egészségtelen életet élt, do­hos oklevelekkel vesződött, egy zűrza­varosan, tősgyökeres „erdélyi“ korsza­kot, benne a legrejtélyesebb emberi s magyar lelket kutatta. Teleki Mihály történetírója volt s a pusztuló erdélyi fejedelemség leglázasabb idejét, aztán mindentől függetlenül egy­ vezérlő csa­lád sorsát betűzte ki; egy lelkes hive szerint több mint százezer különböző nyelvű oklevelet fejtett meg és magya­rázott, holott egyik-másiknak rejtélyes zűrzavara hosszú tanulmányok egész sorát igényelte. Mindez a hosszú élet és a lelki derű ellen tört. És mégis, mégis nagy élet és nagy lélek lett. Óriási pél­da, sok tanulság a mai magyarságnak! Gergely Samu dr.-ról van szó, Erdély volt magyar egyetemének volt magán és rendkívüli tanáráról. Akik hallgatói voltunk, amikor a XVI. századi renesz­­szánsz Franciaországot festette le, amely a mostani művelődés és Habs­­burg-ellenes politikával a mostani nagyhatalmi vezérlet kezdetét rakta le, a felkészültség káprázatos gazdagságá­val, a sors súlyos sérelmét — a régi boldog időkben gyakori jelenséget —, láttunk benne, hogy ez a hangyaszor­galmú, világos fejű, szerény, törékeny, tudós nem kapott rendes tanszéket és hasztalan pályázott más tudományos állásokra is. A törtetés korában az ily szemérmesen húzódó értéknek lassan magányba kellett szorulni s megeléged­ni egy kicsi fejedelemség és benne egy nagy család története körül való szor­galommal a tekintélyrombolás és a hős tisztelettől elfordulás idején nagy egyé­­­n­ség jogfolytonosságát képviselve. Fa­­lusi tanitó család gyermeke volt, amely tizenharmad­magával menekült negy­vennyolcban s hosszú élete is futás volt az élet-szerencsétől. Zokszó nélkül, puritán egyszerűséggel tette. A bölcse­­ség független az esetlegtől. Gergely Sa­mu a humanista tudósok módján meg­tanulta ismét a görög bölcsek fölényes mosolyát az élet olcsó ajándékai és fényűzései fölött, egyszersmind a jó er­délyi megértő szeretetét a balgaságok és elfogultságok töp­egében. — Eden lord hét ízben is tárgyalt Sztálinnal „Megegyezés még nincs, ele már lehet beszélni“ — jelentette ki a tárgyalások után az diplomata­ . Eden holnap utazik tovább Varsóba Anglia bízik az európai megegyezés lehetőségében A moszkvai tárgyalások egyre fokozódó érdeklődést keltenek, az európai diplomácia és a világsajtó nem jutott eddig úgyszólván semmi kézzelfogható részlet birtokába. Csak nagyon általános benyomást ad a Londonból érkezett hir­­tlen hiteles nyilatkozatáról, aki a pénteki tárgyalások befejeztével kije­lentette, hogy megegyezés ugy­an nincsen, de már megértésről lehet beszélni. De Angliá­ban egyre növekszik a bizakodás, azt hiszik, hogy­ az európai megegyezést mégis csak nyélbe lehet ütni. Moszkvai tárgyalások sú­lyát emeli az a körülmény, hogy a szinte megközelíthetetlen vörös (Sztálin is közvet­lenül belekapcsolódott a megbeszélésekbe. Feltevések szerint a strezai négyhatalmi konferencia és az utána esetleg Londonban létrejövő európai konferencia két főpont körül csoportosíthatja a viták anyagát. Né­metország hajlandó minden indítványt elfo­gadni és visszatérni a Népszövetségbe, ha az általa kívánt létszámot megközelítő védelmi hadsereget engedélyeznek neki az egyen­jogúság pontos kinyilvánításával. Oroszor­szág pedig el fogja ejteni a keleti paktumot és megelégszik a francia biztonsági követe­lés más formájú körülbástyázásával. Éden Sztálinnál MOSZKVA. (Az Ellenzék távirata.) Teg­nap, pénteken Eden ismét egész délelőtt tárgyalt Litvinov orosz külügyi népbiztos­sal. Az angol diplomata ezután a Kreml­ben egy órás látogatást tett Sztálinnál, aki Litvinovnak, Molotovnak, a népbiztosok ta­nácsa elnökének és Maisky londoni nagy­követ jelenlétében fogadta az angol főpecsét­­őrt. A tanácskozásokon a tolmács szerepét Litvinov töltötte be. A tanácskozás során Sztálin kijelentette volna, hogy­ véleménye szerint a kétoldali szerződéseknél jobban megoldják a béke ügyét a regionális bizton­sági szerződések, mert ezeket szélesebb kör­ben lehet alkalmazni. Természetesen a tárgya­lások során minden európai nagy kérdés szőnyegre került. A londoni lapokhoz érke­zett moszkvai jelentések szerint a mai ta­nácskozás anyaga túlnyomóan az angol— orosz kereskedelmi kérdések körül forgott. Különösen az Angliába történő orosz fakivi­telt és a hitelkérdéseket vitatták meg. A po­litikai problémák közül foglalkoztak a közös keletázsiai angol—orosz érdekekkel. A láto­gatás után Eden megtekintette a Kreml épü­leteit. A délután folyamán Eden és Sztálin ismét találkoztak. De erről az eseményről csak puszta hír szól. Este az angol követ­ségen fogadás volt. Páris elégedett PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Moszkvai jelentés szerint Eden szombaton Moszkva közelében kirándul a vidékre és itt Litvinov vidéki házában tölti a hétvégét, de azért a két diplomata a tárgyalásokat folytatni fog­ja. A­­Petit Journal értesülése szerint az ed­­­­digi hírekkel ellentétben azt a szenzációs tudósítást közli, hogy Anglia hajlandóságát fejezte ki a keleti paktumhoz való csatla­kozásra. Viszont az angol sajtó szerint Oroszország sem kívánja többé Angliától a keleti paktum ügyében való közvetítést s Oroszország hajlandó az angol álláspontot ebben a kérdésben nagyrészt elismerni. A Petit Journal egyébként megjegyzi, hogy a hivatalos francia körök nagyon meg vannak elégedve a moszkvai tárgyalások eddigi eredményével. Angol—orosz együttműködés? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sokat foglalkoznak Eden azzal a válaszával, melyet Litvinov toasztjára mondott az angol király ,elísé­rése után. Eden feltűnő melegséggel hang­súlyozta a reményt, hogy Anglia és Oroszor­szág szorosan együttműködik a közeljövőben. Szükség van Eden szerint az ilyen miniszteri találkozások gyakori megismétlésére. Orosz­ország és Anglia bizonyára már most megta­lálják a legjobb utat, amely a mai veszedel­mes feszültségből az európai diplomáciát ki i­s ragadja. Élénken foglalkoznak Londonban azzal a körülménnyel is, hogy Eden fogadta- í­r­­ásánál az egész diplomáciai kar kivonult, a moszkvai német nagykövet azonban hiány­zott. Eden valószínűleg vasárnap hagyja el Moszkvát és Varsóba utazik, ahol az eddig megállapított program szerint először Pil­­sudszkit, azután Slavek miniszterelnököt lá­togatja meg a Beck külügyminiszterrel foly­tatott első tanácskozás után. Moscicki köztár­sasági elnök is fogadta az angol főpecsétőrt. Hitler beszámol BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A biro­dalmi minisztertanács ülésén Hitler tegnap részletesen ismertette az angol kormányfér­fiakkal folytatott eszmecserét. Érdekes, hogy a berlini körök is erősen tárgyalják a gyar­matkérdést és állítólag Hitler Sir John Simon előtt is hangsúlyozta Németország igényeit ebben a kérdésben. A Daily Mail tud egy Hilla kijelentésről, amit Simonnak tett vol­na az, hogy Németország légi flottája már ma erősebb, mint Angliáé. A német ügyekkel kapcsolatban a párisi Oeuvre is szenzációval szolgál. Eszerint Mus­­­­solini szerződést akar kötni Jugoszláviával és­­ Csehszlovákiával, mely szerint a két állam támogatni fogja Ausztriát, ha a hitleristák­­ erőszakkal betörnének. rtania­­fajra érkezett, hom a nemzeti­ parasztpárt elnöki larácskolásán résztvegyen Vaira kiáltványban jelennés CLUJ. (Az Ellenzék távirata.) A nemzeti­­parasztpártban dúló belső harcok Erdély fe­lé terelik az ország figyelmét. Döntő esemé­nyeket várnak a Cluj-on kezdődő tanácskozá­soktól, melyeken Mihalache pártelnök fog el­nökölni. Maniu már tegnap este megérkezett Clujra, hol kétszáz főnyi tömeg fogadta az állomáson és melegen tüntetett mellette. A helyi szervezet, nevében dr. Socol üdvözölte, aki nyomban közölte vele a párt székházá­ban történteket, is, amelyről lapunk más he­lyén számolunk be. A hírek láthatóan mély benyomást tettek Maniura, aki a Boila-házba ment az állomásról. Nem lehet még tudni, hogy hol lesz a mai ülés színhelye. A Patria palotájában levő üléstermet a tegnapi verekedésnél összerom­bolták és így minden valószínűség szerint Gh. Crisan, vagy Ionel Pop házában fogják megtartani a gyűlést, melyre igen sok vidéki delegátus is érkezett­ be új pártja megalakilását A nemzeti­ parasztpárt vezéreinek erdélyi utazásával párhuzamosan a Vaida-csoport hívei ellenakcióra készülnek Bucuresti­ben. Az Universul jelentése szerint Vaida hívei megbeszélést tartottak Joanitescu lakásán s elhatározták, hogy nem veszik igénybe az április 1-ig adott kegyelmet, tovább folytat­ják a harcot a nemzeti munka védelmében. Holnap kiáltványt intéznek az ország népé­hez, melyben bejelentik, hogy új pártot ala­pítottak Vaida elnökletével. A lap jelentése szerint az országos szervezetek kétharmad része már ki van építve s elfogadták azon egyesületek és csoportok csatlakozását is, melyekkel közös céljuk van és elismerik Vaida elnökséget. Vaida egyébként vidéki birtokán tartózko­­dott a legutóbbi napokban. Ma azonban dél­előtt Clujra érkezik, hol hívei nagy tünte­tésre készülnek. Bea Lehet, ma, mikor egy forradalmi if­­j­­úság szervezetten és tömegesen ostro­mol minden napsugaras helyet, érthe­tetlennek látszik a töretlenül kutató 90 esztendős ember ez a különös jelentő­sége. A szellem-történetírás mai szerve­zett­ lenézése a pozitív kereséssel szem­ben talán mosolyogni fog a tíz kötetes teleki Mihály-levelezés hangyáján, de nem szabad elfelejteni, hogy a szellem nem sokat ér az anyag nélkül. Mi, akik értjük a bátor értékelést és a tör- t ténelemszerűség ágazatait, mégis min­den idő igaz időszerűségét se tagadjuk le, habozás nélkül tisztelettel és elisme­réssel nézünk a Gergely Samukra, örülünk, hogy a mai napig ilyen lázas munkások is voltak. Ha ünnepélyes perc­re készülten forró szeretettel minden jót akartunk kívánni az öreg tudósnak a ki­lencvenedik születésnapra és be akartuk iktatni az erdélyi magyar szomorúságba s az esetleg ezt a sugárzó napját ritka ün­nepként, annál inkább tisztelettel hajt­juk meg fejünket most „a váratlan“ ha­lál pillanatában s a távolból teleszórjuk az igénytelen ravatalt a szeretet bus vi­rágjaival. A történeti érdek idejében egy hosszú történetírói élet példás története és szorgalmas munkája valódi jogcím a hálás emlékezésre és a tiszteletteljes h­letti búcsúztatóra.

Next