Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-01 / 99. szám
- !* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Sur. Fiókkiedóhivatal és könyvosztály: szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj. G. Duca No. 8. Piaţa Unirii 9. , postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVT. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. SZERDA Flőfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 200, félévre 420,rear» Magyarországra: negyedévre 1á, félévre 23, év-atszt» többi külföldi államokba csak a portókülönbSeatrel -i'y» 1935 MÁJUS 1 Városokat veszélyeztet a Küküllök áradás Megszakadt a vasúti összeköttetés Blai és között. — Emberáldozatai is vannak az áradásnak. — A Tisza és az Iza ugyancsak kiléptek medrükből Diciosanmartin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi napok esőzései és a tavaszi hóolvadás s az az óriási felhőszakadás, amely tegnapelőtt történt, annyira megárasztotta a Küküllő folyót, hogy az egész Küküllővölgye víz alatt áll. Az áradás elborította a vasútvonalakat, veszélyezteti Diciosanmartin városát és Blaj városát is. Blaj-al a vasúti öszszeköttetés megszűnt. A Küküllő völgye nagy rémületen esett át. A völgyben lévő falvak nagy része mérhetetlen károkat szenvedett . Az áradásnak a nagy káron kívül emberáldozatai is vannak. Egy kislány vszbefült és több ember eltűnt. A Küküllő szennyes árja épületrészeket, állatokat és hidakat sodor magával. Ligheti tudósítónk délutáni jelentése szerint a két nap óta tartó esőzés és viharok miatt a Maramures megye folyói kiléptek a medrükből. A folyómenti falvakban óriási a riadalom. A jelentés beérkeztekor az esőzés még mindig tart, délben fél 12 órakor Rahoról újabb egy méteres emelkedést jelentenek, ami Lighetre 3 órakor fog elérkezni. Az árvíz méretei elérték az 1933. évi árvízveszedelem méreteit, miért is Sigheten óriási nagy az izgalon?. Az Iza is kilépett a medréből, elöntötte a környékbeli falvakat és Sighet város területére is több helyen betört. Víz alatt van Ligheten a puskaporos torony környéke, a homokkert és a vágóhíd. Ez utóbbi helyen 10 házat is elborított az ár. A vasút csak Fetrováig közlekedik. Leordina és Viseul de jos között az árvíz a vasútvonalat átszakította. Az izai járásban Vemcefalvánál az országutat mosta el az árvíz ebben a járásban a közlekedés teljesen szünetel. A Tisza is kilépett medréből s a csehszlovákiai falvakat veszélyezteti. Ligheten elöntötte a Crisan-utcát. A csehek lezárták a szlatinai hidat, mert a köztemdés az árvíz miatt veszélyezteti a hid prúgát A rendőrség és katonaság, valamint az egész közigazgatási hatóság nagy felkészültséggel végzi a mentési munkálatokat, valamint elővigyázati intézkedéseket tesznek a folyton növekedőben levő veszedelem elhárítására. A lakosság izgalma percről-percre növekszik, da diplomáciai körökben azt hiszik, hogy ez az értekezlet is jelentős lépést képvisel a júniusi dunai értekezlet eredményének biztosítása felé. Minden arra mutat ugyanis, hogy a dunai értekezleten sikerülni fog konstruktív programot összeállítani. A megoldhatatlannak látszó kérdéseket az érdekelt külügyminisztériumok beleegyezésével kivontáka római tanácskozások köréből. A Habsburg restauráció kérdésében már megegyeztek abban, hogy azt nem tűzik ki a római értekezlet napirendjére. A római értekezlet legnehezebb kérdése az Oeuvre jelentése szerint, Olaszország és Jugoszlávia egymás közti kapcsolatának tisztázása lesz, ami szoros kapcsolatban áll a Magyarországgal fölvetett kérdésekkel is. Pertinax az Echo de Parisban továbbra is azt állítja, hogy a kisantant a dunai tanácskozáson csak abban az esetben vesz részt, ha előbb a francia—orosz egyezményt megkötik. Az eddigi tervek szerint — mondja Pertinax — a dunai egyezménnyel kapcsolatban egész sor kétoldali szerződés kötését vették tervbe. Pertinax azonban kiszámítja, hogy a fölmerült kérdéseket és az érdekelteket számbavéve 36 szerződésről van szó, aminek létrejötte már azért is lehetetlen, mert Németország, Magyarország és Lengyelország a tervbevett egyezmények jórészét valószínűleg nem is írják alá. Ugyancsak Pertinax közli azt a hírt, hogy Mussolini 10 éves háborút kizáró szerződést akar kötvi a kisantant képviselőivel, mert ezt a szerződést a dunai értekezlet sikere elengedhetetlen feltételének tekinti. Ted teásra! Hizaro szerződést aláz Mussolini bisantanttal Velencében értekezletre üllnek össze Olaszország, Ausztria és Magyarország képviselői CLUJ, április 30. Az utóbbi napok külpolitikai eseményei között első sorban áll az olasz Stefani-ügynökség által kiadott jelentés, mely szerint a római értekezletet megelőzőleg Olaszország, Magyarország és Ausztria külpolitikájának vezetői, a római paktum kölcsönös konzultációra vonatkozó pontjának megfelelőleg, Velencében értekezletet tartanak. Ez az értekezlet kétségtelenül a római paktumba tartozó három állam végleges állásfoglalásának meghatározására szolgál a júniusban összeülő tágabbkörű római értekezleten. Elsősorban Magyarország állásfoglalásának tisztázásáról lesz szó, mellyel az utóbbi napokban sokat foglalkozott különösen a francia sajtó. A velencei értekezlet RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Stefani távirati iroda illetékes helyről jelenti, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter és Savici olasz külügyi államtitkár május 4-én Velencében találkoznak, hogy a római jegyzőkönyvben előírt módon eszmecserét folytassanak a három országot közösen érdeklő kérdésekről. Római lapok ehhez a jelentéshez hozzáteszik, hogy a három ország külügyi vezetőjének eszmecseréje a dunai államok Rómában tartandó értekezlete előkészítésének tekintendő. A lapok szerint lehetséges, hogy az értekezleten Mussolini is részt fog gjvitív. Az olasz sajtó melegen üdvözli az értekezletet és hangoztatja, hogy a velencei megállapodások után Olaszország, Magyarország és Ausztria minden bizonnyal egységes álláspontot képviselve fognak megjelenni a júniusban tartandó dunai értekezleten. A lapok egy része hangoztatja, hogy a velencei megbeszélések a fölmerült kérdések egész területére vonatkoznak, de fontos szerepet játszik köztük a magyar álláspont tisztázása. Párisi jelentések alapján Magyarország nagy vonásaiban közölte is álláspontját az olasz kormánnyal, mely ezt a dunai értekezlet iránt nagy érdeklődéssel viseltető francia kormánynak is tudomására hozta. A magyar álláspont A magyar álláspont a hírek szerint a következő három pontban foglalható össze: 1. Noha a római értekezlet nem fog dönteni Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságáról, mert legfeljebb Ausztria fegyverkezésében várható itt megoldás, Magyarország mégis előre leszögezni kívánja, hogy a létrejövő dunai egyezményt csak a fegyverkezési egyenjogúság elismerése után írhatja alá. 2. A kölcsönös be nem avatkozási záradékot magyar álláspont szerint úgy kell megfogalmazni, hogy a kisebbségek védelme ezáltal ne váljék lehetetlenné. 3. Kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét Magyarország csak Olasz-országgal és Ausztriával szemben hajlandó vállalni. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Magyar politikai körökben nagy érdeklődéssel fogadják a velencei értekezlet hírét. Ez az értekezlet a római jegyzőkönyv három állama között előkészítő tanácskozásul fog szolgálni a júniusban összeülő dunai értekezletre. Velencében Magyarországot Kánya külügyminiszter fogja képviselni. A júniusi római értekezleten meglehet, hogy Gömbös miniszterelnök is részt vesz. Ebben a kérdésben azonban még nincs döntés. A rendesen jól értesült Budapesti Hírlap a velencei értekezletről írott cikkében megállapítja, hogy a római paktumban egyesített Olaszország, Ausztria és Magyarország ezúttal először alkalmazzák a jegyzőkönyvben előírt konzultációs kötelezettségeket. Magyarország — írja a lap — úgy mint a múltban, ezúttal is teljes készséggel hajlandó arra, hogy a dunai államokkal együttműködjék. Ennek az együttműködésnek alapja azonban csak a magyar állam egyenjogúságának elismerése lehet. A francia kormány és a kisantant magatartása PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia lapok vezető helyen foglalkoznak a velencei értekezlettel. Az Oeuvre szerint Parisban a legnagyobb megelégedéssel fogadják a velencei konferencia összehívásának hírét. Fran- / ÁRA 3 LEJ A német búvárhajó építés bejelentése heves vitára adott alkalmat az angol alsóháziban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol alsóház tegnapi ülésén kérdést intéztek Sir John Simon külügyminiszterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy a német kormány 12 darab 2500 tonnás búvárhajó építését rendelte el és hogy újra megnyitni készül a kieli buvárhajó-szolgálati iskolát. Sir John Simon válaszában kijelentette, hogy a német kormány április 25-én valóban tudomására hozta az angol kormánynak búvárhajó-építési tervét. A kieli iskola megnyitási szándékáról azonban német hivatalos közlés még nem érkezett. Arra a kérdésre, hogy mit szándékozik tenni az angol kormány a békeszerződés újabb megsértése ügyében és hogy a haditengerészeti egyensúly megváltoztatása miatt kíván-e flottatárgyalásokba bocsátkozni a németekkel, Sir John Simon csak annyit válaszolt, hogy a kormány a kérdést kellő komolysággal megfontolni készül és ennek a megfontolásának eredményéhez fogja szabni tennivalóit. Ebben a pillanatban azonban még nem tartja tanácsosnak nyilatkozni az ügyben. További kérdésre, hogy Anglia nem viszi-e Népszövetség elé az ügyet, Sir John Simon kijelentette, hogy az alsóház tagjai nem kívánják a kormány elhatározandó lépéseinek idő előtti feltárását. --ma-ma* — ■■■—W—ma-— Csehszlovákiából áthurcoltak egy emigránssá a német határost PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák—bajor határon, Eisensteintől nyugatra, eddig ismeretlen német emigránst kényszeritettek át határátlépő németek bajor területre, ahol az illetőt véresre verték s azután elhurcolták. Segélykiáltásaira a csehszlovák határőrség közbe akart avatkozni, de akkor már túl voltak a határvonalon. Amint cseh részről állítják, bajor csendőrök is segédkeztek az emigráns elszállításában.