Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-25 / 167. szám

2 flULnn 7 flK 1 9 75 III II UH 2 3. Riportsorozat a muttlta birodalmából. .* I. Hogyan működik a többszáz munkással dolgozó dohánygyár? Ahol a cigaretta és a szivar készül. — Humánus intézkedések a munkások érdekében. — Látogatás a hatalmas gyártelepen CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától ) A do­hánygyár impozáns, hatalmas épület«." elölt hirtele­n eszembe jut Julio, a délamerikai, aki olyan szép levelet irt la­kiam egyszer Rio Grande do Sull államából, Santa Graz­ból, Braziliából, ahol a dohány terem­. És csak be kell hunynom a szemem, hogy magam elött lássam a süni gépírásos leve­let s azt a ké­pet, amit a levél varázsolt elém. Dohán­ysz­ű­ rét. Sokszáz munkás a pl­anta­­neon, ernyőnagyságú szalmakalappal a fejü­kön, az izzó, trópusi napsugarak alatt. A kötözőhely, az egyformán érett levelek számára. Kicsi, hazaiak a kályhák, ahol a hatalmas zöld levelek sárgává alakulnak át. Dohán­ybálák. Kocsik, ökrös és öszvérek­től húzott kocsik, pirosszájú, fehérfogú né­gerekkel, akik esténként furcsa mély hangon szerelmes dalokat énekelnek, nigger-songot, amelyet a hangos film szerte repített a vi­lágon. S aztán a hajók, vonatok ezrei a dohány­­bálákkal, amelyeket ide szállítanak a gyárba. Körséta a dohánygyárban Megérkeztünk. Ide érkeztek a bálák, egyi­kébe a föld sok-sok dohánygyárainak . . . Az­ igazgatósági irodában a szabadságán levő igazgató helyettese, Simion Vinci mér­nök, a gyár aligazgatója fogad. Éppen inspekciós körútra indul. Naponta 6—6-szor teszi meg ezt az utat s ha tekin­tetbe vesszük, hogy a gyár 5 hektárnyi te­rületen fekszik, úgy ez sétának sem kis tel­jesítmény. Úgy vezet teremről-teremre, a kü­lönb­öző műhelyekbe és raktárokba a mérnök, aki minden munkást és minden gépet ismer és szeret s olyan hozzáértő, szíves és pompás magyarázatokkal lát el, hogy másfél óra alatt tisztán áll előttünk ez a gigászi üzem, ez a hatalmas munka, a gyár maga. Legelőször a dohány­bálák raktárhelyisé­gébe megyünk. Egy ilyen dohány­levelekből álló bála 75 kg. súlyú körülbelül. Van itt re­­gáti és erdélyi dohány, különböző szinti és nagyságú dohánylevél és egzotikus dohány. Jávából, Szumátrából, Kubából, Brazíliából. Aztán látok Macedóniából és Szmirnából való dohánylevelet, amelyek közül két országból sincs egyforma fajta. A klíma, a föld, a nap, a levegő egészen különbözővé formálja a növényt, például az Erdélyben termett do­hánylevél aránylag nagy a regáti mellett. Hogyan készül a cigaretta? A bálákban érkezett leveleknek hosszú az útja, míg cigaretta és szivar lesz belőlük. Fel kell őket vágni, csomagolni, száz kézen és gépen mennek keresztül, míg rágyújt­hat az ember. Nagy terembe megyünk ezután, ahol a Cluj-i Carmenek válogatják a dohánylevele­ket. Épp úgy válogatják, mint a szakácsnő a sóska vagy paraj leveleit, megtisztítják őket szépen. Sok-sok helyiségben szárad a dohány. És mindenütt, ahol dolgoznak vele, bizonyos hőmérsékletű és nedvesség-tartalmú levegő­re van szüksége ennek a kényes növénynek, hogy jó cigaretta lehessen belőle. Vlad aligazgató megmutatja, hogy hogy szabályozzák a levegőt. Ha száraz, egy ké­szülék segítségével gőzt engednek a terembe. Ha túl­ nedves, ventillátorokkal szárítják. — így zsangelőrösködünk vele — mondja. Külföldi gyárakban komplikált, milliókat érő műszerekkel szabályozzák a munkater­mek levegőjét — míg ebben a gyárban két, aránylag egyszerű szerkezet végzi el ugyan­azzal az eredménnyel, ugyanazt a feladatot. Külföldön fantasztikus acélszobákban őrzik a dohányt — nálunk kicsi a tőke és nincs acélszoba, de a munka ritmusa ugyanaz s a cigaretták is ugyanolyan jók. Most a dohány­vágó gépek termébe me­gyünk, ahol finom dohánypor száll a leve­gőben. Orvosi kísérletek beigazolták — mondja szimpatikus vezetőnk, — hogy a dohánypor nem árt a munkások tüdejének, sőt bizonyos fertőtlenítő hatása van. És most az a terem következik, ahol az apróra vágott dohányból és cigarettapapír­ból cigaretta lesz. Legfontosabb láncszeme ez a munka­folyamatnak. Külön gép van itt a karton­ végű­ s a nem kartonvégű cigaretta számára. Sok, kom­plikált, pompás mechanikájú gép s a leg­­pompásabb a Triumph igazi győzelme az emberi találékonyságnak. A Triumph egymaga csavarja rá a papírt az ugyancsak saját maga által elosztott do­­hánycsikra, ráragassza az aranypapírt s ösz­­szeragassza a két végét valami ártalmatlan, növényi ragasztószerrel. A végén pedig ci­­garettanagyságúra vágja a hosszú dohány­kolbászt, amely innen már csak a csomago­­lóterembe kerül. Kézzel és géppel csomagolják szalag­­rendszerrel a sok-sok cigarettát. A kész do­bozokat pedig egy másik helyiségben külön­bözőké­pen­­csoportosítják. ,,Gyakorlat teszi a mestert“ Van itt egy munkásnő, aki a ..gyakorlat teszi a mestert“ — igazság valóságos cso­dája. .. rendszertelenül elétett csomagok kö­zül, számolás nélkül, pillanatok alatt 30 do­bozt csoportosít és kötöz át, csak a két ke­ze között lenő távolságot véve alapul, ahogy felnyalábolja őket. Sohasem téved, nem for­dul elő, hogy 49 vagy 51 doboz legyen a le­mért csomagban. A szivarok birodalmában ! A felettünk levő emeleten szivart készí­­s fenek. ..Csak a 1­­ féle szivart, a drága Tra­­buccotól az olcsóbb, kisebb szivarokig. Eb­ben a teremben erősebb a dohányillat: Já­va és Sumatra dohányleveleiből készül a szivar, legfelső borítéklapja a bársonysima, érnélküli, vékony sumatrai levelekből. Kicsit megpihenünk az üvegablak előtt. — Mi az a nagy épület velünk szemben? — kérdezem. — A dohánygyár — mosolyog Vlad mér­­nök. — De hiszen, már elejétől mindent lát­tunk! — Tévedés. A mi elvünk és politikánk: minél kevesebbet hozni be külföldről, mi­nél több embernek adni kenyeret. Azért nem állítunk be sok helyen gépeket, hogy ne nö­veljük a munkanélküliek számát. Mi min­dent itt állítunk elő egy pár külföldi alkat­rész kivételével. Tavaly a gyár szükségleté­nek csak 5 százalékát hozattuk más or­szágból. Igen, nyomdát látok, ahol a cigarettapapi­ros felirata s a dobozok címkéje készül. Do­bozgyártó műhelyt, kovácsműhelyt, ahonnan a gépek alkatrészeit pótolják, javítják, asz­­talosmű­h­elyt s egy speciális mérleg gyártó üzemet, melynek lörmunkásai a legprecízebb mérlegeket készíti Racionalizáltuk és modernné tettük a munkát mondja az aligazgató mindent itt állítunk elő. Megtudom, hogy reggel 8 órától d. u. fél 5 ig és t­-ig dolgoznak a munkások Hétfőn délután szabadok a tisztviselők munkaideje 8­0-ig. Saját tűzoltók­iszerelése és nagy víztornya van a gyárnak­­ víztoronyban 150.000 li­ter víz vár az esetleges tűz eloltására Vil­lan­yfejlesztő üzem is van az épületben. In­nen a parkba megyünk Tenniszpálya áll a fák között. S egy fétig megkezdett úszóme­dence. .Jövőre kész lesz. A munkásokért . . .­ ­ munkások ebédlője ragyog a tisztaság­tól, mint az egész épület külön részében a teremnek iskola van, ahol a hiányos tudású munkás pót­oktatást kap. És képek. Vigyázz, ha jön a gáz! Itt mindenkit megtanítottak már, hogy megvédje magát a jövő háborít réme ellen. A konyhában készül az ebéd. Nagy tányér levest, főzeléket és borjasü­ltet kapnak a munkások napi egy lej 90 ba­niért. Igaz, akárhogy csodálkozom, nem lesz, kisebb az adag s nem lesz nagyobb az ára. Ez itt így van megszervezve, a fizetés­ből vonják le az árát. Még tészta és gyü­mölcs is jár néha hozzá. Benézünk a kultúr­terembe. Könyvek, fo­lyóiratok, ping-pong asztalok, tekepálya. A dohánygyár munkásai között vannak a vá­ros legjobb tekézői. S aztán a fürdő láttára egészen egy nagy amerikai gyártelepen érzem magam. Gőzfür­dő, kabinok, hideg-meleg víz, 12 fu­ss a hi­­génia maga ez a munkás­fürdő. És egy hűvös szobában három kisbaba — kettő alszik, egy pedig mosolyogva csodálko­zik a levegőbe. Felügyelőnő van velük, az vigyáz rájuk, m­íg a mamájuk sem­ dolgozik gyors kézzel valahol. Külön világ ez, szép, szorgalmas, ember­séges világ. A munka ritmusának világa. A mérnök cigarettával kínál. Nem, köszönöm — fejelem (habár most értékelem csak igazán azt a kis elfüs­tölni való rudat s legszívesebben minden do­hányost idehoznék kicsit) és a falra muta­tok, ahol óriási betükkel áll: — Tilos a dohányzás! Marton Lili. PROGMMI Indul Clujról Budapest —Bécsbe vasárnap j­ulius 28-án, augusztus 4, II, 18 és 25, szeptember 1-én. Vissza Clujra kedden, július 30-án, augusztus 6, 13, 20 és 27-én, szeptember 3 és 10-én, július 28-án és augusztus 25- én kirándulások Prágába, Bu­dapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivata­lában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Dacia“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdi­nand 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Árad, Prinţul Carol 19. szám. Részvételi díjak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700.—­ Ora­dea — Budapest: Lei 400­— Megfelelő iratok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának SZERDA: CAPITOL: A BUCSUKERINGÖ. Chopin-zene. Főszereplők: Wolfgang Liebeneiner, Sybille Schmitz, Hanna Waag. Film előtt világhíradó. EDISON: DICK TURPIN, AZ ASSZONYOK KEDVENCE. Don José Mojica-val. II. KÉT SZÍV EGY KERINGŐBEN. Fősz. Gretl Theimer, Walter Janssen, Willy Forst. Szőke Szakáll. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. PAT ÉS PATAGHON, MINT TENGERÉSZEK. Szenzációs vígjáték: II. TISZTISZOLGA. Fősz. Marcelle Chantal. Előadások: I. 3.20. 6.20. 9.20. II. 5. 8. 10.30. OPERA-MOZGÓ: ERŐS FÉRFI, GYENGE NŐ. Fősz. Max Baer, Primo Camera, Myrna Loy. Csütörtöktől: STAN ÉS BRAN hölgyfodrászok. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A KÜLVÁROS HŐSEI. Fősz. Wallace Beery, Jackie Cooper, George Raft, Fay Wray. — Előtte úl Mickey Mouse és Lilly Simphonie. 3, 5, 7, 9 órakor. MIT IR A ROMAN SA|TÖ Politikai /m­G/i k. Ujjtás/il letés. Halál. Kereskedelem. Uj m­ód sw re k. NEAMUL ROMANESC: Horga Írja) Romă­niában nincs külön szó a zeneművészek megjelölésére, mely elválasztaná őket a kö­zönséges muzsikusoktól Nálunk a cigányt is muzsikusnak nevezik, midőn nótát hoz az emberek fülébe A művésznek más a dolga. Olyan melódiákat val, amilyeneket még senki sem hallott, melyek csodálatos harmóniában olvadnak össze. Olyan meló­diákat fog el, melyek az égből még soha­sem szálltak le a földre. Ilyen a helyzet politikai életünkben. Vannak, akik új teó­riákat követnek, ezek a politikai zeneművé­szek Vannak azonban sokan, akik csak má­sok műveit adják elő művésziesen. A szö­veg­:" Egyszer valamelyik társadalmi osztály­érdeket, másszor valami m­ást énekelnek meg, amire ráfogják, hogy a nemzet érdeke. DREPTATEA: A kormány többek között arra is kötelezte magát, hogy helyreállítja a hiteléletet. Nemcsak befelé, de kifelé is. A kormány politikáját egyébként is minden vonalon a ,,helyreállítás“ jellemezte. Újjá­születik a mezőgazdaság, kereskedelem, ipar. Helyreáll az erkölcsi élet és a belső rend A napokban leleplezett csalás kijáróival s a szenátus alelnökével s más befolyásos sze­mélyekkel önmagukról beszélnek s rámutat­nak arra, hogy ez az újjászületés mit jelen­tett. Egyébként mindez csak egy kis mellék­letet képez, jellemző azonban a légkörre. Annyi bizonyos, hogy a csalók a milliókkal kis időre valósággal újjászülettek. TARA NOASTRA: Nem kérdik, miért nem történnek Mussolini, Hitler és Kemal hazá­jában ilyen­­esetek? Jó bizonyíték ez arra, hol keressük a bajok gyökerét s mennyire hiányzik az erkölcsi zsinórmérték, mely sza­bályozhatná egész politikai berendezésünket. A közönség jól tudja, hogy a valutacsalás­nak, mint a Skoda-ügynek is, egyszer csak vége lesz. Mindennek van határa, így határa van a nép türelmének is, mely már végső fokát elérte. Aki ezt nem hiszi, nézzen bele a nép lelkébe. Nacionalista zászló leng már az ország egyik sarkától másik sarkáig s ez egybeforrasztja a nép becsületes fiaik akik uj korszakot akarnak nyitni az ország tör­ténelmében. PREZENTUL: A kereskedők és iparosok meghívást kaptak volt a kereskedelemügyi minisztériumba, hogy közöljék a kontingen­­tálásra vonatkozó véleményüket. A kereske­dők nagyon megtisztelve érezték magukat, mert az ököl politikáját szokták meg régi idő óta. Elmentek és kifejezést adtak csodá­latuknak, ugyanakkor azonban azt is hozzá­tették véleményükhöz, hogy „az állam tar­tozása egyedül az állam ügye s nem lehet az államnak­­olyan politikája, mely a keres­kedelem bőrén szerzi be a valutaszükségle­­tet. Ehhez hozzá nem járulhatunk s nem ismerjük el a nélkülünk a felőlünk hozott határozatok érvényét. Ez politika, ami ben­nünket érdekelhet! Van valami igazság eb­ben. Amíg az állam az exportból akarja beszerezni a valutaszükségletét, addig min­dig szenvedni fog a kereskedelem. Techni­kai szempontból igazuk van a kereskedők­nek. Nem mondhatják azonban azt is,­hogy az állami tartozások ügye kizárólag politikai kérdést képez. Ha eltekintenek a zűrzava­ros állami beavatkozás mértékétől, nem lát­hatnak az államban ellenséget, mert az ál­lam adóssága általános adósságot képez s ezzel az országot, tehát az ipart és kereske­delmet is segítette. ZORILE: Rossz hírek érkeznek az ország­ból. Az adóvégrehajtók új módszert találtak ki, hogy teljesíthessék kötelességüket. Így történt Ilfov­ megyében, ahol most már csak este mennek ki a mezőgazdák földjeikre. Félnek otthagyni házaikat és éléskamráikat, nehogy ezeket az adóvégrehajtó kiürítse. Így aztán elég idő jut panaszra. Előfordul, hogy a végrehajtó addig nem engedi meg a csép­­lés, mig az adónyugtát fel nem mutatják a földművesek. Napok telnek így el aztán tétlenül, mig „rendbe hozzák a falusiak az ügyet“. Az adóvégrehajtók találékonysága határt nem ismer. Határtalan a nép türel­me is, mely szereti a munkát és földet. A pénzügyminisztériumban jól figyeljenek fel ezekre a panaszokra. Kereskedő az Ellenzékiből tájéko­­zódik. Vízummentes határátlépés és a magyar vonalakon 50 százalékos vasúti kedvez­mény oda-vissza. Kísérők ugyanezen szolgáltatásokat 15 százalék kedvezménnyel, jegyfüzetek alakjában kaphatják. A pausálgyógykúrákban minden bennfoglaltatik, amire egészsége helyreállításához szüksége van, továbbá előnye, hogy előre ponto­san tudja, az összes költségeket. — Jegyfüzetek minden nagyobb menetjegyirodában és Timisoarán, a „Praxis Medici“ orvosi szaklap, (Str. Eugen de Savoya 11.) kap­hatók. — Bővebb felvilágosítással szobál a „Praxis Medici“ szerkesztősége, vagy a GY­GYHELYI BIZOTTSÁG (KURKOMMISSIO) BUDAPEST V., VIGADÓ-TÉR 3. Budapest csodás, rádiumos gy­ógy­fü­­rdőiben visszanyeri egészségét, ifjúságát, életkedvét Fü­rdőkurák egész éven át Kedvezményes átalány (pausál) kurax 390’— pengős egységáron. Háromhetes gyógykura a legelőkelőbb és legmoder­nebbül felszerelt gyógyszállókban (Szent Gellért, Szent Margitszigeti és­­ Szent Lukácsfürdő) vagy a gyönyörű fek­vésű Svábhegyi Szanatóriumban (430 m.) A háromhetes gyógykurákban az ösz­­szes gyógytényezők bennfoglaltatnak: gyógyfürdők (iszapfürdők, pakkolás stb. orvosi gyógykezelés, teljes ellátás (diétás konyha) összes adók és borravalók.­­

Next