Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-31 / 300. szám

Megjegyzések a székelyföldi fotó­­mivészeti kiállításhoz \KAD. t \/ Kllvn/rk tudósitójától.) A francia Nemzet­i Szépmüv■ észeti Társaság ezentúl :A párisi szépművészeti kiállitás ka­puit a Gram­ Palais-ben megnyitja a fotog­ráfia előtt is. A Szépművészeti Társaság ve­­etőségének ez a hivatalos határozata nagy fordulópont, történelmi dátum a szépmű­vé­­szetek történetében. A művészi fotográfia év­­­tizedek óta harcolt azért az elismerésért eddig hiába. A számtalan fotóművészeti kiállí­ tás képanyaga kemény vita tárgyát képezte, le a piktúra és műkritikusai tőlüb-keve­sebb­ érvvel eredményesen harcolt a fotográfia el­itül és megakadályozta a fotóművészeinek képzőművészeti ággá való nyilvánítását. Most aztán egy, az egész világon elismert fórum, ha nem is vetett véget a vitának, de hivata­los határozatával a fotóművészet bevonult a képzőművészetek hajlékába, mint egyenér­tékű és egyenjogú társ. Romániában a művészi lotografálás még a közelmúltban is gyermekcipőkben járt, de egyes városokban, már meglehetősen feljött, sőt néhány évtizedes tradíciókkal bír. Sok sikerrel, nagy tudással és tapasztalattal bí­ró öreg amatőrök önzetlen és jóindulatú ve­zetése mellett több fiatal amatörfotográfus nevelkedett, kik nagy szorgalommal, kultu­rált lelkük minden hitével élesztgetik a mű­­vészetnek ezt a fiatal lángocskáját, amit az öregek gyújtottak. A művészi fotográfálást r mivelő erdélyi és bánsági amatőrök áhítat­tal folytatják ezt a komoly munkát, tudva azt, hogy művészet az, amit szolgálnak. Természetes, hogy akkor, amikor képeiket valamely kiállításra beküldik, alapos és ko­moly kritika előzi ezt meg. Az öregebb, ta­pasztaltabb amatőrök avatott kézzel választ­ják a képeket és csak olyan képek érnek el egy kiállításra, melyek megállják a helyü­ket és amelyeknek művészi értéke elvitatha­tatlan. Ismerve a kiállítókat, erősségüket és gyen­géjüket, meglepődve olvastam a Targu-Mu­­res-i kiállítás eredményét. A zsánerképek csoportjában egy aradi úr nyerte meg az el­­ső díjat, amin ő csodálkozott legjobban, mert erőssége a gyermekportré. Képeit be­küld­ve, gyermekportréi mellett csak azért küldött be zsánerképet is, hogy meg­legyen a pályázat által előírt képszám. Amikor az egyik napilapban olvastuk a kissé hiányosan közölt hírt, hogy első díjat nyert, mindegyi­künk meg volt győződve, hogy a portrék csoportjában érte ez a megérdemelt kitünte­tés. Annál nagyobb volt a csodálkozás, mi­kor tudomásunkra jutott a részletes ered­mény. A másik két aradi kiállító zsánerké­peikkel oklevelet kapott, holott ezek mű­vészi értékben felette állanak a díjnyertes képnek annyira, hogy nemzetközi kiállításra kívánkoznak, épp úgy, mint a díjnyertes mellőzött gyermekportréi. Országos fotóművészeti kiállítás rendezése komoly és magasabbrendű kötelezetségekkel jár. Nem szabad ilyesmihez avatatlan kézzel nyúlni, mert akkor többet rontunk, mint használunk az ügynek. Ha az EKE fotószak­­osztályáinak tagjai háziversenyt rendeznek és azt maguk között folytatják le, nem le­het kifogásunk ez ellen, ha azonban orszá­gos fotóművészeti kiállítást rendeznek, érez­zék át ennek fontos célját és a bíráló bi­zottságba hívjanak meg tanácsadóként leg­alább két országosan ismert idegen fotóama­­tőrt is. Ezek azután magas tudásuknál fog­va elejét vennék az ilyen pontozásnak. Ki tudja, hogy a kiállításra befutott 800 kép közül nem-e kallódott el néhány komoly művészi alkotás azért, mert még csak kiállí­tásra sem érdemesítették. Kár, hogy a kiál­lítás rendezőségének kétségtelenül önzetlen és dicséretesen nagy munkája nem szolgál­ta azt a célt, amit elérhetett volna. Nem támadásnak szántam ezt a néhány sort. Távol áll tőlem, hogy a bíráló bizottság jóhiszeműségét kétségbe vonjam. Csupán azt­­tartottam szükségesnek, hogy az építő mun­kához a művészi fotografálás fejlődése ér­dekében hozzájáruljak. KAM Avramovics G. UTAZÁSA vásárolja meg a HERMES vmMÜ menetrend teljesen átdolgozott, Il-ik kiadását Nagy menetrendkönyv 40 Lei Zsebmenetrend — — 16 Lei KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Szeretem... Szeretem azokat, akik nagy elllen!makkor kis dolgokat mondanak, ilyesmiket „no ló tód, „szervuss bennük reked ”­­iinneimi buzgalom, m­éig a ,, helyzethez méltóan" megvilágitaná örömünk vagy fájdalmunk roppant voltát Ezzel a tóidat növekszik. Szerelem a világmegváltókat és emberbol­­dogfilókat, akik nem azt jelentik, hogy ez­­után a jóllét általánossá válik és mindenki pezsgőben fog fürödni, kappanban töröl­közni. Kanton egyszerűen közlik, hogy hol­naptól kezdve a kenyér kilója három fillér­rel olcsóbb. * Szeretem a józan, prózai lényeket, akik kerülik a versekben du­x­os szakitc­set s a ..mindörökké“ vagy a ..sohasem" helyett így biztosítanak hűségükről ..körülbelül január 27-ig". * Szeretem a költüket, akit­ nem életük fő­művére készülnél, nem remekműveket gon­­d­olv­uk el, csal,­ folyton firkálnak, kapirgál­­ják a papirost, vegyítgetik a szókat, aztán magul,- is boldogan, ámulvat halljál,-, hogy amit utóbb megjelentettek, nem egészen Szerelem a hűséges, szt­reng, odaadó fele­séget, aki oly föltétlenül, kizárólagosan imádja urát, hogy titokban , még lábnizébe is három darab kockacukrot tesz, abban a hiszemben, hogy ezzel is megédesíti életét. * Szeretem a kutyákat, melyet­ nem a pil­langókhoz, dísz­pintyekhez és denevérekhez hasonlítanak, nem viselnek se selyemkabá­tot, se aranyszemüveget, nem t­úlságosan ki­csinyek, de nem is túlságosan nagyok, nem illedelmesek, nem jólneveltek, de nem is dühös fe névadókat, nem tiszták és nem is pisz­kosai, nem olyan tanultak, értelmesei és műveltei­, hogy nudlet fül mi is merőben fö­löslegesnél: tarthatjuk magunkatt. esni. ked­ves. ugató, vakaródzó kutyái.. Szeretem a részvétleneket, akik hamaro­san elfelejtik betegségüket, melyet mi /­ igyekszünk mennél előbb elfelejteni s évek múlva, amikor már makkegészségesen top­panunk eléjük, nem nyújtják arcukat s://»­­J­aló kara, nem rezegtetik gonoszan emlékező, hamis hangokat és nem kérdezi]: tőlünk: ,,llooogg vámigg“ ’ * Szeretem a szerényeket, akik dicséretün­ket azonnal tudomásul veszi!,, nyugtázzak, s elkönyvelik anélkül, hogy elsápadnézotk, til­takoznának ellene, vagy a földbe .•igyedné­­l nek v szégyentől, mert azzal, hogy sokallnák I elismerésünket, voltak ég leveseinél, s szán­dékunkra, figyelmünkre, jóindulatunkra számítanának Szeretem a gyászolóivá, akik miután el­temettél­ legkedvesebbjüket, hazamennek és vacsoráznak, vagy nem, a szerint, hogy van-e étvágyuk­, vagy nincs. * Szeretem a szegé­nyeket, akik nem sokkal büszkébbel: szegénységükre, mint a gazda­gok a gazdagságukra. Szeretem a béke izgalmas barátjait,­­dák még a katonákra se nagyon haragszanak, hogy meghalnak értük. * Szeretem a jó lelkeket, akik egy koldus láttán nem érzik, hogy oda kellene adni mindenüket, csal: kigomboljál: télikabát ja­kot a csikorgó hidegben, lehúzzál­ kesztyű­jüket is s átnyújtanak tíz fillért. — BU­KHZIK -­­ 1995 91- Január első felében megk­ezdődik a munkanélküliek segélyezése Árlejtést írt ki a város az élelmiszerek beszerzésére CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Előző években a munkanélküliek segélyezése már a karácsonyi, ünnepek előtt megkezdődön. A szeretet ünnepén minden nélkülöző munkás­­családnak ott volt asztalán, ha nem is ka­lács, h­át a kenyér és a kályhában pattogott a tűz. Nem fagyoskodtak és nem éheztek. Az idén ridegebb volt a karácsony, mert a város anyagi erői egy év alatt meggyöngül­tek, másrészt azért­­sem kezdődött meg ka­rácsony előtt a munkanélküliek segélyezése, mert a tanács véleménye szerint az idén a munkanélküliség aránya sem volt olyan nagy, mint az elmúlt évben. Azonban, ha­ késett is a segélyezés, nem maradt el, mert­­ január közepén, habár szőkebb keretek között is, megkezdik a munkanélküliek természetbeni segélyezését. A segélyezés ügyét végző nagybizottság ja­nuár másodikain árlejtést tűzött ki 20 má­zsa paszuly, 100 mázsa burgonya, ugyan­­annyi kenyérliszt, 8 mázsa zsír és 700 má­zsa tűzifa szállítására. Az árlejtésen részt­vevő cégek kötelesek bánatpénzt letenni, a szállítmányok fizetését pedig a Nemzeti Bank helyi fiókja biztosítja. Ez az élelmiszermennyiség csak legfeljebb két hónapra fedezi a szükségletet s ezért a segélyezés ideje is két hónapra van előirá­nyozva. Talán ez alatt az idő alatt emelked­ni fog a segélyalap s szó lehet arról is, hogy ha a tél tovább tart, a segélyezés idejét még egy hónappal meghosszabbítják. Magyar Írók Cím Érdekes statisztika magyar írók haláláról BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vizsgálat alá vették száz magyar író halálá­nak körülményeit, akik nem a természetes megöregedés folytán múltak ki a világból. Az érdekes statisztika a halálokokban öt csoportot különböztet meg. Az elmezavar és idegbaj 28 százalékkal, az öngyilkosság 19 százalékkal, a tuberkulózis 18 százalék­kal, a nyomor 15 százalékkal és végül 20 százalékkal szerepel a többi halálokot egybe­foglaló ötödik csoport. A részletes statisz­tika az alábbiakban a különböző csopor­tokba osztott elhalt írók neveit mutatja: Elme vagy idegbaj: Ady Endre, Ányos Pál, Bajza József, Báróczi Sándor, Bolyai János, Bozzai Pál, Gyóni Géza, Hugó Károly, Kacsóh Pongrác, Kemény Zsigmond báró, Kerényi­­Frigyes, Kéry Gyula, Kis János, Komjáthy Jenő, Lenay Miklós, Losonczy László, Lovassy László, Petelei István, Sá­­rossy Gyula, Szemere Bertalan, Lentessy Gyula, Szilágyi­­Dezső, Szomory Károly, Tompa­­Mihály, Tóth Kálmán, Vachott Sán­dor, Vajda János, Vörösmarthy Mihály. Öngyilkossággal végeztek: Balassa Bálint, Balázs Sándor, Cholnoky Viktor, Czakó Zsigmond, Ferenczy Teréz, Grünwald Béla, Indali Gyula, Kerényi Anna, Mailáth János gróf, Nyári Pál, Orosz József, Pap Zoltán, Péterfy Jenő, Soós Lajos, Széchenyi István gróf, Teleki László gróf, Tóth László, Vesze­lei Károly, Zsutai János. Tuberkulózis: Bajza Jenő, Csepreghy Fe­renc, Csokonai Vitéz Mihály­, Dankó Pista, Dayka Gábor, Eötvös József br. Fazekas Mihály, Irányi Ödön, Justh Zsigmond, Kele­­menfy László, Kisfaludy Károly, Reviczky Gyula,­­Rotarides Mihály, Tisza Domonkos, Tóth Ede, Varsányi Gyula, Zajzoni Rab Ist­ván, Zilahy Károly. Nyomorban haltak meg: Beck Károl­­y Édes Gergely, Debreczeni Márton, Garay János, Gáspár Imre, Hegedűs Lajos, Katona József, Kertbeny Károly­, Révai Miklós, Rud­­nyánszky Gyula, Rumy Károly György, Tol­­nay Lajos, Vas Gereben, Verseghy Ferenc, Virág Benedek. Megvakultan haltak meg: Bus Vitéz (Mat­­kovich Pál), Roth Dániel, Táncsics Mihály­, Wesselényi Miklós báró. — Kivégzés: Haj­nóczy József, Laczkovics János, Martinovics Ignác, Török János. — Himlő, pestis, kole­ra: Cuczor Gergely, Madách Imre, Mikes Kelemen. — Gutaütés: Berzsenyi Dániel, Bolyai Farkas. — Hősi halált halt: Petőfi Sándor. — Baleset: Zrínyi Miklós gróf. — Börtön: Szentjóbi Szabó László. — Meggyil­kolták:­­Beniczky­­Lajost. — Nyomtalanul eltűnt: Zerffy Gusztáv. — Kocsmában agyon­verték: Sehy Ferencet. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá­­ban kaphat­ó M.t ír a világ legkomolyabb orvosi folyóirata a Gastro D. kiváló gyógyhatásáról Komolyságokul és ni'TflwbttósítTllanál '°f' yj a Rockefeller inthetek­­,v egér/ világD/ t­ancrr tekintélyek év meg elebbezhewtJen fóru­mát az orvostudományi megalapkásoknak Amu. evz ezekben \c^aeu. kwérk­teliné:, izem eres­ m­ényt, vagy mint sikeres gyógyel­járási lipitanik, arra — mint mondani szokták ,,mérget lehet venn­.“­­— Met' kell ezt embír. nün'l. abból a/, alkalomból, hogy kezünkbe ke­rült a „Medizinische Woch­enschrif " cimü világ­hírü bécsi orvosi folyóirat (9JS- évfol.vimáxia) c. szám­, amelyben ho-' z bb­e­rrekező számol be azokról a rendkívüli eredményekről, .■•melyeket nemrég felfedezett, de ma már világhírűvé vált új amerikai gyógyszerre!, Gastro D.-vel vég­zett kivérletek folyamán, a Pelikán gaste 4- '•'-ám alatti Ghadh Spitalb­an (amely tud­jdonképpen a Rockefeller alapítvány bécsi rákkutató intézete elértek. A szóbenforgó cikk közlése szerin eb­ben a világhírű intézetben is megállapít­zták.­i Gastro D. kiváló gyógyhatását gyomor-, máj-, epe- és veseba­jóknál. A kísérletező orvosok be­számolója szerint a Gastro D. rendkívüli háti­­sának titka abban rejlik, hogy olyan dolgot tar­talmaz, amely az egész vegetatív idegrendszerre rendkívüli hatással van és az­ egész, ember, orga­nizmust­­sza­bl­yozza. A Gastro D. Romániában megrendelhető­­ je­les utánvéttel Császár Ernő gyógy­szer­ész­néi, Bu­­curesti, Calea Victoriei 124. hogy az ízre ft.régi című darabra készül a helybeli Magyar Színház. Az újdonságban nagis feladathoz jutnak Fényes Alice és Ba­lázs Samu; hogy Kovács György, a kiváló fiatal szí­nész, januárban szabadságot kap a pesti Vígszín­háztól s színházunkban fog vendég­szerepelni; hogy Sólymoson Magda állítólag férjhez ment. Férje a CFR utazó mérnök-igazgató­ja, egyik legelőkelőbb regáti román család tagja, aki a Handrum szolgálóiban van s igy csak időről-időre láthatja fiatal feleségét. A kedves Sólymosán Magda is a legelfoglaltabb emberek egyike s igy a házasság két dolgozó ember igazi mai, modern házassága: hogy az oradeai Újságíróklubban szom­baton este tarttolja nagysikerű táncestélyét Kállay Edit, a híres Szentpály csoport volt tagja: hogy Paul Bourget, a Válás és több más nagysikerű regény szerzője, a Francia Aka­démia tagja, meghalt. .4. idős író halála n­agy részvétel kelt Franciaországban, hogy Mary Pickford, Amerika legelső film­sztárjának egyike a legsokoldalúbb és leg­­szorgalmasabb asszony. Legutolsó filmjét 2 éve készítette el, de azóta is állandóam fog­lalkozik valamivel. Színpadon és rádióban szerepel sikerrel, könyve osztatlan tetszést aratott s újabban saját vállalkozásában ké­szül előadni egy színdarabot, hogy Peter Lorre, a magyar származású finn színész jelenleg Londonban vendégsze­repel. Újabb kényszeregyezség a cipőszakmá­ban. Szraga Ede Alba-Iulia-i cipőkereskedő tárgyalásokat folytatott hitelezőivel egy ma­gánegyezség létrehozása érdekében. Miután ezirányú törekvése nem járt eredménnyel, kényszeregyezséget kért. Beadvány­ához mér­leget és hitelezői kimutatást még nem csa­tolt. HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ/ ME JARJD HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR En Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­ták. Már 20 lejért hirdethet­­10 szót Ellenzékben. Állástkeresők szavanként csak 1 lejt fizetnek. (Díj előre uzetaadb

Next