Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

térsta­ár 1. mLCBKZWK Dondon­ a legfőbb bíróság a helyi polgárság „járda pereinek”* ügyében .A Targu-Mures-i törvényszéked jelölték ki annak elbírálására, hogy ki köteles iti meglezelni az asztali­ járda elkészü­léséd CLUJ. (Az­­Ellenzék tudósítójától.) A vá­ros tanácsa az utóbbi időben nagyszabású utcaburkolási terhet hajtott végre. Több ut­cáiban­, néhol éppen a háztulajdonosok kéré­sére aszfalt gyalogjárókat készített és ez nemcsak az utcák jellegét változtatta meg, hanem a gyalogjáróval ellátott telkek értékét is emelte. Mikor aztán a járdadijak behaj­tására került a sor, olyan bonyodalmak szár­maztak, amelyek már nemcsak a helyi bí­róságokat, hanem a legmagasabb bírói fó­rumokat is foglalkoztatták. Az történt ugyanis, hogy az érdekelt ház­tulajdonosok, köztük törvény szélen és ítélőtáblás bírók is, megtagadták a város mérnöki hivatala álal elkészített számítások alapján kirótt járdadíjak fizetését. Azt állítolták, hogy a városi tanács a jár­dát készítő céggel magas egységárban állapo­dott meg és a járdakészíésért felszámí­tott összeg túl magas. A kivetés ellen beadott fellebbezéseket azonban a városi adók és il­letékek felülbírálására kiküldött felebbezési bizottság minden esetben, visszautasította, bár a bizottságban jelenlevő törvényszéki bíró minden egyes esetben külön véleményt je­lentett be és igazat adott a felebbező fe­lelőnek. Erre njra érdekes fordulat következett. Az érdekelt felek a bizottság határozatát a má­sodik fórumhoz, a törvényszékhez felebbez­­ték meg. Itt aztán már nemcsak azzal érvel­t­­ek, hogy a felszámított járdadíj turj magas, hanem azzal is, hogy az a városi szabály­­rendelet, amelynek alapján a járdadíjakat a tanács kivetette, törvénytelen, mert a járdadíjakat nemcsak a háztulajdono­sok kell megfizessék, hanem a város össz­­polgársága, masszóval a járdadíjakat a város egész polgárságára ki kell vetni. A törvényszék két különböző szekciója foglalkozott a felebbezések­kel Az egyik szekció igazat adott a felebbezőknek, a má­sik a felebbezéseket­ visszautasította. Abban a veszedelemben forgott tehát a város, hogy a járdadijak megfizetése a nyakába sza­kad s éppen ezért a semmitőszékhez folya­modott, hogy a folyamatban levő ügyek letár­gyalására más törvényszéket jelöl­jön ki, minthogy az érdekelt felek között a helyi igazságügyi hatóságok több tagja is ott van. A tárgyaláson, amely tegnap folyt le Bucu­­resti­ben, Popa dr., városi ügyész volt jelent, ak­i a tárgyaláson kifejtette, hogy az erdélyi városok utcái éppen azért olyan rendezettek, mert m­inden város szabályrendeletben kö­telezte polgárait, hogy házuk előtt gyalog­járót készítsenek, míg az úttestek készítését minden esetben a város váltatta magára. A városi ügyész érvelését a semmi­tőszék elfo­gadta és a folyamatban levő és ezután meg­indítandó járdaperek letárgyal­ására a Tar­­gu-Mures-i törvényszéket jelölte ki. ■ SELECT MOZGÓ | Lázadás Indiában. .. --..-__«J Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor Robert Clive kapitány India meghódítójának izgalmas élete. LORETTA YOUNG és RONALD COLMAN játszák a főszerepeket. Műsoron kívül a legújabb Fox híradó Három emberéletet oltott fel a csároló vonat BUFTEA. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap délelőtt 11 órakor a Ploeşti felől jövő 22-es számú személyvonat elgázolta Dumitru Chira 40 éves gazdát, sógornőjét, Maria Chiritat és annak karján ülő gyermekét. A szerencsétlenek szörnyethaltak. Az állomás perronján lévő parasztok fenyegető magatartására szükségesnek mutatkozott a csend­őrök intervenciója. teile­i villamosüzem, amikor Deszfin­­teríc az áramszolgáltatást­­ Romái Operának Mia­e fordította az opera a Városa szubvenciót ? — Emlékiratai is valstattak be a minisztasium sz­ész érdekes ügyben OLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szer­dán este az Opera-látogató közönségnek kel­lemetlen meglepetésben volt része. Amint, már tegnapi számunkban közöltük, az elő­adást nem lehetett megtartani, mert a városi villamosüzem az áramszolgálta­tást megtagadta. Az Operaház igazgatósága hevenyészett kis cédulákon tudatta ezt a közönséggel, amely érthető felháborodással tért haza. Az Opera­­ház igazgatósága és a városi tanács között ezzel az áramkikapcsolással megtörtént a hadüzenet és a harc kimenetele még bizony­talan. Városunkban még nem volt példa arra, hogy színházi előadást az áramszolgálta­tás megszüntetése miatt ne lehetett volna megtartani. Olyan eset ez, amely példa nélkül áll s éppen azért érdeklődtünk a villamosüzem­­nél, hogy ezt a szokatlanul erélyes intézke­dést mi idézte elő. A válasz, amit kaptunk, igen érdekes s az tűnik ki belőle, hogy a villamosüzem és a városi tanács törvé­nyesen járt el. Közöltük már egy régebbi cikkünkben, hogy a villamosüzem létét veszély fenye­geti, mert a migyfogyasztók, az állami intézmények, köztük az Operaház, nem fizetik az áram fogyasztását és ezen a címen a hátralék milliókat tesz ki, ugyanakkor pedig a kis­­fogyasztók áramszolgáltatását még­ akkor is megszüntetik, ha csak néhány lejjel vannak hátralékban. A Román Opera is a legnagyobb fogyasztók közé tartozik. (Közel egy millió lej hátraléka van és bár évenként a várostól a fűtés és világítás költségeire ftlió ezer lejt kap, a hátralékos fogyasztási díjat nem volt hajlandó kifi­zetni. Az előző években az Opera igazgatósága a város által folyósított anyagi támogatás egy jelentékeny részéről a villamosüzem javára lemondott. Az üzem a városi házipénztártól vette fel a ráruházott összeget, amely ko­rántsem fedezte az áramdíjakat. A múlt év­ben aztán az Opera igazgatósága szakított ezzel a rendszerrel és kijelentette, hogy többé nem engedményezi a villam­osüzemre a várostól járó követelését, mert erre az összegre más célokra van szüksége, ehelyett azt akarta keresztülvinni, hogy’’ a városi tanács az Opera számláját írja a vá­rosi közvilágítás terhére és a közvilágítás alapjából fedezze. A város tanácsa azonban éppen azért, mert a város összes polgárai­nak érdekeit tartotta szem előtt. megtagadta ennek a kérésnek teljesítését és szabad kezet adott a villam­osü­­zem­nek, hogy követelését érvényesítse. Mielőtt az áramszolgáltatást a villamosüzem­­ beszüntette volna, több ízben felszólította az Operaház igazgatóságát, hogy rendezze tartozását s csak miután az Opera igazgató­sága kijelentette, hogy nem tud és nem hajlandó fizetni, követ­kezett be az árambeszüntetés, amelyre a villamosüezem nehéz szívvel határozta el magát. Az Operaház igazgatósága még a tegnap­előtt folyamán értesítette a váratlan esetről a belügy- és kultuszminisztert. A belügy­miniszter telefonon felhívta Drăganu polgár­­mestert és felvilágosítást kért az áramkikap­csolás okairól. A tanács nyomban rövid ülést tartott, meghallgatta Munteanu villamosüzemyi ve­zérigazgatót , megállapítva azt, hogy az eljárás szabályszerű és törvényes volt, ér­tesítette a belügyminisztert, hogy az Ope­rának többé nem tud áramot adni, mert fogyasztása oly nagy, hogy ennek nem­fizetése a villamosüzem létét fenyegetné, már­pedig az üzem a város tulajdona és ennek a város összpolgársága szenvedné ká­rát. A tanács különben ebben az ügyben részletes emlékiratot terjeszt a belügyminisz­térium elé, amelyben fel fogják világosítani a kormányt az összes részletekről. Értesü­lésünk szerint a villamosüzem nem határoz­ta volna el magát még így sem erre a szo­katlanul erélyes intézkedésre. Megtudta azonban, hogy az Operaház igazgatósága a város által kiutalt 900 ezer lejt egészben a fűtőanyagok kifizetésére fordította, míg más években ennek az összegnek egy részével villanyszámláját egyenlítette ki. Kegyetlenségben a dü­ssel­­dorfi rémet is felülmúlta az athéni hegyek szatir­a ATHÉN. (Az Ellenzék távirata.) A görög lapok feltűnést keltő cikkekben, sűrűn fog­lalkoznak egy Mavromatis nevű emberi szörnyeteggel, aki Athén közelében, a hegyekben egy barlangban lakott, kisfiúkat és kislányokat csalt magához, borzalmas kegyetlenség­gel megölte őket, majd miután állati vágyait kielégítette, a holttesteket a barlang köze­lében elásta. A sorozatos eltűnésekkel kapcsolatban, a szülők sürgetésére erélyes vizs­gálat indult, mire Mavromatis elhagyta barlangját és megszökött. Azóta nyom­veszett. A barlang közelében, közvetlenül a föld felszíne alatt, elásva három gyermek holttes­tére akadtak. A vizsgálatot vezető hatóságok azonban meg vannak győződve róla, hogy a továbbiak során még több gyermektetem fog felszínre kerülni. A vizsgáló folyik. Megmérgezte térné Gálát legszebb asszonyát Megismétlődött a Titu Cristescu tragédia. A Miss România rejtélyes halála ügyében szenzációs új fordulat várható BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szenzációs bűnügyi feljelentés érkezett a Galati-i ügyészségre. Az ügy teljesen hason­lít Miss Romania titokzatos ügyéhez, mert a történteket ebben az esetben is teljes ho­mály fedi. A különbség csupán annyi, hogy a kiszemelt áldozat az élő­halottak közé el­megyógyintézetbe került A feljelentés el­mondja, hogy Mihai Davidis Galati-i bírósági tisztviselő feleségét megmérgezték, minek következ­tében a szerencsétlen asszony súlyos ideg­bajt kapott s kórházba kellett szállítani. A gyógykezelés költségeit férje nem akarta fizetni, mire az asszonyt Vampach Anton Galati-i ügyvéd vette gondozásába, aki aztán Davidisnét a Bucuresti-i tébolydába szállí­totta. A feljelentő a mérgezéssel a férjet gyanúsítja s azt ál­lítja, hogy az asszony vagyonára tört, ezt szerette volna megszerezni. A feljelentés óriási feltűnést keltett mert az áldozat a legszebb asszony volt Galati­­ban. Az ügyészség a bűnügyi eljárást meg­indította. Az „eredeti ” ügy Itt számolunk be arról, hogy a Miss Ro­mania tragikus halála ügyében szenzációs fordulatról írnak a legújabb Bucuresti-i la­pok. A Gazeta jelentése szerint a letartózta­tásban lévő Ciulei mérnök magándetektívet fogadott hogy a Titu Cristescu halála körül támadt rejtélyt megoldja. Ez az oka annak, hogy az ügy iratai jelen pillanatban még mindig az Ilfov-i törvényszéken vannak s nem mentek át az Ítélőtáblához, így Ciulei szabadlábra helyezése kérdésében való végle­ges határozatra az ügyész felfolyamodása folytán csupán jövő hét elején kerül majd a sor. Tegnap az a hir terjedt el Bucuresti­ben, hogy Tretinescu vizsgálóbíró az ügyben egy vi­déki városba utazott s váratlanul tovább folytatja a vizsgálatot. Uj gyamnokok Ezt Ciulei mérnök védőinek állításával hozzák kapcsolatba, mely szerint Tita Cris­tescu nővére, Gregorian ügyvéd felesége a halál perceiben nem egyedül, de egy másik nő társaságában jelent meg Miss Románia hálószobájában. A törvényszék után tehát a vizsgálóbírót is sikerült meggyőzni arról, hogy Ciulei helyett épp ellenkező irányban, Titu Cristescu családjának körében keres­se a gyilkost. Bucuresti-i lapok szerint szenzációs letar­tóztatások várhatók. A közvélemény Ciulei mérnök ártatlansága mellett van, aminek élénk bizonyítéka, hogy a törvényszék kedvező határozata után a zsúfolásig telt tárgyalóterem közönsége véresre verte Ferrer Cristescut, a per ko­ronatanúját, kinek ruháját is összevágták. A Cristescu-család Ciulei mérnököt vá­dolja, ez viszont azt állítja, hogy Miss Ro­mániát vagyonának és milliós életbiztosítá­sának megkaparintása céljából legközelebbi hozzátartozói tették el láb alól. Bucuresti-i jelentések szerint a vizsgálat kiegészítése a rejtélyt rövidesen megoldja Agyonlőtte magát Burileanu volt bank­­kormányzó leánya BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az utóbbi napokban egymást sorű­n követő öngyilkossági drámák sorába újabb nagy feltűnést keltő tragédia il­leszkedik be. Ezúttal a Bucuresti-i előkelő társaságok egyik közszeretetnek örvendő, rokonszenves, fiatal hölgytagja, Burileanu Elena,­ a Banca Naţionala volt kormányzójának 22 éves leánya dobta el magától az életet. A dráma Bu­­rileanuéknak a Bulevard Carol 33. szám alatti házban levő lakásán játszó­dott le. A leány tegnap este szobájában agyonlőtte magát. Legalább is az ön­gyilkosság fennállása mellett szólnak a körülmények, így a holttest helyzete is. A vizsgálatot vezető hatóságok ugyancsak ezt a feltevést tették maguké­vá. Buriteanu Elena hozzátartozói mégis annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy leányuk halálos baleset áldozata lett. Nem látnak ugyanis semmi olyan okot, ami öngyilkosságra késztethette volna a leányt. Burilea­­nu Elena tragikus halálát őszinte részvérte­ kisérik Bucureşti társaságaiban­ban.

Next