Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-24 / 69. szám

Új élet Napról-na­pr­i a helyzet rossz­abbodásáról olvasunk szomorúbbnál­­szomorúbb híreket. Hadd kössünk néhányat csokorba és nyújt­suk az újból, mint egy olyan tükröt, mely luten adja vissza a mai társadalom drágalá­­tos képét. Cluj város tanácsa megfelelő alapok hiá­nyában, beszüntette a népkonyhát, szélnek eresztette azokat a szerencsétleneket, akik ily módon jutottak naponként legalább egy­szer ételhez. A kormány a cluji egyetem fenntartásához szükséges hozzájárulási összeget érzékenyen leszáll­tatta. Az egyetemi tanács döntése s­ze­­rint amennyiben a kormány nem változtatja meg elhatározását, április elsejével kénytelen bezárni a klinikákat, laboratóriumokat és diákasztalokat. Hasonló sorsban van a­­Ta­si-i egyetem is. Végül, lehet-e figyelmen kívül hagyni azt a megállapítást, melyet Lloyd Georg­e egyik cikkében tár fel, mely szerint, ha Németor­szág beszüntetné a hadiszer gyártásait, ak­kor munkan­élküli­ekm­ek száma óriási mérték­ben emelkedne. lázi még megrázkódtatlabbá teszi Churchilnak kijelentése, hogy­ Német­ország belső csődbe kerül, vagy kénytelen lesz háborút indítani. Mindenki tudja, vagy legalább is érzi, hogy nehéz időket élünk. A nagy iramban folyó fegyverkezés mindenütt arra kényszeríti a vezetőket, hogy az alkotó munkát szüntessék l­e és a­ népek testi-lelki szükségleteivel édes keveset vagy­ semmit se törődjenek. Látjuk, hogy a legelemibb köz­szükségletnek sem tudnak eleget tenni. Válságról, nyomorról, parázs alatt lappan­gó elégedetlenségről és az­ ennek következ­tében előálló zavaros helyzetről senki sem akar tudni. Csak a háború és a háborúra va­ló készülődés foglalkoztatja az illetékeseket. M­ntha az emberiség cél­ja a háború, nyomor és sötétségben való botorkálás volna. A tör­ténelem és az abból levonható tanulságok, mit sem számítanak. Azt gondolják, hogy ezek nem mindenkire vonatkoznak s kivétel lehet azon általános szabály alól, mely igy szól: „Minden bűn, maga u­tán vonja a­ bűn­­hődést“. A hitet s a tudományt is, semmibe veszik. Legalább a tudománynak hódolnának, mely szntén nem ismer különbséget ember és em­ber között. Nem teszik. Csak a félrevezetés és eln­émítás eszközeire alapítják életüket, sorsukat. Semmibe sem veszik azt a verebek által is csiripelt történelmi tanulságot, hogy sohasem sikerült egy természetellenes, igaz­sággal, logikával és józan ésszel ellenkező helyzetet állandósítani. Az élet, az igazság, amikor a­z idő arra megérett, úgyis feltör és a szembe állókat, a karnokokat épp úgy el­söpri, akár a forgószél az útjába eső haszon­talan porszemeket. Szüntessék meg a háborút előidéző oko­kat, mert akkor a háború magától múzeum­ba, lomtárba kerülne. Olyan életet teremtse­nek, melyet érdemes mindenkinek leélni. Mert lehet. Pocol Vidtor. Jt/gtA H3 KURYSZEK -------— — 158 Lei SINCLAIR LEWIS: Ez nálunk lehetetlen, (380 lap.) A Nobel­dijas író új regénye --------— GRAVES: Claudius, az Isten és fel­sége Messalina, (Agr­aphia, Nero Anyja gyilkossága, stb.) 470 lap­­ — GRAVES: Én Claudius, (400 lap) vászonkötésben — — — 165 Lei W. G. HARDY: Ábrahám, szen­zációs bibliai nagy regény, (284 lap)---------------------— KÖRMENDI FERENCZ: A bol­dog emberöltő II kiad. Óriás regény, (850 lap) BORPOU H3: Tarzan az ős­erdőben------ — — —­­MAUGHAM: Egy levél megrez­­dül, (280 lap)­ — SZIMONIDESZ: Napjaink val­lási forradalmai — —------­MAI OLASZORSZÁG: Irta Vil- LIGETI LAJOS : Kina ----------­Stb. stb. Postán utánvéttel küldi, ingyen jegyzékkel. LEPSICIE, jen Jegyzéket 132 Lei 158 Lei — 132 Lei 63 Lei — 50 Lei 40 Lei 27 Lei 27 Lei Vígjátéki bonyodalmak a rubeles főnyeremény körül Lecsukták, mert nyerni merészelt MOSZKVA. (Az Ellenzék tudósítójától].) Tragikomikus eset történt az orosz állami sorsjáték egyik tízezer rubeles nyereményének legutóbbi boldog tulajdonosával egy vidéki város hatóságának túlbuzgósága következté­ben. A nyertes elhatározta, hogy pénzének javarészén orosz állami kölcsünket­vényt vá­sárol. Az üzletet nem tudta már Moszkvában lebonyolítani, mert mint állami tisztületet, szolgálati ügyben vidékre küldték. Így hát Rils­k városában intézte el a dolgot, amit an­nál is inkább megtehetett, mert az állami köl­­csönkötev­én­yeket forgalomba hozó ugya­ncsak állami takarékpénztárnak ott i­s van­ fiókja. Az állami sorsjátékon nyert pénzből 1300 rubelt juttatott vissza ilyen mód­on az állam­­pénztárba,­­ de vesztére, mert „nagyszabású költekezése“ feltűnést keltett és a takarékpénztári igazgató értesítésére a rendőrség elfogta. Hiába volt minden­ magyarázat, a vidéki hatóság büszke volt, hogy végre bokros szol­gálatot tehet az államnak egy veszedelmes üzérkedő lefülelésével: az állam sorsjáték nyertesét, aki fölött egyszerre beborult az ég, lecsukták, kötvényeit elkobozták és elvet­ték tőle azt a 3749 rubelt is, amit még kész­­pénzte is nála találtak. A szerencsétlen ember kért, könyörgött, járjanak utána Moszkvá­ban, hogy nem törvénytelen után jutott hoz­zá a tízezer rubelhez A vidéki rendőrség meggyőződött arról, hogy fogig a igazat orra­, de ennek ellenére arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ennyi pénzért állami köl­csünkül vényt vásárolni üzérkedés, még ha nincs is törvény, amely ezt sátt­ja. Azután alig leplezett büszkeséggel megírt jelentés ment a „sikeres fogásról“ a kerületi székhely köz­ponti hatóságához. Ez azonban nem történt meg egyhamar, a központban sem derült ki egy-kettőre a gyanúsított teljes ártatlansága és így a szerencsétlen fogolynak jó pár hétig kel­lett laknia a rilszki rendőrfogdában büntettésül azért, mert az állam a sorsjátékon nyerni merészelt. Az eset leírását bő részle­tekkel nagy leleplező ri­port keretében közli a moszkvai l/Avesztija. Ellopták­ a fürdőszobát egy budai villából BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A budapesti rendőrség krónikájában alig for­dult elő még olyan nyomozás, amilyen most indult Soproni Ferenc építész, éptési vállal­kozó feljelentésére. Soproni Ferencnek, aki a Ranolder­ utcá­ban lakik, Budán villája van. A Diósárok­ul 1. számú villában lakik nyaranként a családjával. Télire mindig beköltöznek a vá­rosba és a villa ősztől késő tavaszig gazdát­lanul áll. A szomszédok most meglepő felfedezésre jutottak. Egy reggel észrevették, hogy a villa bejárata fel van feszítve és a ház külső képe betörő járás nyomait mutatta. Értesítették Soproni Ferencet, aki azonnal a villába ment és meglepetten konstatálta, hogy mit csináltak a betörők. A tettesek be­hatoltak a villába, ahol azonban scan buton. scan mais értéktárgyat nem találtak, mire egyéb zsákmány után néztek. A fürdőszobából elvitték a kádat, a fü­rdő­­­szoba­kályhát, leszerelték a v­íz­vezet­ék-be­ren­dezést, az ajtókról leszedték a kilincseket, de nemcsak a villa belsejében dolgoztak, hanem felmásztak a tetőre, lefeszítették a vízvezető csatornákat, a rádió­antennát, sőt még a vil­lámhárítóról sem feledkeztek meg. A betörési ügyek nyomozásában szakava­tott detektívek csodálkozva álltak meg a vil­la előtt, amikor kihívták őket, a gyakorlatuk­ban iven esetre még nem is volt példa. Tel­jesen érthetetlennek tartják, hogyan végezhet­ték el a tettesek a rengeteg időt és szakértel­met igénylő munkát, azonfelül alighanem kocsira is szükségük volt, hogy a sok súlyos holmit elszállíthassák A rendőrség most eré­lyes nyomozással igyekszik kézrekeríteni a betörőkés Romantikus adatok az ifjabb Vanderbilt Kornelius mozgalmas életéből PATMS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A fia­tal Vanderbilt Kornelius ez idő szerint inkog­nitóban utazik Európában . Mikor Vanderbilt Kornelius tízesztendős volt, származásánál fogva élvezett határtalan hiteleit arra használta fel, hogy valamennyi iskolapajtásának biciklit vegyen. Édesapja ezért zsebpénzét havi tiz centre redukálta s panaszkodott fia „tékozlásai" mi­­att Roosevelt Theodorenál, aki éppen láto­gatóban volt­­a Vanderb­ot-palotában. A kis Korneliust betanították, hogy az elnök jelen­létében illedelmesen viselkedjék. Kornelius azonban igazi tudásvágyó amerikai volt s egész sereg kérdést intézett az elnökhöz: — Kivégeztetheti az elnök azokat az em­bereket, akiket nem szenvedhet? — Sok vadállatot tartasz a Fehér Házban­? — Az elnöknek is engedelmeskednie kell szüleinek? Roosevelt igen jól mulatott a romantikus kérdéseken s készségesen felelgetett. * Vanderbilt Kornelius szüleinek yachtja. ..North Star“ pontosan a világháború előtt Kelben horgonyzott, hogy jelen lehessen a német flottagyakorlaton. A yachton vendé­gül láttá­k Vanderbilték Vilmos császárt s a fiatal Vanderbilt majdnem a tengerbe esett a fedélzetről. Az utolsó pillanatban kapta el II. Vilmos császár. Azután jött a háború. Kornelius akkor 16 esztendős volt. * 1917-ben a­ 19 esztendős Kornelius a Bro­adway egyik plakátján ezt olvasta: „Jelentkeztél már felvételre a hadsereg­nél? Vagy azt akarod, hogy Newyork szé­gyenkezzék mattad?“ Kornelius nem akarta, hogy Newyork szé­gyenkezzék miatta és már egy csap átszáll­­­tó­hajón volt, mikor szülei, akik a Fehér Ház­ban interveniáltak, leszállították a hajóról. Néhány hét múlva azonban Kornelius keresz­tülvitte akaratát s a francia frontra érkezett. Gépkocsi-segédtiszt lett. 1917 végén könnyebb gázmérgezést szenvedett. Elhagyottan, eszmé­letlenül feküdt egy mezőn egész éjszakán ke­resztül. A reggeli szürkületben magához tért s gyalog ment tovább, miután motorkerék­párja hasznavehetetlenné vált.­­ Végre meglátott egy, az után veszteglő au­tót. Négy magasrangu angol tiszt ült az autó­ban, köztük egy tábornok. A fiatal, Vander­bilt ötlépésnyi távolságra ment az autóhoz, ott feszesen meg is lőtt, tisztelgett s jelentet!«: — Vanderbilt segédtiszt után hírekkel ! Egyik tiszt se válaszolt. Vanderbilt köze­lebb lépett s látta, hogy mind a négy tiszt halott. Ugyanaz a gáz, mely őt eszméletlenné tette, végzetükké vált . . . A háború után a fiatal Vanderbilt meg­kérdezte Roosevelt Theodoretól, mit csinál­jon? — Nem ismered Disraeli mondását — fe­lette Roosevelt —, aki az ifjúságot a bolond­ságok korának, a férf­ikort a nehéz küzdel­mek korszakának s az öregkort a megbánás korszakának jelölte meg? Hát sose törd a fejed, hanem csinálj bolondságokat! * Egy napon arra határozta magát Vander­bilt, hogy újságot fog kiadni. 1923 augusz­tusában jelentette be a „Fife Gents­ Times“ megjelenését, azzal, hogy az újság harcolni fog a nyilvánosság minden ellensége ellen. Ez a merész program azzal az eredmény­­nyel járt, hogy egyetlen háztulajdonos sem engedte felragasztani a plakátokat­. Vanderbilt erre 15 repülőgépet bérelt, ak­i egy egész napon keresztül röpködtek Los­ Angeles felett , hangszórókon hirdették az újság megjele­nését. Ezenkívül a legszebb majm­ekineket / 9 3 6 mi r c i r/n 24 fürdőruháiban vonultatta fel az­ utcákot, s velük­­mttatta szét a röpcédulákat. Az ú­jság első v­..ár­ra 1923 szeptem­ber 2 án jelent meg. Vanderbilt ez alkalommal négy bankettet adott barátai számára a a banketten többek közt ott volt Ph­il Ford Mary, Ian banks Douglas, Rogers Will és Chaplin Char­ley. Az utolsó p pi­ll­ana­tb­an ] nyomda gépei fel­mondtak a szolgálattól. A korrkurrencia egy­­ embere munkájának eredmények­épen. Egy óráig tartott, m­íg a gépeket újra rend­behoz­ták. De ép­pem ez a késedet at is tette lehetővé, hogy Vanderbilt hi­pja szenzációs újdonság­gal startolhasson. Egy hírszerző iroda felhív­­ta és közölte: — Földrengés Japánban! 5000 íratott" Így éppen a késés miatt Vanderbilt lapja volt es az egyetlen, mely a borzalmas hírt és első részleteit közölte. Eredmény: a szám­í­­tásba vett 50 ezer példány helyett 125 ezer példányt adtak el. A konkur­rencia megverette Vanderbilt rik­kancsait és minden hónapban 50—100 kór­házi számlát fizetett ki. Vanderbilt „mártír­jainak“ av­ó arcképét lapjának első oldalán közölte, alatta vastag hetükkel: — Los­ Angeles civilizált lady, vagy ős­erdő?* Az újság példányszáma azonban gyorsan visszament s Vanderbilt kénytelen volt 1925- ben beszüntetni. A családjától neki szánt pénzt elköltötte. Ekkor egy olyan lakást bé­relt ki, melyben csak egy ágy volt és mikor Mix Tom, vagy.’ Chaplin meglátogatták, a földre kellett ülniük. Azóta Vanderbilt, aki éppen úgy nem akar­ta családjától semmit, mint ő tőle a családja, író. 37 esztendős és joggal lehet rá számí­tani, hogy következő évei is olyan mozgalma­sak lesznek, mint amilyen mozgalmas első 37 esztendeje volt. (—) DUDULÁS ÉS ARANYERES BÁNTALMAK, gyomor, és bélzavarok, máj és lépd­űzz ad­ó­, a has állendó puffsoltsága és a rekeszizom gya­kori feltolódása. hát- és derékfájás ellen a ter­­mészetidta „FERENC JÓZSEF" keserű­vit ki­sebb ,átlagokba elorzova­, naponta többször beve­vő, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfi­gyelések beigazolták hogy a FERENC JÓZSEF viz alhaj­ megbetegedések eseteiben — tukáp- lák­, vérbő egyéneknél is — gyorsan, bíznom és mindig enyhén hat Valóban jól kezdődik a tavasz... A szerencse bevonult Clujra Alg egy-két hete írtunk arról, hogy az idei tavasz a legjobb előjelekkel indul, jó ta­vasz lesz és máris példákat hozhatunk fel, hogy a tavasz tényleg jól kezdődik és ha ilyen jó kezdődik, úgy már kíváncsian vár­juk, mit hoz még a jövőben és milyen jól fog végződni ? A tavasszal bevonult a szerencse Clujra. Már a most kezdődő X. sorsjáték első húzá­sán sikerült az Iliescu­ Bank üzletfeleinek az első nagy nyereményeket megütni: az 500 ezer tejes és egy 100.000 tejes nyeremény jutott Chij-nak. Az 500.000 lejt­ő kerek félmilliót — a 26995. számú sorsjegy nyerte. Négy negyedét a legkölönbözőbb társadalmi álláshoz tarto­zók vásároltak meg: egy kesztyűs, egy nyu­galmazott alezredes, M. S. úr és egy diák , osztoztak a félmillión. Hogy a mai világban­­ mit jelent egy diák, egy iparos, egy nyugal­­­­mazott katonatiszt számára, egy félm­ili.­ne­­s gyede, azt felesleges magyaráznunk. De a­ szerencse nem válogat és kezdve az alezrede­sen, végezve a diákon, mindenkit részeltet ke­gyeiben , ha az illető kezében tartja a sze­rencse kulcsát: az Állami Sorsjáték sorsje­gyét. Cluj úgy látszik a szerencse városa, mert nem most jut első ízben hatalmas nye­reményhez. A milliók egész sora került már eddig is Erdély fővárosába és valószínű, hogy az első húzás sikere csak biztató előjele a további nagy nyereményeknek. Clu­jon kívül Baia-Mare is a kiválasztott Szerencsefészkek közé került: az egyik mel­léksorsjegy, a 139.992. számú, kerek 16O.OOO lejt nyert, ugyancsak az Hiescu-Bank kellék­­túrájában. A tavasz Erdélyben jól kezdődik . . . Ha így folytatódik tovább, a tizedik sorsjáték rekordot hoz Erdélynek és Cl­ujnak. . . . Csak­ az kell, hogy minél többen tartsák kezük­ben a szerencse kulcsát, az Állami Sorsjáték sorsjegyét. WDISZ ZSIGMOND "1 640 lap, 537 ábra, 4 színes tábla. Finom műnyomó papíron. Egész vászonkötésben 1200 Lei­­ Postán utánvéttel. Előrefizetve franco KÉRJEN FOGÁSZATI JEGYZÉKEKET! LEPMEal.

Next