Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-24 / 69. szám

o MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Béke. 1 amour. Nyugalom. — lovászok­ — Turdicu. CURENTUL. (londoni 'k­vél): K., simogatja ma már a szankciós politikát? kérdez./ ü a londoni tárgyalásuk után. Azok közúti fordulok meg, jkk nem foglakoznak politikiv-­ s míR* Állapítom, hogy a pincérem. J liftes tm kacs­­kóid, rikkancs az utca, mind a í®ankci6k éh­en vannak. I­yen körülmények között nem­ csőd­­­kozom, hogy Vlanston Churchill sanna I.­ Os­tország ellen elrendelt a szankciókat. Mason londoni tartózkodásom első napján a parlament üléstermének karzatán helyt foghltttm, egy as­szony leki­áltom a szónokló Ellen Wilkinixm képviselőnek: Akadályozzátok meg a háborút. — s hozzávágta a púderes dobozt, melyet kezé­ben t­artott. A Hyde­ parkban régi ismerősömmel ta­lálkoztam. — Szankciók Németország ellen. — kérdezte. — Az olasz szankciókhoz. «Rán kelle­metlen emlékek fűznek A szankciók finomabb kiadásban háborút je-'lentenek. Sokba kerül ne­­künk Itália megbüntetése így miát ma.Runk­at büntettük meg. Nem akarjuk megismételni ezt A sa­nkció most abban testesül meg, hogy többé senki sem hisz nálunk Berlinnek. Aztán hozzá­­tette: — Nem leh­et megakadályozni a háború ki­­törését Csupán elszigetelésről lehetne szó, aztán « nemzetközi tőke diktaturá­jainak kell­ kiszolgál­­tatni a vétkes felet. Ez­ a legborzasztóbb büntetés, amit el lehet egy országban képzelni. Ang i® meg­akar» őrizni a békét együttesen szakkal «, ál­lamokkal, melyekre nézve fontos a béke fenntar. tÜ®. TARA NO ASTRA: A Chisinau-i hadbíróság végre megfelelő felviágositást kapott Philippe L'­'meur tanú szálásból ki Pirisbó! jött nozzánk tiniségtétel végett. — Mielőtt jött, röpiratot adott ki „Le? Káros antifascistes de Roumanie“ címmel Francisc Jourdain és Henry Mineur ba­­rátaival, melyben keri a ..barbároktól , szüntes­sék meg a Constantinescu-Iasi tanár ellen indított pert. Egy halom bizonyítékkal jelent meg La­­mour a hadbíróság előtt. Be akarta bizonyítani, hogy a vádlottnak semmi köze nincs e kommu­nizmushoz... Lamour . ..Les amt de L Hum­ani­­té‘‘ M. O. Fi. szabadkőműves pad öv tagja me­lyet 1846-ban alapítottak. A „független“ mozga­lom, melyről emlitést tett, nem egyéb mint az ,,Internationale des travauleurs de l‘enseigne­­ment“ mely azonos az I.­­­­. 8. avenue Ma­­thu­rir-M­oreui Paris francia kommunista fiók kik amint ezt francia* kommunisták kiadmánya s­­zol­ja. Anatole de Monzáé szintén szabadkőműves s tagja az Emberi Jogok Liga jártak. Pierre­­Cot szintén részt vesz ennek munkájában. Itzért akarta a* francia repü­lőszolgálatot lefegyverezni. Lamour tehát semm­i újat nem bizonyíthatott ORDINEA: Nem ez volt az első botrány, melynek szemtanúi voltunk a parlamentben. —­­Ami most történt azonban, minden határt felük múl. Nem sértésekről és fenyegetésekről volt szó, de közönséges verekedésről ütéssel, pofonokkal és vérrel. Szerencsére a parl­ament fegyelmi bi­zottság® közbelépett és drasztikus büntetéseket szabott. Nyugalom állt be, melyben megmozdult a lelkiismeret. Meddig fog a nyugim, állapot tartani? A parlament idejének háromnegyed ré­szét személyi viták tolták be. Fia nem vetnek vé­get ennek a rendszernek, akkor a botrányok rö­­videsen megismétlődnek Már az őszi ülésszak fo­lyamán rámutattunk arra, hogy január 1-ig csu­pán egy másodrangú t­örvén­yt szavazott meg a parlament. Nem titkoltuk, hogy éppen a komoly nagy pártok közötti harc okozza ezt a szeren­csétlen helyzetet, melyek így a cukatúréra törő csoportok malmára hajtják a vizet. A legnehe­zebb időszakhoz értünk a háború után. A nem­zetközi helyzete általános bizonytalanságot okoz,­­ mely minden ipf­anartbin kirobbanhat. Az ország­nak nem annyira a kormány mint inkább a par­lament komoly munkájára volna szüksége Nem szabad ilyen körülmén­yek között botrányokat mutatni a külföldnek. Egy órával előbb nyissuk ki szemünket. Látsuk be, hogy az országnak bel­ső nyugalomra van szüksége. EPOCA: Ghica és Carp mondták volt, hogy nálunk ösztöndíjjal születnek, tisztviselőként élnek és nyugdíjasként hal­nak meg az emberek. Nyolc tanutái állás volt hirdetve legutóbb s 343 személy pályázott erre. Honnan került ki ez a tömérdek ember? 1921—22-ben 8911 diák volt a Bucureşti-­ egyetemen, 1933-ben ez a szám 17.753-ra emelkedett. Az ország négy egyetemén 37.777 diák volt beiratkozva múlt évben, ezen­­kívül­ 4600 a különböző főiskolákon. A lányok épp úgy törtetnek előre, mint a fiuk. A böl­csé­széd szakon 34,65 százalék a női hallgató.­­ Minden 523 lélekre egy egyetemi hallgató jut az országban. Joggal kérdjük, milyen tudásuk van ezeknek a fiataloknak? Az érettségizett if­júból nyomban államférfi lesz. A jogra beiratkoz­­­kozik a diákok negyven százaléka, hogy aztán sztrájkkal fenyegessen. Az igazságügyminiszter se­­gítségükre siet s új félszázalékos adót vezet be segélyezésükre. Jól mondta Oragiale: — Fia ti­zenhárom fiam volna, mindet jogásznak adnám, hogy ügyvéd tegyen belőle. CURENTUL: Csöndesen mentek el a szen­­zációs hír mellett hogy André Tardieu, francia államférfi, ki tizenegyszer volt miniszter és há­romszor miniszterelnök lemondott belforti man­dátumáról s kjelintette, hogy nem vesz részt olyan parlamentben, mely hazájának pusztulását okozhatja Tizenöt hónapig gondolkozott­ ezen, míg elhatározását a ,,Gringoire“ nevű lap ha­sábjain bejelentette. Három teljes oldalt irt tele s öt kötetet fog még írni arról, mi késztette el­­határozcanára­. Olvassátok ezt a Cikket, amelyben Tardieu boldogan mond búcsút a parlamentnek. Feláldozza életét, hogy útmutatást adjon népé­nek. „Nem bízom már Franciaországban —­ ír­ja — s nem bízom abban, hogy a parlament az ország sorsát megjavítja­. Fel kell világosí­tani a népet, de ehez azonban az is szükséges, hogy ne le­gyek tagja a parlamentnek. Véget kell vetni az intrikának, a vak és zűrzavaros rabságnak és demagógiának. El­egem volt a miniszterelnökség­ből, mely nem egyéb mint 900 koldus nyomása alatt való fájdalma® munka.‘‘ Ez a 'kijelentés a köztársaság magasságából érkezett hozzánk. ELLENZÜK­ vmmtmmmmammmmmmmamwmmammmmmmmaammmnmamummmam Gigantikus hidakat épít Dánia tengerei felé Kopenhágából jelentik. A Kis Belten át ve­zető 825 méter hosszú talié- Baelts-Bröen — Kis Bell Mid megépítése és a Sjaelb­in­­dot és Passlert összekötő 3,8 kilométer hosz­­szú Storel­­oms Bröen gondolatának megva­lósulása után most ujal el), gigantikus hídépí­tési temekkel foglalkozik Dánia kormánya és a dán­ szakkörök. Tíz esztendő alatt közel egymilliárdnyi költséggel ,­ legmodernebbül ki akarják épí­teni közlekedési fémt­vonalaikat s e célból 70­) kilométer auonilat s a tengerek felett két óriási összesen több, mint 30 kilométer hosz­­szikságú hidat a­karnak építeni, melyek közül az­ egyik Sjaelland és Fyn szigetet, a másik Sjaelland szigetet és Svédországot fogja ös­­­­szekö­trni. A tervezet megvalósulása Dánia autófor­galmát és vasútvonalait közvetlenül összekap­csolja nyugati, keleti, északi és déli szomszé­daival s technikai jelentőségén kívül óriási közgazdasági jelentősége is van. A terv szerint a legmodernebbül elgondolt autóutak Kopenhágából kiindulva, összekö­tik az ország határait, kelet-nyugattal és trél­­us­nkkal. Az e­gyi­ik vonal Kopenhágát a N­igy Belt-hí­don é­s a­ Kis Belt-hídon Evbjerggel fogja ösz­­szekötni. lyllamd félszigeten déltől északig a Krusaa- Hirsthals vonalat építik ki, a Norvégiáival való közlekedés föülöerét. A harmadik főútvonal Kopenh­­ágától a déli hallerg -­i Kopenhága—­Bödby vonal lesz. Bi­zonyos, h­ogy a világ legszebb a­utóutai közé fogniuk tartozni. A Nagy Bell híd a Koreer melletti Ilals­­kovból fog kiindulni s Nyborgnál éri el Fyn­­sz­ige­tet. Hossza 17 és fél kilométer lesz. Ket­tős vágánya vasútvonal, autóút és gyalogjáró lesz rajta s a­ hajózási mag­ysága 4­5 méter. Az Ore Sund­h­a a középre eső Salthalm­­sziget felhasználásával Malmönél éri el a svéd partot. Hossza 14 kilométer lesz. Az utak és -­i­ hidak megépítése tíz év mun­kája lesz s az­ előirányzati költségek 654 millió koronát teszinek ki. Ebből 684 kilomé­ter autóút építésére esik 219 millió korona, a Nagy Bolt-hídra 257, az őreg Lund-hídra 178 millió korona. Ez utóbbi híd építési költségeinek felét azonban Svédország fogja fedezni. Erdély földje szürtje a Jókai-dijjal jutalmazott új magyar regény iróját Látogatás a székelyföldi szülői házban­ ­PG.-MUJLEÓ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Pár héttel ezelőtt budapesti híradás számolt be arról, hogy a Révai könyvkiadó pályáza­tán 376 pályamű közül egy eddig ismeret­len magyar író, Barabás Gyula nyerte meg a háromezerpengős Jókai-díjat. Barabás Gyuláról akkor még csak azt lehetett tudni, hogy erdélyi származású és mindenki örült Erdélyben, hogy­ újabb tehetség bontakozott ki és találta meg a sikerhez vezető utat az eddig befutott erdélyi magyar írókon kivnl a magyar fővárosban. Később aztán a buda­pesti lapok sorra meginterjúvolták az isme­retlenség homályából élve szökött írót, ki­nek regénye, a „Domáldi jegenyék“, a Tg- Mures-i Bólyaiak tragikus sorsát viszi az­ olvasók elé. A nyilatkozatokból derült ki aztán, hogy Barabás Gyula, az egyik budapesti napilap eddig ismeretlen munkatársa Tg.-Mures-i származású. Innen, az irodalmi és művészeti tradíciókban gazdag székely fővárosból ke­rült fel több mint két évtizede Budapestre, hogy ott most, is éves korában pályadíjat nyerjen. A regény­, melyet a kritika egyhangúan méltat, még nem érkezett meg Erdélybe. Még nem olvastuk el Barabás Gyula Bólyai­­regényét, amely Tg.-i Mures-i egykori tapasz­talatok és budapesti tanulmányok révén vi­lágítja meg a nagy erdélyi matematikus láng­ész különös tragédiáját. Furcsa összetalálkozása a véletlennek, hogy a Jókai-díj pályanyertesének apja Tg.­­Mures­en is a­­ lakott. Az 52. számú szerény ház, még szerényebb udvari egy szobás, konyhás lakásában találok reá az­ öreg, 76 éves Barabás Józsefre, aki meg­lepő helyesírással éppen levelet ir. Az asz­­talosműhely gyalupadján végzi Barabás Jó­zsef a levelezést, mert az asztalosszerszámok pihennek. Nagy, magas székely férfi ez a Barabás József, akit nem nézne az ember 76 éves embernek, bár sok szenvedésen ment keresztül életében. Olyan, mint egy' „jege­­nye‘‘, hogy az író meghatározásával éljünk, amelyet csak az élet vihara tépázott meg egy kicsit. Szép magyarsággal és meg-megcsukló han­gon beszél: — Tizenhét éve várok hiába levelet fiam­tól, Gyulától, aki újságíró Pesten a Nép­szavánál és mint hallottam, most „magán­író“ is lett, megnyerte a regényével a Jókai­­díjat. — Miért nem leveleznek? — Megharagudott reám a fiam, pedig akkor igazán ártatlan voltam . . . Szerencsét­lenség érte a fiamat. A kollégiummal kirán­duláson volt és leesett a vonat karfájáról. Eltörte karját, mely aztán merev is maradt örökre. Hát emiatt történt az összeveszés kérem köztem és a fiam között. Ez indította el Barabás Gyulát az életnek. Testi hibája miatt a budapesti lőszergyár­ban alkalmazták mint munkást, a háború befejezése után pedig részt vett a szocialista mozgalmakban. Segítségére volt Budapesten nagynevű rokona: dr. Barabás Béla. — Most pedig azt hallottam, hogy meg­nyerte a fiam azt a nagy díjat. Háromezer pengőt kapott! ... Nagy pénz ott kinn, de még nagyobb pénz nálunk... Mert tetszik tudni, én nagyon rosszul állok. Elmonda­nám, ha nem untatnám a tekintetes urat.. A megíratlan regény Egy pillantás a szegényes, rideg lakásra, néhány bútordarabra, ez is elárulja, hogy az­ öreg Barabás József nem a legrózsásabb anyagi és lelki viszonyok között él. — Az apám — mondja — hivatalszolga volt a tekintetes törvényszéken. Igen értel­mes ember volt, talán tőle örökölte fiam az írói tehetséget. Én asztalos lettem és egye­dül végeztem évtizedek óta az asztalosmun­kákat a járásbíróságon, törvényszéken és a királyi táblán. Nem volt szükségem magán­munkára, a hivatalok és bíró urak bőven elláttak ezzel. Jól ment az ipar, szépen ne­veltem nyolc gyermekemet, akikből az évek folyamán három elhalt. Majdnem harminc éve szegény feleségem­ meghalt és magam ügyeltem a gyerme­kekre, akik aztán sorra elszéledtek. Egy leányom főápolónő, a másik leányom most ment férj­hez, a legkisebbik fiam vendéglős és Gyula fiamon kívül egy 31 éves szerencsétlen fiam itt él mellettem. — Három évvel ezelőtt — folytatja — kikoptam a bíróságokról, mert nem birom az államnyelvet és a hallásom is nagyon rosszabbodott. Azóta a leányom küld kisebb összeget havonta és a házbéremet a pesti legkisebb fiam fizeti. Semmi munkám sincsen. Ebben az évben még száz lej érté­kűt sem kerestem. Súlyos terhek . És még ráadásul itt­ van mellettem a szerencsétlen fiam, Jóska . .. Három évvel ezelőtt véletlenül belesodródott egy munkás­­tüntetésbe .. . Akkor a tumultusban súlyo­san megverték és azóta megbomlottak az idegei . . . Sokszor napokig csendes, de ami­kor rájön a roham, akkor megver . . . — Ez az én életem regénye — fejezi be a megrázó beszélgetést a Jókai-díjas regény­író apja. (b. b.) ISKOLÁBAN. — Na, Pista, mond meg, mi a szél? — A szél ? A szél levegő, amelyik el­késett és fut, hogy megérkezzen ahová megy . . . A MAI IZGALMAS ÉLET KÜZDELMEIBEN KIFÁRADT EGYÉNEK, akik csaknem kivétel nélkül székszorulásban, bél­fájdalmakban és fel­fúvódásban szenvednek, igyanak reggelenként egy-egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű­vi­zet, mert ez az ideális hashajtó összes jellemző tulajdonságait egyesíti magában Az or­vosok ajánljják. Ismét pénzhamisítókat fogtak Craiova-ban. Bucuresti-ből jelentik: A Craiova-i hatósá­gok tovább folytatják az irtóháborút a me­gyében működő pénzhamisítók ellen. A rend­őrség emberei tegnap házkutatást tartottak Pantele Stancea gazdánál, kinek lakásán gé­peket és hamisításhoz szükséges anyagokat találtak. Kiderült, hogy Stancea több társá­val 100 lejeseket hamisított A banda tagjait letartóztatták és átadták az ügyészségnek. Az eljárás folyik. I 9 36 nt A r c 1 u i 2 4. Miki, o lökéleles genlieman Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy kit tartok tökéletes gentlem­an-nek, gondolkozás nékül felelném, hogy feltétlen Mikit, aki igazán tökéletes gentleman, nem csak férfi szemmel, de női szemmel nézve is. Férfiak­nak gentleman az, aki korrekt, becsületes és jómódom és megtartja a szavát és ígére­tét és betartja a fizetési kötelezettségeit. De nők mást is kívánnak: kézcsókot és udva­riasságot és gyöngédséget és valami régi­­módian gáláns tiszteletet irántuk. Ami olyan kevés és ritka, hogy csodaszámba megy. Ma már nem adják át villamosban férfiak a helyeiket és rohannak kocsiért egy színházi előadás után a nőnek. Hadd álljon a nő, azért van talpa és ha kocsin akar haza­menni, rohanjon kocsiért ő maga, ha atléti­kai versenyen gyorsfutó versenyt tud nyerni, akkor nyugodtan szaladhat kicsit... De Miki más. Tökéletes nevelésű és abszo­lút udvarias. Úgy csókol hölgyismerőseinek kezet, mint egy márki a 18-ik században. Rohan taxiért. Bókot mond. Igazi úr. Ezzel szemben 14 éves, annyinak mondja magát, de nagy a gyanúm, hogy fiatalabb. Magas, jóalakú. (Mamája szerint görbén tartja ma­gát, de ezt a szokást kinövi.) Tiszteletteljes. Névjegye van, amelyen rajta teljes neve, lakcíme és foglalkozása, amely egyelőre ter­mészetesen gimnáziumi tanulóság. Ha Miki látogatóba megy és a látogatott alany nincs otthon, vagy a hivatalában, hátrahagyja névjegyét, ahogy illik. Mindent tud az ud­variasságról Imádni lehet Mikit. Imádják is. Szülei, kik híres színházi emberek, híres papája és mamája, aki már nem játszik, pedig egész fiatal, de már nem akar híres lenni, csak a Miki mamája akar lenni és azt akarja, hogy Miki mérnök legyen. Illet­ve Miki akarja. Most már nem lehet tudni, hogy ki akarta hamarabb. Aztán imádják Mikit a nők is. Felnőtt barátnői vannak. A szubretprimadonna, a dizőz, a tanárnő, az egyetemi hallgatónő és az újságíró, aki most Mikiről ír, mert hosz­­szú évek óta nem volt nála jobb barátja s nem talált nála nagyszerűbb úriembert, akit jellemezni kell. Nincs semmi hibája Miki­nek, legalább is, amiről tudnának nagyszá­mú barátnői és barátai. Komoly és céltuda­tos és jómodorú. Egyébként egyetlen mű­vészi hajlandósága a zeneszerzés, illetve slá­gerkomponálás. Fiai hónapi zongoratanulás után Miki remek tangót szerzett C-dúrban, ami meg fog jelenni. A karmester lekottázza és megjelenik. Nagyon gusztusos tangó, jobb, mint sok más, amit itt-ott dudorásznak. Miki kétségtelenül a világ legifjabb slágersze­rző­­je, múltban és jelenben. Ugyan Mozart is komponált ebben, sőt fiatalabb korban, de az nem volt tangó, hanem ménnél le s igy nem tarthat jogot a sláger elnevezésre.­­Másik szenvedélye Mikinek az autogam­­gyűjtés. Willy Fritschtől, Eggerth Mártától is van aláírása. Sigfried Arnoval egyenesen jóba voltak. Nagyon szeret tanulni. Újságíró barátja felírta neki a gyorsírás főbb jegyeit . Miki a következő órára már leírta az összes hely­beli színésznő neveit gyorsírással. Bon-moz-i is vannak. Beteg volt és nem szeret kezelésre járni. Fekszik az ágyban és kijelenti, hogy nem megy kezelésre. Mire mamája így­ szól: — Ugyan Miki, egy ilyen nagy fiú, egy felnőtt férfi! Mire Miki szemrehányóan: — Látod? Ha beteg vagyok, férfi vagyok® Ha egészséges vagyok, akkor azt mondod­, hogy' kölyök vagyok .. . Majd elmeséli, hogy az epéjénél három­ milliárd bacillus van s hogy ezeket a bacil­lusokat látta is mikroszkópon. — Milyenek? — kérdezzük kedvenc ifjú gentleman-ünktől, mire szakszerűen vála­szolja. — Tudod, olyan, mint a bolha, csak ki­sebb ... (M. L­) női divatszalon tavaszi kollekcióm feltűnést keltett ! V. Doröttya-u. 3. I Telefon : ’ 810-96. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4 kisebbségi és emberi jogok előharcosa.

Next