Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-29 / 98. szám

4 ELLENZÉK .................................... Ahol VIII. Edward angol király dédnagyanyjának bölcsője ringott... Gróf Rhédey Claudia grófnő tragikus élettörténete. — Ősök, akiket máig sem felejtett el az angol királyi ház I­argu-Mures (Az Ellenzék tudósítójától.) A székelyföldi Mangheorghe de Pad­uro er­délyi nagyközség felkerült ,­ világ térképére. Itt fekszik ez a különben csöndes kis szé­kely falu, melynek lakói büszkén emlegetik, hogy a világ legjelentősebb birodalmának, az angol birodalomnak ura, Vili. Edward k­iály­­se innen származik. A kis erdélyi falu meleg üdvözletet küldött pár évvel ezelőtt az angol királyi pár jubi­leuma alkalmasai Londonba és a királyi csa­lád nem feledkezett meg arról a helyről, ahol az egykori király dédnagyanyjának böl­csője ringott. Jelentős összeget juttatott a kis erdélyi falu református egyházának, hogy templomát kijavítsa. Azóta a kis templom, melyiken az angol király egykori világszép dédnagy­anyjának esküvője lezajlón, újjászületve hirdeti a régmúlt idők legen­dás emlékeit . . . Gróf Rh­édey Claudia élettörténete Gróf .Rhédey Claudia, kinek leánya később angol királynő lett, 1812 november 16-áin, tehát közel 125 évvel ezelőtt született Er­délyben. Gróf Rhédey Claudia legendás szépségé­ről beszélt abban az időben az egész, kör­nyék, de talán egész Erdély is. Az egykori feljegyzések tanúsít­ják, hogy ,,szebb volt a hajnalhasadásnál és szebb a virágfakadás­­nál és aki meglátta e tökéletes szépséget, an­nak szive gyönyörűséggel telt ebb. Nagy kedvességnek örvendett a ki­s gróf­­kisasszony Erdélyben. Az 1826-ban lezajlott konfirmációs ünnepélyen a B­ánffy, Bethlen, Rhédey, Toldi és Mikes grófok is jelen vol­tak és Herepez Károly akkori református lel­kész már akkor megjósolta látnoki szemmel ünnepi beszédében, hogy fényes, de tragikus jövő­­t j­elölte. Anyja báró Inczédi Ágnes Bécsbe vitte, hogy leánya a káprázatos udvari bálokon tündökölhessen. Három hetet vett az út igénybe. Az erdélyi főurak Rhédey grófnő tö­rekvéseit nem nézték jó szemmel, pedig az előrelátó anya csak leányának méltó jövőjé­ről akart gondoskodni. A kis erdélyi grófkisasszony életébe az­tán beleszólt a végzet. Gróf Rhédey Claudia egy udvari bálon megismerkedett Sándor wü­rttembergi herceggel, az osztrák hadse­reg ezredesével, aki nemsokára megkérte ke­zét. A házasság körül mindkét családban vi­har tört ki. A vőlegény csak hercegi család­ból származó nőt vehetett volna el családjá­nak törvényei értelmében, míg az erdélyi család és különösen annak legidősebb fér­­f­itagja Rhédey János gróf azt hangoztatta, hogy a menyasszony fejedelmi családból származik, mert a Rhédey grófok Aba Sá­muel magyar királyig tudják visszavezetni eredetüket, másrészt egyik ősük, Rhédei Fe­renc 1657-ben Erdély fejedelme volt. Végül legnagyobb csendben a férj állomás­helyén­, Grazban, tartották meg az esküvőt 1835-ben. A német herceg és az erdélyi magyar gróf­kisasszony házasságából három gyermek született: Amelie, Henriette és Ferenc, akik később az akkori osztrák császártól a Ho­henstein címet nyerték el. Titokzatos halál A szépséges magyar grófnő életét a sors megrövidítette. Halálára vonatkozólag ellen­téteket találnak az egykori elsárgult feljegy­zésekben . Az egyik feljegyzés szerit a grófnő fér­jét ezredtulajdonosnak nevezték ki és a csá­szár úgy kívánta, hogy szép felesége lóháton legyen mellette a díszszemlén. 1841 szeptem­ber 15-én zajlott le ez a díszszemle — írják az egykori feljegyzéseik. — Egy ideig szépen is ment minden, mikor azonban riadót fúj­tak, a trombitaszóra a grófnő lova megbok­rosodott és elvágtatott vele. A megijedt fia­tal asszony leesett és a gyakorlatozó lovas­csapatok, akiket már nem lehetett feltartóz­tatni, átvágtatták testén. Ezt a hírt később megcáfolták. Egy ké­sőbbi forrásmunka, Benkő Károly: „Maros­szék ismertetése"­ címmel 1868-ban megje­lent könyve, a Rhédey-család ügyészének Kozma Lászlónak naplója és a németnyelvű gyászjelentés alapján azt írja, hogy 1841 ta­vaszán Sándor wü­rttembergi herceg feleségé­vel a kis erdélyi faluban volt látogatóban és visszafelé menet, az üveges határ felfor­dult az országúton. A baleset következtében az anyai örömök elé néző fiatal asszony súlyos belső sérüléseket szenvedett és 28 éves korában meghalt. Az egykori feljegyzések szerint a korán ci­k­ 11 ny . grófnőt utolsó kívánsága szerint vö­rösre­, koporsóiéii hazaszállitották a ki­s er­délyi faluba, hol Török István gróf, Sándor­­vürtte­insbergi herceg hadsegédje, a község fe­lett elhúzódó hegység egyik csúcsán emelt kis kápolnában helyezte örök nyugalomra. Út az angol királyi trónhoz Claudia grófnő­ egyetlen fia, gróf Höllen­stein Ferenc, aki 1836-ban Teck hercege cí­met is elnyerte, 1866-ban­ Mária Etelka Cam­bridge­ hercegnőt, Victoria angol királynő unokáját vette el feleségül. E házasságból született a későbbi angol királynő, Mary­ Victoria h­ercegnő, aki második házasságá­ban 1893-ban az angol trónörökös másod­­szülött fiával, György yorki herceggel kötött házasságot, V. György néven foglalta el az angol királyi trónt. Ennek a kapcsolatnak következtében nyug­szik most a kis erdélyi székely faluban a mai özvegy angol királynő nagyanyja, aki tehát dédanyja Vill­ Edward királynak. Az egykori krónikás oldalakat írt feljegy­zéseiben a gyönyörű kastélyról és annak pazar francia diszkertjéről, melynek köze­pében szűkökül, mesterséges sziklaibarlang és előtte köböl faragott nanele állott. A mult .sz.őlőkoszorúzata dombok között elterülő s­a­­rátságos völgyet és a teláshatatlan hosszú jegenyefasort hagyta meg. Az egykori kis kápolnából az angol ki­rály dédanyjának hamvait a református tem­plomba szállították át, hol fekete táblácska jelzi a falon, kinek a hamvai porladnak alatta. A márvány táblát Vámbéry Ármin­­ híres magyar utazó helyezte el még a háború előtt az­ angol királyi udvar megbízásából. Most pedig, amikor Vili. Edward király trónra lépett, nem feledkeztek meg a leg­büszkébb erdélyi faluban arról, hogy a köz­kedveltségnek örvendő fiatal király, a hatal­mas brit birodalom ura egy kicsit hozzájuk is tartozik. Szerencsét kívántak és remél­i, hogy ez a levél, több volt az angol király számára, mint a többi sok százezer hivatalos üdvözlet. (b. b.) Bánsági képzőművészeink érdekes megmozdulása Erdélyi és Bánsági Képzőm­űvészek­ Egyesü­letet kell alapítani ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradmegyei képzőművészek figyelemreméltó mozgalmat indítottak s ezt Erdély városai­ban hasonló megmozdulás fogja követni. El­gondolásuk eredetileg az volt, hogy Aradon Képzőművészeti Társulatot létesítenek, mely külföldi mintára a művészek helyzetét ál­landóan figyelemmel kiséri s a rendelkezésé­re álló eszközökkel tervük kivitelében segíti. Ebben az irányban egy izben értekezletet is tartottak, melyen alapos vitával kimerítet­ték a terv minden várható előzményét és hát­rányát, végül arra a megállapodásra jutot­tak, hogy ilyen Képzőművészeti Társulattal nem lehet eljutni a célhoz és elhatározták, hogy kapcsolatot keresnek a Bucuresti-i Sin­dicatul Artelor Frumoase nevű társasággal, mely a romániai képzőművészek szindiká­tusa és épp olyan jogokat biztosíthat a vi­dékieknek is, mint fővárosi tagjainak. A Bucu­­restiből érkezett válasz kedvező volt, a gyakorlati megoldás azonban késik. A központ nem zárkózott el attól, hogy Ara­don fiók­intézménye legyen, sőt kilátásba he­­lyezte, hogy 10—12 tag jelentkezése esetén lekü­ldi megbízottját Aradra a tagozat meg­szervezésére. A kívánt létszám is megvan, a megalakulás mégis késik. Pataky Sándor festőművész a következő felvilágosítást adta erre vonatkozóan: — Azon a bizonyos gyűlésen a román kol­legákkal az élén úgy határoztunk, hogy együttes tagfelvételt kérünk a központtól. Anyagi érdekek parancsolták nekünk, aradi képzőművészeknek ezt a lépést, hogy azok­nak az előnyöknek a megszerzésével, ame­lyek egy ilyen tagsággal járnak, módunkban­­ álljon kedvezményes utazás és olcsó szállí­tás által az ország különböző helyeit és Bu­cureştit felkeresni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy erdélyi festő, vagy szobrász csak úgy állíthat ki Bucureşti­ben, ha ő maga leviszi kiállítandó dolgait ott megfelelő helyet bé­rel és ott marad, míg tárlata bezárul, vagy maga helyett drága megbízottat küld a kiál­lítás megrendezésére. Ha azonban, mint al­csoport működnénk és a rendes tagsággal járó előnyöket élvezhetnénk, akkor függet­lenül a jelentékeny pénzmegtakarítástól, nem kellene személyesen lemenni a kiállításokra és nyugodtan leküldhetnénk képeinket, szob­rainkat a Salon Oficialba. Az aradi képzőművészek tehát a kezdemé­nyező lépést megtették. Most többi városaink képzőművészein vol­na a sor. Együttes mozgalmat kellene indí­­taniok az erdélyi és bánsági képzőművészek egyesületének megalkotására, mely jogi sze­mélyiségével tagjainak ugyanolyan előnyöket tudna nyújtani, mint Bucureşti. Szervezetten, egységesen volna jó aztán a megkezdett tár­gyalásokat tovább folytatni. (j■­­) A magyar vasutakon már életbe léptek a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási és vízumkedvezménye! A román vasutak május 3-tól adnak utazási kedvezményt BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Teljesen felkészülve, a szeretetteljes vendég­látás izgalmaival várja már Budapest a má­jus 8-án kezdődő Nem­zetközi Vásár látoga­tóit. Ismeretes, hogy májusban a legszebb a magyar főváros, ahol nemcsak magyaros ven­dégszeretet, hanem ren­geteg látványosság és jóleső olcsóság is várja­­ a külföldieket. A ma­gyar idegenforgalom legnagyobb része már évtizedek óta éppen a vásár idejére esik s a főváros ezt az idegen tömeget már csak azért is elhalmozza minden jóval, hogy szép­ségének és olcsóságának hitét a távozók vi­gyék el a világ minden részébe. A rengeteg kedvezményt nyújtó vásáriga­zolvány bármely menetjegyirodában és a vásár tb. képviselőinél megszerezhető. A vá­sárigazolvány a lehető legrészletesebben tar­talmazza az összes kedvezményeket, ame­lyeknek legfontosabbjai a következők: A magyar vasutakon bármely határállo­másról, bármilyen vonat, bármely kocsiosz­tályon, április 28-tól május 18-ig féláron lehet Budapestre utazni s onnan május 8-tól 28-ig megint csak 50 százalékos kedvez­ménnyel tetszés szerinti irányban az ország­ból kiutazni. A vásár féláru utazási kedvez­ménye tehát az országon való átutazásra is érvényes. Vizum nem kell, a vízumot utólag két­ és fél pengőért Budapesten lehet meg­szerezni. A vasúti jegyet a magyar határon a kocsiban a kalauztól is meg lehet váltani. A román vasutak 50 százalék utazási ked­vezményt adnak május 8-tól 23-ig a vissza­utazásra azoknak, akik május 3-tól május 18-ig utaztak Budapestre. A kedvezmény minden vonat, minden kocsiosztályán érvé­nyes. A dunai hajókon Giurgiu állomásról fél­­áron lehet, még­pedig már április 24. óta Budapestre utazni. Az utazási és vízumkedvezményeken ki­vül a vásárigazolvány rengeteg különféle kedvezményre jogosító szelvényt tartalmaz. (Magyarországon 3 külön belföldi utazásnak 33 százalékos jegykedvezménnyel való meg­tételére, budapesti múzeumok, képtárak, ki­állítások, sportesemények meg színházak, mozik és a világhírű budapesti fürdők olcsó megtekintésére, illetve használatára is jogo­sítanak ezek a szelvények. A vásárigazolvá­nyok tulajdonosai itt tartózkodásuk alatt tiszteletbeli tagjai a magyar kereskedelem és ipar országos jellegű klubjainak is. lí­u A* / 9 .­ (­ á­p­r­il­s 2­9. ) Tudnivalók az idegen ellenőrzésről , CLL.J. (A/ Ellenzék tudósítójától.­ A lx­ -­­ügyminissztérium idegen-ellenőrző osztálya­i­t a munkaügyi m­inisztéi­u­m most közli, hogy május 15-én kezdődik az ország területén tartózkodó idegenek országos ellenőrzése id­e mindazok az idegenek jelentkezni tartoznak,» , akiknek tartózkodási engedélye 1936 június L­­-*án jár le, vagy október 1-ig kaptak «*ng­. J­e­délyt az itt tartózkodásra anélkül, hogy it-B" levéllel b mának. A román Nansen-igazolva-1 -i »yokkal rendelkező menekültek szintén j'-je­­lentkezni tartoznak tekintet nélkül arra,H.­ hogy munkaadók vagy alkalmazottak, vagy­­ ív nincsenek alkalmazásban. Az idegen munka-t­ adók személyesen tartoznak jelentkezni ,fx-il mutatva iparengedélyüket, tartózkodási eli-ll­­­gedélyü­ket, az 1936. évi januári negyedre tí­z eső ipari vagy kereskedelmi adó befizetését |( ) tanúsító nyugtákat és a kereskedelmi és ipar-1 - kamara cégjegyzési kivonatot, amennyiben a 1 l*-jegyzés nem tűnik ki magából az iparon- en­gedélyből. Az alkalmazottak érdekében a 1 l­­ munkaadók kötelesek kérvényt előterjeszteni.­­ Ehhez a következő okmányok csatolandók:ML munkakönyv, tartózkodási engedély, 1936*. A januári negyedre szóló adók kifizetésének igazolása, speciális tudásra vonatkozó iga­zolványok, pénzügy igazgatós­ági letéti nyug­ta a munkaügyi m­inisztér­um célját szolgáló 500 lej befizetéséről, mely összeget minden idegen alkalmazott után külön-külön kell befizetni. A munkaadó a következő rovatokkal ren­delkező kimutatást köteles elkészíteni: A vállalat neve . .. Természete . .. Szék­helye . . . 1936 május 1-én szolgálatban le­vő alkalmazottak helyzetének feltüntetése: 1. Romám állampolgár. 2. Idegen állampolgár 1936 június 1. 3. Idegen állampolgár 1936 október 1 (útlevél nélkül kapott tartózkodási engedéllyel). 4. Idegen állampolgár más le- 1 járattal. Ezekre vonatkozóan a következő­­ rovatok töltendők ki: Kezelő személyzet: Ve­­­­zető állásúak. Alantas állásúak. Végzett­­ munkásokkal egy kategóriában dolgozók. 1 Műszaki személyzet: Vezető állásúak. Alan­­­­tas állásúak. Munkások. Végzett munkások. 1 Végzettség nélküli munkások, összesen ... ■ A taxa ki nem fizetése az idegen munkások­­ tartására adott engedély elvesztését vonja­­ maga után. Az idegen alkalmazottak, akik az ellenőrzés pillanatában nincsenek alkalma­zásban, maguk terjesztik elő kérelmüket, melyhez a következő okmányokat csatolják: munkakönyvv, tartózkodási engedély, végzett­ségre vonatkozó bizonyítványok s az 1936. évi januári negyedre szóló adó kifizetését igazoló nyugta. Azok az idegen alattvalók, akik nem tartoznak a fenntebb megjelölt ka­tegóriákba, szintén maguk kötelesek kérvé­nyüket előterjeszteni, melyhez a következő okmányok csatolandók: tartózkodási enge­dély és 1936 januári negyedre szóló adó ki­fizetését bizonyító nyugta. A kérvényben a következő adatokat kell feltüntetni: lakás, foglalkozás, itt tartózkodás oka, rendőri vagy szolgabírósági bizonyítvánnyal igazolt tartóz­kodási idő s a megélhetési lehetőség bizonyí­tása. Az így felszerelt kérvényeket április 20-tól május 15-ig nyújtják be vidéki rend­őrségeknél a városokban lakó idegenek, a szolgabíróságnál a községekben lakó idege­nek, a rendőrchestora Idegenellenőrző osz­tályán (Calea Victoriei) a Bucurestiek. A kér­vény benyújtása alkalmával a hivatali kö­zegek igazolványt adnak a kérvény és mel­lékleteinek átvételéről, mely igazolvány 1936 augusztus 1-ig bir érvénnyel. Ez az igazol­vány helyettesíti a tartózkodási engedélyt az ellenőrzés befejezéséig s a beterjesztett ira­tok visszaadásáig. Az iratokat az a hatóság adja vissza, mely azt átvette. A rendelet el­len vétők a nemzeti munka védelméről s az idegen ellenőrzésről szóló törvények alapján szigorúan les­znek büntetve. GYOMOR- ÉS BÉLHURUT, ee emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuromban, bélbaktérium- és gyo­­morsavtúltengés az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. Az orvosok ajánlják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja- A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. Budapesti Nemzetközi Vési,­utazási- és vízum­­kedvezményre jogosító vásár Igazolványa 120 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre 140 lej előze­tes beküldése mellett, ajánlva a Normalktíldiák

Next