Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-01 / 176. szám

2 Levél egy Berlinbe utazó fiatalemberhez Tanácsok az olimpiára BERLIN, julius hó Kedi­ es Z­omi, leveledben ami kérsz, hogy közeli berlini uta­zásod előtt néhány tanáccsal lássalak el s adjak Neked útmutatást azzal az olimpiásszal ka­pcs­olatban, mely — mint inni — minden politikán felül, az idei év legnagyobb esemé­nye lesz. Tomi, tanácsot adni hálátlan feladat, mégis ez egyszer én is azt hiszem, érdemes ezzel a régi tapasztalattal is szakítani, mert úgy gondolom, hogy válaszomban csakugyan ta­lálsz majd egy-két olyan útmutatást, mely ebben a nagy ünnepre készülő, közel 5 mil­liós világvárosban hasznos lehet. Nem akar­lak ,,házirendekkel“ és Kniggevel, de Baede­ker­rel sem untatni (ha Berlint könyvből aká­rmi megismerni, jobb, ha hozzá sem kezd) — ebben a városban élni kell, meg kell vele öregedni, az ember legszebb óráit kell neki új,in­dékozza, hogy nagy igényeit kielégíthes­se), pusztán egy-két ötlet az egész, olvasd csak el: 1. Mit hozzál Magaddal? Sok jó kedvet, mosolyt és vidámságot, mellyel nem csak Ma­gadnak, hanem mindenkinek örömöt fogsz szerezni. Szemedet és füledet nyisd ki, láss és halljál mindent. Olimpiászt nem minden év­ben láthaszt, azt pedig, amit itten fognak Neked mutatni, méltán sorozhatod be később életed legszebb emlékei közé. 2. Ha Berlinben kiváncsi leszel és felvilá­gosításra van szükséged, a járó­kelők ezrein kívül legjobb, ha a majdnem minden sarkon megnyílt kis információs üvegházak tisztvise­lőihez terjeszted be interpellációdat Ne ijedj meg: a kioszkokban nem csak urak, hanem igen csinos hölgyek is szívesen állnak ren­delkezésedre, csak kérdezned kell őket s meg­látod, nincs az a kérdés, amelyre ezek az udvarias polihisztorok választ ne tudnának ad­­i. Természetes, hogy Te mind­ezek da­cára sem fogod hölgyismerősöd Tobbyja ré­szére pory itten a legközelebbi kutyatrimmelő műiidézetet megtudakolni — gondolni fogsz a mögötted állókra, kik maguk is (fontosabb kérdésben) sorra szeretnének kerülni, Tobby egészségügyi igényei miatt azonban csak a bosszankodásig jutnak el. 3. Ha viszont arra helyezel súlyt, hogy az olimpiász összes technikai és sport­ kérdésére kapjál kimerítő választ, úgy tárcsázd fel te­lefonon az olimpiai komité számát, a „Stein­­platz 8091“-et, ha azonban magad akarsz odamenni, úgy taxi, autóbusz, villamos, föld­­alatti és magas­vasút visz el egészen a char­­lottenburgi Hardenbergstrasse 43—44. számú 7 emeletes palota elé. Rendelkezésedre áll azonkívül a berlini „Ausländerdienst“ Unter den Liden 43. szám alatti (telefonja: Mercur 1751) fényűzően berendezett irodája, hol a magyaron kívül még, nem kevesebb, mint 23 nemzet nyelvén ad az érdeklődőknek a fiatal hölgyek egész regimentje felvilágosítást. A ro­mán követség címe: W. 35, Rauchstrasse 26 (telefon: Barbarossa 9221; konzulátusunkat pedig NW. 7. Unten den Linden 56 alatt talá­lod; telefonja: Jäger 3661.) 4. A berlini taxi valamivel drágább a d­­t­­sinál, a podgyász darabjáért 25—-25 Pfennin­­get számítanak, ezzel szemben villámgyorsak, ragyogóan ápoltak, soffőrjük pedig az élő Baedeker maga. Számukra az olimpiászra va­ló tekintettel az eddigi 3000-ről 5500-ra egé­szítették ki. Kaphatsz viszont 1.50 RM-ba ke­rülő villamosra, földalattira és autóbuszra tetszés szerinti átszállásig érvényes napi je­gyet, ugyanez hetijegy formában még ol­csóbb: alig 13.50 RM. 5. Ha el is felejtettél idejében szállásról gondoskodni, nincsen okod csüggedni, kér­dezd meg a legközelebbi ,,Quartieramt“ cí­mét, hol majd egészen biztosan találnak még részedre a 210.000 berlini szobát kiadó tö­megben igényeidet kielégítő lakást. Minden­esetre jobb természetesen, ha ezt mégsem bí­zod a véletlenre, hiszen tudod, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! 6. Ügyelj zsebeidre! Berlin tele lesz biztos a nemzetközi rendőrség régi kedvenceivel, nézd meg jól a pénzt is, azonkívül mielőtt kiadod, nehogy a könnyen összetéveszthető 2 Márkás helyett, 5 Márkát nyomj az ámuló taxisoffőr kezébe. Ha bármilyen panaszod van, vagy kisebb felvilágosításra sem szük­séged, fordulj a rendőrökhöz. A német Schu­­pe köztudomásúlag a londoni Bobby legna­gyobb riválisa. Csupa karcsú, szőke, mindig mosolygó egyenruhást fogsz majd a porosz fővárosban találni, igen sok közülük nyelve­ket is beszél (van közöttük magyarul is tudó, ha szerencséd van, éppen egy ilyenbe bot­lasz!), ha pedig autós vagy, noteszoktól se félj, Berlinben 4 héten át minden rendőr egyik szemét behunyja, a másikat is pedig csak azért tartja nyitva, hogy vele Reád mo­solyoghasson. 7. Ne politizálj' Sohase feledd el, hogy vendég vagy, kinek tiszteletben kell tartania a más országok világnézetét. Azonkívül, hidd el, nekünk is vanna­k hibáink, bennünket sem lát mindenki olyan tökéletesnek, amint azt mi magunk hisszük. Tiszteletre csak az számít­hat, ki más felfogását is tisztelet­ben tudja tartani! 8. Legyen gonds­l arra, hogy a hozzád írott leveleket pontosan címezzék. Berlinben napi 1 , 7 millió idegen van e napokban, el­képzelheted tehát, hogy a posta munkája nem lesz éppen kedélyes tarokkparti, de azt se feledd, hogy Berlin tulajdonképen közel 20 városiból áll, ezeknek mindegyikének pedig meg van a maga külön Wahelmstrasseja, Bismarckstrasseja, Fried­riehst­rasse­ja és Kur­­fürsterplatza; egy pontatlan címzés elég már ahhoz, hogy előbb 19 más Bismarckstrasséba menjen leveled, míg végre 20-nak. Hozzád is megérkezik. Az olimpikonoknak, az olimpid faluba küldött csomagjai 4 héten át vámmen­tesek, szadámit azonban pld. nem szabad küldeni, éppúgy, mint semmiféle húsneműt sem, különben más nehézségről alig lesz szó. 9. A sok sport mellett se hanyagold el egé­szen azonban Berlint, az európai szellemi fő­városok egyik leggazdagabbját. Sétálj ki a most megnyílt „Deutschland“ kiállításra, hol Nagy Frigyes sétapálcájától, a leggyorsabb 24 személyes hálófülkés villámrepülőgépig, üveghegedűtől, az első német vasútig és 50 ezer különböző átrágtól a szintetikus gumi készítéséig mindent megtalálsz. Menj ki Pots­­damba, a világhírű rezidenciába, de ne hagyd ki a programból Európa legnagyobb állatkertjét, a Zoo-t, tekintsd meg a klasszi­kus Pergamon múzeumot és a gyönyörű Dó­mot, melynek patinás kupoláján ezernyi szili­ben fürdik a déli napsugár . . . s se szeri, se szidna annak a sok látnivalónak, melyet Neked is feltétlenül látnod kell, ha egyszer Berlinbe jösz. 10. Semmivel sem kevésbé érdekes azonban Berlin — felülről. A Luft-Hansa éjjeli séta­­repülőgépei ablakából felejthetetlen képben tárul szemed elé a millió fényárban úszó metropolis — igazi utazó, nem veti meg a madártávlatot sem. 11. Ne akarjál a sajgóban szerepelni s ne várd el, hogy a berlini lapok pont Tőled kérjék ki az ezredik sztereotip nyilatkozatot, mely szerint Berlin a legcsod­á­sabb város, amit csal, valaha is láttál. Magyar újságíró ismerőseidtől ezúttal ne kérjél szabad jegye­ket, belépőket viszont senkitől sem vagy „kéz alatt“, mert ez az egyelen eset, hol a berlini rendőrség még az olimpiász alatt sem ismer tréfát. 12. Végül: ha tudni akarod, mi újság a nagyvilágban, mi történt Berlinben, mi tör­tént odahaza, vagy lapot s tájékozottságodat pedig ne a szállóportástól szerezd be. A ber­lini lapok igen tekintélyes része az olimpiász tartama alatt 3 nyelven is nyomja a fonto­sabb szövegrészeket. Újból ismétlem kedves Tomi, lehetetlen kimerítő tanácsokat adni, hiszen az olimpiai Berlinben ezrével merülhetnek fel a problé­mák seregei — ez a néhány kis útmutatás azonban talán mégis hasznos szolgálatot fog tenni s lesz benne bizonyára egy-két olyan dolog, melyre jó volt, hogy figyelmedet fel­hívtam. Most még csak kellemes muhatást kívánok . . . Mint már mondottam, ne fe­lejts el magaddal hozni jókedvet és vidámsá­got, addig pedig, a közeli viszontlátásig is, szeretettel üdvözöl barátod, DOBOS FERENC. ELLENZÉK FIATAL MŰVÉSZEJJÜK SIKEREI Pilsudszki szobrát Mures-ról elszármazott szobrászművész készíti el Államférfiak és diplomaták festője TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudó­­­­sítójától.) Érdekes hír érkezett Targu- Mures városába, melynek falai közül már nem egy fényes művészkarrier in­dult útjára. Koni Miklósról érkezett az első feltűnést keltő hír. A 24 éves fiatal­ember egy pályázaton a legelső szob­rászművészek sorába került. Koni eb­ben a városban született és a helybeli református kollégiumban tanult. A ne­gyedik gimnázium elvégzése után már nem tért vissza a kollégium falai közé, mert egyedül csak művészete érdekelte. Tompa, helybeli szobrász­művész mű­termében nyerte az első oktatást s az ott eltöltött 4 év alatt nagy tehetségről tett tanúbizonyságot. Nyugalanságtól hajtva 1930-ban megszökött a szülői háztól, míg az idegenből küldött első levélben arról számol be, hogy a firen­zei képzőművészeti akadémia ösztöndí­ját elnyerte. A firenzei akadémián csak két évet tölt a művész, onnan Bécsbe vándorol, hogy a kiváló Ambrózi mester tanítványa lehessen. Ambrózi mester keze alatt annyira kiforrott a fiatal mű­vész, hogy két év után már önállóan áll a nagyközönség elé. 1934-ben a londoni kiállítás eredményeként Ausztria legte­kintélyesebb művészeti lapja, az „öster­reichische Kunst“ hozza szobrainak ké­peit és a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a fiatal magyar tehet­ségről. Most a „Krónika Warszawy“ című lengyel lap híradása szerint a fiatal Targu-Muresről elszármazott Korn Mik­lós elnyerte azt a pályadíjat, melyet a külföldön élő lengyel hazafiak írtak ki Pilsudszky marsall lovasszobrára. A marsall lovasszobrát Lembergben fog­ják elhelyezni és a munkálatok már annyira előrehaladottak, hogy a szobrot a nyár folyamán leleplezik. Korn Miklóst a nyár végével haza várja özvegy édesanyja. Hasonló siker. A nyár mindig hazahozza azokat, akiket a sors, a kenyérkereset, érvénye­sülés messze elsodor, így találkozunk most Marosi Tímár Jánossal, aki Bucu­­restiből jött haza felfrissülni. A 35 éves teil egy Targu-Mures-i festőművész művész túl van olasz, német és francia mesterek tanulmányozásán. Hét éve dol­gozik előkelő, önálló műtermében a ha­talmas Bratianu-palotában. Hírnevét az ország fővárosában azokkal a nagy dí­jakkal alapozta meg, melyeket sorozato­san nyert meg. Carol­ Davila emlékpla­­kett-pályázat első díját Laurillier fran­cia művész elől nyerte el, ki a 100 és 20 lejes érmeket tervezte. A Târgu Moşilor plakátpályázat első díjában 15 ezer lejt nyert s nagy és feltűnő sikert aratott a Costescu népies tárgyú könyvillusztráció díjának elnyerésével, mely így magyar kisebbségi művésznek jutott. A híressé vált magyar művész mű­termét a román politikai élet kimagasló alakjai keresik fel. Ötletszerűen néhány nevet említ: Ilasievich udvari marsall, Ion Marin Sadoveanu az operák és szín­házak vezérfelüg­yelője, Trancu-Iasi, Goga Octavian, Lapedatu miniszter, Ion Stircea báróné és kisfia, Stevans volt amerikai nagykövet, Fülöp Pál dr. saj­tóattasé neje és kisleánya, Ion Dragu sajtófőnök és a román politikai és tár­sadalmi élet több, mint negyven tagja. Marosi Timár János művészetének legnagyobb elismerése a budapesti ro­mán követség február 8.-áról keltezett levele, melyben megbízza a művészt az uralkodó olajképének elkészítésével. Ehez a képhez Őfelsége Károly király két ízben ült a fiatal magyar művész előtt. A fővárosi kritika mindig a legnagyobb elismeréssel emlegeti Timár nevét, aki az ősz folyamán önnálló tárlattal akar a Bucuresti-i nagyközönség elé lépni. (A d­r.) 1936 au­gusztus 1. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: A diplomások munkanélkü­liségével indokolja a kül.oktatásügyi minisz­ter azt a rendeletét, mellyel liceumokká és gimnáziumokká alakította át az ipariskolá­kat. Az állam nem képes mind elhelyezni a középiskolákból kikerült fiatalokat. S alsók középiskolánk, egyetemünk van s nincs bá­torsága senkinek, hogy a­ nehéz kérdést kel­lően megoldja. A közoktatásügyi miniszter gyakorlati pályák felé akarja terelni az ifjúságot, ugyanakkor azonban új líceumo­kat gyárt anélkül, hogy a román érdekekre ügyelt vo­lna. Hány román ifjú végzett fém, nyomdai és gépipari szakiskolát? Mind ta­nár szeretne lenni, senki sem akar kézimun­kából megélni. Az iskolák csak szaporítani fogják a munkanélküli végzett emberek szá­mát. Látni fogunk-e olyan végzett ifjút, ki az üllőn dolgozik kalapáccsal? Az új rend­szer csak az ipar nacionalizálását veszélyez­teti. A diplomások és tisztviselők fognak bennünket elpusztítani. NATIUNEA ROMANA. (Az erdélyi liberá­lisok hivatalos lapja): A magánpénzgyárak elárasztották a piacot hamis pénzekkel, me­lyeket a pénzügyminiszter nem akar elfo­gadni. A Banca Naţionala ugyanígy tesz, mert nem akar inflációt előidézni. A közön­ség is védekezik, mégis sokan esnek áldo­zatul, különösen a falvakban. Valóságos csapást jelent, mikor egy bankjegyet fel kell váltani, mert igen nehéz a százasok kö­zül a hamisakat kiválasztani. A szerencsét­lenség nemcsak anyagi kárban nyilvánul. Vegyük figyelembe a szégyent is, melyet az idegenek előtt kell elszenvednünk, akik el­viszik a hírt, hogy pengetni, kapargatni kell a pénzt Romániában, hogy ellenőrizhessük valódiságát. Az idegenek nem értik ezt s kárt szenvednek. Legutóbb a pénzügymi­niszter rendeletet adott ki, melyben kimon­dotta, hogy minden pénzt el kell fogadni. Azt hittük, így megszabadulunk a hamis ér­méktől, de csalódtunk. Kiderült, hogy té­vesen értelmezték a rendeletet, melynek az volt a lényege, hogy a pénzügyminiszter nem engedi az állami pénzverde által kibo­csátott érmék karcolását. Ma már senki sem tudja biztosan, nem-e hamispénzt tar­togat magánál. A hamispénzek száma fel­tűnő emelkedést mutat a forgalomban. A közintézmények pénztáraiban is van ezek­ből s forgalombahelyezéssel igyekeznek tő­lük szabadulni. Vannak olyan tisztviselők, kik hamis pénzt találtak a fizetésként fel­vett összegben. Azt hittük, hogy bizonyos idő múltán a hatósági szervek véget vetnek en­nek az áldatlan helyzetnek, de csalódtunk. Kénytelenek vagyunk a pénzügyminiszter­hez és a Banca­­Nationalahoz fordulni. Ves­senek véget az áldatlan helyzetnek. Ki kell vonni a hamispénzt a forgalomból. A mai idők legnagyobb botrányát jelenti a hamis­pénzforgalom. ROMANUL (A fiatal liberálispárti képvi­selők lapja): Parasztpárt nem létezik Ardeal­­ban. Minden kísérlet, mely ennek a pártnak meghonosítására vonatkozott, a Kárpáto­kon túl csődött mondott. Ardeal a naciona­lista polgári osztály elődje maradt, hol a konzervatívok és liberálisok dolgoztak. Volt idő, midőn a liberális párt sem törekedett pártalakításra Ardealban. Azt hittük, hogy az itteni pártok beolvadnak valamelyik régi regáti pártba. Ez azonban a maga teljessé­gében nem történt meg Ardealban. A ro­mán nemzeti­ pártiak egy része lépett csak a politikai pártokba. Ezzel szemben meg­felelő jutalomra találtak. Másik részük meg­állapodást keresett az együttműködésre úgy, hogy továbbra is szavuk legyen a helyzet alakulásában. 1928­—1930 között, míg a nemzeti-parasztpártiak voltak uralmon, az Ardeal-iak kezében volt a hatalom a való­ságban. Ők felelősek a hibákért. Az ered­ményt látjuk. A parasztpártiak kénytelenek régi szociál­forradalmi elveiket hangoztatni, hogy­ a tömegek figyelmét magukra vonják. Egyesek ráeszméltek a valóságra s észrevet­ték, hogy" mindenekelőtt egységet kell te­remteni naconalisa alapon. Az egységes és oszthatatlan állam gondolatát sohasem kel­lett úgy szolgálni, mint napjainkban. Vajda azonban nyeregbeülése közben átugrott a lovon s amint már szokta, túlozza a dolgo­kat. Érdekes, hogy az új Messiás valah-front­­ja egyedül a parasztpártiak létét veszélyez­teti. Maniu hívei a régi taktika szerint al­kotmányos kérdéseket kezdtek feszegetni, miután pedig ennek nincs kellő visszhangja, elindul a „Román Front No. 2.“ mozgalom. MAGYAR SZÍNHÁZI JÚLIUS 30. CSÜTÖRTÖKÖN ÉS 31. PÉNTEKEN A MULATTATÁS NAGYMESTEREI! MW——■—■—wwwHramimm—wwMBaspjjaaggsMM BÉKEFFY LÁSZLÓ, A VILÁGHÍRŰ KONFERANSZIÉ Hacsek és Sajó eredeti kreálói Az előadás es­te pont 9 órakor kezdődik. Másodnap új műsor. Helyárak 15­80 lejig Herc­eg Jenő és Komlós Vilmos. — Budaházi Magda és Lengyel Gizi lépnek fel a Magyar Színházban. — JEGYELÖVETEL A SZÍNHÁZI PÉNZTÁRNÁL. HELYÁR 15-80 LEJIG

Next