Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-01 / 100. szám

r BEI­ P N ZI­K levágta Dilait, hogy szabaduljon a katonaságtól BUCUREŞTI, április 1. .4 Constanta-i hadbírósághoz feljelen­tés érkezett a Id. tüzérezred egyik kato­nája ellen, aki balkezének több ujját le­vágta, hogy meneküljön a szolgálattól A Lupta jelentése szerint a vizsgálat so­­­rám kiderült, hogy 40 tejt ígért előbb egyik bajtársának, ha kész ujjainak le­vágására. Miután elutasításra talált, ma­ga végezte el az öncsonkítást s azt ha­zudta, hogy baleset következtében vesz­tette el ujjait. A bél világpolitikája Tengelyek harca Az európa­i külpolitika a tengelyek jegyé­­ben folyik tovább. A tengely szót Mussolini dobta be a nagy külpolitikai vitákba és úgy látszik sikerült vele helyettesíteni az egy­mással versengő hatalmi frontok kifejezé­sét. Hogy a tengely­korszak az európai né­pek békés együttélésének szempontjából eredményesebb lesz-e, mint az egymással versengő hatalmi frontok korszaka, az még a jövő titka. A­­tengely szóban, hogy megint divatos kifejtéssel éljünk, mindenesetre több a dimaimtikia és dinamikus erőkifejtés, ha több oldaliról, több tengely részéről törté­nik, csak részben állhat az adottságok vál­tozatlan megőrzésének szolgálatában. Az egymással versengő két nagy európai­ ten­gely, a Bernin—Róma és a London—Paris tengelyek egy idő óta kezdenek is mind di­namikusabban viselkedni. Róma például az utolsó napokban erélyesen vi­sszaigazította az elhajlási hajlandóságot mutató Ausztria politikáját a Berlin—Róma tengely irányá­ba. És ezzel ma­jdnem egyidejűleg London is erélyesen vissza­ig­azíítottja, ha nem is ugyanolyan nyíltan, a függetlenséget kereső Belgium politikáját a­­Páris—London ten­gely arányába. Lényegében alig van különb­ség a közt, ami az utolsó hetekben Béccsel és Brüsszellel történt. Csak a módszer kü­lönbözik némileg, a lényeg ugyanaz. Nagy katonai hatalmak közé ékelt kisebb orszá­goknak a mai viszonyok között nem ál módjában ilyen viisszaigazí­tások ellen véde­kezni. Róma tempera­mentumosabban, Mus­solini kifejezésével élve, az „imperialista klíma“ lendületével igazította vissza Ausz­triát az olasz—német tengely irányába, Lon­don bár­son­ylkesz­tyűbe rejtett vaskézzel, mely mögött az angol és francia fokozott fegyverkezés és pénzhatalom áll, tudta vis­szaterelni Belgiumot, külsőleg talán kímé­letesebb módon, az angol—francia érdekek­nek megfelelő irányba. A visszaterelés azon­ban mindkét részről megtörtént és követ­kezményeivel az európai tengelyek közel­jövő versengés­einek megkérésében számí­tani kell. Valamivel távolabbi jövőről egy­előre beszélni sem lehet, mert a ma fenn­álló keretek szilárd­sága annyira bizonyta­lan, a virtuális átalakulási lehetőség annyi­ra benne él mg minden egyéni és összességű élet megnyilvánulásban, hogy közeljövőre irányuló számításaikat is a­ legteljesebb fen­­tartással lehet csa­k végezni. Tengelyek, ha kialakulnak A két nagy tengely természetesen nem áll egyedül az európai erővonalak csoportosu­­lási törekvéseinek­ összevisszaságában. Be­szélnék más kialakulásra váró, vagy köz­vetlenül kialakulás előtt lévő tengelyekről, kisebb-nagyobb tengelyeket teremteni akaró törekvésekről is. Szó esik a Róma—Belgrád —Szófiia tengelyről, melyről némelyek tud­ni vélik, hogy­­esetleg elágazást nyer Bel­­grádon át Bucuresti­ ig. A Varsó—Bucureşti tengely szintén szerepelt az utóbbi időben a külpolitika sajtókom­men­tárjai között. A Róma—Bécs—Budapest tengely, melynek kapcsolatait a­­Róma—'Berlin tengellyel a múlthetii velencei jegyzőkönyv olyan erélye­sen hangoztatta, az éveik óta ismert és szá­mításba vett külpolitikai alakulatok közé tartozik. A Bécs—­Prága tengelynek a velen­cei találkozó álltal keresztezett kísérlete sz­nnt­én ilyen tengelynek tekinthető, bár di­namikus voltában a különböző pontjaiból kiinduló, vagy beléjük torkolló többi ten­gelyek meglehetősen zavarni látszanak. És végül sok síitára alkalmat adó tengely­vonal a Prága—­Moszkva, illetve a Paris—Prága— Moszkva tengely, melynek kapcsolatai Pári­­son át Londonnál­ szintén félreismerhetet­­lenek. Ez a tengely ugyan az utóbbi idő­ben nem látszik nagyon tevékenynek. Talán azért, mert Moszkva belső bajaival van el­foglalva, de meglehet, hogy azért is, mert London és Páris külpolitikai céljaik érde­kében pillanatnykilag nem látják tanácsos­nak a moszkvai kapcsolat előtérbe tolását, ami viszont nem jelent annyit, hogy kellő pillanatban ne akarnának ezután is élni vele. A szintén két óriáshatalom közé ékelt Lengyelország tisztában va­n ezzel és kés­hegyen járó egyensúlyi politikájával igyek­szik kikerülni, hogy keleti, vagy nyugati, nagy szomszédjának, vagy a kettőnek együt­tes kénye-­kedvére legyen valaha is újra ki­szolgál­tat­va. Nyugat-Európában a közép- és délkelet­­európai kisebb államoknak az összefogás tanácsát adják, ami a tanácsadók szerint lehetővé tenné, hogy maguk i­s külön ten­gelyt alakítsanak s így függetlenítsék magu­kat a körülöttük lévő nagyhatalmi tenge­lyek ellenáll­hatatlan vonzásától. Lényegi­leg a dunai konföderáció eszméjének fel­újításáról van itt szó s a sons különös iró­niája, hogy a magyar fejből származó zse­niális eszmét akkor akarják feleleveníteni., amikor az adottságok jelentőss megváltozása nélkül Magyarország alig találhatja meg benne elhelyezkedési lehetőségét. A dunai konföderáció eszméje azonban kétségtelenül nem halott dolog és alighanem egyedüli lehetőség arra, hogy a mai zavarok után kialakuló új helyzetben a közép- és dél­keleteurópai népek békés, védett együttélé­­sét még lehetővé tegye. Leány és Ha RUHÁK és tavaszi kabátok 16 éves korig, kötött áruk, fehérneműk dúsválasztékban Székely Jenő cégnél — Budapest IV., Petőfi Sándor­ utca 9. és Váci­ utca 7. A tengelyhez visszaterelt Ausztria Ez a Közép- és Keleteurópa pillanatnyilag különösen a Berlin-Róma tengely tevékeny­ségének körébe esik. Ezt bizonyos fokig a földrajzi helyzet is megmagyarázza, de nagy­ban hozzájárul az erős aktivitás is, melyet utóbbi időben a római külpolitika fejt ki, Berlin erélyes támogatása mellett. Mussolini és Schuschnigg velencei megbeszélésén az osztrák kancellár nyilvánvalóan kénytelen volt föladni azt a törekvését, hogy Ausztria a maga részéről épp úgy külön megegyez­zék Prágával, mint ahogy Olaszország meg­egyezett Jugoszláviával. Római felfogás sze­rint ugyanis Prága kívül esik és kívül kell hogy essék továbbra is a Róma-Berlin ten­gelyen. Ausztria helye pedig szigorúan en­nek a tengelynek körzetében találandó meg. Jugoszlávia viszont a belgrádi megegyezés után kapcsolatban áll, olasz felfogás sze­rint, a római megegyezés államaival . Így a vele szemben szükséges­­állásfoglalás más szempontból ítélendő meg. Schuschnigg tö­rekvése, hogy a római egyezmény­­keretén belül önállóan kezdeményező osztrák külpo­litikát is érvényesíthessen, ezzel az olasz ál­lásfoglalással körülbelül véglegesen csődöt is mondott. Ausztria nem állhat szemben egy­idejűleg Olaszországgal és Németországgal. Mert a brennert várta az új olasz külpoliti­ka miatt vesztett ugyan erejéből, az An­schluss elleni védekezés fő támasztó ereje az adott viszonyok között Ausztria számára mégis egyedül csak Olaszorsz­ág lehet. Az olaszok viszont különböző okokból a Berlin- Róma tengelyhez való szilárd ragaszkodást helyezték külpolitikájuk központjába s en­nek az elhatározásnak következményeit szükségképen le­­kellett vonnia Ausztriá­nak­­is. % Imprimb­ 'Ai az összes divat-selymeken 14 Vigyázat! Francia­­országból hozatott Imprimék-ben egy egészen különleges választék, minden mintából 1—3 ruha Naponta kap­ju­k pá­rizsi központunktól azokat a mintákat szövéseket, melye­ket Confectio­házak elfogadtak! GALLIA ■BRA 50V Pi.­ţi L bér­tăți­i 3. CLUJ Strada General Ne­­culcea No. 2. alatt. (Renner-palotában) •SIBIU* Str. Regina Maria 7. 1 9 .7­7 m­­p / n * /. ——---------------------—^rr=r----­ A Duna-incdence „v/Jfeztcina1izálú«a“ A velencei tanácskozásról kiadott jegyző­könyv így, meglepő módon, azt az újítást hozta hogy lusztris függetlenség­nek s­zo­k­­ottan erélyes kihangsúlyozá­sa helyett a Berlin-Róma tengely és a római megegye­zés közötti kapcsolatot hangsúlyozza ki el­sősorban­­és hozzáteszi, hogy ennek a kap­csolatnak jegyében kell megtörténnie a Du­­namedence „szisztematizálásának“ is. A „szisztémaci­zálás“ épp úgy olasz részről származó új kifejezés, mint a tengely. Szin­tén valamivel dinamikusabban hangzik, mint a régi rendezés szó. Szisztematizálás alatt alighanem az értendő, hogy a Berlin-Róma tengely vezető hatalmai az­ eddiginél erélye­sebb módon fogják ezután keresni, minden­esetre a maguk céljainak lehető érvényesíté­sével a Dunamedence helyzetének szilárdabb módon való rendezését. A velencei tanácsko­zásról szóló hivatalos jelentés a szisztemati­­zálást határozott kapcsolatba is hozza a Róma-Berlin tengellyel. „Az osztrák szövet­ségi kancellárnak és az olasz kormányfőnek — mondja a jelentés — az a meggyőződése, hogy az ilyen szisztematizálás a német biro­dalom tevékeny­­közreműködse nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg. Mind­kettőjüknek­­az a meggyőződése, hogy úgy a római jegyzőkönyvnek melyekhez esetről­­esetre meghatározandó feltételek mellett a többi dunai államok számára is nyitva áll a csatlakozás lehetősége, mint azok a meg­egyezések, melyeket Ausztria és Olaszorsz­ág a múlt évben a német birodalommal kötöt­tek, mint végül a nemrég létrejött olasz— jugoszláv megegyezés is alkalmasak arra, hogy a kedvező fejlődést biztosítsák Közép- Európa helyzetében .. Ez a jegyzőkönyv egybeolvasztja a Róma Berlin tengely közép­­európai törekvéseit a római jegyzőkönyv csoportjának törekvéseivel és hozzákapcsol­ja ehhez a csoportosuláshoz az olasz—ju­goszláv megegyezést is A többi dunai álla­mok számára esetről-esetre meghatározandó feltételek mellett teszi viszont csak lehetővé a római egyezmény csoportjába való belé­pést. Nem érdekesség nélküli dolog ezzel kapcsolatban a folyton megújuló hír, hogy az eddig is baráti kapcsolatban álló Olasz­ország és Románia között szintén olyan megegyezés készül, amilyen Belgrád és Róma között már létrejött. Ez annyit jelentene, hogy olasz szempontból Románia helyzetét hasonlóan ítélnék meg mint Jugoszláviáét, aminek term­észetesen távolabbi következ­ményei is lehetnek. Prága részére viszont az a helyzet, hogy a dunavidéki gazdasági és politikai együttműködés Bécsen át keresett útja egyelőre elzáródott számára. Amint a velencei jegyzőkönyv kihangsúlyozza, a Bécs és Prága közötti út további változá­sokig egyelőre Berlinen át vezet. Ez a Berlin-Róma tengely álláspontja és bizonyos fokig megvalósulóban is levő tö­rekvése a Dunamedence helyzetének rende­zésével, , ,szisztema­ti­zálásával” kapcsolatban. A tervvel szemben álló erők felvonulási frontja még nem látható világosan. Kétség­telenül meg fognak rövidesen mozdulni ezek is. A Párisi Róma tengely egyelőre nyugal­mat mutat és valahol háttérben készíti elő a nagy sakkját­ék ellenhúzását. Fő ütőkár­tyának mindenesetre a fegyverkezést tartja fönn, melyről pénzügyi erejénél és nyers­­a­nyagbős­égénél fogva meg van győződve, hogy előbb-utóbb döntően erőssé válik s az ingadozást mutató kisebb európai államokat i­s újra a nyugati hatalmak érdekszférájába fogja vonzani. —s. LEHANGOLT, ÉTVÁGYTALAN EMBEREK igyanak reggel felkeléskor egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserűvizet, mert ez rendbe­­hozza a gyomor és a belek működését s meg­szabadítja az emésztőcsatornát a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Orvosok ajánlják. rAz ELLENZÉK a haladást siclfilja. A kisebbségi és emberi jogok e­iharcoaa.­­ Friss töltésű tamaşeuli LITHYNIA ásvány­viz érkezett. A vese, hólyag, epe és gyomor­­bajok legbiztosabb gyógyszere. Kapható mindenütt. — Lerakat: Cluj, Mercur De­pozit de apa Minerală, Strada Paris 38.

Next