Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-21 / 66. szám

!­ ­ ROMÁNIA! MAGYAR NÉPKÖZÖSSEG Illés?? tartott a Magyar Népközösség alakuló értekezletén kiküldött bizottság MEGALAKULT A MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG ELNÖKI TANÁCSA KOLOZSVÁR, március 20. A Romániai Magyar Népközösség­­?­ 1939 február 11-én tartott alakuló érte­sd­kezletén kiküldött bizottság folyó év ■nti március 18-án délelőtt tartotta meg első összejövetelét a kolozsvári Magyar­­- Kaszinó helyiségében. Az értekezleten megjelent Bánffy Miklósi elnök és dr. 5. Szász Pál, a Nemzeti Újjászületés Frontjának igazgatósági tagjai, dr­ Csgárfás Elemér, dr. Jósika János, Ko­­nopi Kálmán, dr. Mikó Imre, Mikó László, Szabó Béni és gr. Teleki Ádám, a Nemzeti Újjászületés Frontjának ma­gyar tanácstagjai, továbbá Albrecht Dezső, dr. Ferencz József, gr. Haller István, dr. Jelen Gyula, Kós Károly, dr. Tusa Gábor és gr. Tholdalagi Mihály bizottsági tagok. Fodor József helyett a bánsági magyarságot dr. Páll György képviselte. [ 1+39 m otelăi 21. Gróf Bánffy Miklós elnöki megnyítója Bánffy Miklós elnöki megnyitójában a következőket mondotta:­­ A február 11-i értekezlet, amelyen hazánk magyarjainak számottevő tagjai jelentek meg, e bizottságot a Népközösség szervezeti szabályzatá­nak megszerkesztésére küldte ki és hatalmazta fel.­­ Én ezt a küldetést úgy értelmezem, hogy addig, amíg a Népközösség vidéki szervezése végbemehet és tagozatai­nak képviselői útján romániai ma­gyar népünk az ő akaratát majd ki­fejezheti — a bizottság elé terjesz­tem úgy most, mint a jövőben azo­kat az intézkedéseket, vagy megbí­zásokat, amelyeket ideiglenes jelleg­gel ugyan, de foganatosítani szüksé­ges volt és amelyek a jövendő szer­vezéssel szoros kapcsolatban állanak. Népünk érdeklődése olyan nagy a Népközö­sség iránt, hogy tájékoztatni­­­ellett: ügyeivel kihez és hova for­duljon. Tájékoztatni, ha vázlatosan is, arról, hogy milyen munkaköröket ölel fel a Népközösség intézménye. Ezért először is és azonnal be kel­let állítanom azt a központi irodát, ahova a Népközösség máris számot­tevő levelezése befut, szakonként osztályozódik és az arra illetékeshez továbbuttatik. Ennek főnöki tisztjére régi barátomat, dr. Gross Lászlót kértem fel.­­ A Népközösségünkre vonatkozó ok­irat 3 munkakört jelöl meg számunk­ra: a közművelődési, a gazdasági és a szociális ügyek munkaterületeit. Eb­ből indultam ki és ama dr. Gyárfás Elemér által előterjesztett javaslat alapján, mely a február 11-i értekez­let helyeslésével találkozott, mely szerint munkatársaimat magam jelöl­jem meg: a közművelődési osztály élére dr. Jósika Jánost, a közgazda­­ságira dr. Szász Pált, a szociálisra Kós Károly urakat kértem fel, akik e feladatot készséggel vállalták. jó három szakosztály keretében csoportosul a Népközösség munkája. Tekintettel azonban arra, hogy fel­fogásom szerint ma élő szervezeteink és jogi személyiséggel bíró egyle­teink nem csupán fenntartandók, ha­nem­ minden módon fejlesztendők is és hogy a Népközösség hivatása eze­ket istápolni, feladataikat összehan­golni, úgy, hogy minden szerv a ve­lük rokon intézmények munkáját hathatósan támogatni tudja — leg­célravezetőbbnek látom, hogy az­­ilyen intézmények vezetői, vagy megbízottai az illető szakosztályban szerepet kapjanak, hogy a nap-nap után felmerülő kérdéseket teljes összhangban lehessen megoldani.­­Ennek az elgondolásnak a követ­­kezmények­épen a kulturális szak­osztályban az iskolai ügyek egyházi előadói tartanák fenn a kapcsolatot a Népközönsséggel. A kulturális egye­sületek: Erdélyi Múzeum Egyesület, PRMKE, Székely Múzeum, Erdélyi Kárpát Egyesület, Teleki­ Théka ügyeit dr. Kemény János képviseli a központnál. A Dalosszövetség ügyeit dr. Inczédy-Joksman Ödön, a sport­­ügyeket Máriaffi Lajos, az erdélyi magyar színészet ügyeit pedig dr. Je­­­len Gyula. Ide, a kulturális osztály­ba tartoznék az erdélyi magyar iro­dalom ügye is. Tekintettel azonban arra, hogy ezzel évek óta részletesen foglalkozom, dr. Jósika János bará­tomat megkértem, hogy ezt a te­rületet engedné át nekem. Az iro­dalmi ügyek képviseletére tehát­ Ta­mási Áront kértem fel, akivel kar­öltve közvetlenül magam fogom azt elvégezni.­­ A gazdasági szakosztályban az EGE ügyeit Telegdy László, a szövetkezeti ügyeket gr. Haller István, a hitel és kereskedelem ügyeit gr. Teleki Ernő vállalták el. Ide tartozik az iparos­ság igen fontos kérdése. Erre nézve­­az az elképzelésem, hogy egy iparos szövetséget kell alakítanunk, amely az­­egész erdélyi magy­ar iparosságot összefogná. Ennek vezetésére Szabó Béni urat tartom legalkalmasabbnak és­ bár ez a szövetség ma még nincs megalakítva, az iparossági kérdések iránti véleményadásra őt kértem fel. Tekintettel azonban arra, hogy Szabó Béni úr Brassóban lakik és így a­­mindennapi munkában körülményes volna a részvétele, őt ideiglenesen gr. Teleki Ádám — aki eddig is, fog­lalkozott az erdélyi magyar iparosok ügyeivel — fogja képviselni. A gazdasági szakosztályban azon­ban még egy dologra van szükség: a közgazdasági statisztika megszer­kesztésére. Ennek véghezvitelére Vi­ta Sándor urat nyertem meg. A szociális szakosztálynál Kós Ká­roly helyetteséül Albrecht Dezső ügy­­véd urat kívánja maga mellé.­­ A szociális szakosztály ré­szletes munkaprogramja még kidolgozásra vár. Előtérben áll itt a népegészség kérdése, melynek megoldásához szak­értő orvosok bevonásával azonnal hozzá kell fogni.­­ A másák munkaterület a falvak és városok magyar lakosságának kari­tatív és társadalmi megszervezése, azon a nyomon, ahogy­ a szászok a szomszédságokat megszervezték. Ter­mészetes, hogy magyar népünknek j egyéni természetét és történeti tra­dícióit kell itt tekintetbe venni. Szé­kelyföldön és Kalotaszegen még fennálló tizedek képviselik talán azt a magot, melyből ezt az intézményt ki lehet építeni. Eziránt azonban ma még pontosabb előterjesztést nem te­hetek, minthogy ezt a kérdést előbb alapos vizsgálat tárgyává kell ten­nünk. Az ifjúság körében szükséges tár­sadalmi szer­vezés i­ ii tervbe van véve. Ezt azonban a különböző egy­házak ilyen irányú alakulataiv­al kell előbb letárgyalnunk.­­ A Népközösség jogi tanácsadójául dr. Tusa Gábort kértem fel. Ő ter­mészetesen közvetlenül a központ­hoz tartozik.­­ Mivel szükségessé vált Bucureşti­­ben is egy népközösségi iroda felál­lítása, ennek vezetését dr. Mikó Im­rére bíztam.­­ Ezekben vázoltam azokat az in­tézkedéseket, amelyeket szükséges volt legsürgősebben megtenni és egy­­­ben vázoltam azt is, hogy milyen munkaterületeken és a feladatok mi­lyen megosztásával képzelem el a népközösségi munkát. Elvi fontossá­gú az, hogy közületeink, intézmé­nyeink, egyleteink, karitatív és egy­házi szervezeteink mindannyian fenntartják a maguk önállóságát, a sz­aguk munkáit saját területükön folytatják és a népközösségi köz­pontban vezetőik, vagy referenseik által vannak képviselve.­­Tekintve azt, hogy itt a r­ap-nap után előforduló ügyeket azonnal kell intézni, az itt megjelölt munkatár­sakat főleg azok köréből kellett vá­lasztanom, akik állandóan elérhető.­ Tehát olyanokat, akik legnagyobb­részt állandóan Kolozsvárt tartóz­kodnak.­­ Ezek után Bánffy Miklós javasolta, hogy az újonnan felkért előadókat is vonják be a bizottság tanácskozásaiba, továbbá egészítse ki magát a bizottság dr. Bethlen Bálint, dr. Kolumbán Jó­zsef, Markovits Kálmán, dr. Parecz Béla, dr. Sebesi Jánosi, dr. Soós István és dr. Teleki Béla urakkal. Ezután dr. Gyárfás­ Elemér szólalt fel,és h­angúlyoz­­ta, hogy a február 11-i értekezlet Bánffy Miklósra bízta munkatársai kiválasz­tását és a Népközösség megszervezésé­vel járó felelősséget, amit senki sem vállalhat át , ezért az előterjesztett névsorral szemben az értekezettnek nem lehet más álláspontja, mint hogy tudomásul vegye azt, ami meg is tör­tént.­­ Elnök ismételten hangsúlyozta, hogy teljes mértékben átérzi a kormány és a magyarsággal szemben vállalt fele­lősségének súlyát és a romániai ma­gyarság érdekében vállalja annak min­den következményét. A BESZÁMOLÓ A SZERVEZŐ MUNKÁRÓL Ezután a bizottság újonnan megvá­lasztott tagjai elfoglalták helyüket és dr. Gross László ismertette a beérke­zett alapszabálytervezeteket, nevezete­sen dr. Kakuk János, illetve a bánsági tagozat tervezetét, Kós Károly, Tamási Áron, Vásárhelyi Z. Emil és Albrecht Dezső javaslatát, továbbá egy Tusnád­ról beérkezett és 34 aláírással ellátott emlékiratot. ( Utána dr. Páll György számolt be arról a nagyszabású szervező munká­ról, ami az elmúlt hónap folyamán a Bánságban lezajlott, ahol a magyarság és elsősorban a munkástömegek a leg­nagyobb lelkesedéssel fogadták a Ma­gyar Népközösség gondolatát és igen jelentékeny pénzadományokat is aján­lottak meg annak céljaira. Elnök, mint követendő példát jelen­tette be Felszeghy András csapói föld­birtokos nemes megnyilatkozását, aki 16.000 lejt ajánlott fel a Népközösség céljaira. 1 .­Bizonyos elvi kérdések tisztázása után az értekezlet az alapszabályok tervezetének megszerkesztésére dr. Ko­lumbán József, dr. Soós István és dr. Tusa Gábor urakat jelölte ki. MEGALAKULT A MAGYAR NÉP­KÖZÖSSÉG ELNÖKI TANÁCSA Bánffy Miklós elnök előterjesztésére a bizottság elnöki tanácsot küldött ki, abból a célból, hogy Romániának min­den magyarlakta vidéke állandó kap­­csolatot tarthasson fenn a Népközösség központjával. Az elnöki tanácsba a há­rom szakosztály vezetője mellett gr. Bethlen Bálint, dr. Gyárfás Elemér, gr. Haller István, dr. Kolumbán József, Markovits Kálmán, Purgly László és gr. Teleki Ádám foglalnak helyet. A bizottság végül letárgyalta azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket a Népközösség vezetői a kormány előtt már képviseltek. Ezek: a névelemzés, tisztviselői elbocsátások, az állami is­kolák magyar tagozatai, az állampol­gársági ügyek, a nyugdíjasok kérdései, a nyilvánossági jogukat nélkülöző fe­lekezeti iskolák ügyei. Elhatározta, hogy­ ezeknek ügyében az eljárást tovább fogja folytatni. " ELI­ENZÓK m'jmmezBWSBrammsM.................................................. ......mmmm SELECT MOZGÓ JÁTÉKOSOK ! Mai naptól! (Csak a Select Mozgó játsza.) Izgalmas Kalandorfilm a hamiskártyások életéből. — Főszerepekben: Claire Trevor és Akim Tamiroff. Claudette Colbert, Csak néhány napig Herbert Marshall URÁNIA MOZGÓ­­­I kiváló duó egyet- ^ J& C3? #§. len alakítása: ““ Egy színésznő szerelme. Megtették az intézkedéseket a rtaszínszkói menekültek elhelyezésére Volosin elutazott Romániából BUCUREŞTI, március 20. – A Rador távirati iroda jelenti: Az illetékes tartományok helytartóságánál megtették az intézkedéseket az ukrán és cseh menekültek elhely­ezésére és élelmezésére.­­ Ugyancsak a Rador távirati iroda je­lenti, hogy Volosin, a kárpátaljai kor­mány volt elnöke vasárnap Temesvár­nál elhagyta Románia területét, hogy Zágrábba utazzon. Volosin elutazása előtt a következő ny­itkozatot adta az újságíróknak: 1. — Köszönet­emet és elismerésemet fejezem ki őfelsége II. Károly király­­nak és a román kormánynak azért a szeretetteljes magatartásáért és ven­­dégszeretetért, amelyet legutóbb mu­­tattak a szerencsétlenségbe jutott uk­rán néppel szemben. Romániában meg­kaptam azt a segélyt és támogatást, amire ezekben a súlyos időkben anya­nyira szükségünk volt. (Ezután Volosin a kárpátaljai Ukraj­nában élő románokról beszélt, kijelent­ve, hog­y azok teljes­­szabadságban é­­­­tek és képviselőik voltak a diétákban. Végül azon remén­yéne­k adott kifeje­­­zést, hogy a kárpátaljai románok a jö­­­vőben is megőrzik egyéni szabadsá­­gukat. Hiteles Intéz'i­díszLisz­leirel és bírik a Fölüld! LONDON, március 20. Johannesburgból jelentik, hogy a Fokföklön kivételes védelmi intézkedéseket léphettek életbe. Az összes tartalékosokat behívták, a villa­mos­üzemeket, a rádióleadóálomásokat és a közműveket­ őrizet alá helyezték Há­rom repülőszázados Roberts Eightsben, a határ közelében helyezték el Az intézke­dések okát nem ismerik és kíváncsian várnak, hogy várjon az európai eseményekkel van-e összefüggésben, vagy pedig az afrikai eseményekkel. A Keresztény Utak Egyesületének rendezésében nagy román zene- és tánc­­ünnepséget tartanak Ettcttresstben BUCUREŞTI, március 20. Titeanu Eugen sajtó- és propaganda­­ügyi minitezter védnöksége al­att a Keresz­tény Ifjak Egyesületének rendezésében ma, március 20-án este 9 óraikor a Nem­zeti Színház Stúdió termében nagy ro­mán zene és tánc ünnepély lesz. Az ün­nepségnek az a célja, hogy megfelelő ala­pot gyűjtsön az egyesült által e nyárra tervezett propagandia-útra, melyet a new­­yonka nemzetközi kiállításra a Keresz­­tény Ifjak Egyesülete román tánccsoport­­jával és férfikara val tervez. Az esti prog­ram­ban az ország különböző vidékeiről gyűjtött 30 táncműfaj és román nemzeti darabokból összeáll­ít 6t hangversenykó­rus és zenekar szerepel. A táncokat a Ke­resztény Ifjak Egyesületének Buruc Du­m­itru mester vezetése aln­t álló román nemzeti tánccsoportja, mag az énekkari számokat az egyesület férfikara Botez Radu mester vezénylésével adja elő.

Next