Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

r 2 Cigány­pár­ ­­át vádnak az udvaron- ívelve a férfi­­­ág, a nő szimulálja, hogy vág. A lórfi öregedő, bronzosképű­, bagózó, iga/i nm ív. a liv/.losságos fajtából, aki dolgozni is s/.okor. A nő fiatal és gyönyörű. Valam!'. \ad szépség van benne, ruganyos, ke­mény husi­, fenyéshaju, ragadozófoga. Kis, boldog, ősz jön elé­g ők’» vadmacsk«. Elmeséli, hogy modor, de most nincs munkája - hogy most ezzel .*/. öreggel van együtt, aki nagyon jó ember, mint a fr­is kenyér s hogy mennyire­­­gyáz az alakjára. Alig van rajta ruha. rá ha feje ki­csi és remekbe faragott, ilyen a keze ’is. Egészben véve: gyönyörű teremtés és van benne valami a déhengeri­ínaiszü­lött nők tunya bájából és boldogságából. Igen, ez a széptestű­, fiatal cigányasszony boldog. Mellette van az embere, aki en­gedelmes báb a parányi kezében, az meg­védi, megkeresi számára a mindennap­i bármelyik percben otthagyja, ha akad jobb, vagy fiatalabb, vagy arra érdeme­sebb- Az embere láthatóan imádja és ra­gaszkodik hozzá. A nő fekete hajában piros szekfű. Zavartalan és nyugodt. Szép és fiatal, az élete rendben, azt mondja, hogy az ősszel újra modell­ lesz, ahogy megnyitok a festőiskola. Nem tud róla s nem is érdekli, hogy mi forr és izzik szerte a földön. Újságot nem­ olvas — talán nem is tud olvasni —, rádiót nem hallgat. Ül egy fatönkön, meztelen lábait lógázz­a, az eméber izzad érte, a nap süt a feje felett. Talán egy fiúra gon­dol, akivel biztosan megcsalja az öreget. Talán rossz, véleménnyel vagyok róla s csak önmagára gondol, egy piros selyem­sálra, egy pár új cipőre. De lehet, hogy semmire se gondol, mint egy szép macs­ka a napsütésben, csak ül és él és bol­dog. Ilogy boldog és elégedett és hogy mi a fogalma a jólétről, az a következő pár­beszédből derül ki: Az öreg: (megtöri! kéz ef­éjé­vel izzadt homlokéit) Na gyere, lelkem! Legiccs ha­sítani! ■­­/ V. A nő: (hozzámegye, felnéz rá, hozzádör­­zsöl a vállát. Igen, egészen, úgy, m­űint­­egy macska ! Hagyjál, tata! Igazán! Leg­alább addig éljek jól, m­g fiatal vgyok! . (M­­L ) Felmentettéke a rágal­mazással vádolt gyógyszerész-házaspárt KOLOZSVÁR, augusztus 31. Hitelrontás miatt vonta felelősségre a helybeli katonai törvényszék Löwy Elemér szamosújvári gyógyszerészt és feleségét, Ilon­át­ Az ügy még 1937 április havában indult­ el, midőn a gyógyszerész-pár — állítólag — többek előtte «értő módon mondott bí­­rálatot Meissler Bei£a orfani droguistan mű­­ködéséről. A vád szerint, a gyógyszerészek azt hangoztatták, hogy a droguistanő nem érti mesterségét s így fele­lő­sen munkát végez, sőt még megfelelő engedéllyel sem rendelkezik. Meisler Bellának fülébe jutott ez a hír, mire panaszt­ emelt Löwyék ellen. A tegnapi tárgyaláson a vád alá helye­­zett gyógyszerész-házaspár védelmét el­látó Popescu Ilaniu ügyvéd-kapitány azzal érvelt, hogy védenceinek nem állott szán­dékában a panaszos egzisztenciájára­­törni. Mindössze annyi történt, hogy kétségbe" vonták gyógyszerészeti cikkek előállításá­ra való jogosultságát Meis­ler Bélának, aki ebbeli képesí­tése nem rendelkezett. Minthogy a tanúvallomások sem igazoltak egyebet, a­­törvényszék felmentő ítéletet hozott". Leszúrta imádottjait a kikosarazott kérő. Chisinauból jelentik: Jankel Weiszman sza­­bó-segéd hosszabb idő óta udvarolt Pisel­­man Betti varrólánynak. Weiszman a le­ányt feleségül kérte, aki kikosarazta. Teg­nap este a kikosarazott kérő ismét felkeres­­te a leányt és kérte, hogy­ legye­n a felesé­ge. A leány ki­utasította lakásából, mire Weiszman kabátja alól előrántott egy konyhakést és sziveniszú­rt­a a lányt. A rend­őrség letartóztatta a szerelemből gyilkossá vált­­szabócégedet. ELLENZÉK Hozzászólás az uj városháza építési tervéhez Da Moll Elemér mérnök érdekes fejtegetései KOLOZSVÁR, augu­sz­tus 61. Kolozsvár városának nagyon régi prob­lémájai az uj városháza építése­. Legutóbb 11­10 ben In­dolelt tervpályázatot a v­­­á­ros­­i városháza tervének e­l­készítésére. Hogy hová épüljön az új városháza, azon nem sokat elmélkedek­ az akkori vezetőség, Iranem­ a meglőd­ő városháza lelkét jelntte meg, a volt Akimé/'' ház­zal kibőviendő területi-I. \ k­­i '»“»il ha­táridőre elég sok tervpályával érkezett b­e, melyek­­közüll a biráli bizottság Or­­án budapesti építész tervet találta a U'gineg sz­­élőbbnek. E terv szer­it a városház­­ zárt sorban épült volna, vagyis az utca vonalába, a szomszédos telkek felől hiz­laltál, a P. Unirii felöli útvonal közepe­részén les d­em­lvaixal (Your dhoimen­ rós megoldással). Sok­ huzavona után, végre megállapodot­t az, akkori városi ve­zetőség a tervező építésszel is végleges tervek elkészítésére nézve, közü­ 11 azon­­ban 101 - ben kitört a világháború s igy ő maradt minden. labin jobb is, hogy akkor­ban clk­usz null az építkezés, mert annak helye és módja nem volt minden tekintetben meg­­1011 lóivá. A városházai, épülete minden városnak a lelki tükre Ez az épület ki­ll jelője a város jólétének, kultúrájánál­, művészi érzékének és okszerű várospol­i­tikájának. A városháza építésénél két fő­szempont az irányadó: mégpedig a vá­ro­sfejlesztési és a gazdasági szempont. Hol építsü­, az Városfejlesztési szempontból nagyon fontos az­ uj városháza helyének okszerű megválasztása, ami­ azonban el sem kép­zi bele egy művészi és egy célszerűségi elveket szem­lött tartó városfejlesztési ál­talános terv elkészítése nélkül. Az új vá­rosháza létesítése egyben új kulturális centrum létesítését is jelenti. Ennek he­lyét jó érzékkel m­egválaszttatni a főfekldus. A gazdasági­ szempontoknál pedig nem az a lényeg, hogy a momentán kiadások­nál előbb fogainkhoz verjük a garast, hanem nagyvonalú és előrelátó gazdaság­­poli­tkai érzék vezérelje a döntő tényezőt. Városunk jelenlegi vezetőinek jó érzé­kére vak­, hogy a fent vázolt főszempon­tok figyelembevételével tették meg a kez­dő lépést az új városháza építése kérdé­sében. Felkértek két bucureştii műegye­temi ép tésztánál-t, akik városrendezési ügyekben elismert szaktekintélyek, hogy adjanak véleményt a városháza mikénti elhelyezésére nézve. A két szakértő a vá­ros fekvésének, közlekedési kérdésének­ előzetes tanulmányozása után, nagyon eredő és nagyvonalúan szép megoldást javasolt. Mindenekelőtt megállap­oották azt, hogy az­ állomástól a Plaza Eminkig vezető útvonal a Reg. Ferdinand utcai szakaszán (vagyis a­ Főpostától a Plata Unirii-ig nem elegendő széles a K­rhidin­ új városháza i­n­ kább fejlődő város közlekedésének U-bo­­­­nyolítására.­­ De nagy forgalmi ne­hézségek­et okoz az, hogy a Regele Fer­­dnand­ utca a P. Unirii­be való betorkol­lásánál a Központi Szállodának vág neki és ott a kocsiközlekedés az éles és szülő kanyar miatt nagyon körülményes. Tény az, hogy városunkban a Ferdi­­nand utca a legforgalmasabb üzleti utca, ahol éppen ezért a telekárak a legmaga­sabbak. Ezt az utcát a forgalmi viszo­nyok kívánalmai szerint megszélel nem roppant nagy anyagi áldozatba kerülne és kereskedőink is pótolhatatlan exisz­­tenciális veszteséget szenvednének a ki­­sajátítási eljárás folytán. Az okszerű megoldás tehát az volna, ha ezt az utcát (­ kocsiközlekedéstől lehetőleg mentesít­e­­nék és inkább csak üzleti idén maradna, főleg csak a gyalog közlekedők részére, mint például Budapesten a Váci­ utca, vagy Bucurestiben a Lipscana. A Szamosi vashíd és p. Unirii szakasz közti kocc,a­ f­orga­lom lebonyolítására pe­dig egy erre alkalmas széles utca létesí­tése volna kívánatos. Ennek célszerű, gazdaságos és egy­ben művészi szempont­ból a legmegfelelőbb elhelyezését megál­lapítani az általános városrendezési, illetve városszabályozásra kiírt tervpályázat fő­ feladata. Mit javasoltak a bucureştii szakértők ? A bucureşti szakértők azt a megoldást javasolták, hogy a Főtér északi sorának a középrészén (ahol a Banca Albina van) kellene egy széles Bulevardot vágni a P. Carol­inán át, a Ferencrendi templom és kolostor meghagyásával, egészen a je­lenlegi Bari fiú utcáig, a Malomárkot át­fedni és a jelenlegi tyúkpiaccal a Barit­ir utcát kibővítve, esetleg a jelenlegi fő­posta feláldozásával egy széles, parkíro­zott teret létesíteni, amely tér mintegy a Mih­ail Viteazul-félnek volna a meghosz­­sz­abbítása és erre az új térre építtessék az új városiháza. Javaslatuk szerint a Baritty­ utca és Szamos közti épületsor is nagyrészt lebontandó volna, hogy ezen újonnan Vakítandó térről zavartalan ki­látás nyíljon a gyönyörű fekvésű Felleg­várral- Természetesen idővel a fellegvár­ putrik majd eltűnnének, kisajátíttatnának és ez a hegyoldal művészies, parkszerű (Halászbástya szerű) megoldást nyerne a Fellegvár tetején építendő királyi palota, vagy egyéb impozáns középületre (mú­zeum, stb.) való pazar kilátással. Ez utóbbi egyelőre tényleg csak Fellegvár volna, de a városházáinak ilyetén való el­helyezése nagyon szerencsés ötletnek lát­szik, amivel érdemes komolyan f­oglal­kozni. Tény az is, hogy a jelenlegi Főtér északi szakasza a Mátyás'­tem­plom és a Fő­tér északi házsora közt meglehetősen szűk, úgyhogy a gyönyörű templom, de különö­sen annak tornya nem eléggé érvényesül Ha azonban a P. Unkii-i templom tornyának irányítva egy székes Boulevard létesülne, a t­emplomnak és tornyának pazar prospektí­­vája lenne, vis­zont a Főtérről a Fellegvár­ra is szép kilátás nyílni Megoldási Ez a nagyvonalú városrendezés az első szempillantásra szinte kivi­hetetlen anyagi áldozatokba kerülne a városnak, de ha jól megfonttoljuk a dolgot, más után bő­ven megtérülne a kisajátítási költség, ame­lyet a városi mérnöki hivatal kétszázmillió lejre becsült. Megtérülne azáltal, hogy a nyitandó Boulevardon nagyon értékes tel­keket nyerne a város, ahol fényes üzletek létesülhetnének, a ma is kevésbé értékes óvári lakások helyett. Felszabadulna a jelenlegi városháza tel­ke, ahová pazar é­s jól jövedel­mező f­zterházat építhetn­e a város. Az új térre építendő városháza is jövedelmezhet, az ide elhelyezendő nagyszabású modern vendéglő, üzletek, esetleg a már nagyon nélkülözhe­tett­en vigadó vagy modern fürdő létesítésével Művészi szempontból pedig azért volna előnyösebb a nagyszabású városházát nem a P. Unirii-ne épplni, mery annak nagy mé­retei­ (tornya, stb) elnyomná az örökbecsű m­ódozatok P. Uniri’i-i műemlékeket, a templomot és a gyönyörű Mátyás-szobrot. De különben sem szép a monumentális építkezéseket egy aránylag szűk térre ösz­­szehalmozni. Mennyire anesztétikus pl eb­ből a tekintetből a Cuza Vodaltér, ahol a CFR üzlet­ Vezetőség, volt Erdészeti palota, Pénzügyigazgatóság, a Kuria-palota, szín­ház, új katedrá és egymás hegyérrházán van. Hogyha a városháza a P. Unirii­re épül­ne, nehéz művészi probléma volna az is, vájjon minő külső formát (stilust) adjunk az épü­letn­ek, hogy az a főtéri templommal harmóniában i legyem. Ilyesen nagyszabású, monum­entánis épületnek észszerű felfogás szerin­* a jelen kor bélyegét kell magán viselnie, tehát csakis modern stílusban, épülhetnek. Márpedig, hogy ülen-e a P. Unirii-i templom közvetlen szomszédságá­ba egy ilyen, nagyszabású, modern épület? A városháza elhelyezésének kérdésében a köze napokban nagy­an!.* ahol kimerült az a terv, hogy .1 P. Unjr északi váran (Biró patika urá'») sajátíta­­sák ki .1 házi so­port egé­rcol a Hit - , és az. uj váró háza, a jelenlegi városi terü­leteket is beszámítva, ide helye/1 'V­ék el,­ jobb- és baloldalon (vagyis k'd'-t a­ nyuga­ti oldalon) egy"egy utcát vágva a lira­l and (vöt Király) utcáig. Arról is szó volt, hogy az­ egész é­g,éki front, tehát a Hitel­bank, a Prima Ardeleana és a Sebestyén­­féle palota is kisajá­ltassék és az Egyetem, utcát kiszélesítve, a l­őtér egész é­zak frontját foglalja le a városháza, ami által az Egyetemi templom jobb távlati képet nyerne. Mádk é­vet az veti, hogy a város­háza a Szentgyörgy­ térre építtessék a Ma­jális utca é­s Trefort utcák közt kisajátí­tandó területre Az ankéten résztvett urak zöme a régi városháza telkének a Hitelbank palotá­­jáig terjedő kibővítése által nyerendő ke­rületre ajánlotta felépíteni az uj városhá­zát, mert aránylag ez volna a legolcsóbb megoldás. Az utcák közé tervezett két uj utca nyi­tása senymiesetre sem volna megengedhető, mert ezáltal a P. Unirii zárt jellege, ami harmonikussá, — széppé teszi az­ — úgy­szólván "telje­­n megsemmisülne. A Főtér* -nek a déli oldala­­képezi a Főteret­, ahol a gyönyörű templomnak, a páratlan szépsé gű Mátyás­­szobornak, valamint az előtte eltek­vő virágos parknak esz­tétikai szem­pontból cs­ak úgy van hatása, ha azokat zárt házkeret övezi. Más a helyzet a P. Unirii északi részénél (a templom és a Biasini-fior közti részen.) Ez a rész már nem is annyira tér, mint in­­­kább az Oradea—Bucureşti fő Útvonalnak a város szívébe eső szakasza. Az autóbusz- és kocsi forgalom mind ide öiszpon­tosul. Itt egy szélesebb út nyitása az állomás felé felte­tenni, szükséges, és ha már ez elkerül­­hetetlen, úgy inkább a templom által el­takaró középrészen valósuljon meg az, mint a tulajdonképpeni P Uniriről vagyis a P. Unirii déli nagy teréről is látható Ferdi­­nánd út, avagy a Mátyás­ utca kiszélesítése által, ami által­ a P. Unirii déli részének záró jellege inkább szenvedne. Javaslat Ha a városnak egyelőre nincsen módjá­ban ezt az állomás felé vezető új utcán megvalósítani és az új városházat az anya­giak hiányában mégis csak a P. Unirii­re kel­lene építeni, akkor azt ajánlanám, hogy sajátíttassék ki a Banca Centrala épülete inkább, (ahol az „Emke“ drogéria van) és ezt a telket kössék össze a Reg. Maria (v. Deák F.) utcát boltozat*szerűen átépítve a jelenlegi városháza telkeivel. A Reg Maria utca áthidalásával a P. Unirii zár* jelelgeelő­nyösebb képet­ alkotna és a Reg. Manó utca is í­zebb lezáródást nyerne. Bármely szempontból is mérlegeljük a dolget, a tény az, hogy a városháza helyé­nek célszerű és művészi szempontból is legmegfelelőbb megáll­apí­tása szoros össze­függésben áll az ált­alános városszabályozás problémájával. Miután pedig a város 1939 október 1 terminusza tervpályázatot hir­detett a városszabályozási tervek elkészíté­sére, várjuk be azok beéres­ztét és az azok­ban lefektetett legalkalmasabb etetek alap­ján határozza meg az arra kiszemelt jó esztétikai érzékkel rendelkező szakbizott­ság az új városháza helyén. Kolozsvár, 1939 júlus 25. Moll Elemér építész­mérnök.1 10 30 a 7. c­p­m/e­mb­e­r Vadászok ügyelmébe­n KOLOZSVÁR, augusztus 31. Kolozs megye prefektúrája, a D­­M- 1939 augusztus 19én kelt 15507­ számú naplója értelmében, az érdekeltek tudo­mására hozza, hogy egész Kolo­s­ megye területén tilos a kopókutyákkal való vadá­szat, kivételt képeznek a vaddisznóra va­dászó kutyák, amelyeket felülvizsgált a kolozsmegyei vadászati főfelügyelőség. Ugyancsak ezúton hozza a kolozsme­gyei prefektúra az érdekeltek tudomásá­ra, hogy a fegyvertartási engedélyek lá­t­­tamozásának időpontját október­­­ig meghosszabbították. A belügyminiszté­rium 15981/1939. számú rendelkezése ér­telmében, az ilyen, láttalmazásokat­­igény­lő személyek felülbélyegzett kérvényt kell hogy benyújtsanak, melyhez csatol­ják engedéyeiket. A láttamozást díjtala­nul végzi a prefektúra­ mellett működő vadásza­ti ügyosztály.

Next