Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

19­39 szép fember 1. Aranysugarak­ ­A történelem égboltozatán­­továbbra is sűrű sötét felhők gomolyognak és látszólag szinte a nyakunkba lógnak, de itt-ott mégis derengő foltokat lá­­tunk és a fekete kárpiton mintha me­leg sugarak törnének át. Békés lehető­ség sugarai. Alkalmasak, hogy újra fölszítsák a könnyen kétségbeeső lé­leikben a béke reménységét. A hét első napjain most páratlan erőfeszíté­sek történnek a béke megmentésére. Meg kell állapítanunk, hogy az ellen­tétes táborok egyformán dolgoznak, az ismeretlen méretű és ismeretlen befe­jezés a világszerencsétlenség elhárítá­sán. Nem tagadjuk, a múlt hét is tevé­keny volt s elég Roosevelt távirataira mutatnunk, valamint Mussolini fölfo­kozott tevékenységére, de ami a hét eleje óta történik, valósággal példás és „példátlan“ e nemben. Hitler a ber­lini angol követ váratlan meghívása révén érintkezésbe került az angol kormánnyal és azóta élénk üzenetvál­tások folynak. Mint nagy események­hez illik, e munkához már rejtélyesség is fűződik. A szokásos futármenetek során a londoni német nagykövetségen felbukkant egy ismeretlen tényező, s nem először Hitler ismeretlen emberei közül , aki e zord időkben csókolni való bájjal és szellemességgel hárította el a rangrejtettségét firtató újságíró­kat, ezzel a bizonyára szálló igévé váló mondással: „Nem tudom ki vagyok.“ Aztán megtörtént Daladier és Hitler levélváltása. Megint a kor egy saját­kezű és vonzó újszerűségével állunk szembe, a szép külpolitikai levelekkel, amelyek minduntalan munkába lépnek, mióta Abesszínia kérdése történelmivé tette időnket. Chamberlain volt a tuu­lajdonképeni kezdeményezője az utolsó lustrum e fajta levélkéinek. Most Da­­ladier és Hitler két szépségben, erői­ben és a hatásra törekvésében verseny­ző levele látott napvilágot és az ideg­­háború szennyes és genyes szóváltá­sai között az emberiség jóleső érzé­sekkel olvasta ezeket a megragadó so­rokat. Nem lehetetlen, hogy ha meg­menekül a béke e válságból, legköze­lebb kihozzák a könyvpiacra ezeknek a szép külpolitikai levelezéseknek gyűjteményét, hogy a régi, csiszolt, mégis erőteljes irály visszatérésének örömét zengjék el az irodalomtörté­­netírók és bíráló tehetségüket köszö­rüljék rajtuk a széptan művelői. A le­velezés közepett sorra elhalasztották a veszélyesnek látszó politikai gyüleke­zeteket, mint a német birodalmi gyű­lést és a Szovjet tanács ülésezését. Bár a forgalmi korlátozások a háborús elő­készületek miatt még történnek­, mégis egy-egy ilynemű rendelkezés vissza­­szippantása békés remén­yekre mutat és ezeket főleg a Bremen nagy német hajó visszamaradása Newyorkban meg is erősíti. A legnagyobb lépés legutóbb, hogy a holland királynő és belga király hatásos békelépést kockáztattak nagy­hatalmi értekezlet összehívása érdeké­ben. És a békereménységek nagy kö­rülménye még, hogy Mussolini nem lé­pett elő a háttérből, mint ahogy ezt már München előtt egyszer sikeresen cse­lekedte. Azonban az igazi békehangulat és derűlátás két más lélektani tényezője érdemli meg a főfigyelmet. Az egyik, hogy az egyes államok bámulatos nyugalommal nézik és várják a fejle­ményeket, amivel nagyban hátráltat­ják a légköri feszültség túl rohamos súlyosodását és az idegszolgálat fel­mondását. A nyugalom megőrzésében egyik legpéldásabb éppen a mi orszá­gunk. A „Semnalul“ jogosan ír vezér­cikket: „A román nyugalom“ címén. Külföld is megállapította ezt és így román laptársunk szavai külső fényt és domborulatot nyernek. Igazat adunk jóleső szavainak: „Ne hagyjuk magun­kat elragadtatni ettől az idegek­ hábo­rújától. Ne adjunk hitelt a híresztelé­seknek, ne tulajdonítsunk túl nagy fontosságot a káprázatokat keltő hí­reszteléseknek sem. óvjuk meg lelkün­ket reménységektől, hogy megóvhassuk kiábrándulásoktól is. Álljunk szilárdan jövőbe vetett bizalmunkon s nézzünk szembe a múló áradatokkal. A sziklát, amíg nem inog, nem sodorja magával a víz.“ Ezt a nyugalmat képviseli fő­leg az Unió, amelynek békekovácsoló nagy elnöke most a Pax Romana kon­gresszus kiküldötteihez üzenetet kül­dött, amelynek nemes veretű kijelen­­tései vannak: „Könyörögnünk kell a békéért. A béke szellemében kell gon­dolkoznunk s bizalmat kell ápolnunk, hogy a népek között dúló egyenetlen­ség ellenére is győzni fog a jobb belá­tás, amely nem a fegyverek igénybevé­telével fogja megoldani a viszályokat.“ ELLENZÉK mnmmwamm Megalakult a Romániál Magyar kléi&közösségi háro mszék~ megyei tagozata SEPSISZENTG­YÖRGY, aug. 31. Háromszékmegye magyarságának ve­­­­zetői folyó hó­tóján Sepsiszentgyör­­,e­gyön értekezletet tartottak, melyen ki­mondották a Romániai Magyar Nép*­közö­sség háromszé­kimegyei tagozatá­nak megalakítását. A tisztikar a kö­vetkezőképpen alakult meg: Elnök: dr.­­ Szentkereszty Béla, alelnökök: dr. Molnár Dénes, dr. Polonkay Tivadar és dr. Apor Péter, pénztárnok: Deme­ter Ferenc, ellenőrök: Boér Sándor és Cseh István, a tisztikart egy 28 tagból álló intézőbizottság támogatja. Az így megalakult tisztikar és intézőbizott­ság ki­hangsúlyozottan csak az ügyek ideiglenes vezetésére vállalkozott, va­gyis addig, míg a Népközösség vezető­ségét az arra illetékes közgyűlés meg­választja. A közgazdasági, szociális és kömű­velődési szakosztályok vezetésé­vel ideiglenesen a három alelnöki lett megbízva. Az értekezlet elhatározta a megyei népközösség községenkénti megszervezését. Irtózatos tragédiát okozott a felrobbant gyorsfőző BESZTERCE, augusztus 31. Vasárnap reggel nyolc órakor a Fő­tér egyik mellékutcájának közönsége borzalmas látványosságnak volt szem­tanúja. Ugyanis az egyik lakássá át­alakított kis üzlethelyiségből szívbe­­markoló sikoltozás között egy fiatal nő rohant ki az utcára, akinek egész teste lobogó lángokban égett. A majdnem teljesen néptelen utca pár szemtanúja először megdermedve figyelt fel a bor­zalmas látványára, míg végre a szom­szédos mészárszék alkalmazottjai ka­bátjukat levetve, igyekeztek azzal a tüzet elfojtani. Mivel a szerencsétlen­nek majdnem az egész teste lángokban állott, a kis kabátok nem bizonyultak elégségesnek a tűz elfojtására, miért is csak hosszas küzdelem után sikerült valahogy az égő lángokat eloltani. Amint utólag megállapítást nyert, a szerencsétlenül járt asszony Keller Emil újságárus felesége, aki ágyban fekvő beteg volt. A férje reggel bevá­sárlásra ment a piacra, de azt megelő­­zőleg egy petróleumos gyorsfűzőre te­jet tett fel melegedni. Amikor később Kellerné a fellőtt tejet le akarta venni a főzőről, eddig még ki nem derített okból a gyors főző felrobbant és az égő petróleum a szerencsétlen asszony kar­ját és testét elborította. Miután a sze­rencsétlenség idején a szobában az asszonyon kívül csak négy kis gyer­meke tartózkodott — kik közül a leg­nagyobb 7 éves és a legkisebb 1 éves — nem volt senki, aki segítségére siet­hetett volna és így őrjöngő fájdalmá­ban, mint egy lobogó fáklya, az utcára rohant ki, ahol később kínjaiban ösz­­szeesett. A szerencsétlenül járt Kelleri­nét azonnal beszállították a kórházba, ahol a kiálloti izgalmak következtében abortus állott, de de a hathónapos magzat már halva született meg. Kel­lerné állapota nagyon válságos. Fokoz­za még a szerencsétlenül járt család tragédiáját az is, hogy a lakásba be­indult közönség soraiban olyan elvete­medett emberek is akadtak, akik a la­­kást kifosztották, így többek között ellopták a körülbelül 700 lejt kitevő készpénzüket is, úgyhogy minden anya­gi eszköz nélkül maradtak. A Magyar Népközösség naszódme­­gyei tagozata a besztercei magyar női egylettel karöltve gondoskodik a leg­szükségesebb hiányok pótlásáról. A légi támadások elleni védekezésről adott ki rendeletet a városi tanács Hoggai védekezzünk a elleni KOLOZSVÁR­, augusztus 31. A város légvédelmi osztálya dr­ Bor­nem is a Sebastian, polgármester aláírásával rendeletet bocsátott ki, amely új utasítá­­sokk­at? "tartalmaz légitámadás esetére. A kö­zönség tájékoztatására hű fordításban kö­­zöljük ezt a rendeletet: Közlemény­ün­, a városi tanács légvédelmi osztályá­nak elnöke a következőket hozzuk a város összes polgárainak tudomására, végül ám a­­dósok ese­tére. Mit kell előkészítenünk? A pincében: A pinceboltozatok megerő­sítésére késztanllétben­ kell tartanunk leg­alább 12 centiméter átmérővel, v­allamin­t­g néhány széles deszkát. Ezenkívül egy csá­­li kényt, harapófogót, fejszét, szegeket és fűrészt­. Béomfák esetére: egy ásót, egy vésztő por és egy ruda. Lyukak betömé­sére: ménél vastagabb váisiznat és homok­zsákokat. Ezen kívül kétszere­s illád­át, orvos­ságokkal, egy szeszilám­pát és egy bizonyos mennyiségű kalciumkl­oridalt­­porban­. Vilá­gítás céljára: zsebvilanylámpát tartalék elemekkel. Ne használjunk petróleumlám­­por, amely könnyen ell­alhat és esetleg tűz­vész okozója is lehet. Egy jól záró értelmi­­ Roosevelt elkészítette ugyan a kon-­­ gresszus rendkívüli összehívásának hir­­­­detményét, de csak akkor cselekszik, mikor esetleg a háború körülbelül biz­tosnak fog látszani. Szóval most még nem látszik. Még ennél is nagyobb je­­l­lem­tősége van, hogy minden nevezete­­e­sebb amerikai hír a semlegesség meg­óvásáról beszél. Ez annál fontosabb, mert a semlegesség­ elhatározások és fogadkozások valóságos divatja jött létre. A nehéz felhőkön áttörő legtöbb fénynyalábot ép az csalja elő, hogy egyre-másra jelentik ki az országok a semleges magatartásra való készségű­ szeres ládát,, különtösletni a gyermekek ré­szére és légmentesen záró edényeket, ivó­víz céljaira Ne fülledjünk el levinni szé­keket vagy padokat. Mit kell tennünk riadó esetén? A pincének még egy kijáratot kell ké­­szíteni, vagy pedig összeköttetést kell lé­­tesíteni a szomszédos pincékiket. Be kell dugni az összes '­szellőző 'nyílásokat homok­zsákokka­, földdel, vagy ’trágyával. A lé­gitámadást jelző vész­szirénák jelzése esetéig ne veszítsük e­l lélekjelenlét­nket. Ne bá­mészkodjunk az utcán, a kiváncsi­ síkod­ás halált jelenthet Mit tegyünk a bombák robbanása után? Robbanóbombák esetén a légnyomás és a sziapiterépülő vajdarabok ellen a pincék fő készítése, úgy amit mi­ azt fentebb magya­ráztuk, elegendő. . .­yújtóbombák esetében: ne öntsünk reá vizet, hanem dobjunk rá homo­kott vagy földet. Vegyük felt a bombát egy tápával, vagy vederrel, vigyük ki és olyan helyre dobjuk, ahol nincsenek gyúlékony anyagok. Gázbo­mbák esetén­: ha rossz szagot­ érez, távozzon csendesen arról a helyről és ke­ressen más helyen menedéket. Ne szalad­jon! Ne lefek­zed­jen mélyet! Tartson orra !»HSSnsaBE»5!BHJ ket és készülődésüket, úgyhogy ezt a fegyverkezési versenyt, a fehér és idegháború után, egy új nagy eszköz­nek tekinthetjük, a béke megmentése é­s a háború ellen való nagy összefogás megkezdése céljából. Talán nem fo­gunk csalódni, ha már most kezdjük hinni, hogy ennek a nagy semlegességi hullámnak az előtörése egy új fejezet lehe­t és talán ép­p fog igazi békementő hatást gyakorolni. Mindenesetre jóleső, hogy a beteg világ lázasan keresi a gyógyszereket és nem mond le még most se reménytelenül a jó megoldás kereséséről. és szája elé nedves rongyot Vesse­lle ruhá­ját­, ha azokat a mérges anyagok lepreckvi-­ik, de kezével ne érjen hozzájuk. Eta ronz­­uzul érzi magát, feküdjön le és hívjon or­vost. Jegyezze meg a mérges anyagokkal el­lepett helyed , csak akkor lépjen be ab­ba a helyiségben­, ha azt előbb ki­szell­őz­tet­ték és fertőztenni­­­ett­ék. MA 37 ÉVE 1002 Augusztus 31-én mély részvétet kelt, hogy Tisza László, az utolsónál­ maradt három Tisza-fivér („A kőszívű ember fiai“) közül hirtelen meghalt Gmundenben, 73 éves korában. Bár Kolozsvárt lakott, Geszten temetik el külön vasútügyi minisztériumot tervez­nek Wickenburg Márk gr. államtitkár számára. Három napig tanácskozott a székely-kongresszus Tusnádon. Ebből az alkalomból lapunk nagy cikkeket hozott. Szentpéteri „Munkát a székely­nek, mert a munka pénz'­ címmel fő­leg a Szászrégen—-Mádéfalva vasútvo­nal épíését sürgeti. A székelykongresz­­szus jól sikerül s több kormány ki­kül­­dést is előadott. Megnyitotta Bedő Al­bert ny államtitkár és Dessewffy Aurél gr. disz el­nök. Előadók voltak: Giecze Antal Szádeczky Lajos, Barabás Béla és Endre, if­j. Gödri Ferenc, And­reies János bányaigazgató, Tanszik B- Hu­gó, Seidl Ambrus min. tanácsos, Cser­­matonyi Gyula tanfelügyelő; a jelenté­kenyebb felszólalók Paget Olivér, Ug­rón János, Sterbán János, Incze Ignác, Papp Sándor, Molnár Józsafn­s orsz. képviselő egész könyvben fejtette ki javaslatát a székely arányosításról. A résztvevők hál­óját Ugrón Zoltán tolmá­csolta, mire Kemén­y Kálmán dr. zár­ta be a tanácskozásokat. Városunk nagyban készül Kossuth Lajos születé­sének 100. évfordulójára. Szeptember 12-én ünnepi közgyűlés lesz a város­házán és az emlékbeszédet Márki Sán­dor dr. tiszteletbeli városi tanácsos mondja: a közgyűlés el fogja határoz­ni, hogy a közgyűlési terem részére megfestett Kossuth arcképet és szobrot állít neki valamelyik téren. A budapesti ünnepségen Vikel Kálmán és Ehrlin­­ger Sándor tanácsosok fog­ják Kolozs­várt képviselni. Dr. Deianu­lt és teoló­giai tanár lesz Kolozsvár gör. kat. lel­késze és ker. főesperese. „Kondor Kál­mán, akit Kolozsvár dinnyekirályának neveznek, újra eljön és holnap árulni fogja dinnyéit és csemege-s­öllőit.­ Lám, akkor mily későn kezdődött a gyümölcs-évad! Lázár Ernő dr. a tár­cában Erdély idegenforgalmáról ir­ Előző este Sardou: A haza c. színmű­ve (Tóvölgyi Margit, Szakács, Tompa, Halmai, Dezséri, Papp, Laczkó Aran­ka) este a Lumpácius Vagabundus bo­­hózat Mátrai Kálmán bemutatkozásá­val került színre (Szentgyörgyi, Vára­­diné, Jankó Abigél, Árpássi Kata). A világ sokat foglalkozik megint Lujza belga kir. hercegnő és Mattasick­ Keg­levich volt ulánus­ főhadnagy szerelmé­vel, aki előtt évek után most nyílt meg a katonai fogház, azzal a feltétellel, hogy hallgatni fog és Koburg Fülöp herceg feleségével, akit elmegyógyin­tézetbe zártak, nem keres érintkezést A járókelők szemelására követett el ön­­gyilkosságot. Bucurestiből jelentik: Tegnap a Scitu Magureantu Boulevardon borzalma­­jelenetnek voltak szemtanúi a járókelők. Egy fiatal n­c az autóbusz elé ugrott, amely már nem tudolt fékezni és a nőt halálra gázolta A megindult vizsgálat során, kár derült, hogy az öngyilkos nőt Stucan Va­­lenttinának hívták és vőlegényével sétált a Boulevardon- Sétaközbem, összeveszitek és hirtelen otthagyva vőlegényét, a­. autó elé ugrott. Végrehajtás közben leszúrták az ügyvé­det. Nagyváradról jelentik: Dr. Lipcsei István ügyvéd egy örökségi perből kifo­lyólag végrehajtást vezetett Csáki Sándor és Csáké Julianna szalárdi lakosok ellen Amikor az ügyvéd a végrehajtó kíséreté­ben kiszállt a végrehajtást szenvedők há­zához,, a C­'-'éki'testvérek megtámadták a­­ügyvédei és a verekedés hevében Cséki Sándor késsel megszurkálta dr. Lipcsei Istvánt. Az ügyvéd feljelentésére­­letartóz­tatták a Cséki testvéreket és beszál­ították a kolozsvári katonai törvényszék foghá­zába.

Next