Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
2 gviluui lehel és kell, azonban nem elévült schiauik felélemtésében és nem a nemzetiségi elv és nemzeti niluntok illegscinnnéítéltével, hanely az állmunk közötti Interátigos együttműködés útján, mert ezeknek az állmunknak az a közös törekvésük, hogy nemzeti függetlenségüket és létüket megőrizzék. Ebben az óhajtott igentlmi közlésben, amely i. kisebbségek jóakaratul- -ükHogo.-.se teszi, ahelyett, hogy akadályai vagy ellentétek okai lennének, egy bizonyos egység jellegének kell lennie. A kisebbségekre egy békés szerep betöltése vár és lm kívülről őket nem akadályozzák ebben, akkor be ildtik ezt is szerepet és megerősítik azt az államot, aimelyhez tartoznak és megerősítik a népek közötti kapcsolatokat. A kisebbségi kérdésről i” értelmezem tehát a svist-libdejíi kérdést ,'■ununk megoldását. A legtöbb kisebbségi polgár ragaszkodik az ország földjéhez, mely az ő földje is, amint az 8oha*oui volt a fnnktban és a környéken nem mindenütt »au iiV. Nálunk alumenini nyelvű és vallií-ii földműves éppen úgy osztozik a földosztás áldásaiban, mint a román földművelők. Az a törekvésünk, hogy a falusi és városi kisebbségi lakosság ugyanabban a bánásmódban részesüljön, mint a többségiek. Ezért figyelemmel vizsgáljuk meg a tudomásunkra hozott művelődési, társadalmi és politikai kéréseiket és igyekszünk államszervezetünk keretében biztosítani a törvény és emberiség alapján a kisebbségieknek nyelvi, vallási és művelődési jogait. Aki tudja, hogy mennyire meg lehet nyerni így a kisebbségek bizalmát, az nem kételkedik ennek a politikának a győzelmében. El vagyunk határozva, hogy nyugodtan mervédjük jogainkat, de szilárdan el vagyunk határodva arra is, hogy minél szorosabb kapcsolatot létesítünk azokkal, akik velünk megértéssel ügyelnek a semlegesség álláspontjával járó kötelezettségekre és érdekekre. A semlegesség mértékletességet és tartózkodást jelent, de nem jelent közönyt, nem jelent ügyünk igazságának hitéről való lemondást, amelyet a vihar közepette is fenntartunk és holnap, a béke napján is állítani fogunk. Nem jelent ez lemondást arról a nemzeti elhivatottságról, amelyet be kell tültetünk, ezért kell készenlétben tartanunk védelmi és erkölcsi ellenállást jelentő erőinket és ezért kérünk már hónapok óta hadseregünktől állandó készültséget és fáradhatatlan őrködést. Hadseregünknek a határon való jelenléte megengedi azt, hogy aggodalom nélkül folytathassuk békepolitikánkat. Jóakaratunk erőink öntudatán alapszik.“ HU a közeli békében Ezután Gafencu külügyminiszter dicsőíti a határokon őrködő hadsereget és azokat, akik otthon dolgoznak. ..A semlegesség még más erőkifejtéseket is kér, amelyektől nem szabad visszariadnunk — mondotta. — Habár anélkül, hogy részt vennénk a háborúban, ki kell fejeznünk sajnálkozásunkat a háború által okozott annyi szenvedés és veszteség felett és szorongó szívvel szemléljük, hogy milyen mértékben pazarlódnak el a legjobb európai erők és legnagyobb értékek, amelyeknek annyival tartozunk és amelyekhez a hűség érzülete köt. Állandóan mind nehezebbé válik az, hogy a civilizáció romjain egy rendezett és megbékélt új világot építsünk fel. Sorainkban fennáll az a hit, hogy igazságosabb és alaposabb alkotás lehetséges, melyben úgy a nagy, mint a kisebb népek életszükségletei kielégítést nyernek és szabadon fejlődhetnek nemzeti határaikon belül. Ezzel a hittel együtt él bennünk a közeli béke áldásaiban való hit. Őfelsége, Károly király, népe hitének és érzéseinek legilletékesebb tolmácsolója férfiasan, melegen támogatta a holland—belga uralkodók békelépéseit. Nem véletlen gesztus ez, hanem állandó magatartás. A király tettével Románia megerősítette békepolitikáját. Az a politika, amelynek rövid megvilágítását kíséreltem most meg, nem egy miniszter, vagy kormány műve. Az összes kormányok fölkarolták ezt. Ez a politika magán viseli a miniszterelnök pecsétjét, de ugyanakkor Calinescu Armand és Argetoianu Constantin volt miniszterelnökök szemléletének bélyegét is. Ez mindenekfölött annak köszönhető, aki magas irányításával teljes értelmezést adott a nemzeti politikának. Ezért őfelségének teljes hálával tartozunk. Megtanultuk az idők során, hogy bátran és mérsékelten kell viselkednünk. Nemzeti egyesülésünk történelme a szenvedések hosszú láncolata és erről nem feledkezünk meg. Egységesek maradunk. A kevélység azonban nem természetünk. Az új idők útjában, amelyeket megértünk, nem hozunk felszínre elavult jelszavakat, sem elavult szenvedélyeket. A népek közötti megértést fogjuk szolgálni. A belső megrázkódtatás nélküli nemzeti megértés politikája ez, amely egy harcokkal és szenvedésekkel teli múltból a tegnapi megvalósulások drága emlékein keresztül és a mai nehéz megpróbáltatásokon keresztül olyan jövő felé vezet, amelynek nyugalommal, férfiassággal és bizalommal tekintünk elébe. f : /.1 M / 1: K Megalakult a „Lakók Szövetsége“ Az új egyesület a lakbérlők érdék « A kemnek védeímét óhajtja szolgálni» « Értékes felszólalások az alakuló gyűlésen KOLOZSVÁR, november 30. Szerdán este hat órakor tartotta alakuló közgyűlését az Iparkamara helyiségében a Lakók Szövetsége. Az összes törvényes követelményeknek megfelelően nagyon szép számban gyűltek össze az érdekeltek és a legteljesebb egyetértés jegyében kimondották az egyesület megalakulásának szükségességét. Az alakuló közgyűlésen az érdekeltek minden osztályának képviselői megjelentek. A közgyűlés felkérésére dr. Nistor Virgil ügyvéd elnökölt, aki hosszasan ismertette az alakulás szükségességét és mindazokat az érdekvédelmi kérdéseket, amelyek ezt a szervezkedést időszerűvé és szükségessé tették. A kir. közjegyző jelenlétében megtörtént a megalakulás kimondása és az alapszabálytervezet ismertetése, majd annak módosításokkal történt jóváhagyása. A felszólalók egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az alakítandó egyesületre múlhatatlanul szükség van és ennek működésétől sok olyan sérelem orvoslását várják, amelyek egyéni alapon állva, sem védekezésre, sem más előnyök szerzésére nem nyújthat megoldást. A vita során felszólaltak dr. Mihail Diaciov ezredorvos, Ioan Vancea nyugalmazott őrnagy, Constantin, a városi vízművek főkönyvelője, Mózes Károly gyógyszerész-igazgató, Serbac Victor, a vármegyei prefektúrai tisztviselők képviseletében, Friedmann Márton, Klein Lajos és sokan mások a különböző kategóriák megbízásából. A jelenlevők egyhangúlag hozzájárultak az előterjesztésekhez és részleteiben is megvitatták az egyesület célkitűzéseit. Dr. Nistor Virgil jogi és gyakorlati szempontból világította meg a kérdést, majd egy jelölőbizottság kiküldését javasolta, amely azután megtette előterjesztéseit. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy megválasztotta elnöknek dr. Nistor Virgilt és a vezetőség 14 tagját, akik azután maguk között fogják a tisztségek betöltését elhatározni. Gondoskodás történt arra vonatkozólag, hogy az egyesület megszervezése, a tagoknak beírása a lehetőség szerint gyors ütemben történjék és az egyesület minél előbb megkezdhesse működését. Elhatározták, hogy a tagsági díj szobák után havi 5 lej, üzlethelyiségek után, azoknak nagysága és forgalmi elhelyezkedése szerint 10, 20 és 30 lej között váltakozzon. Az egyesület felhívással fog fordulni a város lakóihoz, akiket csatlakozásra szólít fel, hogy minél előbb megkezdhesse aktivitását. Programjában egy állandó iroda létesítése is szerepel, ahol a lakók rendelkezésére áll a szervezet úgy gyakorlati, mint jogi kérdésekben, valamint egy havonkénti Buletin kiadása ingyenesen, amely közli az összes tudnivalókat tagjaival. ülőbén Icoli®egolcsóbban sz Ellenzék Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii No. 9. Megverte ügyvédjét elítélték. Székely Béren Ferenc erdöszentgyörgyi gazdálkodó'*39 decemberében peres viszonyba került Farkas Ferenc községbeli gn/.dutársával, Székely ügyeit'k képviseletével /.lieber AI.'; lát erdőszentgyörgyi ügyvédet bízta meg, aki a megbízás alapján a periratokat be is nyújtotta a bírósághoz. Mielőtt azonban tárgyalani került volna az ügy, Székely 3000 lej ellenében kiegyezett az alperrtel. Ezután felkereste a rz. ügyvédet és kérte, hogy a per ügyiratait adja vissza. Az ügyvéd azonban csak 6000 lej ügyvédi honorárium lefizetése ellenében akarta visszaadni az írásokat. Székely azonban nem volt hajlandó a kért keszeget meglizetni. Igy alkalommal siint lelken le az iratok végett az ügyvédet. Szóváltás keletkezett közöttük és a felindult gazdálkodó öklével Zueber Aladár urcába sújtott, /.hieber pert indított Székely ellen, akit a törvényszék 2 évi fogházbüntetésre , 6000 lej megfizetésére ítélt, fllebbezését most tárgyalta a maróvásárhelyi ítélőtábla, melynek tanácsa a törvényszék ítéletét 6 hónapn fogházra és 2000 lej pénzbüntetésre mérsékelte, az ítélet végrehajtását azonban 3 évre felfüggesztette. 19 39 dec t mhé r T. Wififjy lelkesedés jegyeiben tartották meg a Magyar Népközösség székelyudvarhelyi tagozatának alakuló gyűlését SZÉKELYUDVARHELY, november 30. Az udvarhelymegyei Magyar Népközösség ideiglenes tagozati vezetőségének megbízásából dr. Filó Ferenc képviselő, tagozati elnök, Székelyudvarhely város különböző társadalmi osztályainak képviselőit folyó hó 8-ára előértekezletre hívta össze a városi tagozat megszervezése céljából egybehívandó közgyűlés előkészítésére, majd az értekezlet határozatának megfelelően a város közönségét folyó hó 26-ára, vasárnapra, a helybeli ref. egyház kultúrtermében alakuló közgyűlésre hívta meg. Az alakuló közgyűlés d. n. 4 órakor vette kezdetét, az a város szellemi, iparos, kereskedő és gazdaközönségének népes jelenlétében és élénk érdeklődése mellett méltó módon folyt le ahhoz, hogy a vármegyében most bevezetett vidéki szervezkedés rendjén az egyes községekben megtartandó alakuló közgyűlések példaképéül szolgáljon. A közgyűlést dr. Filó Ferenc elnök nyitotta meg, ismertette röviden a Magyar Népközösség célkitűzéseit, annak kihangsúlyozásával, hogy a jelenlegi vezetőség magát ideiglenesnek tekinti mindaddig, amíg a szervezeti szabályzatnak megfelelően az alulról felfelé megejtendő, szabad választáson alapuló szervezkedés az egész vonalon meg nem történik. Részletesen ismertette a Népközösség vezetőinek a parlamenti magyar csoporttal együttesen kifejtett nagy tevéékenységét, a számtalan kisebbségi sérelem orvoslása körül eddig elért jelentős eredményeket s emelkedett szavakkal buzdította a város közönségét az egyetértésre, a közös munkavállalásra és a helybeli érdemes vezetők megválasztására. Biró Lajos nyvg. gimn. igazgató korelnök indítványára a közgyűlés Szabó Endre nyug. várm. főjegyző elnöklete alatt egy 6 tagú jelölőbizottságot küldött ki, amelynek javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel: dr. Sebesi Ákos ügyvédet elnöknek, Csiky Albert nyomdatulajdonost, Haáz Rezső tanárt és Ronda Árpád ig.-tanítót alelnököknek, Szentmiklósi Ferenc tanárt titkárnak, Dulicsek Sándor kereskedőt pénztárnoknak, Dénes József építészt ellenőrnek és a tagozat 20 választmányi tagjaként: Sass Antal főesperest, Dávid Gyula ref. lelkészt, Sigmond József unit. lelkészt, dr. Ráduly István ügyvédet, dr. Orbán Domokos orvost, dr. Voszka István ügyvédet, Esztegár Gerő, Lőrinczy János, Papp Dezső, Zakariás Miklós kereskedőket. Kerestély Gyula, Keszler Albert, Verestóy István, Török Mózes, Kovács Ernő, Ambrus Mihály iparosokat, id. Hadnagy Sándor, Kovács Lajos, Ferencz József és Márton János gazdákat választotta meg. Biró Lajos korelnök üdvözölte a megválasztott tisztikart, örömét fejezte ki afelett, hogy a legkiválóbb erőket jelölték ki a város magyarságának vezetésére, a megválasztottakat lelkiismeretes, kitartó és áldozatkész munkára, a város közönségét pedig a vezetőség odaadó támogatására figyelmeztetve, ezen örökszép jelmondattal fejezte be beszédét: „Concordia res parvae crescunt, discordia res magnae dilabuntur.“ (Egyetértéssel a kis dolgok nőnek, egyenetlenséggel a nagy dolgok összedőlnek). A távollevő dr. Sebesi Ákos elnök helyettesítésében Csiky Albert alelnök a megválasztott tisztikar nevében köszönetet mondott a megnyilvánult bizalomért, amely ma nem hiszt, hanem terhet és nagy kötelességet jelent a kiválasztottak számára s az alkotó munka érdekében kérte a nagyközönség támogatását. A közgyűlés este 7 óra tájban emelkedest hangulatban oszlott szét. Vitatott a marosvásárhelyi láma a visszattrsekkel vádolt udvarszelyi pénzügyi tisztviselők ügyében Marosvásárhely, november 30. Néhány évvel ezelőtt névtelen feljelentés alapján vizsgálat indult meg öt udvarhelyi pénzügyi tisztviselő ellen, akik törvénytelen uton kisebb-nagyobb összegeket vettek fel több udvarhelyi és környékbeli korcsmárostól, vendéglőstől, kereskedőtől, stb. A feljelentés elmondja, hogy Ion Stanciu pénzügyi ellenőr, aki 1934-ben szegényemberként került Udvarhelyre, ma már villatulajdonos. A pénzügyi ellenőrnek négy társa: Toma Cristea, Aron David, Molnár György és Derzik Elemér voltak segítségére az adófizetőktől törvénytelen uton kicsikart összegek behajtásában. A felszedett pénzeken többnyire megosztoztak. A névtelen feljelentésre az udvarhelyi ügyészség vizsgálatot indított az öt tisztviselő ellen, ami hamarosan meglepő eredményre vezetett. Kitűnt, hogy a vádalá helyezettek hatalmas összegeket vettek fel, amivel nemcsak az adófizetőket, hanem az államot is jelentékenyen megkárosították. A törvénytelen után felvett pénzeket, amelyek között nem ritka a 10.000 lejt kitevő összeg sem, többnyire italmérési engedélyek, pálinkafőző üstök engedélyeinek, stb. „elintézése“ címén szedték fel. Az ügyészség által összeállított vádirat több kilót nyom. A beindított eljárás nyomán az öt pénzügyi tisztviselő ügyével első ízben az udvarhelyi törvényszék foglalkozott, amelynek büntetőtanácsa annak idején Stanciu Ioahi tizenhat hónapi elzárásra, 5000 lej pénzbüntetésre ítélte és polgári jogainak gyakorlásától 1 évre eltiltotta. Derzik Életűért egy évi elzárásra és 5000 lej pénzbüntetésre Áron Dávidot tizennégy hónapi elzárásra és 5000 lej pénzbüntetésre, Molnár Györgyöt pedig egy évre és 5000 lej pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. Felebbezésüket kedden délelőtt tárgyalta a marosvásárhelyi tábla, amely a pénzügyi ellenőr büntetését 10.000 lej pénzbüntetésre változtatta át. Áron Dávid büntetését 3 hónapra és 2000 lej pénzbüntetésre szállította, le és polgári jogainak gyakorlásától 1 évre eltiltotta. Molnár és Derzik büntetését a tábla 3 hónapi elzárásra mérsékelte.