Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-22 / 114. szám
FALUNAK IS VAN REGÉNYE... Király Zsiga, szilágyság! földműves regényeket irTM Egyszerű magyar zsellér, nappal kapál és földet hord, éjjel forró fejjel regényt ír a lócán.— A „Tiltott szerelem“ című háborús regénye falujából indul és heppiend nélkül oda is tér vissza. — Nem olvas, csak ír, de minden vágya, hogy könyvekhez jusson.— Kiket ismer Király Zsiga a magyarországi és erdélyi irók közül? KOLOZSVÁR, május 21. Az olyan emberekre, mint Király Zsig- Laptól, azt szokták mondani, hogy őstehetség. Falusi gazdálkodó. A szilágyságban lakik, Sármaságon. Ott született, ott is akar meghalni. Na, még nem most, esze ágában sincs ilyesmi. Csak később, amikor már semmilyen kiút nem lesz a halál elől. Egyetlen hold földje van és semmi egyebe, ami kézzel fogható vagyonnak számít. Ő ugyan idesorolja vitathatatlan íráskészségét, amit sokért nem adna, de az megint más. Negyvenkét éves, református és magyar Varga Gyuri mellett ős község esze. Szállásadó gazdámnál, Forgácsoknál ismerkedtem meg vele. A tisztalelkű háziasszony elém tálalta Király Zsiga minden erényét: „verseket ír, regényt ír, olyan az esze, mint az uraké, meg aztán vág, mint a borotva.“ Értelmes ember. Ismeri a falut, de ismeri a várost is. Többször megfordult Kolozsvárt. Részt vett a világháborúban. Emlékei vizionálsan még ma is visszatérnek. Ha emberre néz , kutat. Keresi benne azt, ami szabadszemmel nem látható. Egyéniséget, jellegzetességet és még valami más egyebet, amit nem tud kifejezni, de érzi, hogy szüksége van rá, talán típust, amire építeni tudna. Építeni? Igen, építeni, hiszen egy regény megírásánál „az építőművészet tudományára is szükség van.“ — A regények úgy kikívánkoznak belőlem, hogy ha le ne tenném mondanivalóimat papírra, talán meg is fulladnék — mondja. Sokszor éjjel, ha megébredek, meggyújtom a lámpát és azonmód, ott a lócán, megirom azt, ami furdalta az oldalamat. Verset, vagy más egyebet. A regényeim is így készülnek. Vaskos csomagot ad át. Súlyra is tekintélyes. Harminchárom iskolai füzet rengeteg oldala sűrűn teleírva. . — Ez a regény már kész. Sok esztendővel ezelőtt íródott, szeretném, ha nyomtatásban is megjelenhetne. Talán még pénzt is kereshetnék vele,— de az igazán nem fontos. Nem azért írtam. — Hanem? — Mit tudom én? Meg kellett írnom. Mintha szellem szállott volna meg. A tollam is magától csúszott. Régen tartogatom az al-rmáriumban. Sajnos, a vége hibázik. Lerágták a sz egerek. De azért igy is meg lehet érteni. Magamhoz vettem s most elolvastam. Őszintén sajnálom, hogy nem forgattam át még Sarmaságon. Az eleven és színes írás szereplőiről sok értékes felvilágosítást kaphattam volna s talán arra is adódott volna sor, hogy kapcsolatba jöhessek velük. Az első füzet borítólapjára ez van ráírva: A falunak is van regénye s aztán alatta: TILTOTT SZERELEM irta Király Zsigmond. Nem tudnám hamarjában megmondani, hogy a 33 füzet hány lapból áll, de elég vaskos csomagot tesz ki. Ez már úgynevezett tisztázat, amit Király Zsiga gonddal és szeretettel másolt be a kékvonalas irkákba. Sehol egy kihúzás, sehol egy elsietett vonás, minden görbületnek megvan a maga helye. " / SARMASÁGRÓL INDUL... Háborús regény. Ezerkilencszáztizenhétben játszódik le Galíciában. Az ottani harcok egyik megrázó részletét foglalta írásba. Háttere és egész váza természetesen szerelem, mely átszövi a véres eseményeket s heppiend nélkül ér véget. A szilágysági faluból, Sarmaságról indul a történet. A jómódú parasztgazda lánya és az ágrólszakadt csordás közt titokban izzó szerelem fejlődött. De az apa hallani sem akart arról, hogy az ő szép Erzsije másé legyen, mint akit ő szemelt ki, mert szegénylegénynek nincs helye a házában. A falu birájának fia a kiválasztott, ő vele kell megesküdnie, ha tetszik, ha nem. Pedig Erzsi Ernőt, a csordást szereti. Hiába! ..Ha árvíz jő, a szorgos kezek gátat emelnek és visszavetik a vizet, ha tűzvész támad, elfojtják az emberek, de a szerelemnek ellentállai nem lehet.“ Az apai szigor nem enged. Hogy a fiatalokat elválassza egymástól, suskussal elintézi, hogy a 18 esztendős fiatalembert háborús közmunkára rendelik be. A fiú nem retten meg, önként jelentkezik katonának. De mielőtt elmegy, szerelmeséhez szökik búcsúzóra. Egymást átölelik és sírnak. „Így néztek ők ki, mint amikor a kerti fehér liliom, hófehér csengőalakú szirmai zajtalanul egymás fölé hajolnak . . . Vagy mint a harangvirágok, amidőn egymás mellett szomorúan lehajtják fejüket, mely még szebbé, még ékesebbé teszi őket.“ Ernő elmegy. „Siri csend honol a falu felett, mindenki édes álmát alussza, hogy kipihenhessék a nappali munkának fáradalmait és, ha eljő a hajnal áldott pirkadása, ajad erővel kezdhessenek az élet küzdelmes és fáradságos munkájához.“ A fiatalember katonáéknál rendkívül ügyesnek bizonyul. Menetszázaddal kikerül a harctérre. A legmerészebb vállalkozásokat sikerrel végzi el Egymásután kapja a kitűnt e-jtéseket és előléptetést. Súlyosan megsebesül. Amikor a kolozsvári csapatkórházba szállítják, már tiszthelyettes. A galíciai harcok elbeszélése izgalmas és közvetlen, meglátásai egésen jók. Néha egyegy megjegyzése meglepetésszerűen röppen fel. Egy helyen így ír: „Vájjon miért is csinálták ezt a háborút? Hiszen háború nélkül is meg lehetne élni, a kérges tenyerükkel megtörölték átnedvesedett szemeiket.“ Másutt meg mély keserűséggel mondja:tenni kellene valamit, hogy a szegény sorsban lévő fiatalság is érvényesülni tudjon az iskolai kiképzésnél. Hány, meg hány lángész, satnyul el a nép körében, mert nincs módjában tovább folytatni a tanulást . . . akik talán kimagasló alakjai lennének a hazának s derék, hasznos tagjai a tárcdalomnak; de“ a nyomor, a létért való küzdelem kiöli belőlük a szikrát s problentőbb kegyetlenül el kell veszniük az élet sodrában. Pedig miyen más lenne a társadalom arca, ha osztályozáskor a tehetség lenne az irányadó. Az iskolai oktatásra a testi munkásnak is épp olyan szüksége van, mint a szellemi munkásnak, hogy a létért való küzdelmet sikeresebben vehesse ft-1e, néhány oldallal tovább, így folytatja: „de jó lenne, ha mindenki felismerné az emberben az embert s éberen tartaná önmaga lelkiismeretét. És de jó lenne, ha ki lehetne ölni a népek és nemzetek szívéből az egymás iránti gyűlöletet. Akkor eltűnne az egymás feletti uralomravágyás és mindörökre eltűnne a háború.“ Lábadozik. Testi fájdalmainál sokkal nagyobb lelki szenvedése, amit Erzsiért kell kiállania. Gyanakszik, hogy a lányt elveszti s egy Sarmaságról jött hűvös levél csak megerősíti hitében. Így érlelődik meg benne az öngyilkosság gondolata. Elküldi bucsusorait és ott, a kórházi ágyon golyót ropit szivébe. ELLENZIK ... és oda tér vissza A faluban nagy a sürgés-forgás. Virág Erzsit esküvőre készítik. Már a menyasszonyi ruhát igazgatják rajta ... a biró fia ünneplőben várja . . ., de: „mielőtt esküvőre ment, kivette Ernő fényképét, nézte, nézte, mig szemei elhomályosultak és hosszan, fájón megcsókolta .. . s aztán visszahelyezte szive fölé. A szekrényhez támolygott és kivett egy poharat, mely csordultig volt méreggel s egy kétségbeesett pillantást vetve a szoba mennyezetére, melyet sóhajtott és utolsó csöppig katta a gyilkos oldatot.“ Távol ál tőlem a kísérlet, hogy bármilyen formában bíráljam a regényt, nem is tartozik ide megállapítani, várjon jó-e, vagy rossz, ami végeredményben mindegy. Mondjuk, rossz, mondjuk, hogy mértéken aluli. A lényegen a hangsúly, hogy egy eldugott falucskában él egy ember, akire fel kell figyelni. Király Zsiga, ez a sarmasági zsellér, aki kérges tenyerével pirkadástól késő estig fárasztó földmunkát végez, éjjel felébred, felkönyököl ágyában, aztán odahajok a lócára, meggyújtja petróleumlámpáját, előveszi ceruzáját és kiteregetett papírlapokra irni kezd. Regényt ir ez az egyszerű magyar földműves, regényt, tartalommal, cselekvéssel, meseszövéssel, olyat, amilyen éppen kikívánkozik belőle. Nem a kiadónak és nem a közönségnek, önmagának. Mint mondja, szükségszerűség, sőt még ennél is több: megszállottság, önkéntelen engedelmesség egy parancsnak, melyről nem tudni honnan jön, mért jön, de sodró erővel, mint a fergeteg jön. — A falunak is van regénye — mondja Király Zsiga — álmatlan éjszakákon, hús-vér embereket rajzol betűkből, szivet-lelket önt beléjük, beszélteti, megfogja a kezüket és végigvezeti valamennyiüket életük végéig. „Nappali munkám a földde”” Amikor szemtől-szembe voltunk, csendes borozgatás mellett beszélgettünk. A jó bor megoldja a nyelvet s a szűkszavú ember is bőbeszédűvé válik. Azt kérdeztem: —Olvasni szokott? — Kolozsvári lapok járnak ide, azokat végigolvasom a hirdetések utolsó soráig. — És könyveket? — Nagyon ritkán. — Miket olvasott? — Megvallom, keveset, az is olyan pengős regény volt. — És komoly irodalmi munkákat? — Sajnos, nem. — Névleg ismer néhány nagy írót? — Névleg igen. Akikkel az újságok foglalkoztak. Az erdélyieket majdnem mind. Nyírét, Kós Károlyt, Karácsony Benőt, Tamási Áront és a többieket is, de csak névleg. Pedig nagyon szeretném olvasni munkáikat. Nem bírok hozzájutni, így vagyok a magyarorsági írókkal is. Névleg ismerem őket, mert az újsághirdetések bőven foglaloznak velük. Színdarabot is szeretnék írni. Csak tudnám, hogyan kell. Szeretném olvasni Katona Bánk bánját, Madách Ember tragédiáját, aztánMolnár Ferenctől, Bay Jánostól. — Szeretne író lenni? — Hogyan értsem? — Úgy, hogy csak írással foglalkozzék. — Bajos dolog. A nappali munkám a földé. Az írást el lehet végezni éjszaka is. Nem hiszem, hogy nappali munkámtól meg tudnék válni, pedig kemény napszámos munkát végzek. De azért megvallom, szeretném rendszeresíteni az Írást. Délben és este tanulnék, mert a négy elemi osztály nem elég és olvasgatnék tudományos és szépirodalmi könyveket, éjjel meg imám a magam dolgait, egymásután, folyton . . . — És mikor aludna? Legyint. — Egy pár óra abból elég. A sok alvás tunyává teszi az embert. * Este lett. Király Zsiga feláll, kezet szerít és megy. Haza? Igen. Csendes, szerény otthona, a gerendás kicsi szoba várja. Meggyújtja a petróleumlámpáját és asztalhoz ül. A meleg fészek éledni kezd. Vágyak és álmok keringőt járnak a lóca körül. Aztán egy láthatatlan kéz papírt tesz elé és Király Zsiga irni kezd. Regényt. (j- j-) KEDVEZMÉNYES BAB A MEZŐGAZDÁK RÉSZÉRE. Az utóbbi héten a beteg idő állandósult és a csapadék is nagyban segítségére van a vetések helyzetének javulásához. Az időjárás kedvez a babvetésre. Ennek megkönnyítésére a mezőgazdasági minisztérium húsz százalék kedvezményt nyújt a vetésre szolgáló bab eladásoknál, amelyhez az egyes mezőgazdasági kamarák újabb öt százalékot adnak. Azok a mezőgazdák, akik igényt tartanak babra, forduljanak a megyei mezőgazdasági kamarákhoz. -A VÁLLALATOK FŰTŐANYAG ÉS PETRÓLEUMTERMÉKEK KÉSZLETEINEK ELLENŐRZÉSE. A helyben mozgósított személyzettel bíró ipari vállalatok a petróleum kormánybiztosságának a Monitorul Oficial április 11-iki 87. számában közzétett rendelettel köteleztettek arra, hogy annyi sűtő és petróleum, valamint olajanyaggal lássák el magukat, amennyi az üzem éjjeli és nappali folytonos működéséhez szükséges. A beszerzésre adott idő most járt le és a kormánybiztosság a megfelelő szervek útján az ellenőrzést megkezdi. A kihágást elkövetők elleni bírság igen súlyos. 1040 május 22. Nehézségek a tüzifaellátás körül Az érdekelt szakköröket élénken foglalkoztatja a tűzifabeszerzés problémája. Mint ismeretes, a nemzetgazdasági minisztérium utasítása alapján rendelet jelent meg, amely kötelezővé tette a fakereskedők részére, hogy már most gondoskodjanak a fogyasztók tűzifa szükségletének biztosításáról és ez év július., végéig szerezzék be szokásos tűzifaforgalmuk mennyiségének felét, másik felét pedig szeptember végéig kell beszerezniük. A fakereskedők körében az a vélemény alakult ki, hogy a rendelet csak abban az esetben hajtható végre, ha megfelelő hitelek állanak majd a fakereskedők rendelkezésére. Egy közepesnél nagyobb tűzifatelep évi forgalma ugyanis mintegy 300 vagon tűzifa, melynek kétharmad részét a telep a fűtési idény alatt, egyharmad részét pedig a nyári hónapokban forgalmazza. Ennek a mennyiségnek ma beszerzési ára 2 millió 500 ezer lej. Ezek szerint tehát a tűzifakereskedőnek július végéig és egyngyed milliót, további két hónapon belül pedig újabb 1 és egynegyed millió lejt kellene befektetni. Ilyen forgótőkével egyetlen vidéki fakereskedő sem rendelkezik. Nehézségekbe ütközik azonban a rendelkezés végrehajtása azért is, mert több olyan fatelep működik, amely a tűzrendészeti rendeletek értelmében csak bizonyos mennyiségű tűzifát — átlagban csak 4—5 vagont — raktározhat el telepén, mivel ezek a telepek lakóházak közöttt fekszenek és a nagymennyiségű faanyag felhalmozása tűzveszélyes lehet. Egy másik ok ezenkívül az is, hogy a tűzifatermelés ez időszerint folyik és ennek a termelési folyamatnak egy része csak a későbbi őszi és téli hónapokban kerül kiszállításra, vagyis a kitermelt tüzifamennyiség kezelítése a csúsztatócsatornákhoz és kifuvarozása a vasúti raktervitekre ekkor történik. Számtalan olyan tűzifatermelő hely vált, ahonnan a termelt tüzifamennyiség egészben vagy nagyrészben csak a tél folyamán fuvarozható ki szánokkal, azaz a tüzifarakások csak szánon közelíthetők meg. Az elmúlt évben egyébként Bukarest főváros is hasonló rendeletet adott ki a tűzifaellátás biztosítása érdekében. Ekkor azonban gondoskodástörtént arról is, hogy a fakereskedőknek a tüzifamennyiség beszerzése céljából megfelelő hitelt nyújtsanak, sőt a CAPS csak maga az állam adott a termelés ígdakozására 80 millió lej kölcsönt. Hasonló intézkedést hoztak annak idején Svájcban is, ott pedig az árubeszerzés céljából kamatmentes kölcsönt adott a kereskedőknek a jegybank. Mindezekre való tekintettel a tűzifakereskedők körében az a vélemény alakult ki, hogy a fenti rendelkezés végrehajtása csak akkor biztosítható, ha gondoskodás történik arról, hogy a fakereskedők megfelelő hitelforrásokhoz jussanak. Határiidő napló Május 25: Nyersolaj fogyasztási adójának befizetése. Május 31: A negyedévi adó 5 százalékos kedvezménnyel való fizetése. Június 2: Lakbérleti szerződések illetékezése. Június 10: Kereskedelmi könyvek lapjai utáni pótbélyeg (laponként 1 lej) befizetése. Június 15: Az 1939. évi rendkívüli jövedelmekre vonatkozó kimutatás. Junius 30: A pénzügyi kihágások kedvezményes rendezésének utolsó napja. A kereskedelmi és ipari adóamnesztia alapján az évi adó százalékának befizetése. Kérvény a kereskedelmi és ipari adóamnesztia igénybevételére. arkettezési munkálatokat jutányosan vállal Lőrificz & Go. Str. V. Goldiș G. és Iuliu Maniu 1. Cseke-cukrásida).