Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-05 / 101. szám

Uf 4 - et új­un­k. ELLENZÉK Az angol hade­rrai visszavonulásával foglalkozik a Német jelentések kiemelik a birodalmi haderő sikerének erentőségét. *— Angol lapok beismerik a sikertelenségeit de hangoztatják, hogy küzdelem tovább folyik.* — A francia sajtó stratégiai lépésnek nevezi a visszavonulási a „Press Association“ oitoffa a naakon hírűm és a nortea hermáim hüllőidre menekü­lésérel siót# Hírt LONDON, május 4. (Rador.) Ille­tékes angol körökben megismétlik Chamberlain csütörtöki kijelentését, mely szerint az angol kormány egyál­talában nem szándékozik Norvégiát el­hagyni és nem kívánja, hogy ez az or­szág másodrendű hadszíntér legyen. A norvég haderő főparancsnoka, aki a déli hadműveleteket irányította, roham kiszállását más vidékre helyezte, ahon­nan tovább folytatja kötelességének teljesítését. A norvég kormány tovább működik és a „Press Associations” ille­tékes forrásból nyert értesülése sze­rint Haakon király is országában tar­tózkodik. A katonai hatóságok meleg dicsérettel emlékeznek meg azoknak a csapatoknak vitézségéről, amelyek a háború kezdete óta résztvettek a na­gyobb fontosságú hadműveletekben és komoly veszteségeket okoztak a német hadseregnek annak dacára, hogy ez fö­lényben volt és erős légi erővel rendel­kezett, mely közeli támaszpontokat használhatott fel. Narvikból nem érke­zik hír, de kijelentik, hogy az angol csapatok a kikötőhöz közelednek, ahol lassan folyó hadműveletekre van szük­­ség. . . LONDON, május 4. (Radar.) Angol la­pok Au­dalsnes elhagyásával foglalkozva, hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy Anglia tovább fokozza erőfeszítés­­eit és tovább vigye Norvégiában a hábo­rút. Egyes lapok a kormány tevékenysé­gét bírálják, más lapok inkább a jövő hetet akarják bevárni, midőn kormány­­részről teljes részletességgel nyilatkoza­tot adnak. A „Times“ szerint, ha Trond­­hjemnek délről való megtámadása nem sikerült, ez nem bizonyítja, hogy a pró­bálkozás nem volt igazolt. A „News Chro­nicle“ szerint komoly eredménytelensé­get, jelent az, hogy lemondtak Norvégia déli részében a németekkel szembeni el­lenállásról. Ez a körülmény a vezetés, az erőbeli arány és az angol nemzeti erőfe­szítés mértékének revízióját kívánja. A „Daily Herald“ megállapítja, hogy meg­elégedés volt a jellege a Chamberlain, csü­törtöki beszédének. Éppúgy, mint a há­ború kezdete óta elmondott többi összes beszédeinek is ez volt a vezérfonala. Ez a megelégedés azonban — írja a lap — nem jelent ellenértéket az angol tekin­télyt ért veszteségért, mely az egész vi­lág előtt Trondhjem vidékének kiürítése alkalmával következett be. „Amit Chamberlain sikeres visszavonulásnak nevezett, az menekülés volt, a német távirati iroda szerint“ BERLIN, május 4. (Rador.) A Német Távirati Iroda a norvégiai hadszíntéri helyzetről a következőket jelenti: Az angol csapatok Andalsnés kikötőből ha­­­nyatt homlok menekültek, ami után dél- és középnorvégiai helyzetben vi­szonylagos nyugalom állott­ be. Az ant­iotok menekülése, amelyet Chamber­lain sikeres visszavonulásnak nevezett, mély benyomást gyakorolt a norvégek­re, akik felfogván a helyzetet, tömege­sen adják meg magukat. A menekült norvég kormány parancsára az április eleje óta mozgó­sí­t­ott középnorvégiai és délnorvégiai hadosztályokat visszahív­­­ták a frontról. Ezek a hadosztályok megadták magukat, szabadonbocsátá­­suk folyamatban van. Csak a legutóbbi eseményekről nem tudó, néhány elszi­getelt kisebb különítmény fejt ki el­lenállást néhány ponton. Steinkjertől északra élénk járőrtevékenység folyik. Általában a helyzet ezen a frontszaka­­­szon változatlan. A narviki körzetben az angol csapatok igyekeznek hiába­­v­aló és ismételt támadásokkal kiküszö­bölni az andalsnesi kudarcot. A had­műveletek legnagyobb részét norvég csapatok hajtották végre. A szárazföldi csapatok segítségére angol hadihajók érkeztek és hatalmas tüzérségi felkér szültséggel igyekeztek támogatni azo­kat. A német csapatok lőszerutánpótlá­­sát és m­eger­­ősí­tés­ét sikertelenül pró­bálták megh­isitani az ellenséges ten­geralattjárók, ellenben a német hadiha­ ,­jóknak sikerült két ellenséges tenger­­­alattjárót elsülyeszteni. h­avas-jelentés egyszerű STRATÉGIAI LÉPÉSNEK NE­VEZT A NORVÉGIAI VISSZA­­VONULÁST I'ARIS, május 4. (Rador.) A Havas követ­­esekben ismerteti a norvégiai helyzetet. Az­ngol csapatok Trondhjem vidékéről történt­issza­vonulása után, úgy látszik, tovább foly­nak a hadműveletek Norvégiában. Maga a visszavonulás sem jelent mást, mint straté­giai lépést. Ez a véleményü­k illetékes fran­cia köröknek azzal kapcsolatban, hogy a Trondhjemtől délre lévő csapatokat ismét be­hajózták. A katonai parancsnokság több kö­vetkeztetést vont le a nehézségekből, ame­­lyekkel a légi­erő felhasználása kapcsán ta­lálkozott. Az a kérdés, vájjon az Andalsnes­­nél partraszállított katonai erők még hosszú ideig tudtak volna ellenállni, a vezérkarra tartozik, a légi­erő nagyarányú tevékenysé­ge azonban lényeges körülményt képez, mely megérdemli a tanulmányozást. A bombázások folytatása, főleg az utánpótlásra érkező csa­patok bombázása, komoly akadályokat jelen­tettek a hadműveletek folytatásában. Mégis megállapítható, hogy a helyzet most kedve­zőbb Norvégiában, mint egy hónappal ez­előtt, mikor a német csapatok megtámadták ezt az országot. Abban az időben a norvég semleges felségjog alá tartozó vizek egész hosszúságában valóságos folyosót képeztek a német hadihajók és kereskedelmi hajók szá­mára, amelyek minden ellenőrzés nélkül szál­lították a vasat és a Németországra életfon­tosságú élelmiszereket. A szövetségesek az Északi-tenger egész felső részét elzárták ak­namezővel, amely Scapa Flow-tól a norvég partokig terjed. A vasércet, amely életkér­dést jelent a német hadi­iparra, nem szál­lítják többé a szokásos úton, a norvég vize­ken. A dán és norvég kereskedelmi hajók, melyeket a németek használtak német áruk szállítására, most a szövetségesek zászlói alatt haladnak és árut szállítanak számukra. A németek ideiglenes fa és elsőrendű nyers­anyagforrásokra találnak Norvégiában a pa­pírgyártás céljára, a dániai és norvégiai ál­latállományt fel kellett áldozzák az azonnali szükségletek fedezésére. De nem felejtendők el azok a veszteségek, melyeket a németek szenvedtek csapatszállításaik alkalmával s fő­leg az a tény, hogy jelenlegi hadiflottájuk fele a tenger fenekén, vagy a javítóműhely­ekben van, ahol hosszabb ideig kell javításra vár­nia. A tengerészek és katonák ezrei fullad­tak a tengerbe és német részről a szárazföl­­dön szenvedett veszteség is nagyobb, mint a szövetségesek vesztesége. Néhány zászlóalj francia alpesi vadász küzd most Norvégiában és a helyzet mindinkább javul a partraszál­ló csapatok érkezésével párhuzamosan. A szö­vetséges csapatok Narvik környékén minden­ütt érintkeznek a német csapatokkal. A né­metek visszavonulnak és a francia alpesi va­dászok foglyokat ejtettek. Namsos vidékén semmi változás, a németek a közlekedési uta­kat és Andalsnes kikötőt bombázták, m­íg az angol légi­erő a stavangeri, oslói és aalbergi repülőtereket bombázta. hamisíották az Aspirint és kísérelték meg, hogy a hamisítványokat valódi Aspir­in-ként árulják. Ebből is látható, hogy az Aspirin mi­, ilyen tekintélynek örvend. Pedig mi sem egysze­rűbb, minthogy a valódi Aspirint megkülöm­­böztessük a hamisítványtól: a valódi Aspirin tablettán rajta van a Bayer-kereszt. Nincsen Aspirin Bayer-kereszt nélkül. Ha egészsége fo­rog kockán, csak bevájt szert szabad használnia ASPIRIN a megbízható TABLETTA­­ készítmény A francia sajtó további küzdelemről beszél PARIS, május 4. (Rador.) Reuter: Fran­cia lapok Chamberlain miniszterelnök csütör­töki nyilatkozatával foglalkozva, Frossard in­for­mációs miniszter csütörtök esti rádióbeszé­dére hivatkoznak. Frossard kijelentette, hogy Chamberlain becsületes beszámolója megerő­sítette a szövetségesek elhatározását, hogy tovább küzdenek utolsó emberig és erkölcsi értékekig azon célokért, amelyekért harcba bocsátkoztak. Hangsúlyozzák, hogy Frossard rádióbeszédével rá akart mutatni arra, hogy a szövetségesek között, a Norvégiában fo­lyamatban levő katonai tevékenységgel kap­csolatban, tökéletes a megegyezés. A SVÉD SAJTÓ KESERŰ CSALÓDÁ­SÁNAK AD KIFEJEZÉST STOCKHOLM, május 4. (Rador.) Reuter: A pénteki svéd lapok hosszasan kommentál­ják a szövetséges csapatoknak Norvégia déli részén történt visszavonulását. Keserűséggel vegyes titkolt csalódás tapasztalható cikkeik­ben. A Stockholms Tidningen következőkben foglalja össze ezt a benyomást: „Mi, semleges kis államok mindenesetre megerősítését nyer­tük annak a meggyőződésünknek, hogy fe­nyegetés esetén csupán saját magukra számít­hatunk. A befejezés még nem látható, de úgy látszik, hogy új hadszínteret próbálnak keresni most, amikor megállapítást nyert, hogy Norvégia igen nehéz terep." A Dagens Nyheter hangsúlyozza, hogy Trondhjem hely­séget nem tudták bevenni dél felől s felte­hető, hogy még nehezebb ennek elfoglalása északról. A Svenska Dagbladet megjegyzi, hogy a Náruiknál elért győzelem és a német csajtátszállító hajók ellen a szövetséges ten­geralattjárók által elért sikerek dacára, az angol flotta nem tudta megakadályozni Kat­­tegud­ban és Skagerrakban a német csapatok rendszeres szállítását. SVÁJCI KATONAI KÖRÖK SZERINT ANGLIA MÉG NEM KÉSZÜLT FEL ELÉGGÉ A VILLÁMGYORS TÁMA­DÁSOK MEGFÉKEZÉSÉRE ZÜRICH, május 4. (Rador.) Mint a Reuter távirati ügynökség jelenti, svájci katonai kö­rök élénken foglalkoznak a norvégiai had­színtéren lejátszódó eseményekkel és meg­állapítják, hogy az eddigi tapasztalatokból le­vont következtetések komoly erőfeszítésre kell, hogy bírják a szövetségeseket. A svájci katonai szakértők úgy vélik, hogy Anglia még nem értékelte eléggé Hitler dinamizmu­sát és nem készült fel eléggé a villámgyors támadások megfékezésére. Természetes —­ jegyzi meg a Reuter-ügynökség zürichi tudó­sítója — a brit hadászatot és taktikát bíráló kijelentések a svájciak részéről nem jelentik azt, hogy helyeslik a Führer akcióit. Általá­ban az a vélemény közöttük, hogy Hitler a­ Rajnavidék megszállása óta sikerrel tévesz­tette meg a szövetségeseket, minthogy sem­mit sem árult el jövendőbeli terveiről. A Stefa­ni-ügynökség a második Gallipoliról beszél RÓMA, május 4. (Rador.) A Stefani dip­­­­lom­áciai szerkesztője a norvégiai angol—­­ francia csapatok helyzetével foglalkozva meg­­állapítja, hogy legyőzésüknek nagy jelentősé­ge van. A második Gallipoli volt, sőt lehet, hogy még pusztítóbb, mert a Dardanellák­nál a szárazon és vizen szenvedett vereség­nek nem volt olyan pusztító következménye Angliára, mint a Norvégiában szenvedett pusztulás. A németek erősen helyezkedtek el Skandináviában az angol par­told­­al és ten­gerészeti támaszpontokkal szemben és a né­metek komolyan helyezkednel­ el ott tenger­alattjáróikkal és hatalmas légi erejükkel, melyhez most más 1300 repülőgép is tarto­zik s amelyet később a repülő­gépegységek ezreivel egészítenek ki. A csapás magára Anglia biztonságára is rendkívül súlyos. A nyu­gati demokráciák három hét alatt f­el­for­gatták az ászaid helyzetet Anglia és Francia­­ország kárára. „A SZÖVETSÉGESEK LÉGI EREJE NORVÉGIÁBAN HÁTUL MARADT“ — ÍRJA A „TIMES“ LONDON, május 4. (Rador.) A Times lég­ügyi szakértője következőket írja a legutóbbi norvégiai eseményekkel kapcsolatban: Nor­végia alkalmat nyújtott a légi erők kipróbá­lására és ezideig a szövetségesek légi ereje hátul maradt. Semmi értelme nincs annak, hogy a tényeket eltitkoljuk. Ez a megáll­apí­­tás nem jelent kedvezőtlen megítélést a gé­pek személyzetére, a gépekre és a jelenlegi parancsnokságra vonatkozóan. Légi téren azért nem tudtak helyi fölényt elérni Norvé­giában, mert nem lehetett gyorsan berendez­ni légi támaszpontokat és sem a francia, sem az angol gépek nem készültek fel arra, hogy fényes nappal támadjanak, nagy távolságra támaszpontjaiktól egy erős áfásban lévő el­lenféllel szemben. Ez magyarázza meg a ne­hézségeket, melyekbe az angol légierő ütkö­zött, amikor meg akarta szerezni a fölényé­t a helyi légi harcokban, hogy így a szövetséges csapatok zavartalan partraszállásának lehe­tőségét biztosítsa. Ebből nem kell még kö­vetkeztetni, hogy a szövetségesek sohasem fogják elérni a fölényt légi téren Norvégiá­ban. Egyedüli kedvező körülmény mai napig a norvégiai hadműveletek során az —­ am­i egyébként minden vitán felül áll — hogy az angol légi erő énjeli bombázásainak hatalmas hatása van. Ez olyan valóság, melyet a maga teljességében érzett az ellenség. A „Daily Telegraf“ katonai szerkesztője hangsúlyozza, hogy miután nyilvánvalóvá vált, hogy a szi­­ve­tséges erőknek nem lesz elegendő idejük a németek feltartóztatására, amíg Trondhjem kikötőt elfoglalják, az angol kormányt üdvö­zölni kell azért a gyorsaságért, amellyel el tudta határozni, hogy Andalsnés vidékét el­hagyja. Nagy érdemet szerez az, aki meg tudja cserélni tervét, amikor látja, hogy nincs kilátás sikerre. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­­választékosabb kivitelig, legolcsóbban aZ Ellenzék könyvosztályában, Clejl­ ­itită Unirii, ' 1 '

Next