Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-02 / 1. szám

1941 január 2. A belgrádi Politika írja: „Mi román kormány jobban tenné, fia tárgyalások útján rendezné a bécsi döntésben vállalt kötelezettségeit“ BELGRÁD, január 2. (Bud. Tud.) A Politika budapesti tudósítója szerint a magyar közvéleményből­, igen nagy meg­döbbenést keltettek azok a sértő tartalmú röpcédulák, amelyeket Romániában ter­jesztenek és amelyekben Magyarországot gyalázzák. A megdöbbenés a román sajtó támadó cikkel és a romániai magyar ki­sebbségekkel szemben a román hatóságok részéről tanúsított bánásmód következté­ben még jobban fokozódik. A lap meg­állapítja, hogy a magyar sajtó nem vette át a román sajtó hangját és minden megjegyzés nél­kid számol be a támadó román cikkek-­­­ről és a délerdélyi magyar kisebbség ül­dözéséről. Teljesen ismeretlen a Romá­niában élő néhány százezer magyar sorsa. A román kormány jobban tenné, ha tárgyalást indítana, mert ezt a kérdést sokkal jobban lehetne tárgyalások útján rendezni és sokkal jobban lehetne meg­felelni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Románia a bécsi döntőbíró­sági ítélet alkalmával vállalt. ROMÁNIA NEM SOK JÓT VÁR-­­­HAT A JÖVŐTŐL * BUKAREST, január 2. (MTI.) A Po­runca Vremii vezércikkében hangoztatja, hogy szomorú volt az 1940-ik esztendő a románok számára, mert véráldozat nélkül át kellett adniuk a nemzeti terület egy­­részét. Általában — m­a a lap — s nem lehet sok jót jósolni az újeszten­­di­dőre sem, mert még mindig a háború felhői borítják Európa egét. Az 1941-ik esztendőbe lépve —­ folytatja a Porunca Vremii — egyetlen gondolat és egyetlen parancs kell, hogy l­áthassa a román népet: az ország kiegészülésének gondolata, mely egyszersmind parancs is, mert ez az egyetlen erő, amely célhoz ve­zet. Az Ordinea képeket közöl Északerdély­­ről s a Porunca Vremii is első oldalon közli a kolozsvári ortodox katedrális ké­pét. ANTONESCU­ ÁLLAMVEZETŐ PESSZIMISTA HANGÚ SZÓZATA BUKAREST, január 2. (MTI.) Anto­­nescu tábornok, államvezető az újév kü­szöbén szózatot intézett a román néphez. Szavait elsősorban a sokat nélkülöző gaz­dálkodó földműves lakossághoz, az ugyan­csak sokat küszködő munkássághoz, majd a gazdagokhoz, a tudósokhoz és végül a hadsereghez intézte. A hadsereghez inté­zett szavaiban hangoztatta, hogy tudatá­ban van annak, a lisztek és katonák so­kat szenvedtek a hazájukat ért gyalázat miatt. Ezt annál is inkább megérti, mert ez a gondolat foglalkoztatja őt is. — Ko­ra hajnaltól késő estig — mondotta­­— azon fáradozik, hogy bár egy kevés fényt vigyen a román sötétségbe. Ám csak Isten tehet csodákat­, én nem, mert csak egyszerű ember vagyok.­­ A legnehezebb időkben vettem vállaimra az ország terheit: egy megingott és össze­omlott dinasztia, otthonaikból kiűzött ro­mánok, akiket kidobtak a reménytelenség útjára, kívülről semmi támasz, egy elszi­getelt ország, amelyet senki sem ért meg, amelybe mindenki belerúg, az állam te­kintélyének elvesztése, az erkölcsi széthul­lás, politikai érdekek ütközésre készen egymással szemben, ime ez volt a helyzet. Amennyire erőm engedte, az elmúlt há­rom hónap alatt igyekeztem javítani a helyzeten, különösen abban az időpont­­ban, amikor anarchia, idegen megszállás és forradalom veszélyeztette az amúgy is erejét vesztett államot. Beszéde végén Antonescu tábornok öre­get és fiatalt egyaránt együttműködésre szólított fel és hangoztatta, hogy csak az egység lehet az, amelynek segítségével a román nép kiküldheti jogos érdekeit. MILYEN IS VOLT A SZÉKELYEK HELYZETE A ROMÁN URALOM ALATT? MAROSVÁSÁRHELY, január 2. (MTI.) A marosvásár­helyi Magyar Szó válaszol a román félhivatalos Cuvântul cikkére és adatokat sorol fel, hogy mennyire „boldo­gok“ voltak a székelyek a román uralom alatt. A Székely­földön 1923 óta a legteljesebb munkanélküliség volt. A fakitermelési munkálatok megállották, mert az erdők javarészét az állam kisa­játította. A székelyek kivándorlásra kény­szerültek. Lelkiismeretlen ügynökök Ka­nadába csalogatták őket és szabadon foly­tathatták ezirányú üzelmeiket, anélkül, hogy a román kormány egyetlen lépést tett volna megfékezésükre. A román agrárreform rengeteg tragédiát idézett elő a magyarság körében. Az is­kolákat bezárták és a magyar iskolák épületeit román állami iskolává alakí­tották át. A csendőrök letartóztatták a székely legényeket, mert azok magyarul mertek énekelni. íme, ennyi boldogság­­­­ban volt része a székelyeknek a román uralom alatt­­­ fejezte be cikkét a lap. A ROMÁN RÁDIÓPROPAGANDA ÚJABB VALÓTLANSÁGAI NAGYVÁRAD, január 2. A román rá­dió vasárnap éjjel német, olasz és francia nyelven előadást rendezett az erdélyi vá­rosokról. Azt állították, hogy az erdélyi városokat nem magyarok építették, továb­bá, hogy a magyar uralom idején a romá­nokat nem engedték be a városokba. Ez volt az oka annak, hogy az erdélyi váro­sokban kevés a román. A Nagyvárad című lap ezzel kapcsolat­ban fele­vemíti Karácsonyi János püspök, a nagy történettudós 1927-bepi cikkét.­­ Karácsonyi János püspök külföldi tudó­sok megállapításait idézte annak bizonyí­tására, hogy a románok még a régi király­ság területén sem alapítottak városokat, kóborló, legeltető nép lévén. Hivatkozik egy XVI. századbeli müncheni utazó fel­jegyzéseire, aki az egész román fejedelem­ségben csupán két várost talált. Más ide­gen utazók is feljegyezték, hogy a romá­nok csupán pásztorok és hegyekben lak­nak. Maga Jorga idézi egy görög utazó munkáját, aki azt írja, hogy a románok pásztornépek, szobnyájaik s barlangjaik van­nak. Rechersdorfer szász diplomata 1025- ben olyan jelentést küldött haza, hogy Erdélyben a szászok, székelyek és magya­rok között csakis falvakban laknak a ro­mánok. Minden bizonyíték amellett szól, hogy a románok a XVI. században sem lehettek még városi lakók, mert a felső hatóságok­nak nem engedelmeskedtek. Nem helyt­álló tehát a román rádiónak az az állítá­sa, hogy a magyarok­­kergették ki a ro­mánokat a városokból. HOGYAN TÖRTÉNIK A VAS­­GÁRDISTÁKNÁL A MOTOZÁS? MAROSVÁSÁRHELY, január 2. Né­­hány héttel ezelőtt a román határszaka­szon vasgárdista ellenőröket helyeztek az ott állomásozó határőrparancsnokságok fölé. Ezt a rendelkezést később visszavon­ták, de most újból életbe léptették. Vid­­várszeg és Kerelőszentpál román határ­­állomásokon egy Suvinescu nevű román vasgárdista vezető állomásozik, aki mindig jelen van, amikor a női utasokat meg­motozzák. A motozást egy cigányasszony végzi, Suvinescu pedig végignézi, amikor az asszony levetkőzteti a nőket. Svédország semlegessége más volt­, mint amissé Amerikáé STOCKHOLM, január 2. (DNB.) A svéd külügyminisztérium nyilatkozatot küldött az amerikai sajtónak, amely cáfolja Roosevelt­­nek azt a beállítását, hogy Svédországnak a magatartása összehasonlítható lenne Ameri­kának az európai háborúval tanúsított maga­tartásával. A hivatalos közlemény szövege így szól: " Illetékes svéd helyen kiemelték, hogy Svédország a legszigorúbban tartózkodott at­tól­, hogy a háború alatt más hadviselő ál­lamnak, Finnország kivételével, hadianyagot szállítson. (MTI.) Felein szerint az 1341. esztendő súlyos lesz, de meg kell hoznia Franciaország felemelkedését VICHY, január 2. Petain tábornok, fran­cia államfő, újév napján rádióbeszédet inté­zett a francia néphez. — Az 1941-ik esztendő súlyos lesz — mon­dotta — de meg kell hoznia Franciaország felemelkedését. Első szavam a francia föld­művesekhez szól, ezeket kérem, hogy tegye­nek meg mindent ellátásunk megjavítására. A munkások, dolgozók és munkanélküliek egy­aránt tudják meg, hogy a kormány meg akar­ja szabadítani őket az idegen kapitalistáktól. Küszöböljétek ki az álnokságot és az önzést. (MTI.) Az angolon meg akarják akadályozni Brazília németországi hadianyag- vásárlásának elsz­állítását RIO DE JANEIRO, január 2. (Sirjani.) Vargas elnök újévi beszédében többek között­­ utalt arra, hogy Brazília hadianyagokat vásárolt Németor­szágtól, de az angolok meg akarják akadá­lyozni azok hazaszállít­ását. Ezek a hadianyagok a mieink — mondotta az elnök — mert jó pénzzel vásároltuk meg azokat s nem lehet megakadályozni azt, hogy azok kezünkbe jussanak. Aki ezt megkísérli, nem számíthat jóakaratunkra. (MTI.) Az olasz haderők bombázták Szaloniki kikötőjét , „Valahol Olaszországban“. (Stefani.) Az olasz főhadiszállás 208. számú jelentése így szól: A cirenaikai határ mentén tü­zérségünk eredményesen lőtte az ellenség gépesített csapatait. Bargia közelében újból visszavertük az egyik előretolt ál­lásunk ellen irányult támadást. Repülőgé­peink több támadást intéztek ellenséges táborok és gépjárművek ellen és jelenté­keny pusztításokat okoztak. A görög harc­téren járőrtevékenység folyt. Néhány he­lyen az előretolt csapatok érintkeztek is egymással. Vadász- és zuhanóbombázó re­pülőgépeink eredményes támadást intéz­tek csapatgyülekező helyek, valamint gép-s járműoszlopok ellen. A Valona elleni el­lenséges támadási kísérletnél négy gépet lelőttünk. Az olasz gépek mind haza­tértek. TIRANA, január 2. A Stefani iroda kü­lön tudósítója jelenti: Haditengerészeti erőink folytatták fellépésüket a partvi­dék ellen. Mint a tenger vitathatatlan urai, ellenőrizték az ellenség mozdulatait, amelyek ágyúik hatósugarába esnek. A tengerészeti és szárazföldi támadásokkal párhuzamosan a légi­erő is tevékenységet fejtett ki. Bombázták a szalonikai kikötőt. Kisebb repülőterekre is ellátogattak, ahol mwuj*' •mmma.mmuassx f Budapest Dunaparton # Előírd3 családi szál­loda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6*— pengőtől.­­ Kétágyas szoba már 12‘— pen­gőtől. — Kitűnő ét­terem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás iAmm­m az angol gépeket és berendezéseket gép­­fegyverezéssel és bombázással támadták, nagy pusztításokat végeztek. (MTI.) JELENTŐSEN MEGVÁLTOZOTT A HELYZET BELGRÁD, január 2. (DNB.) A Politi­ka tudósítójának jelentése szerint a görög—olasz északi harctéren a hely­zet jelentősen megváltozott. A görög előőrsök visszahúzódtak a főállásokba. Még mindig nagy a hideg és több katona m­egfagyását jelentették. A görögök kedvezőtlen állásokban tar­tózkodnak, mert az olaszok tartják meg­szállva az uralkodó állásokat, amelyek­ből kitűnően át lehet tekinteni az egész területet. A Vreme Monastirból többek között azt jelenti, hogy az olasz bombázó gépek Begradec, Starovo és Oszavo közelében bombázták a görög állásokat. A görög csapatokat ugyanis itt vonták össze. A bombázás során az olasz repülők jelenté­keny veszteséget okoztak az ellenségnek. Nagyon jól lehetett látni, ennek követ­keztében a célzások kitűnően sikerültek. Az Ohrida-tó déli partján lévő Svebi Naumból jelenti a Vreme, hogy a hideg már kezd tűrhetetlen lenni. Egyik rész­ben sem ritka a megfagyás. A görögök pótlását öszvér és hegyi lóoszlopokkal kell biztosítani. Ez a pótlás azonban igen csekélynek bizonyul a szükséglethez mér­ten. Elsősorban természetesen lőszert szál­lítanak. A karavánok azonban a havas vi­déken igen jó célpontot nyújtanak az el­lenséges repülőknek és a tüzéreknek. A görögök nagy nehézségekkel kényte­lenek megküzdeni a megszállott albán terület lakosságának élelmezése terén is, mert a lakosságnak nincs élelmiszere. (MTI) ■mám ÁI.HÍREK TERJEDTEK MAGYARORSZÁG MOZGÓSÍTÁSÁRÓL BUDAPEST, január 2. (MTI.) Egy külföl­di hírügynökségtől eredő értesülések alapján több külföldi lap­­ van híreket közölt, mint ha Magyarországon mozgósítás kezdődött vol­na. Illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda munkatársának kijelentették, hogy minden ilyen híresztelés a mesék országába tartozik és elejétől* * 1 végéig hazugság. WHEELER SZENÁTOR TOVÁBBRA IS ÉLESEN TÁMADTA AMERIKA HÁBORÚS TERVEIT WASHINGTON, január 2. (Reuters) Whee­ler, Roosevelt külpolitikájának egyik legna­gyobb el­ensége, válaszolt Roosevelt rádióbe­szédére. Rámutatott arra, hogy fantasztikus az az elképzelés, amely szerint Németország megtámadja az amerikai Egyesült­ Ál­lamokat. Ezután azt az óhaját fejtett­­e ki, hogy Euró­pában kössenek azonnal békét, mielőtt még Amerika beveti magát a háború tébolyába. Végül kijelentette, hogy Amerika már nem csendesen halad, hanem rohan a háborúhoz vezető úton. (MTI.) KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK szervezése, veze­tse „FIDES“­­ és ellenőrzése. KÖNYVELÉSEK felfektetése, veze­tése és felülvizs-Srhisssel Rikárd Irem­and vállalata gálája. SZAKVÉLEMÉNY adó és illeték ügyekben. Kolozsvár, Szentegyház­ utca 3d. BIZALMAS keres­­kedelmi megbízások­­ Telefon: 28-98.

Next