Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

2 BI­­LENZ AK Erdély szerte teljes erővel folyik az Erdélyi Párt szervezkedése Már 50.000 tagja van Csikmegyében a pártnak KOLOZSN Vív. n­im­us 1. (Sajto t tud ) Az­­­­­cht*­l­y­i Part tagozatainak megalakulá­sa vidéken egyre tart. A falvakon min­denhol­­i legnagy­obb lelkesedéssel csat­­lakozik a magyarság az Erdélyi Párthoz. A napokban tartotta meg Egeres község magyarsága Egeresen Balla Mihály rrt. lelkész elnöklete a­latt közgyűlését és egy­­hangu­ lelkesedéssel kimondotta az erdé­lyi Párt egeresi községi tagozatának meg­alakulását s egyben megválasztotta a ta­gozati tisztikart is, mely a következő: El­nök Balla Mihály velt lelkész, alelnökök: Miksa­­Mihály és Görgényi László, párt­vezető titkár Krémer Gyula, pénztárnok Pégen István, választmányi tagok: Ma­­gyarossi György, Tamás Ferenc, N­akkon Béla, Molnár Gyula, Kovács János, Pén­tek János, Szálkai György, Gergely Már­ton, V­incze György, Hávez József, Varga József, I­­agy Antal, Gáspárik Antal, Lándgráf Béla, Szántó András, Császár Miklós. A KOLOZSBORSAI JÁRÁSBAN A kolozsborsai járásból is sorozatos je­lentések futnak be a Párt alakuló gyűlé­seiről. Akárcsak a többi erdélyi része­ken, itt is a legnagyobb lelkesedés mutat­kozik az Erdélyi Párt célkitűzései iránt. A napokban a kolozsborsai járásban három községi tagozata alakult meg az Erdélyi Pártnak. Doboka községben a tisztikar a következő: Elnök Papp Árpád ref. lelkész, alelnök Petkes Sándor gazda, titkár Papp István m. tisztviselő. A ma­­gyarderzsei tisztikar összetétele: Elnök dr. Miklóssy József földbirtokos, alelnök Köpeczy József gazdálkodó, titkár Fe­­rencz Dezső ig. tanító. A választmány tagjai: Babos Márton, id. Czégeni Miklós, Hatházi Imre, László Miklós és Török József. Ugyancsak megalakult a női cso­port is, melynek elnöke Miklóssy Ilona, alelnöke Otoltics Katalin, titkára Sipos­s Róza, a népművelési szakosztály vezető­je pedig Lajtár Rózsa. A magyar köblösi tagozat megválasztott tisztikara a követ­kező: Elnök Csákány Miklós ref. lelkész, alelnök Tóth András gazdálkodó, titkár Pethő Miklós ig. tanító. Választmányi tagok: Antal Gyula, Bálint Ali ki­ós, Dé­­ne­s Szilárd, Hatházi Ferenc, Péterffy Miklós, Tóth Albert. A CSIKMEGYEI SZERVEZKEDÉS -­ Az Erdélyi Párt szervezkedése a szé­­kelység körében is teljes ütemmel folyik. Különösen a csikmegyei szervezőmunka mutat szép eredményeket. Amint a Csík­szeredáról beérkező jelentések mondják Kolumbán József dr., Kovács Károly dr. és Máthé László dr. ügyvédek, Csipak Lajos dr. kanonok, gimnáziumi tanár kí­séretében községről-községre járva szer­veznek. A székelyek egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy egység­ben kell maradni. A taggyű­jtéssel megbí­zott községi szervezők naponta többs­záz embert írnak be. A pártba való beirat­kozás egyedüli és kizárólagos feltétele­ként csupán azt kötik ki a székelyek, hogy az Erdélyi Párt teljes erővel és odaadással támogassa gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt és kormányát, mert csak így reméli az égetően sürgős anyagi és er­kölcsi támogatást. Csikszentmártonban járási székhellyel megalakult járási tagozat elnökéül Már­ton Gábor dr. ügyvédet, titkárának Botár Zoltánt választották meg. A csikszent­­mártoni községi tagozat elnöke Fehér Lajos lett, titkár Keresztes Péter. Cseke­­falvi elnök Bartók Sándor, titkár Tamás Imre. Csiklázárfalván Virágh Lajos vál­lalta az elnöki teendőket Bálint Benedek titkárral. Kászonujfaluban Csoboth Illés lett az elnök, titkár Mihálcz Sándor. Ko­­eionalű­zben elnök Sántha Balázs, titkár Bodó G. Lajos. Feltizen elnök Péterffy Dénes, titkár Becze Ignác. Impéren Bol­dizsár Dénes elnök, titkár Boldizsár La­jos. A gyimesvölgyi körzetnek külön kör­zeti elnöke van. Tankó Béla Nákó, kör­zeti titkár Császár Jenő. Gyimesbükki elnök Ugrón Béla, főtitkár Barcsai Jó­zsef. A szervező bizottság a nagykiterje­­d­ésű havasokra, patakokra , telepen­ként, illetőleg falurészenként titkárokat állított a szervező munka szolgálatába. Ilyen titkárok lettek: Bilibók János er­dész, Nagy Gábor, Rusz Sántha Lajos, Rus János, Antal András Pelzmán, Antal Károly csorba, Tankó Dénes néma és Ug­­ron Perenc Gyimesbükkön. Gyimesközép­­lak elnöke Molnár András lett, titkárok: Orbán István. Antal Béla lőrök, Antal Já­nos gazda, Csillag Péter, Molnár György néma, Tímár György poli és Jankó Péter finta. G­­imesfelsőinken elnök lett Tankó Péter Ignácné, titkárok: Póli Béla. Dala­­czi András, Jankó Géza Péteré. Tankó János Jancsi és László Géza Imréé. Csik­­szentkirályon elnöknek György Ágostont, titkárnak M­ilos Dénest jelölték ki. C­sik­­k­enlimren elnök Bódé­ István, titkár De­meter Albert. (Chikszen­tHimonbian elnök Lukács J)u­ul, titkár Darvas Benjámin. Csalós­egen elnök Kormis János hidi, tit­kár Darvas Sándor. Nagytusnádon elnök Ábrahám József, titkár Szennyes György. Lj­usnádon elnök Koródi Albert. Csik­­v­ei­ebesen e­lnök K­ovács Gyárfás, titkár ifj. Sándor Ignác. A szervező munka néhány napon belül teljesen befejeződik. Kolumbán József dr., az Erdélyi Párt csikmegyei ideigle­nes elnöke helyszíni tapasztalatai alapján azt állítja, hogy a­ megye taglétszáma már a legközeleb­bi na­pok­ban meghalad­ja az ötvenezret... Az egyetemes és széleskörű visszhang, amely az Erdélyi Párt Programja és te­vékenysége iránt Erdély minden részében megnyilvánul, a legjobb bizonysága an­nak, hogy ez a Párt valóban az erdélyi magyarság pártja. MINIATŰRÖK (Régi és új történetek) Írta: PÁSZTOR BERTALAN. II klubasztalnál terjedelmes eszmecsere folyik arról, hogy­­ egyes külföldi nemzetek mennyire tájékozot­tak Magyarországról és általában a magyar kultúráról. Valaha igen furcsán szerepeltünk a nyugati civilizációban, egyáltalában nem vettek tudomást nemzeti önállóságunkról és csak mint Ausztria egyik tartományáról be­széltek rólunk. Sokat javult a helyzet, amióta főleg sportoló fiaink kivállósága, színdarab íróink és zeneszerzőink megtanították a vilá­got, hogy van egy külön Magyarország, mely­nek kultúrája állja a versenyt más nemzete­kével. Hogy régebben milyen tájékozatlanok voltak felőlünk különösen az angolok, arról a társaság egy tagja, aki sokáig élt Albion­­ban elmondja, hogy Londonban egy úri csa­ládhoz volt hivatalos melynek feje, egy de­rék miniszteri hivatalnok, nagy leereszke­déssel beszélt Magyarországról: — Hallom — mondta — hogy Hungary egy nagyon szép osztrák város. Majd elmélázva folytatta. Egyébként három magyar árucikket isme­rek: a Hartmuth-féle ceruzát, a makarónit és a svéd gyufát... Az ipar után híres férfiainkra került a sor. J .. névről ismerem őket... Például a hi­res vegyészt, a gyógyvíz feltalálóját, hogy is hívják?... János, Hunyadi János, aztán Rigót, a híres hegedűművészt és Maurust a hires jockeyt (Jókai Mór). Honvédeink bevonulásánál különös gyönyörűséggel legel­tettük szemeinket a pompás lovakon, melyek büszke tartással hordozták magukon a déli magyar fiukat. A huszárló fogalma már gyermekkorunkban a szépet és nemest teste­sítette meg előttünk, de ezt a fogalmat az utóbbi évtizedek alatt itt élt hadsereg roz­zant gebei ugyancsak elhalványították. Fo­­kozot örömmel láttuk tehát viszont régi ked­vencünket, a szép huszárlovakat. És mikor erről a társaságban beszélgetve az ott levő honvédtiszt előtt dicsértük a nemes á­latokat, melyek mindenképpen a jótartást és gondos ápolást árulták el, a honvédtiszt így vála­szolt: — Hát tudjátok barátaim, ez onnan van, mert a zabot nem mi osszü­k­ meg... Napoleon annak idején keményen ráirvall Sevilla kor­mányzójára: — Ha Sevilla három nap alatt meg nem adja magát, a földdel egyenlővé borotválta­tom. A kormányzó közbeszólt: — Felséged ezt nem teheti! — És miért ne? — Mert ezekhez, a címekhez: a franciák császára, Olaszország királya, a Rajna szö­vetség védnöke, még ezt a címet is fel kel­lene vennie: ,,/s szevillai borbély“... Krenovits György volt a neve a kolozsvári színtársulat hőssz­e­­relm­es színészének a múlt század 90-es évei­ben. Atléta termetű, jó étvágyú, kedves fia vált, aki később Szerény Gizellát a társulat népszerű drámai szendéjét a felejthetetlen Szerény Zoltán testvérhugát, nőül vette. Az egyik nyáron a színtársulat otthon maradt és a sétatéri arénában igyekezett kihúzni a me­legebb­ hónapokat. Ditrói igazgató látványos darabokkal, r­émdrám­ákkal vélte az érdeklő­dést biztosítani. Egy ilyen rémdrámában K­e­­novicsnak, a férfi főszereplőnek, a második felvonásban egy vacsorát kellett a szerepe szerint elfogyasztania, de ez­zel szemben a darab vége már sokkal mostohábban gondos­kodott róla mert méregpohárral kellet elöl­nie magát. A vacsora jelenetnél Klenovits bi­zonyos bosszúsággal forgatta az eléje rakott kasírozott sült zsirkét s nehezen mimelte az evést. Felvonás közben aztán odaszólt Ditrói­­nak, aki az állandó üres házak láttára amúgy is igen paprikás hangulatban volt. — De direktor úr kérem, nem bk­ora e­zt a vacsora jelenete­t azzal a vacak kasirozott mifélével jól megcsinálni, innen a szomszéd Diana vendéglőből hozhatna egy adag igazi sültet, így sokkal reálisabb volna a játék... — Jól van — válaszolt Ditrói — ha olyan nagyon ragaszkodós a realizmushoz, én meg­hozatom a vacsora jelenethez a sültet, de el­­hozatom a Hintz patikából a mérget is, ami­vel meg kell ölnöd magadat... A m. hír. Operaház zenekarának fagottistája Wiesehendorf Hen­rik, nemcsak kiváló mestere volt a hangsze­rének, de kedélyessége és jó humora követ­keztében népszerű tagja volt a főváros mű­vészi világának. Ugyancsak a zenekarban mű­ködött Pichler Elemér fuvolás is, aki később az énekes pályára lépett és mint tenorista nagyobb vidéki színtársulatoknál elég sike­resen szerepelt. Nagyon ambicionálta, hogy a budapesti Operaház tagjai közé kerüljön és igen boldog volt, amikor végre vendégfellé­pésre kapott meghívást. Régi muzsikus kolle­gái szívélyesen üdvözölték mikor az opera­házba megérkezett, de magukban nem sok jö­­vőt jósoltak neki, mert az a hir járt felőle, hogy a felső kvintje hézagos, a há és cé han­gokat már nem tudja kellően hozni. Az öreg Wieschendorf így üdvözölte: — Gr­iss Gott Herr Piler! — Kérem, kérem, én­ Pichler vagyok — fe­lelte a fiatal tenorista némi indignációval. — Ja igen — huncutkodott az öreg — de azt mondják, hogy magának nincs meg a há és cé s ezért nekem csak Piler... Pusztay 8,­a a kolozsvári régi színtársulat népszerű komi­kusa egy időben sokat kínlódott egy fájós fo­gával. Napokig feldagadt arccal járt, boro­gatta, kenegette, de végre is csak úgy tudott a további kínoktól megszabadulni, hogy ki­húzatta az elodvasodott fogat. Perl a régi ki­ 1941 m ir cl­u « 1. tűnő kolozsvári (lentiül ügyei le/.r hamar el­vegezte ezt a/, operációt­­ Pu­­ztay fájdalmai­tol m­egH/ahaiJulva vígan ment a Z­aikai- uceá n mu/fah­ajlékb­a. A kollegák részvéttel voltak a napokon át szenvedő komikon iránt most mikor feljött a szinházh­oz, Kápolnai- Jármi volt az első, akivel találkozott s ez megkér­dezte: Na Béla, mi van m­ár a fájós fogaddal? N­em tudom válaszult Pusztay mert ott hagytam­ Pirinél. Átképző tanfolyamokat rendeztet a kormány az erdélyi területeken a képesítéshez kötött rendőrhatósági jogosítvánnyal rendelkezők részére BUDAPEST, március 1. (MTI.) A m. kir. belügyminiszter 155.700—1941. B. M. szám alatt a­z alábbi rendel­etet adta ki: A vissza­csatolt keleti és erdél­yi területen képesítés­hez kötött rendőrhatósági jogosítvánnya­ ren­delkezők részére az országo­s jogszabályokban megállapított képesítés megszerezhetem cél­jából tanfolyamok tartása. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdé­li te­rületen a rendőrhatósági engedé­lhez kötött jogosítványok fellülvizsgál­ása tárgyában ki­adott 0450—1940. M. E. számú rendelet vég­rehajtásáról szóló 90.000 —1940. B. M­ .számú rendelet (30.) bekezdésében fogla­lakkal kap­­csolatb­an — az érdekelt miniszterekkel egyetértőéit — a következőket rendelem: TANFOLYAMOK TARTÁSA 1. Az 1944. évi jú­ius hó 1. napjától kez­dődően aj a mozgófényképüzemben * üzemve­zetői és gépkezelői tennivalók ellátására; b) nyilvános tánc, illetőleg mozdulatművészeti tanfo­yam fenntartására és ilyen tanfolyamo­kon oktató segédként működésre, végül c) gépjár­művezetőképző magántanfolyam fenn­tartására, valamint ily tanfolyamon oktató­ként alkalmazásra; a vonatkozó jogszabály­ban megal­apított egyéb feltételek fennfor­gásának igazodása esetén is rendőrhatósági engedélyt csak az kap, illetőleg mozgófény­képüzemben üzemvezetői és gépkezelői ten­nivalók elátásához szükséges üzemvezetői és gépkezelői működési igazolványt a m­. kir. belügyminiszter csak annak ad ki, aki e jo­gosítványok gyakorlásáról szóló országos jogszabályokban meghatározott képzettségét is igazo­la. . Az első bekezdés a. (.c.) pont­jaiban felsorolt jogosítványok további gyakorlásához szükséges képesítés megsze­­rezheté­se céljából a Mozgófényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfo­lyam (Budapest, Vill. Tavaszmező­ u. 15), a Tánc és Mozdulatművészet Tanítóképző Or­szágos Tanfo­lam (Budapest, IV. Váci u. 46 ), végül az Állami Gépjáróművezetőképző Tan­folyam (Budapest, VIII. József körút 6.) igazgatósága tanfolyam­ot tart. A tanfolyamok 1941. évi április hó 16. napján kezdődnek és 1941. évi május hó 7. napján záró (képesí­­tő’) vizsgával végződnek. A TANFOLYAMRA FELVÉTEL ÉS KÜ­LÖN KÉPESÍTŐ VIZSGÁK 1­3. A második bekezdésben említett tan­fo­lamokra kizáróan azok vehetők fel, akik a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a volt román uralom alatt az e fő bekezdés a (­c.) pontjaiban felsorolt jogosítványok va­lamelyikét gyakorolják és ezt a jövőben is gyakorolni kívánják. 4. Az az érdekelt, aki tanfolamot nem kíván végezni, a tanfolyam záróvizsgáján kü­ön képesítő vizsgára bocsátását kérheti­ 5. Mind a tanfolyamra való felvétel, mind a külön képesítő vizsgára bocsátást a máso­dik bekezdésben említett tanfolyamok igaz­gatóságához legkésőbb 1941 év április hó 1. napjáig bezáróan benyújtandó kérvényben kell kérni. A 2 pengős okmánybélyeggel ellá­tott kérvényhez eredetiben mellékelni kell a folyamodó al születési anyakönyvi kivonatán (keresztlevelét, férjes nőnek házassági anya­könyvi kivonatát is); b) iskolai végzettségét igazoló bizonyítványát; c) újkeletű erkölcsi bizonyítványát, amelyben azt is igazolni kell, hogy a folyamodó nemzethűség szempontjá­ból nem esik kifogás alá; d) a volt román uralom alatt megszerzett képesítését (okle­vél, bizonyítvány); e) a jogosítvány gyakor­lására vonatkozó utolsó volt román hatósági és a magyar hatóság engedélyét; végül f) magyar állampolgárságának igazolására, illet­ve véleményezésére a­lalm­as okmányokat. 7. A tanfolyamra való felvétel, valamint a külön képesítő vizsgár­a bocsátás kérdésében a tanfo­yam felvételi bizottsága végérvényesen dönt. A bizottság döntéséről a folyamodó írásbeli értesítést kap. 8. A második bekez­désben említett bármelyik­­ tanfolyamon a felvételi díj a tandíj és a záróvizsga díja ösz­­szesen 60 (hatvan) pengő. Külön képesítő vizsga díja 50 (ötven) pengő. A mozgófényképüzem üzemvezetői, a tánc­­tanítói és gépjárművezetői tanfolyamok tar­­tása tárgyában kiadott m. kir. belügyminisz­teri rendeletet az érdekeltekkel azzal köz­löm, hogy saját érdekében mindenki kellő időben adja b­e kérvényét a megjelölt tanfo­lyamok igazgatóságához. Kolozsvár, 1941 február 24. A kapitányság vezetője. Olvashatatlan aláírás sz. m. kir. rendőrfőtanácsos.

Next