Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
2 BILENZ AK Erdély szerte teljes erővel folyik az Erdélyi Párt szervezkedése Már 50.000 tagja van Csikmegyében a pártnak KOLOZSN Vív. nimus 1. (Sajto t tud ) Azcht*lyi Part tagozatainak megalakulása vidéken egyre tart. A falvakon mindenholi legnagyobb lelkesedéssel csatlakozik a magyarság az Erdélyi Párthoz. A napokban tartotta meg Egeres község magyarsága Egeresen Balla Mihály rrt. lelkész elnöklete alatt közgyűlését és egyhangu lelkesedéssel kimondotta az erdélyi Párt egeresi községi tagozatának megalakulását s egyben megválasztotta a tagozati tisztikart is, mely a következő: Elnök Balla Mihály velt lelkész, alelnökök: MiksaMihály és Görgényi László, pártvezető titkár Krémer Gyula, pénztárnok Pégen István, választmányi tagok: Magyarossi György, Tamás Ferenc, Nakkon Béla, Molnár Gyula, Kovács János, Péntek János, Szálkai György, Gergely Márton, Vincze György, Hávez József, Varga József, Iagy Antal, Gáspárik Antal, Lándgráf Béla, Szántó András, Császár Miklós. A KOLOZSBORSAI JÁRÁSBAN A kolozsborsai járásból is sorozatos jelentések futnak be a Párt alakuló gyűléseiről. Akárcsak a többi erdélyi részeken, itt is a legnagyobb lelkesedés mutatkozik az Erdélyi Párt célkitűzései iránt. A napokban a kolozsborsai járásban három községi tagozata alakult meg az Erdélyi Pártnak. Doboka községben a tisztikar a következő: Elnök Papp Árpád ref. lelkész, alelnök Petkes Sándor gazda, titkár Papp István m. tisztviselő. A magyarderzsei tisztikar összetétele: Elnök dr. Miklóssy József földbirtokos, alelnök Köpeczy József gazdálkodó, titkár Ferencz Dezső ig. tanító. A választmány tagjai: Babos Márton, id. Czégeni Miklós, Hatházi Imre, László Miklós és Török József. Ugyancsak megalakult a női csoport is, melynek elnöke Miklóssy Ilona, alelnöke Otoltics Katalin, titkára Siposs Róza, a népművelési szakosztály vezetője pedig Lajtár Rózsa. A magyar köblösi tagozat megválasztott tisztikara a következő: Elnök Csákány Miklós ref. lelkész, alelnök Tóth András gazdálkodó, titkár Pethő Miklós ig. tanító. Választmányi tagok: Antal Gyula, Bálint Ali kiós, Dénes Szilárd, Hatházi Ferenc, Péterffy Miklós, Tóth Albert. A CSIKMEGYEI SZERVEZKEDÉS - Az Erdélyi Párt szervezkedése a székelység körében is teljes ütemmel folyik. Különösen a csikmegyei szervezőmunka mutat szép eredményeket. Amint a Csíkszeredáról beérkező jelentések mondják Kolumbán József dr., Kovács Károly dr. és Máthé László dr. ügyvédek, Csipak Lajos dr. kanonok, gimnáziumi tanár kíséretében községről-községre járva szerveznek. A székelyek egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy egységben kell maradni. A taggyűjtéssel megbízott községi szervezők naponta többszáz embert írnak be. A pártba való beiratkozás egyedüli és kizárólagos feltételeként csupán azt kötik ki a székelyek, hogy az Erdélyi Párt teljes erővel és odaadással támogassa gróf Teleki Pál miniszterelnököt és kormányát, mert csak így reméli az égetően sürgős anyagi és erkölcsi támogatást. Csikszentmártonban járási székhellyel megalakult járási tagozat elnökéül Márton Gábor dr. ügyvédet, titkárának Botár Zoltánt választották meg. A csikszentmártoni községi tagozat elnöke Fehér Lajos lett, titkár Keresztes Péter. Csekefalvi elnök Bartók Sándor, titkár Tamás Imre. Csiklázárfalván Virágh Lajos vállalta az elnöki teendőket Bálint Benedek titkárral. Kászonujfaluban Csoboth Illés lett az elnök, titkár Mihálcz Sándor. Koeionalűzben elnök Sántha Balázs, titkár Bodó G. Lajos. Feltizen elnök Péterffy Dénes, titkár Becze Ignác. Impéren Boldizsár Dénes elnök, titkár Boldizsár Lajos. A gyimesvölgyi körzetnek külön körzeti elnöke van. Tankó Béla Nákó, körzeti titkár Császár Jenő. Gyimesbükki elnök Ugrón Béla, főtitkár Barcsai József. A szervező bizottság a nagykiterjedésű havasokra, patakokra , telepenként, illetőleg falurészenként titkárokat állított a szervező munka szolgálatába. Ilyen titkárok lettek: Bilibók János erdész, Nagy Gábor, Rusz Sántha Lajos, Rus János, Antal András Pelzmán, Antal Károly csorba, Tankó Dénes néma és Ugron Perenc Gyimesbükkön. Gyimesközéplak elnöke Molnár András lett, titkárok: Orbán István. Antal Béla lőrök, Antal János gazda, Csillag Péter, Molnár György néma, Tímár György poli és Jankó Péter finta. Gimesfelsőinken elnök lett Tankó Péter Ignácné, titkárok: Póli Béla. Dalaczi András, Jankó Géza Péteré. Tankó János Jancsi és László Géza Imréé. Csikszentkirályon elnöknek György Ágostont, titkárnak Milos Dénest jelölték ki. Csikkenlimren elnök Bódé István, titkár Demeter Albert. (ChikszentHimonbian elnök Lukács J)uul, titkár Darvas Benjámin. Csalósegen elnök Kormis János hidi, titkár Darvas Sándor. Nagytusnádon elnök Ábrahám József, titkár Szennyes György. Ljusnádon elnök Koródi Albert. Csikveiebesen elnök Kovács Gyárfás, titkár ifj. Sándor Ignác. A szervező munka néhány napon belül teljesen befejeződik. Kolumbán József dr., az Erdélyi Párt csikmegyei ideiglenes elnöke helyszíni tapasztalatai alapján azt állítja, hogy a megye taglétszáma már a legközelebbi napokban meghaladja az ötvenezret... Az egyetemes és széleskörű visszhang, amely az Erdélyi Párt Programja és tevékenysége iránt Erdély minden részében megnyilvánul, a legjobb bizonysága annak, hogy ez a Párt valóban az erdélyi magyarság pártja. MINIATŰRÖK (Régi és új történetek) Írta: PÁSZTOR BERTALAN. II klubasztalnál terjedelmes eszmecsere folyik arról, hogy egyes külföldi nemzetek mennyire tájékozottak Magyarországról és általában a magyar kultúráról. Valaha igen furcsán szerepeltünk a nyugati civilizációban, egyáltalában nem vettek tudomást nemzeti önállóságunkról és csak mint Ausztria egyik tartományáról beszéltek rólunk. Sokat javult a helyzet, amióta főleg sportoló fiaink kivállósága, színdarab íróink és zeneszerzőink megtanították a világot, hogy van egy külön Magyarország, melynek kultúrája állja a versenyt más nemzetekével. Hogy régebben milyen tájékozatlanok voltak felőlünk különösen az angolok, arról a társaság egy tagja, aki sokáig élt Albionban elmondja, hogy Londonban egy úri családhoz volt hivatalos melynek feje, egy derék miniszteri hivatalnok, nagy leereszkedéssel beszélt Magyarországról: — Hallom — mondta — hogy Hungary egy nagyon szép osztrák város. Majd elmélázva folytatta. Egyébként három magyar árucikket ismerek: a Hartmuth-féle ceruzát, a makarónit és a svéd gyufát... Az ipar után híres férfiainkra került a sor. J .. névről ismerem őket... Például a hires vegyészt, a gyógyvíz feltalálóját, hogy is hívják?... János, Hunyadi János, aztán Rigót, a híres hegedűművészt és Maurust a hires jockeyt (Jókai Mór). Honvédeink bevonulásánál különös gyönyörűséggel legeltettük szemeinket a pompás lovakon, melyek büszke tartással hordozták magukon a déli magyar fiukat. A huszárló fogalma már gyermekkorunkban a szépet és nemest testesítette meg előttünk, de ezt a fogalmat az utóbbi évtizedek alatt itt élt hadsereg rozzant gebei ugyancsak elhalványították. Fokozot örömmel láttuk tehát viszont régi kedvencünket, a szép huszárlovakat. És mikor erről a társaságban beszélgetve az ott levő honvédtiszt előtt dicsértük a nemes álatokat, melyek mindenképpen a jótartást és gondos ápolást árulták el, a honvédtiszt így válaszolt: — Hát tudjátok barátaim, ez onnan van, mert a zabot nem mi osszük meg... Napoleon annak idején keményen ráirvall Sevilla kormányzójára: — Ha Sevilla három nap alatt meg nem adja magát, a földdel egyenlővé borotváltatom. A kormányzó közbeszólt: — Felséged ezt nem teheti! — És miért ne? — Mert ezekhez, a címekhez: a franciák császára, Olaszország királya, a Rajna szövetség védnöke, még ezt a címet is fel kellene vennie: ,,/s szevillai borbély“... Krenovits György volt a neve a kolozsvári színtársulat hősszerelmes színészének a múlt század 90-es éveiben. Atléta termetű, jó étvágyú, kedves fia vált, aki később Szerény Gizellát a társulat népszerű drámai szendéjét a felejthetetlen Szerény Zoltán testvérhugát, nőül vette. Az egyik nyáron a színtársulat otthon maradt és a sétatéri arénában igyekezett kihúzni a melegebb hónapokat. Ditrói igazgató látványos darabokkal, rémdrámákkal vélte az érdeklődést biztosítani. Egy ilyen rémdrámában Kenovicsnak, a férfi főszereplőnek, a második felvonásban egy vacsorát kellett a szerepe szerint elfogyasztania, de ezzel szemben a darab vége már sokkal mostohábban gondoskodott róla mert méregpohárral kellet elölnie magát. A vacsora jelenetnél Klenovits bizonyos bosszúsággal forgatta az eléje rakott kasírozott sült zsirkét s nehezen mimelte az evést. Felvonás közben aztán odaszólt Ditróinak, aki az állandó üres házak láttára amúgy is igen paprikás hangulatban volt. — De direktor úr kérem, nem bkora ezt a vacsora jelenetet azzal a vacak kasirozott mifélével jól megcsinálni, innen a szomszéd Diana vendéglőből hozhatna egy adag igazi sültet, így sokkal reálisabb volna a játék... — Jól van — válaszolt Ditrói — ha olyan nagyon ragaszkodós a realizmushoz, én meghozatom a vacsora jelenethez a sültet, de elhozatom a Hintz patikából a mérget is, amivel meg kell ölnöd magadat... A m. hír. Operaház zenekarának fagottistája Wiesehendorf Henrik, nemcsak kiváló mestere volt a hangszerének, de kedélyessége és jó humora következtében népszerű tagja volt a főváros művészi világának. Ugyancsak a zenekarban működött Pichler Elemér fuvolás is, aki később az énekes pályára lépett és mint tenorista nagyobb vidéki színtársulatoknál elég sikeresen szerepelt. Nagyon ambicionálta, hogy a budapesti Operaház tagjai közé kerüljön és igen boldog volt, amikor végre vendégfellépésre kapott meghívást. Régi muzsikus kollegái szívélyesen üdvözölték mikor az operaházba megérkezett, de magukban nem sok jövőt jósoltak neki, mert az a hir járt felőle, hogy a felső kvintje hézagos, a há és cé hangokat már nem tudja kellően hozni. Az öreg Wieschendorf így üdvözölte: — Griss Gott Herr Piler! — Kérem, kérem, én Pichler vagyok — felelte a fiatal tenorista némi indignációval. — Ja igen — huncutkodott az öreg — de azt mondják, hogy magának nincs meg a há és cé s ezért nekem csak Piler... Pusztay 8,a a kolozsvári régi színtársulat népszerű komikusa egy időben sokat kínlódott egy fájós fogával. Napokig feldagadt arccal járt, borogatta, kenegette, de végre is csak úgy tudott a további kínoktól megszabadulni, hogy kihúzatta az elodvasodott fogat. Perl a régi ki 1941 m ir clu « 1. tűnő kolozsvári (lentiül ügyei le/.r hamar elvegezte ezt a/, operációt Puztay fájdalmaitol megH/ahaiJulva vígan ment a Zaikai- uceá n mu/fahajlékba. A kollegák részvéttel voltak a napokon át szenvedő komikon iránt most mikor feljött a szinházhoz, Kápolnai- Jármi volt az első, akivel találkozott s ez megkérdezte: Na Béla, mi van már a fájós fogaddal? Nem tudom válaszult Pusztay mert ott hagytam Pirinél. Átképző tanfolyamokat rendeztet a kormány az erdélyi területeken a képesítéshez kötött rendőrhatósági jogosítvánnyal rendelkezők részére BUDAPEST, március 1. (MTI.) A m. kir. belügyminiszter 155.700—1941. B. M. szám alatt az alábbi rendeletet adta ki: A visszacsatolt keleti és erdélyi területen képesítéshez kötött rendőrhatósági jogosítvánnya rendelkezők részére az országos jogszabályokban megállapított képesítés megszerezhetem céljából tanfolyamok tartása. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdéli területen a rendőrhatósági engedélhez kötött jogosítványok fellülvizsgálása tárgyában kiadott 0450—1940. M. E. számú rendelet végrehajtásáról szóló 90.000 —1940. B. M .számú rendelet (30.) bekezdésében foglalakkal kapcsolatban — az érdekelt miniszterekkel egyetértőéit — a következőket rendelem: TANFOLYAMOK TARTÁSA 1. Az 1944. évi júius hó 1. napjától kezdődően aj a mozgófényképüzemben * üzemvezetői és gépkezelői tennivalók ellátására; b) nyilvános tánc, illetőleg mozdulatművészeti tanfoyam fenntartására és ilyen tanfolyamokon oktató segédként működésre, végül c) gépjárművezetőképző magántanfolyam fenntartására, valamint ily tanfolyamon oktatóként alkalmazásra; a vonatkozó jogszabályban megalapított egyéb feltételek fennforgásának igazodása esetén is rendőrhatósági engedélyt csak az kap, illetőleg mozgófényképüzemben üzemvezetői és gépkezelői tennivalók elátásához szükséges üzemvezetői és gépkezelői működési igazolványt a m. kir. belügyminiszter csak annak ad ki, aki e jogosítványok gyakorlásáról szóló országos jogszabályokban meghatározott képzettségét is igazola. . Az első bekezdés a. (.c.) pontjaiban felsorolt jogosítványok további gyakorlásához szükséges képesítés megszerezhetése céljából a Mozgófényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyam (Budapest, Vill. Tavaszmező u. 15), a Tánc és Mozdulatművészet Tanítóképző Országos Tanfolam (Budapest, IV. Váci u. 46 ), végül az Állami Gépjáróművezetőképző Tanfolyam (Budapest, VIII. József körút 6.) igazgatósága tanfolyamot tart. A tanfolyamok 1941. évi április hó 16. napján kezdődnek és 1941. évi május hó 7. napján záró (képesítő’) vizsgával végződnek. A TANFOLYAMRA FELVÉTEL ÉS KÜLÖN KÉPESÍTŐ VIZSGÁK 13. A második bekezdésben említett tanfolamokra kizáróan azok vehetők fel, akik a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a volt román uralom alatt az e fő bekezdés a (c.) pontjaiban felsorolt jogosítványok valamelyikét gyakorolják és ezt a jövőben is gyakorolni kívánják. 4. Az az érdekelt, aki tanfolamot nem kíván végezni, a tanfolyam záróvizsgáján küön képesítő vizsgára bocsátását kérheti 5. Mind a tanfolyamra való felvétel, mind a külön képesítő vizsgára bocsátást a második bekezdésben említett tanfolyamok igazgatóságához legkésőbb 1941 év április hó 1. napjáig bezáróan benyújtandó kérvényben kell kérni. A 2 pengős okmánybélyeggel ellátott kérvényhez eredetiben mellékelni kell a folyamodó al születési anyakönyvi kivonatán (keresztlevelét, férjes nőnek házassági anyakönyvi kivonatát is); b) iskolai végzettségét igazoló bizonyítványát; c) újkeletű erkölcsi bizonyítványát, amelyben azt is igazolni kell, hogy a folyamodó nemzethűség szempontjából nem esik kifogás alá; d) a volt román uralom alatt megszerzett képesítését (oklevél, bizonyítvány); e) a jogosítvány gyakorlására vonatkozó utolsó volt román hatósági és a magyar hatóság engedélyét; végül f) magyar állampolgárságának igazolására, illetve véleményezésére alalmas okmányokat. 7. A tanfolyamra való felvétel, valamint a külön képesítő vizsgára bocsátás kérdésében a tanfoyam felvételi bizottsága végérvényesen dönt. A bizottság döntéséről a folyamodó írásbeli értesítést kap. 8. A második bekezdésben említett bármelyik tanfolyamon a felvételi díj a tandíj és a záróvizsga díja öszszesen 60 (hatvan) pengő. Külön képesítő vizsga díja 50 (ötven) pengő. A mozgófényképüzem üzemvezetői, a tánctanítói és gépjárművezetői tanfolyamok tartása tárgyában kiadott m. kir. belügyminiszteri rendeletet az érdekeltekkel azzal közlöm, hogy saját érdekében mindenki kellő időben adja be kérvényét a megjelölt tanfolyamok igazgatóságához. Kolozsvár, 1941 február 24. A kapitányság vezetője. Olvashatatlan aláírás sz. m. kir. rendőrfőtanácsos.