Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-01 / 199. szám
-1913 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kelozsvér, Kisszöllősíai utca 18., I. emelet. Telefon: 11—09. arelgyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23 IXI LXII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM. AlAPÍTOTT L: BARTHA MIKLÓS mm— HÉTFŐ KOLOZSVÁR, 1941 SZEPTEMBER 1. Sla§!ét!Sí2!|!É 3 E 8 S: P 3 L ! B S 4fi. M. Kolozsvár. Elfttzsusi árak: I273M3 2.73, assisti&igs 6, fateam, *W3 32 A finn területek mindenütt felszabadultak a szovjet megszállás alól Imseki Béla gróf beszéde az EMGE hatalmmas méretű székelyföldi felvonuláson; rangy,aMragag?ggra;;nM’0ft^.^)RtT^MTMua!gk uilBlUMJT3a:g?T*.'«raggK5!sraca w»«rt^.r».r:'reETOwra«a»MB,ngireri»TO«'»«·w»TMra»«‘«MJ^»»›^›TM3ES»S3»f.i3a83?.z.Enrvtsd.-.'/- .vmmwiHxn^mtaeia Mindenkinek tudnia kell fent és lent, hogy a székelység nem néprajzi érdekesség, hanem az erdélyi élet tengelye SEPSISZENTGYÖRGY, szeptember 1. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A zászlódíszbe öltözött város utcáin ezrek tolonganak. A négy székely vármegye gazdái, falusi asszonyai és leányai adtak egymásnak találkozót. Ünnep van, a bécsi döntés évfordulója. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet háromszék megyei kirendeltsége ezen a napon nyitja meg a visszatérés utáni első székely kiállítást. A Székelyföld pihenőt nem ismerő munkájáról ismert népe ez alkalommal mutatja be, milyen eredménnyel is járt a kisebbségi időkben végrehajtott gazdaszervezkedése és ennek irányvonalán kifejtett tevékenysége. Mert ez a nép arra rendeltetett, hogy csodákat műveljen. Az ijesztő sötétségben 13, amikor mások kétségbeesve, bizonytalanul tévelyegnek, emelt fővel és féma határozottsággal halad előre. A vidámgyűjtotta pillanatnyi fényjeleket is megragadja, csakhogy tájékozódjék. És a székely gazdák meg is találták a helyes utat. Öntudatosan léptek rá, hogy a nemzeti vagyon új forrásait nyissák meg. Ezzel a gondolattal a szívében vette kezébe a kiállítás megrendezését Séra István, az EMGE háromszék megyei kirendeltségének kiváló vezetője. A gazdák megértették a hívó szót és egyre többen jelentkeztek bizonyságtételre. A haza ma megköveteli, hogy minden egyes polgára alkosson és a székely gazdák ide hajlandók számot adni nemzeti hivatástudatukról. " Szombaton délelőtt nyílt me® a felállítás a Mikó-kollégám udvarán Az EMGE kiállítása szombaton délelőtt nyílt meg a Székely Mikó-kolégium udvarán. Ebből az alkalomból Háromszék, Csik, Udvarhely és Marostorda megyékből többezer székely gazda sereglett egybe. Az EMGE elnöksége részéről Teleki Béla gróf vezetőidéinek, Mikó László udvarhely megyei főispán és Kádár István nyujtódi kisgazda-alelnökök, Telegdy László ügyvezető alelnök, Demeter Béla és Seyfried Ferenc osztályvezetők vettek részt. A földművelésügyi kormányt Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a FM erdélyrészi kirendeltségének vezetője, a minisztériumot Hazai Árpád dr. miniszteri tanácsos, a kolozsvári m. kir. gazdasági akadémiát vitéz Bíró Gyula dr. igazgató és Jariássy Béa dr. tanár képviselte. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnökségének megbízásából Konkoly-Thege Sándor főtitkár jelent meg. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje Tölgyes Árpád dr. főtitkár volt. A földművelésügyi kirendeltség tisztviselői karából pedig Solthy Ernő dr. miniszteri titkár, Kárász József, Móger László, Joó Apár gazdasági felügyelők, Forgács Ferenc munkaügyi felügyelő és Suchy György neveit jegyeztük fel. De ott láthattuk még Szakáts Zoltán székelyudvarhelyi, Gaal Sándor Csíkszeredai EMGE kirendeltségi vezetőket, Bibó Béla dr. háromszék megyei tanfelügyelőt, Anghi István szárhegyi gazdaköri elnök, országgyűlési képviselőt, Sebesi János dr.-t és Ugrón Istvánt Udvarhely megyéből és még sokan másokat. Száztagú lovasbandérium Árkoson A székely gazdák ünnepélyes fogadtatásban részesítették az EMGE központi elnökségét. Teleki Béla grófot Árkos község határában száztagú lovasbandérium fogadta. A székely gazdák legszebb lovaikon, hatalmas nemzetiszinü zászlókkal vonultak ki. Az EMGE vezetőjét bőször Vajda Mihály dr., majd Gál Sándor ikefalvi gazda köszöntötte. Teleki Béla gróf rövid válaszában megköszönte a magyaros fogadtatást, majd a menet elindult a város felé. Amerre elhaladt, az utakat szegélyező székely gazdatömeg minduntalan hatalmas éljenzésben tört ki. A kollégium kapujában Teleki Bélát Sára István, a kiállítás rendezője fogadta. Néhány perc múlva érkeztek meg Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos és a székely megyék vezető férfiai. Sebesi Ákos dr. udvarhelyi, László Dezső dr. csiki főispán, Ábrahám József dr. csiki, Szentkirályi Kálmán dr. udvarhely megyei alispán, Korpárics Ede, a Hangya Hnöke, Koncz Árpád dr. sepsiszentgyörgyi polgármester, akiket az egybegyült gazdák rideg ünneplésben részesítettek. Apor Péter báró főispán üdvözlő beszéde A megnyitó ünnepséget a helyi tűzoltózenekar Himnusza vezette be, majd Apor Péter báró, Háromszék megye főispánja, emelkedett szólásra, aki elnöke volt annak a kiállítást rendező bizottságnak, amelyik Séra István és Szenttiványi Gábor dr. eredményes munkájával a kiállítást összehozta. *- M «SSfe Bevezető szavaiban üdvözölte a megjelent vendégeket, majd utalt arra, hogy Háromszék megye gazdaságilag igen súlyos időket él. Mezőgazdasági területének egy része a határokon túl maradt, vasúti összeköttetése nincs s a háború okozta nehéz gazdasági helyzet nagyon is érezteti hatását az elnyomatásából alig egy éve felszabadult területen. Ennek ellenére a Székelyföld népe vállalta a kiállitást, mely a kisebbségi sorsban eltöltött munkájának eredményéről ad számot. , - *?..• ' -*• ~ — Az EMGE által rendezett kiállítás bemutatja mezőgazdaságunk beállítottságát, fejlődési irányát, annak előnyeit és hátrányait. Ebből okulhatunk és tanulhatunk mindannyian. De a kiállítás alkalom arra is, hogy az anyaország megismerje mezőgazdasági életünket és meglássa azt, hogy hol szorulunk támogatásra. Hol vagyunk erősek és hogyan és mily irányban kell fejlődnünk a jövőben. Teleki Béla gróf a székelység rendeltetéséről A főispán megnyitó beszéde után Telekidélyi Gazdasági Egylet vezetője szólt a Béla gróf országgyűlési képviselő, az Er- tömeghez: * ...._ — Örömmel jöttem el székely gazda testi ereim mai ünnepi megnyilatkozására — mondotta többek között, — amelynek időpontja egybeesik azzaal az évfordulóval, amikor a bécsi Belvedere-palotában lefolyt tárgyalások meghozták a döntést: Erdély egy részének, az általunk lakott területeknek felszabadulását. Ezen a napon adjunk hálát az Istennek és emlékezzünk arra a fogadalomra, amit a kisebbségi időkben önmagunkban folyton ismételtünk: ha kell, életünket és vagyonunkat is feláldozzuk, csakhogy újra szabadok lehessünk. Ma már újra azok vagyunk. A haza azonban még nem kér tőlünk véráldozatot, csak azt, hogy történelmi időkben történelmi hivatást teljesítsünk. Az EMGE székelyföldi kiállítása éppen ennek a követelménynek teljesítése, mert bizonyítja, hogy ez a nép már a kisebbségi sorsban is fajtájának történelmi küldetésében járt és aszerint cselekedett. Azokban az időkben alkotta meg, vagy fejlesztette tovább azt a közösségi munkaszervezetét, amelynek keretében dolgozva, gazdatestvéreink ilyen csodálatraméltó eredményeket értek el. Mert valójában bámulatraméltó az, ha egy elnyomott társadalom sajá erejéből, minden külső támogatás nélkül alkot. A kiállítás anyaga ugyanis annak a tanulásnak és vállveteti munkának a gyümölcse, amit gazdatestvéreink a kásebbségi időiben kifejtettek. De a munkát tovább kell folytatni és be kell tetőzni. Minél többet és minőségileg minél kifogástalanabbat kell termelni, hogy gazdasági adottságaink bölcs kihasználásával megteremtsük gazdasági fejlődésünk lehetőségeit is. . . . — Volt idő, — mondotta továbbá Teleki Béla, — amikor a székelység a keleti határok védelmét látta el. Rendeltetését is ebben fejezte ki. De azóta változtak az életkörülmények, ma újabb, az egész nemzet egyetemére kiható szerepkör és feladat vár a székelységre. A magyarság éltető forrásának kell tekinteni, hiszen az egész magyar nyelvterületen itt a legtisztább a népiség. Ez a nép idegennel nem keveredett. Éppen ezért egész jövője attól függ, mennyiben ismeri fel újirányú nemzeti hivatását, hajlandó-e népszaporulatával berajozni mindazokat a területeket, ahol hiány mutatkozik, képes-e a népből eredő új magyar értelmiségnek kiapadhatatlan forrásává válni, vagy nem. Mert szűklátókörű, vagy a székelységnek s a magyarság egyetemének bűnös ellensége az, aki ezt nem látja meg és körül akarná határolni a négy székely megyét, ennek alapján pedig külön gazdasági vagy más szervezkedésre gondolna. Hála Istennek, nincs ilyen elképzelés, de ha meg is születnék, tévelygők agyában, a székely nép magas értelmi színvonala határozottan elutasítaná azt. — MINDENKINEK TUDNIA KELL FENT ÉS LENT EGYARÁNT — HOGYA SZÉKELYSÉG NEM NÉPRAJZI ÉRDEKESSÉG, HANEM AZ ERDÉLYI ELŐ TENGELYE. AZ ERDÉLYI KÉRDÉST TEHÁT AZ OLDJA MEG, AKI MEGOLDOTTA A SZÉKELYFÖLD KÉRDÉSÉT. Ezen a vidéken folytatta Teleki Béla gróf - nagyon sok a rendezésre váró kérdés. Talán okosabb, ha kevesebbet beszélünk ezekről és ezzel szemben intézményes, átfogóbb jellegű munkával látunk megoldásukhoz. A közteké