Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-01 / 222. szám

1812 0 fc \ 6 b p r i. Őrségváltás Az élet lényeg­ével foglalk­ozó ma­gyar filmgyártásnak egyik sikerült , tárgy választású darabja pereg a ko­lozsvári Gorvin-moziban. Az a szó­lnári időszak elevenedik meg újra a vásznon, amelyben a magyar em­bernek csak a munka és gond jutott osztályrészül ebben az országban, a faszon ellenben másé volt, idegené, aki talán megtanult közöttünk is élni, de hazánkban és népünk, nehéz munkájában csupán üzletet látott, mert mindegy volt neki, h­ogy Bu­­da­pesten, Prágában, vagy London­ban forgatja-e a pénzét. Ott fektette be, ahol nagyobb hasznot biztosítha­tott magának. Abban az időszakban­­indul a történet, az mikor szemfüles, s a pénzélet ezer fogásában iskolázott zsidók bújócskát játszhattak állam­­él­etünkben. A magyar munkás dol­gozott, a magyar mérnök tervezett, a magyar szellemi ember aggódott a jövőért, a lakásínségben élő magyar családokért. De a magyarság nem­ tudott megerősödni saját, hazájában, kiszolgáltatott elem volt saját tár­sadalmában. Jönnie kellett valami­nek, a megváltó gondolatnak, annak az egy szónak, amely visszaadja a hitet a dolgozó magyarban, hogy ez az ország így, ahogy van, mindenes­től a miénk, magyaroké, mi szerez­tük meg, mi védelmeztük meg, hol karddal, hol tudománnyal, és ismét a miénk kell legyen- kipattant az­­ eszme, új honfoglalást. Vissza kell szereznünk minden vezetőállásit­ eb­ben az országban. Magyarország el­sősorban a magyaroké, azon belül pedig a dolgozóké, akik verejtékük­kel naponta újból megszerzik ne­künk az országot. Egy mozidarabban összeszűrít­ve pe­reg le előttünk a legdrámaibb küz­delem, küzdelem a titkos ellenség­gel, a tavasszal, küzdelem a máso­dik, igazi honfoglalás beteljesedésé­ért saját hazánkban. Ez volt izgal­mas harc, ez volt igazán mély él­mény: az életereket is megszerezni magunknak, szembeszáll­ani a ma­gyar dolgozó emberek hasznának bitorlóival. Mikor a magyar törvényhozó az új szellemben megalkotja az új, a tiszta magyar és keresztény erkölcsi rend első tételes jogszabályait, az a másik világ, amely a magyar em­ber a munkájában és földjében csak haszonlehetőséget keresett magá­nak, ösztönös védekezésből­ kibúvó­kat kutatott fel. Régi közéleti fér­fiakat emelt magasra, azok tiszta nevével és tekintélyével álcázta földalatti törekvéseit. Régi méltósá­gokat emelt pajzsul maga elé, hogy azok tájékozat­lansága mögött sza­badjára garázdál­kod­hass­ék tovább egy ország életében, korlátlan úrnak érezve magát a dolgozók kenyere és boldogulása fölött. Átmeneti megol­dás volt. Ma szép és kifejező magyar szóval zsidóbujtat­ásnak hívják. Ak­kor, a kezdet kezdetén nem lehetett ennyire világosan látni, mivé fejlő­dik. Mindenki tudta, mindenki be­szélte, hogy az új ipari, vagy keres­kedelmi tekintély mindössze fino­man rángatott szalmabáb a prágai­­ és londoni érdekeltségű régi társa­ság kezében. Csak éppen ő, a sze­rencsétlen, aki nevét és becsületét adta egy-egy alantas üzelmeiről már közismert vállalat fedezésére, csupán ő nem tudta, mi történik va­lójában azokon a papírokon, ame­lyeket magas fizetése mellett egyet­len hivatali tevékenységeképpen na­ponta aláír. Titkos erők, nemzetközileg egyet­értő p­énzhat­al­masságok a maguk egyéni érdekéből, mint valami játék­szerrel, úgy akarták bánni magyar emberek sorsával, kenyerével, érvé­nyesülésével , általában a köz érde­kével. Természetes, h­ogy a megújult tisztulási folyamatot többé semmi sem tartóztathatta fel. Sem bújta­tással, sem jogi­­csalafintasággal, sem más földalatti eszközzel nem le­hetett kijátszani a magyar törvény­hozó éberségét. Szellemben változott meg itt minden s ez a szellem á­t­járta a nemzetet, szoros egység tudatát lob­ban­totta fel minden egyes magyar­ban, akár földműveléssel, akár gé­pek kezelésével, akár szellemi mun­kával szerezze meg a mindennapi kenyerét. Erre jött a nagy fordulat, amikor már mit sem sejtő közéleti személyek, régi „érdemdús“ politi­kai­ pálya után előszedett öreg­urak sem tu­dlták testükkel fedezni a tisz­tátalan munkást, a társadalom­elle­nes üzelmeket, Őrségváltás kel­lett. Őrség váltiá®, amely magyar munkáskezeket állít a nemzet nagy feladatainak szolgálatába, magyar felelős emberekre bízza a veze­tést, magyar lelkiismeret szerint bí­rálja meg, mi hasznos és mi káros nekünk, az egésznek, a magyar kö­zösségnek- Az őrségváltás Európa előtt lehetett tekintélykérdése a ma­gyarságnak; mi éreztük, hogy ne­künk valójában életkérdés, a holna­pi kenyér és a holnapi életteh­­etősé­ Régen várt orvosi könyvújdonság! A gyakorló orvos könyve! Dr. Scipiadett Elemér: A szülészet kézikönyve! Az európai hírű tudós szerző műve nagy hi­ányt pótol , nemcsak a szülész szakorvosok, hanem minden magyar orvos, különösen a községi és városi orvosok, tisztiorvosok, kór­házi és klinikai orvosok, OTI, MABI és OTBA orvosok fogják örömmel fogadni. Az 560 olda­las mű elsőrendű papiroson és kiállításban, 560 egyszínű és 41 táblán 98 sokszínű ábrával­­ ellátva jelent meg. Ára egész vászon kötésben 75 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király­ tér 9. „Takarékosság“ akcióval 6 havi részletre is kapható! Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk! ELLENZÉK MOZAIKSZERŰ Í1 JEGY NÉLKÜL Mozaiktalpú cipők készítési módja: a valódi bőrtalpú bélésre kisebb bőrtalpdarabok mozaikszerűen vannak , felragasztva és biztonsági szegecskékkel ellátva. Tehát valódi bőrtalp. Tartóssága felülmúlhatatlan. — úgy lehet talpalni, mint bármilyen bőrtalpú cipőt. Főüzlet: Mátyás király­ tér 12. szám. Fiók: Wesselényi Miklós­ utca 21. szám. gek kérdése. Tökéletes őrségváltás kel­lett ide, hogy a régi világ ipar­mágnásainak még az árnyéka se es­sék új magyar életünkre, amely már a tiszta eszmények jegyében szüle­tett meg. Ez a világ a miénk. Dol­gozunk, mert érette dolgozunk. Ér­demes dolgoznunk és érdemes ter­veznünk, érdemes építenünk és ér­demes bizodalommal néznünk a jö­vőbe, mert megtaláltuk az új ma­gyar utakat a tiszta magyar jöven­dő felé. Siebenbürgen grüsst die schwel >;zer Heiler Es ist uns allen eine besondere Freude die Reiter der Schweiz in unserer Stadt begrüssen zu können. Sie scheuten die Mähe nicht die Schwierigkeiten des langen Weges auf sich zu nehmen, um ein Zeug­­niss des kameradschaftlichen und reiterlichen Geistes zu geben, der auch noch im kriegsdurchwühlten Europa Mittel und Wege findet die altbewaehrten Freundschaften zu staerken. Wir freuen uns die kamerad­schaftliche Aufnahme, die unseren Reitern in der Schweiz immer zu Teil wurde, wenn auch in, durch den Krieg beengten Rahmen, doch mit der gleichen Herzlichkeit erwiederii zu dürfen. Wir wünschen unsem lieben Gaesten einen recht angenehmen Auf­enthalt und viel sportlichen Erfolg. A magyar honvédség új, dicsőségteljes napok hajnalán éli Ú­jr­a a hadsereghez intéseit búcsúparancsában vitéz Bartha Károly ny. honvédelmi miniszter A Honvédségi Közlöny legutóbbi szá­ma közli vitéz Bartha Károly vezérezre­des, volt honvédelmi miniszter bajtársai­­hoz intézett búcsú­szózatát. A szózat így hangzik: „Bajtársak! A Kormányzó Ur Ufómél­tósága legfelsőbb elhatározásával 1912. évi szeptember 24. napjával nyugállo­mányba való helyezésemet méltóztatott elrendelni. Amikor négy nehéz esztendő után a honvédelmi minisztérium éléről megválok, úgy érzem, hogy hálás szívvel kell köszönetet mondanom, azért a haza­fias érzéstől vezérelt megfeszített, éjjelt nappallá tevő kitűnő munkáért, amelyet a honvédség minden tagja a maga helyén végzett. Történelmünk súlyos, de egyben dicső emlékei fűznek a magyar királyi honvédséghez. A haderőfejlesztés, a hon­védelmi törvény, Felvidék, Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Erdély egy részé­nek visszatérése, Bácska elfoglalása és a Szovjetek elűzése északi határainkról, mind e megfeszített munka gyümölcse. E mozgalmas, néha naponként változó, iz­galmakban is bővelkedő időkben olyan támogatásban volt részem­, amely mun­kám nemcsak megkönnyíttette, de szolgá­lati időmet végig széppé is tette. Amikor a magyar királyi honvédségtől búcsút ve­szek, Isten áldását kérem utódom munká­jára és töretlen hittel bízom abban, hogy a magyar királyi honvédség új dicsőség­­teljes napok hajnaléin áll méltóan múlt­jához és méltóan ahhoz, amit a magyar jövő megkövetel tőle: rendületlen enge­delmességet, áldozatkész kötelességtelje­­sítést és lángoló haza­szer­et­etet. Előre ezen az úton. A magyar feltámadáshoz vezet. Budapest, 1942. évi szeptember 24-én vitéz BART­HA s. k.u * ORVOSI HÍR. Dr. Biasini Sándor egyete­mi tanársegéd, szülész-nőgyógyász,, rendelését megkezdte. Rendel d. u. 4—5-ig. Unió­ u. 19. szám alatt. * Szakkönyv minden nyelven, minden tudo­mányághoz, szakmához, Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK“ könyves­boltjában, Kolozsvár. KITÜNTETTE AZ IPARÜGYI MINISZTER A DIÓSGYŐRI VASMUNKÁSOKAT DIÓSGYŐR, október 1. (MTI.) Benső­séges­, meleg családi ünnepség színhelye volt szerdára délben az állami vas-, acél­és gépgyárak diósgyőri gyártelepének kulk­urhászsa, ahol dr. Varga József ipar­ügyi miniszter 254 munkásnak adta át a MÁVAG elismerő oklevelét, pénzjutal­mát és ajándékát a vállalat szolgálatában három évtizedet meghaladó munkájukért és példás magaviseletükért. Dr. V­arga József ipar­ügyi miniszter a kitüntetett munkásokat meleg szavakkal köszöntötte, majd kezet fogott valamennyi kitüntetett munkással és elbeszélgetett velük. A munkások beszámoltak a miniszternek életkörülményeikről­, családjukról és csak­nem mind büszke öntudattal mondotta, hogy többjüknek két fiú is harcol oda­kint a fronton. Mi a panasza? Tisztelt Szerkesztő Úr! Nagyon kérjük, szíveskedjék alábbi pana­szunknak, amely a burgonya és liszt fuvaro­zások körüli sérelmünkre vonatkozik­, nh.­lapjában helyt adni. Magyar kisfuvarosok vagyunk. Abból élünk, hogy szekerünkkel és lovunkkal reg­geltől estig lebonyolítjuk azokat a kisebb szállításokat, amelyek a város napi kereske­delmi életében előadódnal­. Keservesen nehéz megélhetés ez, mert sokszor bizony alig tu­dunk naponta néhány kisebb fuvarhoz hoz­zájutni. Eddig főleg burgonya és liszt fuvaro­zásokat végeztünk­, s hét nehezen is, de vala­hogy csak ment a dolog. Az utóbbi időkben azonban tehetetlenül kell látnunk, hogy azok­nak a fuvaroknak legnagyobb részét, amelyet eddig mi bonyolítottuunk­ le, a volt ócskavas, rongy és tojáskeres­­edő zsidói, harácsolják össze oly módon, hogy kijönnek csak abeszéd, összeszedik a liszt és bur­gon vak in falusokat, kiváltanak 7—8 fuvarra való árut és így egész nap egyik fuvart a másik után kontro­­lit­ják le, ami busás jövedelmet jelent szá­mukra. Mindent elvesznek előlünk, úgyhogy na­ponta csak fillérekhez tidunk hozzájutni, nem tudunk annyit megkeresni, amennyi lo­vaink eltartásához szükséges, n­em­ is beszélve családunk eltartásáról és egyéb terhek fize­téséről. Éppen ezért kérjük a magyar keresztény kereskedőket is, hogy mindenekelőtt a ke­resztény fuvarosokat részesítsék előnyben és pártfogásban és ne a zsidókat! Hogy meny­nyire jogos a panaszunk és méltányos a ké­résünk, arról egy rövid körséta során az il­letékes hatóságok is meggyőződhetnek. Abban a reményben, hogy kérésünk meg­értésre talál, maradunk teljes tisztelettel. Magyar kisfuvarosok.

Next