Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-01 / 222. szám

1812 0 fc \ 6 b p r i. Őrségváltás Az élet lényegével foglalkozó magyar filmgyártásnak egyik sikerült , tárgy választású darabja pereg a kolozsvári Gorvin-moziban. Az a szólnári időszak elevenedik meg újra a vásznon, amelyben a magyar embernek csak a munka és gond jutott osztályrészül ebben az országban, a faszon ellenben másé volt, idegené, aki talán megtanult közöttünk is élni, de hazánkban és népünk, nehéz munkájában csupán üzletet látott, mert mindegy volt neki, hogy Budapesten, Prágában, vagy Londonban forgatja-e a pénzét. Ott fektette be, ahol nagyobb hasznot biztosíthatott magának. Abban az időszakbanindul a történet, az mikor szemfüles, s a pénzélet ezer fogásában iskolázott zsidók bújócskát játszhattak államéletünkben. A magyar munkás dolgozott, a magyar mérnök tervezett, a magyar szellemi ember aggódott a jövőért, a lakásínségben élő magyar családokért. De a magyarság nem tudott megerősödni saját, hazájában, kiszolgáltatott elem volt saját társadalmában. Jönnie kellett valaminek, a megváltó gondolatnak, annak az egy szónak, amely visszaadja a hitet a dolgozó magyarban, hogy ez az ország így, ahogy van, mindenestől a miénk, magyaroké, mi szereztük meg, mi védelmeztük meg, hol karddal, hol tudománnyal, és ismét a miénk kell legyen- kipattant az eszme, új honfoglalást. Vissza kell szereznünk minden vezetőállásit ebben az országban. Magyarország elsősorban a magyaroké, azon belül pedig a dolgozóké, akik verejtékükkel naponta újból megszerzik nekünk az országot. Egy mozidarabban összeszűrítve pereg le előttünk a legdrámaibb küzdelem, küzdelem a titkos ellenséggel, a tavasszal, küzdelem a második, igazi honfoglalás beteljesedéséért saját hazánkban. Ez volt izgalmas harc, ez volt igazán mély élmény: az életereket is megszerezni magunknak, szembeszállani a magyar dolgozó emberek hasznának bitorlóival. Mikor a magyar törvényhozó az új szellemben megalkotja az új, a tiszta magyar és keresztény erkölcsi rend első tételes jogszabályait, az a másik világ, amely a magyar ember a munkájában és földjében csak haszonlehetőséget keresett magának, ösztönös védekezésből kibúvókat kutatott fel. Régi közéleti férfiakat emelt magasra, azok tiszta nevével és tekintélyével álcázta földalatti törekvéseit. Régi méltóságokat emelt pajzsul maga elé, hogy azok tájékozatlansága mögött szabadjára garázdálkodhassék tovább egy ország életében, korlátlan úrnak érezve magát a dolgozók kenyere és boldogulása fölött. Átmeneti megoldás volt. Ma szép és kifejező magyar szóval zsidóbujtatásnak hívják. Akkor, a kezdet kezdetén nem lehetett ennyire világosan látni, mivé fejlődik. Mindenki tudta, mindenki beszélte, hogy az új ipari, vagy kereskedelmi tekintély mindössze finoman rángatott szalmabáb a prágai és londoni érdekeltségű régi társaság kezében. Csak éppen ő, a szerencsétlen, aki nevét és becsületét adta egy-egy alantas üzelmeiről már közismert vállalat fedezésére, csupán ő nem tudta, mi történik valójában azokon a papírokon, amelyeket magas fizetése mellett egyetlen hivatali tevékenységeképpen naponta aláír. Titkos erők, nemzetközileg egyetértő pénzhatalmasságok a maguk egyéni érdekéből, mint valami játékszerrel, úgy akarták bánni magyar emberek sorsával, kenyerével, érvényesülésével , általában a köz érdekével. Természetes, hogy a megújult tisztulási folyamatot többé semmi sem tartóztathatta fel. Sem bújtatással, sem jogicsalafintasággal, sem más földalatti eszközzel nem lehetett kijátszani a magyar törvényhozó éberségét. Szellemben változott meg itt minden s ez a szellem átjárta a nemzetet, szoros egység tudatát lobbantotta fel minden egyes magyarban, akár földműveléssel, akár gépek kezelésével, akár szellemi munkával szerezze meg a mindennapi kenyerét. Erre jött a nagy fordulat, amikor már mit sem sejtő közéleti személyek, régi „érdemdús“ politikai pálya után előszedett öregurak sem tudlták testükkel fedezni a tisztátalan munkást, a társadalomellenes üzelmeket, Őrségváltás kellett. Őrség váltiá®, amely magyar munkáskezeket állít a nemzet nagy feladatainak szolgálatába, magyar felelős emberekre bízza a vezetést, magyar lelkiismeret szerint bírálja meg, mi hasznos és mi káros nekünk, az egésznek, a magyar közösségnek- Az őrségváltás Európa előtt lehetett tekintélykérdése a magyarságnak; mi éreztük, hogy nekünk valójában életkérdés, a holnapi kenyér és a holnapi élettehetősé Régen várt orvosi könyvújdonság! A gyakorló orvos könyve! Dr. Scipiadett Elemér: A szülészet kézikönyve! Az európai hírű tudós szerző műve nagy hiányt pótol , nemcsak a szülész szakorvosok, hanem minden magyar orvos, különösen a községi és városi orvosok, tisztiorvosok, kórházi és klinikai orvosok, OTI, MABI és OTBA orvosok fogják örömmel fogadni. Az 560 oldalas mű elsőrendű papiroson és kiállításban, 560 egyszínű és 41 táblán 98 sokszínű ábrával ellátva jelent meg. Ára egész vászon kötésben 75 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király tér 9. „Takarékosság“ akcióval 6 havi részletre is kapható! Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk! ELLENZÉK MOZAIKSZERŰ Í1 JEGY NÉLKÜL Mozaiktalpú cipők készítési módja: a valódi bőrtalpú bélésre kisebb bőrtalpdarabok mozaikszerűen vannak , felragasztva és biztonsági szegecskékkel ellátva. Tehát valódi bőrtalp. Tartóssága felülmúlhatatlan. — úgy lehet talpalni, mint bármilyen bőrtalpú cipőt. Főüzlet: Mátyás király tér 12. szám. Fiók: Wesselényi Miklós utca 21. szám. gek kérdése. Tökéletes őrségváltás kellett ide, hogy a régi világ iparmágnásainak még az árnyéka se essék új magyar életünkre, amely már a tiszta eszmények jegyében született meg. Ez a világ a miénk. Dolgozunk, mert érette dolgozunk. Érdemes dolgoznunk és érdemes terveznünk, érdemes építenünk és érdemes bizodalommal néznünk a jövőbe, mert megtaláltuk az új magyar utakat a tiszta magyar jövendő felé. Siebenbürgen grüsst die schwel >;zer Heiler Es ist uns allen eine besondere Freude die Reiter der Schweiz in unserer Stadt begrüssen zu können. Sie scheuten die Mähe nicht die Schwierigkeiten des langen Weges auf sich zu nehmen, um ein Zeugniss des kameradschaftlichen und reiterlichen Geistes zu geben, der auch noch im kriegsdurchwühlten Europa Mittel und Wege findet die altbewaehrten Freundschaften zu staerken. Wir freuen uns die kameradschaftliche Aufnahme, die unseren Reitern in der Schweiz immer zu Teil wurde, wenn auch in, durch den Krieg beengten Rahmen, doch mit der gleichen Herzlichkeit erwiederii zu dürfen. Wir wünschen unsem lieben Gaesten einen recht angenehmen Aufenthalt und viel sportlichen Erfolg. A magyar honvédség új, dicsőségteljes napok hajnalán éli Újra a hadsereghez intéseit búcsúparancsában vitéz Bartha Károly ny. honvédelmi miniszter A Honvédségi Közlöny legutóbbi száma közli vitéz Bartha Károly vezérezredes, volt honvédelmi miniszter bajtársaihoz intézett búcsúszózatát. A szózat így hangzik: „Bajtársak! A Kormányzó Ur Ufóméltósága legfelsőbb elhatározásával 1912. évi szeptember 24. napjával nyugállományba való helyezésemet méltóztatott elrendelni. Amikor négy nehéz esztendő után a honvédelmi minisztérium éléről megválok, úgy érzem, hogy hálás szívvel kell köszönetet mondanom, azért a hazafias érzéstől vezérelt megfeszített, éjjelt nappallá tevő kitűnő munkáért, amelyet a honvédség minden tagja a maga helyén végzett. Történelmünk súlyos, de egyben dicső emlékei fűznek a magyar királyi honvédséghez. A haderőfejlesztés, a honvédelmi törvény, Felvidék, Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Erdély egy részének visszatérése, Bácska elfoglalása és a Szovjetek elűzése északi határainkról, mind e megfeszített munka gyümölcse. E mozgalmas, néha naponként változó, izgalmakban is bővelkedő időkben olyan támogatásban volt részem, amely munkám nemcsak megkönnyíttette, de szolgálati időmet végig széppé is tette. Amikor a magyar királyi honvédségtől búcsút veszek, Isten áldását kérem utódom munkájára és töretlen hittel bízom abban, hogy a magyar királyi honvédség új dicsőségteljes napok hajnaléin áll méltóan múltjához és méltóan ahhoz, amit a magyar jövő megkövetel tőle: rendületlen engedelmességet, áldozatkész kötelességteljesítést és lángoló hazaszeretetet. Előre ezen az úton. A magyar feltámadáshoz vezet. Budapest, 1942. évi szeptember 24-én vitéz BARTHA s. k.u * ORVOSI HÍR. Dr. Biasini Sándor egyetemi tanársegéd, szülész-nőgyógyász,, rendelését megkezdte. Rendel d. u. 4—5-ig. Unió u. 19. szám alatt. * Szakkönyv minden nyelven, minden tudományághoz, szakmához, Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉK“ könyvesboltjában, Kolozsvár. KITÜNTETTE AZ IPARÜGYI MINISZTER A DIÓSGYŐRI VASMUNKÁSOKAT DIÓSGYŐR, október 1. (MTI.) Bensőséges, meleg családi ünnepség színhelye volt szerdára délben az állami vas-, acélés gépgyárak diósgyőri gyártelepének kulkurhászsa, ahol dr. Varga József iparügyi miniszter 254 munkásnak adta át a MÁVAG elismerő oklevelét, pénzjutalmát és ajándékát a vállalat szolgálatában három évtizedet meghaladó munkájukért és példás magaviseletükért. Dr. Varga József iparügyi miniszter a kitüntetett munkásokat meleg szavakkal köszöntötte, majd kezet fogott valamennyi kitüntetett munkással és elbeszélgetett velük. A munkások beszámoltak a miniszternek életkörülményeikről, családjukról és csaknem mind büszke öntudattal mondotta, hogy többjüknek két fiú is harcol odakint a fronton. Mi a panasza? Tisztelt Szerkesztő Úr! Nagyon kérjük, szíveskedjék alábbi panaszunknak, amely a burgonya és liszt fuvarozások körüli sérelmünkre vonatkozik, nh.lapjában helyt adni. Magyar kisfuvarosok vagyunk. Abból élünk, hogy szekerünkkel és lovunkkal reggeltől estig lebonyolítjuk azokat a kisebb szállításokat, amelyek a város napi kereskedelmi életében előadódnal. Keservesen nehéz megélhetés ez, mert sokszor bizony alig tudunk naponta néhány kisebb fuvarhoz hozzájutni. Eddig főleg burgonya és liszt fuvarozásokat végeztünk, s hét nehezen is, de valahogy csak ment a dolog. Az utóbbi időkben azonban tehetetlenül kell látnunk, hogy azoknak a fuvaroknak legnagyobb részét, amelyet eddig mi bonyolítottuunk le, a volt ócskavas, rongy és tojáskeresedő zsidói, harácsolják össze oly módon, hogy kijönnek csak abeszéd, összeszedik a liszt és burgon vak in falusokat, kiváltanak 7—8 fuvarra való árut és így egész nap egyik fuvart a másik után kontrolitják le, ami busás jövedelmet jelent számukra. Mindent elvesznek előlünk, úgyhogy naponta csak fillérekhez tidunk hozzájutni, nem tudunk annyit megkeresni, amennyi lovaink eltartásához szükséges, nem is beszélve családunk eltartásáról és egyéb terhek fizetéséről. Éppen ezért kérjük a magyar keresztény kereskedőket is, hogy mindenekelőtt a keresztény fuvarosokat részesítsék előnyben és pártfogásban és ne a zsidókat! Hogy menynyire jogos a panaszunk és méltányos a kérésünk, arról egy rövid körséta során az illetékes hatóságok is meggyőződhetnek. Abban a reményben, hogy kérésünk megértésre talál, maradunk teljes tisztelettel. Magyar kisfuvarosok.