Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

1­S­4­5 ui. A­t« i­b « 2 fc. £ Lti&N2£K ttiflf HŐS A közigazgatási szakvizsga méltányos megoldása Kategóriák szerint kell elbírálni az erdély tisztvise­lőket­­ Dr. Uhlvarik János Kolozs megye központi járási részol es­­bírása a közés­etek és a méltányosság szempontjairól nyilatkozott Kolozsvár, március 23. A közigazgatási tiszt­viselők szakvizsgájának ügye olyan kérdés, amelyet érdemes állandóan felszínen tartani. Különösen erdélyi szempontból fontos, hogy olyan kielégítő megoldást találjon a kor­mányzat, amely a méltányosság és a jogi ál­láspont követelményeinek­ egyaránt megfelel. A 630/1943. M. E. számú rendelet, amely a IX. fizetési osztálynál magasabb osztályban levő tisztviselők véglegesítését és magasabb fizetési osztályba való­ előléptetését a gyakor­lati közigazgatási vizsga letételéhez köti, , a legkülönbözőbb jogi okfejtésekre adott alkal­mat. Ezek a jogi okfejtések két álláspont kö­rül mozognak: az egyik az­tt az elvet védi, hogy egységes jogrendszer mellett sehol sincs helye parciális jognak, vagyis népszerű nyel­ven kifejezve, mindenkit egyforma elbírálás­ban kell részesíteni, figyelmen kívül hagyva a méltányossági szempontokat is A másik ál­láspont, Erdély álláspontja, amely a különle­ges erdélyi viszonyokra való tekintettel azt kívánja, hogy a jogelvet helyezzük a méltá­nyossági szempont­ állá és a kormányzat vegye tekintetbe az erdélyi közigazgatási tiszt­viselők kisebbségi múltját, életkorát, szerzett jogait, stb. Az Erdélyi Párt álláspontja A 630/1943. M. E. számú rendelet megje­­­­lenése után az Erdélyi Párt részletes emlék-­­ iratot dolgozott ki, amelyet gróf Teleki Béla,­­ az Erdélyi Párt országos* elnöke juttatott el Kállay Miklós miniszterelnökhöz Az E­délyi Párt emlékirata behatóan ismer­tette az erdélyi közigazgatási tisztviselők helyzetét. Rámutatott mindazokra a szem­pontokra amelyeket az erdélyi közigazgatás zökkenőmentessége megkíván és arra kérte a kormányzatot, hogy a rendelet végrehaj­tási idosításában az Erdélyi Párt javaslatai­nak szellemében oldja meg a közigazgatási tisztviselők véglegesítésének és előléptetésé­nek kérdését. Dr. Forgács József javaslatai A közelmúl­­tb­an ismertettük dr. Forgács Jó­­­­zsef kolozsvármegyei főjegyző javaslatait, amelyeket a Vármegye című közigazgatási szaklapban közölt cikkében kifejtett Dr For­gács József a­ köz’igazgattási vizsga kérdését úgy látja a legkönnyebben megoldhatónak, ha vármegyénként tanfolyamokat tartanának, amelyek az érdekelt tisztviselőket előkészíte­nék az vizsgára, a vizsgáztatást pedig u.­­n. repülő vizsgabizottságok folytatnák le. A ja­vaslatok nyilvánosságra hozatala alk­almából annak a­ reményünknek adtunk kifejezést, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben alkalmunk lesz további véleményeket és egészséges ok­fejtéseket megismerni, amelyek az erdélyi közigazgtatási tisztviselők szakvizsgájának ügyét közelebb viszik a mindenkit egyformán kielégítő megoldáshoz. Dr. Uhlyarik János fő­­szolgabíró az erdélyi k­öztisztviselői kategó­riákról Alkalmunk volt a gyakorlati közigazgatási vizsga kérdéséről hosszabb beszélgetést foly­tatni dr. Udnyarik Jánossal, Kolozs vármegye központi járásának főszolgabírájával. Azért­­ tartottuk fontosnak hogy ebben a kérdésben megszólaltassuk, mert bár Erdélyből szárma­zott el, a trianoni összeomlás után húsz esz­tendőt a csonkaországi közigazgatás szolgál­tában töltött. Mindenekelőtt a méltányosság szempontával kapcsolatosan intéztünk kérdést hozzá. Álláspontja a méltányosság tekinteté­ben törkéletesen egyezik az Erdélyi Párt em­lékiratával, mert a felszabadult területeken élt és közszolgá­latba lépett tisztviselőkkel szemben minden méltányosságot indokoltnak tart. Természetesen úgy, hogy az egyéni érdekeket összhangba hozzuk a közérdekű szempontok­kal. Dr. Uhlyarik János elgondolása szerint ezt a szempontot akkor lehetne a legjobban szolgálni, ha az erdélyi közigazgatási tisztvi­selőket különböző kategóriákba soroznák. Az első kategóriába azok a tisztviselők tartoznának, akik már a megszállás előtt közigazgatási szolgálatban állottak és a román impérum miatt kellett elhagyják állásukat, vagy kivételes esetekben továbbszolgálhattak az idegen uralom alatt és egészen a felszabadulásig megtartották álla­mikat Azok, akik ebbe a csoportba tartoznak, legalább negyvenkilenc-ötven évesek, sok esetben azonban már hatvan év körül járnak. Az Erdélyi Párt errkétkr­ata is azt juttatta kifejezésre, hogy a közigazgatási szakvizsga éppen ezeket a tisztviselőket érintené a leg­érzékenyebben, mert tőlük lehet a legkevésbé kivárni, hogy előrehaladott, koraikban a vizsga hatalmas anyagából elkészüljenek, holott éppen ezek a tisztviselők volt­ak azok, akik­ az idegen uralom alatt a­ legtöbbet szen­vedtek. Azzal is számolni kell, hogy ezeknek a tisztviselőknek nagy része nyugdíjazás előtt áll és a mai rendkívüli időkben a túlterhelt munka minden energiájukat igénybe veszi. A második kategóriába azok a családos tisztviselők tartoznak, akik a felszabadulás első három hónapja ala­tt léptek közszolgálatba és jogi, vagy államtudományi doktorátussal rendelkeznek, továbbá legalább harminckét éves kort betöltöttek. Indokol-e, hogy ezeket a tisztviselőket most közigazga­tási szakvizsgára kötelezzék? Dr. Uhlyarik Já­nos főszolgabírónak az az elgondolása, hogy ez a tisztviselői réteg annyira átérzi az idők követelményeit és olyan gyakorlati tapasztala­tokat szerzett ki eddigi működése­ során, a­m­e­­lyek pótolják a szakvizsgát­ és harmadik csoportba azokat lehetne sorozni, akik a megszállás ideje­­ alatt szerzett ügyvédi képesítéssel léptek köz. A szolgálatba a felszabadulás három első hónap­­j­­ában (ez a képesítés nem azonos jellegű s ugyan a magyar ügyvédi, bírói vizsgával)­­ tekintet nélkül korukra és családi állapotukra.­­ Erre a kategóriára is ugyanazokat a méltányos­­­­sági szempontokat kellene alkalmazni, mint a­­ második csoportba sorolt­ köztisztviselőkre A negyedik kategóriába­ ­ lehet sorozni mindazokat, akik nem tartoznak a három első kategóriába és akik a férfi—1443. M E számú rendelet megjelenése után léptek, illetőleg lépnek közszolgálatba korukra, csa­ládi állapotukra és képesítésükre való tekintet nélkül A helyes megoldás — Hogyan lehetne közmegelégedésre meg­oldani a különleges erdélyi szempontokat, fi-­­ gyelembe véve ennek a kategorizálásnak alap­ján a szakvizsga ügyét? — kérdezzük dr. Uhlyarik János főszolgabírót — Az első három csoportba tartozó tiszt­viselőket minden további nélkül mentesíthető­­nek tartom a szakvizsga kötelező letétele alól. Velük szemben ugyanis olyan méltá­nyossági és gyakorlati érveket lehet felhozni, arra elyek egyaránt indokolttá leszek, hogy szakvizsga nélkül magasabb fizetési osztályba ki lehessen nevezni őket. Közérdek viszont, hogy mindazok szakvizsgát tegyenek akik nem tartoznak a három első kategóriába. Egyelőre azonba­­ a negyedik kategóriába eső tisztviselők sem lehetnek — önhibájukon kí­vül — szakvizsgát, ezért­­egyelőre fel kellene függeszteni az előlépésük kizárására vonat­kozó intézkedést. A f­ategóri­arendszer alkal­­mazá­sáv­al tehát a közérdekű szempontokat a jogo­s és méltányos magánérdekkel leginkább összhangba lehetne hozni. Tekintettel arra, hogy a rendelet végrehajtási utasítás­a még nem jelent meg, bőséges alkalom nyílik mindezek­nek a szempontoknak érvényesítésére Gyakor­lati tapasztalatból tudom, hogy közigazgatási tisztviselőink miyen munkát végeznek a mai időkben. Minden egyes tisztviselő­ jóval többet dolgozik a hivatal, munkaidőnél és a mai hely­zetben nem jut idejük arra, hogy külön ta­nulmányokat folytathassanak. Ezért nem­ tar­tom keresztü­lvihetőnek a megyénként létesí­tendő közigazgatási tanfolyamokat, amelyek hat-nyolc hétre elvonnák munkájuktól az ér­dekelt tisztviselőket, még abban az esetben sem, ha a vizsgákat repülőbizottság előtt ten­­ nék le. Mér­­eges fém mindazokat a r­ezemp­omo­kat amelyek az erdélyi közigazgatási tisztvi­selőket fogalkoztatják és azért állíthatom nyűgödő lélekkel, hogy a kategória szerinti beosztás hozná meg azt a megoldást, amely a méltányosság és a jog szellemének leginkább megfelel – fejezte be az érdekes beszélgetést dr. Uhlyarik János. Hisszük, hogy a közeljövőben megtörténik a kormányzat végleges döntése a közigazga­tási szakvizsga ügyében. Azok a szempontok, amelyeket dr Uhlyarik János főszolgabíróval folytatott beszélgetésünk alapján a fentiek­ben ismertettünk, mindenben fedik az Erdélyi Párt emlékiratának javaslatait Bizonyosak vagyunk benne, hogy a kormányzat az erdélyi adott viszonyok minden különleges nézőpont­ját tekintetbe veszi és reméljük, hogy a kü­lönböző álláspontok ismertetésével mi is szolgálatot tettünk a szakvizsga­ ügyének köz­megelégedésre történő megoldásához. VÉGH JÓZSEF. " Római lap Magyarország harcáról ,ROMA, március 23. (MTI.) A Roma Fascista, az egyetemi ifjúság­ he­­l­tilapja „­Magyarország- Európa védőbástyája" címen közöl hosszabb cik­­­­ket, amelyben rámutat arra, hogy" Magyarország bár nem voltak területi követelései a Szovjetunióval szemben, mégis harcba l­épett a Szovjetunió ellen, h­o­gy kivegye részét Európa védelméből. Magyarország ezzel hű­­ maradt ezeréves hagyományaihoz, amelyek az országot Európa védőbás­­t­tyájává avatják. Az olasz lap cikkét Nagy Vilmos honvédelmi miniszter legutóbbi kijelentéseivel zárja, amelyek szerint a magyar katona ebben a háborúban a dicsőséges magyar katonai múltnak megfelelően fog to­vább harcolni. ­ ■ Folyik a partizánvadászat Boszniában­ ­ ZÁGRÁB, március 23. (MTI.) Hivata­los jelentés szerint a horvát és német csa­patok maguk előtt hajtva a partizánokat, tisztogatva nyomulnak a boszniai Likai és a nyugatho­rv­átországi Páva és Ráma vár­megyékben a tengerpart felé. A Székes hegyi fensíkon súlyos harcokat vívtak a felsza­badító csapatok. Többezer partizánt pusz­títottak el és megsemmisítették a hegy­be­­váló rejtekbarlangokat, amelyek szinte el­érhetetlenek voltak. Az előnyomulók sok eliarco­t és éhhalállal szembenéző paraszt­­családot szabadítottak fel. Szűk keretek között ünnepli Kolozsvár Mátyás király születésének ötszázasok évfordulóját KOLOZSV­ÁR, március 25. Kolozsvár vá­rosa — mint már közöltük — szűk keretek között e hó 27-én ünnepli meg Mátyás király születésének 500-ik évfordulóját. Ebből az al­kalomból a város díszes meghívót bocsátott ki. A meghívó külső lapját Kolozsvár város és Mátyás király domborművű címere díszí­ti. A belső négy lapon öreg papíron, antik betűkkel Mátyás király Corvináinak kezdő I­­niciáléjával az ünnepség programja van is­mertetve. Az ünnepség délelőtt 10 órakor a magyar egyházak főtemplomaiban tartandó istentisz­teletekkel kezdődik, 1t órakor Mátyás király szobrának megkoszorúzása. Hiszekegy, előad­ja a m. kir. honvédzenekar. Dr. Inczény- Joksman Ödön főispán emlékbeszédet mond Mátyás királyról, azután a m­. kir. kormány, a m. kir. honvédség, Kolozsvár városa ko­szorút helyeznek a szobor talapzatára. A szo­bor előtti ünnepség után a kormány képvise­lője és kísérete meglátogatja Mátyás király restaurálás alatt álló szülőházát, 12 órakor történik a Műcsarnok megnyitása. A Him­nuszt énekli a kolozsvári Nemzeti Színház énekkara, bevezetőt mond Kéledy Tibor dr. polgármester, utána pedig a vallás és közok­tatásügyi miniszter megnyitja a Műcsarno­kot. Este a Nemzeti Színházban ünnepi elő­adás lesz, amelynek műsora a következő: Himnusz­. Erkel: ünnepi nyitány. Előadja a kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Beve­zetőt mond dr. Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. Arany János: Both Bajnok övegye. Előadja Kolár Mária. Erkel: Ária a Hunyadi László című operá­ból, előadja T. Takács Paula. Vörösmarty Mihály, Szép Ilonka. Előadja Bodó György. Erkel: Magyar balett. Előadja a Nemzeti Színház tánckara. Szünet után Erkel: Hunya­di László, nyitány. Előadja a kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Arany János: V. László. Mátyás anyja. Előadja Versenyt Ida. Erkel: Hazám, hazám. Előadja­­Angyal Nagy Gyula: Mátyás diák. Vígjáték 1 felvonásban írta Kisfaludy Károly. Rendező Kenese­ Ferenc Utána Berlioz: Rákóczi-induló. A zenekart vezényli Endre Béla. Az ünnepség, mint már említettük, Kolozs­vár házi ünnepe lesz, mert azon a kormány képviselőin kívül az országból mások nem vesznek részt. Parkeltezési munkálatokat jutáaljrosmi *Hhű Lőrinczi & Go., Zápolya-utca 14. és Szentes;« ^ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) I — Wllll—lll «I­MillllllllllLII U l'txixr !KW9M«h*F A külpolitika hírei HIVAT­ALOS jelentés szerint Japán és rj ncinkíngi kormány között aláírták azt a a­i­apnárt­t, amelynek értelme ilyen már­cius 31 -i hatállyal Japán lentand a pe­­kingi sz­övet­ségi negyedben élvezet­­t külön­leges jogairól. AZ ANKARAI rádió jelenti Isztanbul­­ból, hogy finn kereskedelmi küldötség ér­kezett Törökországba a fino-—török keres­­keddeni egyezmény megújítása végett. A NÉMET LATOK első oldalon bűzlik a Führer vasárnapi beszédét. Kímélik azt a részt, amelyben kijelentette, hogy Euró­pát a bolsevista vihar elsöpörte volna, ha nincs a nemzeti szocialista Németország. HÍR SZERINT Roosevelt újra megbe­tegedett. A kö­téli napokra kitűzött meg­beszéléseit el kellett halasztani. A DI ARIO DA MAiSíli a portugál­­ át­alakítóról megállapítja, hogy a nagykorús­­kodelm­i árak 1939-től 1942-ig 72­8 száza­lékkal emelkedtek. Az 1941. é­vivel szem­ben ez az emelkedés 16 százalék. Korcsmáros László a nagyvá­radi Állatvédő Egyesület új elnöke NAGYVÁRAD, március 23. A nagyvá­radi Állatvédő Egyesület vasárnap közgyű­lést tartott, amelyen megválasztotta új tisz­tikarát. Az egyesület elnökévé dr. Korcs­­m­áros Lászlót, az Erdély­ Párt nagyvára­di tagozatának elnökét, választotta meg. Korcsmáros László székfoglaló beszédet tar­tott, majd több indítvány hangzott el, kü­lönösen a bérkocsisok lovainak jobb táp­lálás érdekében. Az indítvány szerint, amint az autók megkapják napi ben­znju­két, a bérkocsis lovaknak 15 üveg kői-1 kap­usok napi adagjukat. Kor­máros elnök ki­jelentette, hogy úgy a maga, mint az egyes­­ítet részéről megtesznek minden lépést az ügyben. Egy másik indítvány alapján az egyesület átír a rendőrségnek és kéri, hogy az állatkínzókkal szemben szigorúbban jár­­janak el, egyben felkéri a leventeparancs­­nokságot, hogy állatszeretetre neveljék a eventéket. Az egyesület közbenjárására a postakocsilovak kezelését újra a postaigaz­gatóság vette kezelésbe és ezzel megszűnt az a visszatetsző látvány, hogy teljesen le­rongyolt lovakkal vonszoltassák a postako­csikat. ai mérnök sgsesüset ötödije guaestje Erdély iparosításáról KOLOZSV­ÁR, március 21. A Magyar Mérnök és Építészegylet kolozsvári csoportja által Erdély iparosításáról rendezett vita ötö­dik estje tegnap este vett az egyetemi könyv­tár előadói termében. Erdély iparosításának kérdése nagy érdeklődést váltott ki a műszak­i emberek körében. A vitaülést Moll Elemér, a kolozsvári cso­port elnöke vezette be. Ezután Hajdú Gyula mérnök, erdőigazgató számolt be az erdélyi erdők szomorú helyzetéről, amely a kizsák­mányoló rablógazdálkodás következtében már annyira romlott, hogy a cellulózé gyár felállí­tásához szükséges 11z ezer iizméter fa már aligha lesz kitermelhető, annál kevésbé,­ mert a szintén­­ fontos­ szükségletet képező bányafa olyan méretű, mint a cellulózé gyártásához szükséges fa. Beszámolt az erdők elkopároso­­dásáról, vízmosások keletkezéséről, folyómed­rek eliszaposodásáról, amelyek mind a rend­­szertelen erdőkitermelés szomorú következmé­nyei. Az erdélyi erdők szomorú helyzetén most már helyes erdőgazdálkodással, új tör­vények életbeléptetésével és rengeteg pénz be­ruházásával lehet segíteni. Nyilas István gépészmérnök, gazdasági aka­démiai tanár volt .A következő felszólaló, aki Erdély mezőgazdasági hátramaradottságáról beszélt, fontosnak tartja a mezőgazdaság mo­dernizálását, gépi alapokra való helyezését s általában a mezőgazdaság iparosítását, amely nélkül Erdély mezőgazdaságának fejlődését el sem lehet képzelni. Erdély iparosításának vitáját a jövő hét hétfőjén ugyancsak az egyetemi könyvtár elő­adói termében folytatják, amikor a kialakult vélemények alapján a kormányhoz intézendő emlékirat tervét is kidolgozzák. ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ. Felkérjük volt osztály­társainkat, akik velünk együtt­ tettek érettségit 1923-ban a kolozsvári uni­tárius kollégiumban, hogy 20 éves érettsé­gi találkozónkon folyó évi március hó 28-án, vasárnap délelőtt fél tíz órakor je­lenjenek meg az unitárius kollég­ám elő­csarnokában. Ugyancsak felkérjük azokat a volt osztálytársainkat is, akik ve­lünk együtt kezdi­k középiskolai tanu­lányun­kat, de időközben kimaradtak, hogy szin­tén jelenjenek meg a találkozón. Cürjer Károly és Véghi József

Next