Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-02 / 247. szám
ELLENZIK Figyelemreméltó beszédek hangzottak el vasárnap a somkeréki Magyar lopon Két vármegye magyarsága találkozott a sajóvölgyi magyar megmozduláson SOMKERÉK, november 7. A sajóvölgyi kangaryíg mindig vezetőszerepet játszott Szolnokdoboka és Besztercynaszód vármegyékben. Kezdve az egyházi munkától egészen a közélet legkisebb munkaterületéig, mindig példamutatóan teljesítette hivatását. Jól tudta ugyanis, hogy az elnémult harangok földjén ír minőség az egyetlen leghatalmasabb és legerősebb fegyver, ami lehetővétetel se.imára a helytállást a legkeményebb viharok idején. A kisebbségi időkben is sokat hallatott magáról, de most, hogy a felszabadulástól elhárult minden akadáy, kiteljesítiheti magyar életét. Ünnepi istentiszletplel kedődött a sajóvölgyi Magyar Nap Ennek a gondolatnak a jegyében zajlott le vasárnap Somkeréken a sajóvölgyi Magyar Nap, amelyre felvonult a két megye legtöbb magyar falujának küldöttsége és közéletének képviselete. A Magyar Napot ünnepi Isten-tisztelet vezette be. Farkas Ferenc somkeréki ref. lelkész imája után •Sigmond János ref. esperes, felsőházi tag hirdette az Igét. Beszédében utalt a reformáció jelentőségére, mely a teljes erkölcsi megújhodás és az emberi hivatás krisztusi szellemben való igazi betöltését kívánja véghez vinni. Nem az a fontos, hogy ki milyen szertartás szerint éli a maga keresztényi életet, legyen az katolikus vagy református, hanem az, hogy az emberi élet valóban a keresztény erkölcs szellemében borlakóitér ki. Orszergvszlóavatás Isten-tisztelet után a hatalmas résztvevő közönség a falu piacterére vonult, ahol kezdetét vette az országzászló-ünnepség. Elsőnek Sigmond János ref. esperes megáldotta a zászlót és ezzel kapcsolatosan rövid beszédet mondott, melyben foglalkozott a román miniszterelnökhelyettes ismert legutóbbi kijelentéseivel. Éppen ennek a vidéknek a románsága hivatott arra — mondotta többek között —, hogy ország-világ előtt bizonyságot tegyen, vájjon igaz-e az az állítás, hogy az északerdélyi románság nehéz sorsot viselne. Vájjon igaz-e, hogy a románságot más bánásmódban részesítenék, mint az uralkodó népet, a magyarságot? Itt tények cáfolják a valótlanságot, de gondoskodni kell róla, hogy ezt mindenütt tudják, ahol erről tudomást kell szerezni. Ezután Demeter Béla, az Erdélyi Gazda és a Kolozsvári Estilap főszerkesztője, aki szülőfalujának az országzászlót adományozta, a zászlót átadta gróf Bethlen Ellának, aki azt az árboc zsinórjába fűzte. A somkereki férfiénekkar Király Zoltán igazgató-tanító lelkes és hozzáértő vezényletével a Magyar Hiszekegyet intonálta, ez alatt a zászló magasba röppen, majd félárbócra eresztették. ..A magyar nemzetiségi politikának nincs szüksége szemfényvesztő eszközre" Demeter Béla ünnepi beszédében ugyancsak a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetiségi politikának nincs szüksége semmiféle, olcsó, szemfényvesztő eszközre és szólamra, mert helyette beszélnek a történelmi tények. Hogy csak néhány példát említsen, ez a vármegye — mondotta — az idők sodrában Magyarország „viharsarka“ volt. A szociális feszültség nem egyszer forradalmakra vezetett. Valahányszor azonban a szociális igazságért mozgalmak indultak, a magyarság nemcsak önmagáért, hanem az itt élő románság szociális jogaiért is küzdött. 1437-ben, tehát több mint 500 esztendővel ezelőtt Budai Nagy Antal Kardos Jakabbal, a román parasztság vezetőjével lépett szövetségre. A magyar tehát sohasem csak önmagának követett jogokat, hanem a vele itt élő többi rétegnek is és ha kellett, harcolt is érette. Vagy ott a legbeszédesebb tanulság, a jobbágyfelszabadítás, mely a mult század derekán megteremtette a románság példátlan művelődési és szociális fejlődésének alapjait. A magyarság ezzel felmérhetetlen módon támogatta a románságot. De nemcsak az egyazon sorsot viselt alsóbb népréteg vállalt mindig sorsközösséget, hiszen éppen Szolnokdoboka megye bizonyítja legjobban, hogy a birtokosok, a főurak voltak azok, akik a román templomok és iskolák céljaira földeket adományoztak és mindenben előmozdították a románság Üv^pedését. » ' J '. M *. t fi t Uh. › ¡ ' 2 * t f A magyarságnak azonban nincs más feladata, minthogy csalhatatlan, bizonyítékokkal igazolja, hogy mit vesztett saját hazájában és ezzel szemben ki volt a térhóditó. Demeter Béla végül a zászló jelentőségéről beszélt. I' után egy leventcája hatásosan szavalt, majd Hoffmann Gáspár községi főjegyző átvette a zászlót és ígéretet tett, hogy mint a magyar becsület jelképét nemcsak hűséggel fogják őrizni, hanem mindenben követik azt a hitet, amit a zászló kisugároz. Köszönetet mondott a zászlót adományozó Demeter Bélának, valamint a rudat adományozó Bányai Sándornak és Kertész Ilndre törvényszéki bírónak, aki az alapzat felállításával járult hozzá a szép ünnepséghez. Szécsi Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja óriási sikerrel szavalta el a Nemzeti dalt, majd vitéz Szász István, az EMGE ügyvezető alelnöke szólalt fel. Ezzel az országzászlóünnepség véget ért. A közönség innen a ref. teplomkertben elhelyezett hősi emlékműhöz vonult, ahol az ünnepség első számaként a dalkar a „Szózatot“ adta elő. Majd Biró Péter, az Erdélyszerte ismert gazdaköri elnök, faluvezető mondott valóban költői szárnyalású, szép beszédet. Viszszaidézte azokat az időket, amikor majdnem Harminc évvel ezelőtt elindultak a hívó szóra, ahol a csatatereken a somkeréki magyarok mind helytállottak. Jórészük ott is maradt. Sorban olvasta a hősi halottak neveit. — Mi azonban nem akarjuk háborgatni szent pihenésüket — mondotta —, mert amit cselekedtek, azt a legszentebb ügyért, hazáért tették. A tisztelet és a kegyelet az, ami ezt az emlékkövet idevarázsolta örök emlékeztetőül, hogy miképpen kell a hazát szeretni és ha kell, érette meg is halni. Az egyik levente Gyóni Géza „Csak egy éjszakáva”” című költeményét adta elő nagy sikerrel, Szécsi Ferenc pedig Tompa „Lefüresztésért szavalta el hosszas tapstól követve. A hősi emlékünnepéig következő számaként Pogánt Sándor m. kir. ezredes, a IX. honvédhadtest parancsnokának és parancsnokságának képviseletében koszorút helyezett a hősi emlékműre és rendkívül figyelemreméltó 1.1 I i t i Akii I i » . Farkas Ferenc, Somkerék dolgos, fiatal ref. lelkészének szavai zárták be az ünnepséget* téli I j 'i I. ' Y i i /- * m n i i I * * trf, t v r 1 f r/ t 1 f t 5 t t i .. 1 i 1 r V h , I • i r l !r j a l A i J L/. a‘> * } i > • I Majd részletesen ismertette a vidék magyarságának helyzetét és törekvéseit, amelynek alapgondolata a tisztultabb, népi alapokon felépülő új magyar élet. Minél erősebb és műveltebb lesz a széles népréteg — mondotta —, annál hatalmasabb lesz a magyar nemzet. Vitéz Szász István arról beszélt, hogy milyen csodálatos ajándéka a történelmi igazság,tevésnek az a szabadság, amit a több mint két évtizedes elnyomatás után Északerdély magyarsága élvez. Ennek a vidéknek a magyarsága már régebben bebizonyította, hogy tudatában van magasabbrendű hivatásának, amit a magyarság és a magyar állameszme szolgáltában ezeken a tájakon be kell hogy töltsön. Ma ennek a hivatásvállalásnak adva van minden feltétele. Bízik is abban, hogy egyre erősebb, izmosabb és időtállóbb lesz itt a magyar élet, amit nem tudott megingatni és nem tudott megtörni soha semmifélé megpróbáltatás, beszédben méltatta a nap jelentőségét. Hangoztatta, hogy a történelem világosan megszabta a magyarság útját és a magyarság szerepét Európában. De ugyanakkor azt is meghatározta, hogy ezt a szerepet milyen eszközökkel képes és tudja a magyarság betölteni. Ennek a népnek emberi életre és a kenyér, a munka biztonságára van szüksége. Ezt az emberi életlehetőséget viszont azok a magyar életkeretek biztosítják, amelyeket megteremteni és mindenáron tartani és védeni kell. Mi lehetne ennek azonban a módja, ha nem az az erős és törhetetlen nemzeti öntudat, mely az embert képessé teszi minden áldozatra? Elsősorban arra, amiről ez a hősi emlékkő beszél. A hősi emlékkő pedig azt tanítja, hogy a népek mindig csak vérrel tudták a maguk életjogát kiharcolni és a maguk életbiztonságát megteremteni, s valahányszor a nemzetek feladták ezt az elvet, s ha csak egy múló pillanatig is, de már lehetőségeket is véltek felismerni, s mindig jött a nagy tragédia, a legnagyobb sorscsapás, a béklyó, a bilincs. — Ma is szólít a kötelesség a külső és belső fronton egyaránt — fejezte be Pogány Sándor beszédét — és mnd akettőnek egy a jelmondata: „mindent a hazáért » Iti.» * l fi »iii t . Ennek a célnak az érdekében pedig találkoznia kell minden igaz magyarnak. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Délben egytálételes közebéd volt, utána az EMKE kulturszerelvénye tartott rendkívül tartalmas előadást Unghváry Sándor közművelődési titkár vezetésével. Asztalos István, az ismert író egyik elbeszélését olvasta fel nagy sikerrel. A sajóvölgyi Magyar Nap a somkeréki ifjúság műsoros estjével ért véget. Emlékezés a hősi halottakra Sedics kommunistaellenes felhívása Belgrádból jelenti a DXR. Nedics miniszterelnök a Novo Vreme című lap hasábjain felhívást intézett a szerb néphez. Felhívásában, amelyben a kommunizmus veszélyeit és Szerbiának ezzel kapcsolatos magatartását ecsetelte, többek között, ezeket mondja: A szerb kommunistaellenes. A bolsevizmusnak semmi köze nincs sem a szerb nép szelleméhez, sem a szerb műveltséghez. A szerb nép az utolsó szál emberig fog harcolni a kommunizmus ellen, a családért és ősei hitéért. Újabb korlátozások a gépjárműforgalomban BUDAPEST, november 2. (MTI.) A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletét, amely a vasárnapi és ünnepnapi személyautóforgalom nagyarányú korlátozását szabályozza. A rendelet értelmében megkülönböztető jelzéssel látják el azokat a gépkocsikat, amelyek a rendeletben megjelölt tilalmi, időben is közlekedhetnek. Ezeknek számát a rendelet a legminimálisabbra korlátozza. Az ilyen gépkocsik szélvédő üvegén megkülönböztető U. jelzést kapnak az E. betű helyett. Azok a személygépkocsik, amelyeknek E. betűk jelzése megmarad, hétköznapokon 6 órától éjszaka 23 óra 30 percig, szombaton és ünnepnap előtti hétköznapokon pedig csak délután 16 óráig vehetnek részt a forgalomban. Ugyanez vonatkozik a motorkerékpárokra is. A bérgépkocsik és taxik ünnepnapon, illetve a rendeletben megszabott egész tilalmi idő alatt továbbra is csak az eddigi korlátozó intézkedések keretei között közlekedhetnek. A segédmotorkerékpárokra és tehergépkocsikra a hétvégi forgalomban ez a korlátozás nem vonatkozik. A rendelet büntető szankcióiban figyelemreméltó, hogy a rendeletbe ütköző cselekmény a szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés mellett a megkülönböztető jelzés bevonását, sőt a gépkocsi elkobzását is maga után vonhatja. A MÁV igazgatósága közli, hogy november 1-én, hétfőn éjfélkor az egész vasúti hálózaton életbe lépett az új menetrend. November 7-től a társasgépkocsiforgalom vasárnap és ünnepnap Marosvásárhely—Balavásár—Székelykeresztúr, valamint Marosvásárhely—Nagykende— Szászrégen—Székelyudvarhely és Csíkszereda—Székelyudvarhely kivételével a menetrendkönyvben már közzétett korlátozásokon túl az egész ország területén szünetel. Félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hogy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a legjobbat és visznylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkis solingeni ikerjegyű zsebkések, olók, borotvák, kerti eszközök, valamint étóborotváló pengék gyári lerakata. KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. l 1943 november Uzsorabirósági Ítéletek KOLOZSVÁR. novombc* 2. A koJo? vári törvényszék u/sorabíró d a .-.zombatotj tárgyalta Nu .-ár tiéla U',m//‡vá:-. v- . árdjágitá*ügym. Un../.úr ellen ~ v • )■»•/н•.• - közrzit': t-f_.!r-tí cikk jogedbn'-'- Hvon'.• minit indított eljárást, mert 1942*k óbor havától 1943 május haváig nagyot mennyiségű ]t /.vel nem tudottszámolni. A törvény,-: zalaki tárgyaláson bebizonyosodott a bűnössége és ezért a bíró ág 2000 pengő pénzbüntetésre és 1 évi jogvesztésre ítélte. Herstch Lázár hidalmási zsidó kereskedő cérnát drágított, 500 pengő pénzbüntetőt kapott. Erdélyi Ztagmondné kolozsvári hentes felesége múlt év december havában árdrá°rtást követett el azáltal, hogy másfél kylottram vegyes húsért 660 pengőt kért. A hust nemcsak drágábban árulta, hanem a másfél kilóból 16 deka hiányzott is. Az uz1 órabíróság a vádlottat és Marosán Simon nevű segédjét 300—300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Székeli István mákófalvi gazdálkodót gabonáért it kaládért 250. Irvvta János nagysebesi gazdálkodót 100. Muszka István magvaklónai gazdálkodót 200. Hindrich István magva Hónai cséplőgéptulajdonost 300 pennéen pénzbüntetésre ítélték hasoroló bűncselekményét. Csobán Jánosné kajántói asszonyt tejdrágításért 250 denen pénzbüntetésre ítélték. Valamennyi ítélet jogerős. *Őmizetvédelmi ünnepsPgedekén KOLOZSVÁR, november 2. A kolozsvári bajtársi szövetségek, a Tűzharcos Szövetség és a Vitézi Szék támogatásával jól sikerült nemzetvédelmi ünnepséget rendeztek a Kalandos Társaság Zsigmond király-úti székházában. Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy elmondásával nyitották meg. A megnyitó után a hidevei gazdakör elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Szász Ferenc alispán röviden ismertette a hóstátiak történetét. Ezután egy földvért leányka szavalt, majd Sántha Ferenc magyar nótákat adott Hő tárogatón. Vitéz Borcsiczky Imre őrnagy az időszerű politikai helyzetről tájékoztatta a hallgatóságot. Befejezésül a Földészdalárda a Himnuszt énekelte el, a reventezenekar pedig a Szeglatot és a Rákóczi-indulót játszotta el. A jobs 1.került ünnepségen a tűzharcosok, a Vitézi Szék és a Székely Hadosztály Egyesület tagjai testületileg megjelentek. TANYAI ISKOLÁT LÉTESÍTETT BIRTOKÁN BRAUNECKER ANTAL ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ. Budapestről jelentik: Báró Braunecker Antal országgyűlési képviselő, földbirtokod, minthogy a tanyáján élő gyermekek a nagy távolság miatt nem járhatnak be a községi iskolába, birtokán tanyai iskolát létesített, azt felszerelte az összes tanszerekkel és bútorokkal és vállalta az iskola minden kiadását. Az iskola megszervezését a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta és egy tanerőt is adott az iskolának, amelynek létrejötte példaadó áldozatkészségből fakadt, lecsapolják a Bukarest melletti MOCSARAKAT. Bukarestből jelentik: A bukaresti polgármester kezdeményezésére lecsapolják Bukarest közelében, a Tei és Fundena tavak között elterülő mocsarakat. A mocsarak helyén parkot létesítenek s azt az államvezetőről nevezik el. A parkban stadiont és egy olimpiai falut építenek nemzetközi versenyek számára. — — ... fiz összes iskolák tankönyvei, füzelek, írószerek az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király tér 9. sz.