Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

(Első oldal cikkünk folytatása.) 7. a nem­eztközi béke és biztonság megóvása érd­ekéb­en addig is, amíg a törvény és a rend helyreáll és az általános biztonsági rendszer meg­valósul, tanácskoznak egymással és amennyiben az alkalom kívánja, az egyesült nemzetek m­ás tagjaival együtt is, hogy a nemzetek közössé­gének részér­ől együttesen cseleked­hessenek; 6. az ellenségeskedések megszűné­se után katonai haderejüket nem használják fel más államok terüle­tén belül, kivéve az ebben a nyilat­kozatban felsorolt célokból és közös Olarszországról a következő nyilat­kozatot teszik: Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügy­miniszterei megállapították, hogy kormányaik teljesen egyetértenek abban, hogy az Olaszország ir­ányá­ban folytatandó szövetséges politiká­nak alapelva csak az lehet, hogy a fasizmust, ennek minden káros be­folyását és kisugárzását teljesen meg kell semmisíteni és az olasz né­pet meg kell szabadítani, hogy de­mokratikus alapelveken nyugvó kor­mányzati és más intézményeket le­megbeszélés után; 7. egymás között és az egyesült nemzetek más tagjai között érintke­zést és együttműködést valósítanak meg, hogy gyakorlati általános meg­állapodást létesítsenek a háború utá­­ni fegyverkezés szabályozása céljá­ból. Európai tanácsk­ozó bizottság létesül Az értekezlet el­hat­ározta, hogy Lon­donban európai tanácskozó biztonsá­got létesít, hogy ez tanuulmánysogma a kérdéseket és közös ajánlásokat te­gyen a­ három kormánynak é­tesíthessen. Hogy ezt a politikát a jövőben is továbbfejlesszék, a három kormány külügyminiszterei ezért megegyeztek ab­ban, hogy a követke­ző fontos intézkedéseket kell érvé­nyesít­eni: 1. lényeges, hogy az olasz kor­mányt demokratikusabbá tegyék, azoknak az olasz néprétegeknek képviseletével, amelyek mindig szembehelyezkedtek a fasizmussal; 2. teljes mértékben visszaadják az ■Olasz népnek a szólás-, a vallás-, a­ politikai, a vélemény-, a sajtó- és a gyülekezési szabadságot. Az okisz népid arra is feljogosítják, hogy fa­sisztád lenes politikai csoportokat alak itthon; 3. minden fasiszta eredetű intéz­ményt, és szervezd el megszülh­et­nek; 4.­­minden fasiszta, vagy fasiszta érzelmű elemet kitárolntának a­ köz­igazgatásból, valamint nyilvános jel­legű intézményekből és szervezetek­ből ; b. a fasiszta kormányzat vala­mely r­­tilitikai foglyát szálláson kell bocsátani és teljes amnesztiában ke­ll részesít­etii; (1. megteremtik a helyi önkormány­zati ddhokratikus szervezetet; 7. a fasiszta vezetőket és a hadse­reg tábornokait, akik köztudomású­lag háborús bűnösök, vagy azzal gyanúsí­thatók, letartóztatják és át­adják az­ igazságszolgáltatásnak. Ez a határozat egyáltalán nem­ érinti az olasz népnek azt a jogát, hogy magá­ válassza meg kormány­formáját. Az Olaszországgal kapcsolatos kér­désekben létesítendő tanácsot eső­­sorban a hárám kormány képvise­lőiből és a francia feszabadítá­si bi­zottságnak képviselőiből alakítják m­eg. Ezt a tanácsot még kiegészítik K­özugors­zág és Jugoszlávia képvise­lőivel. Olaszország CO­REY AMERIKAI A moszkvai értekezlet eredménye elhall­gattatja azokat, akik hitték, hogy Oroszország kü­lönbékét szándékszik kötni Németországgal Amszterdamból jelenti 13 DNB. Mint a brit híriroda jelenti Moszkvából, Eden az ottani angol és­­amerikai újságírók előtt a moszk­vai értekezlet eredményeiről többek között ezt mondotta: Meggyőződésem­, hogy leraktuk az alapkövét a három szövetségeé közötti együtt­működésnek és megteremtettük a lehetőségét annak a jövendő békeszervezetnek és külpo­litikai gépezetnek, amely nélkül sok kíván­ságunk csak jó szándék maradna. Hull szerint az értekezlet megmutatta, hogy a vezető álla­mok elhagyták az elszigetelődésre vezető ma­­gán­yos utakat. Hozzátette még, a legfőbb ideje annak, hogy olyan államok, mint Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, ha egy­általán együtt haladnak, akkor ezt tegyék meg, amíg nem késő. A nyilatkozatnak to­vábbi fezében Hull kifejtette, hogy fenntart­­hata nélkül­ támogatják azokat­­a fáradozáso­kat, amelyek szorosabb nemzetközi együtt­­működés elérésére törekszenek a hábo­rú folytatásában és a béke felépítésében és en­nek megfelelően Csungking-Kína is cs­alako­­zott a történelmi nyilatkozathoz- Mivel az el­szigetelődés elve helyett immár az együtt­működés elvét fogadnék el — mondotta nem lesz nehéz a különleges katonai, poli­­tikusii, gazdasági é­i szociális kérdésekben ha­ladást elérni. A gazdasági téren való együtt­működés példájaként utalt arra, hogy a Szov­jetunió a jövőben képviselve lesz azokban a nem romaneu­s­­megbeszéésekben, amelyeket Washingtonban már megkezdtek az Egyesült Államok és Anglia­­között, így például a va­lutáknak a háború utáni megszilárdítás® ér­dekében. Az Exchange Telegraph jelenti: A Times a moszkvai értekezlet eredményét la­tolgatva, az értekezletnek messze kimagasló legfontosas­b gyakorlati eredményét abban­­látja, hogy a három hatalom Londonban kö­zös európai tanácsadói bizottságot léte­sít. A Daily Telegraph annak az nézetének ad kife­jezést, hogy a moszkvai értekezlet eredmé­nyei után feltétlenül szükséges a kormányfők­­közötti értekezlet­. A külügyminiszterek­­ér­tekezlete eredetileg tezajdozaképpen ezt akar­ta előkészíteni. Moszkvai jelentés szerint a Kremlhez közel­álló körökben kijelentették, hogy a moszk­vai értekezlet a nemzetközi kollektív bizton­ság új rendszerének kezdetét jeenti, amely hathatósabb, mint a volt népszövetségi rend­szer. Moszkvában kifejezetten hangsúlyoz­zák, hogy a négy hatalom együttműködése, amint, az Kína részvételével a moszkvai meg­beszélésekből adódik, nem hoz változást a Szovjetuniónak, Japánhoz való viszonyában. Conaly szenátor, a szenátus külpolitikai bi­zottságának elnöke a moszkvai közleménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy ez az ered­mény elhallgattatja­ azokat­, akik­­attól­ tartot­tak, hogy Oroszország különbékét szándék­szik kötni Németországgal. A szövets­éges nemzetek között Even módon kifejezésre ju­tott egység intenzívebbé teszi a háborús erő­­feszítéseket és­ a győzelem napját közelebb hozza. Berlint szerint a moszkvai konferencián a szovjet álláspont érvényesült Berlinből jelenti az MTI. Illetékes német helyről közült. A Wilhelmstrasse álláspontja a moszkvai értekezettel kapcsolatban abban rögtethető­­össze, hogy a hárfóatóértekezlet­­hez fűzött német várakozásokat a közlemény teljesen megerősítette. A Záróközlemény olyan okmány, amely ratifikálja azt az tényt, hogy Anglia és az Egyesült­ Alferek az erőviszo­nyok alapján már régen behódoltak a Szovjet európai vezető állása előtt, egyidejűleg pedig ratifikáló okmánya annak, hogy Európát Dél­ Stockholmból jelenti az MTI. A svéd lapok a moszkvai közleménnyel kapcso­latban vastagbetűs címekben emelik ki a szövetségesek Ausztriáról szóló határoza­tait. Kiemelik azonkívül a béke fenntar­tását célzó háború utáni szervezet tervét. Az egyik lap tudósítója megállapítátsa sze­rint London meglehetősen derűlátó, kü­lönféle bizonyítékok amellett szólnak azonban, hogy az angol főváros beavatott és jólértesült körei távol állnak attól a bizakodástól, amely Roosevelt legutóbbi nyilatkozatában kifejezésre jutott. A svéd sajtó állásfoglalása nem egészen egysé­ges. A Stockholms Tidningen bizonyos ké­telkedéssel ír az értekezletről és megálla­pítja, hogy Moszkvában sokkal többet titkoltak el, mint amennyit közzétettek. Egyelőre a három nagyhatalom dönt a­­nemzetközi kérdésekről. A kisállamok képviselőit csak alkalmilag vonják be a határozathozatalba. Más szóval ez annyit jelent, hogy a kisállamok csak akkor be­szélhetnek, ha kérdezik őket. Ez ellentét­jében kiszolgálhatták: a bolsevizmustiak. A köztem ny becitív megíró* é© szerbit egyúttal a brit és arrteriku­ politika tehetetlenségének és tanácstalanságainnak bizonyítéka. A részle­tek­nek trrt­etében rámutatnak arra, hogy a vi­lág elképzedésére nem említették meg a Szov­jet törekvései által különösen érintett orszá­gokat, hanem csak Ausztriát, am­ely 1938 óta a birodalommal elszálkath­a­tatlanul egyesü­l szabad népszavazás ul ki. Berlinben egészen furcsánnak mondják, hogy az Atlantic Criai­­tára való hivatkozássail egy országra demok­rata szabadságot akarnak rákértvszeríteni, mert ez a legszögesebb e­lemeiben áll a né­pek Szabad ön­rendelkezé­séről szóló kiált­vánnyal. Berlinben kü­lönösen­ jellemzőnek tartják arra a szel­emre, amely e közleményt áshatja, azt a követelményt, hogy Büniéléék meg azokat a német tiszeket, akik állítólag lengyel tiszteket öltek meg. Mindezt pedig a katyni tömegsírokra átadó célzással teszik.­­­ben áll a demokrácia elveivel. A lapot ag­­­­gasztja a balti államok sorsa és szembe­fordul azzal, hogy a kisállamokat felál­dozzák a nagyhatalmak érdekeinek. Londonból jelentik: Egyes angol lapok annak a meggyőződésüknek adnak kife­jezést, hogy Moszkvában sok olyan kér­désről és problémáról tárgyalnak, ame­lyekről a­ hivatalos közleményben politi­kai, vagy egyéb okokból nem tettek em­lítést. Vemen Bartlett megemlíti a len­gyel kérdést, amelyet — mint írja — minden bizonnyal megvitatás alá vontak és amelyről feltehető­, hogy az úgyneve­zett európai bizottság elé kerül.­ További tárgyalás céljából a News Chronicle meg­állapítja, hogy az értekezlet eredményei­­ként hatalmas hiányosság mutatkozik, minthogy hiányzik minden utalás a Szov­jetunió nyugati határaira, elsősorban len­­gyel­ország felőli határaira. Súlyos hiba az is, írja a lap, hogy a francia­­szakadárork hiányoztak az európai tanácsadó bizott­ságból. XEIVS CERONICLE: „A moszkvai értekezlet eredményeiben hatalmas hiányosság mutatkozik.i SVÉD VÉLEMÉNY: „A kisállamok cs­ak akkor beszélhetnek, ha kérdezik őket“ ELLENZÉK ______ HIYimwini—" A" "n" U­“ A három külügyminiszter egyetért abban, hogy Ausztriát fel kell szabadítani a német uralom alól Az 1938 március 15-é­­ történ­t né­met bevonulással keresztül Vitt ausz­triai­­annexiót semmisnek és érvény­telennek tekintik. Az attól az idő­ponttól kezdve Ausztriában beállt mindennemű változást másnkra néz­­ve kötelezőnek nem tekintik. M&giöi*tás ok A következő n vizet közül a mésztor-lápokról intézkedik és egyebek kö­zött, ezeket mondja: Az Egyesült Királyság, az Egyes­ült Államok és a Szovjetunnió sok hely­ 1 ft 4 3 november 1. ről bizonyít­ékokhoz jutottak kogye­­lenkülésekről, amelyeket a németek követtük a sok országban, amelyet elfoglaltak és amelyekből most fokú zulu­in kiűzik őket. Kanok követ­keztében a három szövetvgus huta kun a 132 egyenlít nemzet nevébe,­ szólva ünnepélyesen kinyilatkoztat­ja és közhírré teszi a következőket: Abban a pillanatban, amidőn bár­milyen fegyverszünetet engedélye­zünk bármely Németországban fenn­álló kormánynak, m­­ijjd azokat a né­met tiszteket és katonákat, valamint a nemzeti szocialista pártnak ama tagjait, akik felelősek is felmerült rémtettekért és kivégzésekért a né­met erők által megszállt területeken, visszaültek azokba az országokba, ahol tetteiket elkövették, hogy az fel­szabadított országok törvényei sze­rint ítélkezzenek felettük és büntes­sék meg őket. Jegyzéket fognak öht ös­szeál­l­ít­ani teljes résztott-'-éggd mindezekről az országokról. Így azok a nénidi­k, akik résztvetek len­­gyd tisztek, francia, holland, belga, vagy norvég túszok, vagy krétai föld­művesek kivégzésében, vagy a len­ged nép irtásában, vagy a Szovjet­unió mbit­ídszabadítás alatt lévő t­e­r­ül­­­et­ein végi­g ez­t itt öldöklések­be­n, tudni fogják, hogy a tett szinhoyéra viszik őket és a helyszínen fognak ítélkezni felettük azok a képek, ame­ly­e­k­ szemben a túlkapásokat el­követik­­. A kölcsönös bizalom és megértés légkörében, amely az értekezlet egész munkásságát jellemezte, más fru­sos kérdéseket is megfont­olták. Ezek nemcsak politikai ügyekké­ ter­jednek ki, h­anem­ olyan kérdésekre se, hogyan kezeljék a hitleri Német­országot és szövetségeseit, kiterjed­nek továbbá a gazdasági együttmű­ködésre és az általános béke biztosí­tására. A VÖRÖSKERESZTES GYŰJTÉS EREDMÉNYE BESZTERCÉN. A Magyar Vöröskereszt Egylet Besztercén történt ado­mánygyűjtése eredményeképp werselyekbéli, gyüjtőb­­ckék, s az egyes hivatalokon belül folytatott gyűjtés alkalmával Besztercén ösz­­szesen 16.524 P. gyűlt össze. A város tizen­hatezres lélekszámához viszonyítva ez azt je­lenti, hogy minden lélekre egy pengő ado­mány esik. Újb­ÖL SZABÁLYOZTÁK A KÖNYV­ES PAPÍRÜZLETEK ZÁRÓRÁJÁT. A ke­reskedelmi miniszter újból , megálla­­ította a köfiVV, irószer és pap­ir kereskedések étköznapi záróráját. A rendelet szerint a könyv, írószer és papírkereskedésük m­ind­­azokban a városokban és községekben, ame­lyekben ezeknek az üzleteknek hétköznapi zárórája esti­ 7 óránál korábbi időben van megállapítva, november 1-től 15-ig bezárólag a vasárnapok kivételével, este 7 óráig tart­hatók nyitva. AZ IPARHATÓSÁGI BIZTOSOK CSAK EGY ÉVRE VISSZAMENŐLEG KAPHAT­NAK KÁRPÓTLÁST. Az iparügyi minisz­ter rendelkezései értelmében az iparhatósági bizto­ sokat kárpótlás csak abban az esetben illeti meg, ha az iparhatósági biztos e teen­dőinek ellátását nem vállalta díjtalanul olyan egyén, aki ezt a tisztet díjtalanul látná el, nem lehet találni. Minthogy azonban az ip­ar­­hatósági biztosok egy órát meghaladó elfog­laltságáért esetenként s egy évre szólóan meg­határozott összegre korlátozva szabják meg a térítést, az iparhatósági biztos, visszamenőleg legfeljebb közvetlenül az elmúlt, évre kérheti az őt megillető kárpótlás megtérítését. HATÓSÁGI ÁRON FELÜL ÁRULTÁK A TILOLT KENDERT. Az­­aradnai kir. járásbir­ó­s­ág, pu­fit a beszter­cei­ kir. törvény­­szék uzsorabiróság egyes bírája, árdrágítás vétsége miatt Címika Fülöpfié 43 .éves tör. kar. m­ajo­ri fákért jó pengő pérízbüntetés­re ítélte. Cminkáhe Májos községben, a tilolt kender kilóját 9—1­0 pengős, áron árusította, miáltás­i hatósági áfát ttísíteté. .H hasonló égésben járt el az órádnál járásbíróság egyes­­bírája Kréséi Sándorn­é Szingyeszán Lukrécia 16 éves rffájeri láfeól ellen, rhési 8 pengőért árulta a kendett kilóját. Andrefrészé Száviriné, Budnár Kelest­énné, Náé Jánosné majori la­kosok hasonlóképpen drágán árulták a toiott kendert, ezért 30—30 pergős pénzbírsággal bűnhődtek. A­z Interva Irodalmi és Nyomdai Müin­tézet Rt nyomása. Felelős vézsi : MAJOR JóZSE­f. ELLENZÉK politikai napilap, felelős szerkesztő: ZAJHOHÉC­ZSY GYULA Felélős Kiadó: VITA SÁNDOR

Next