Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-07 / 277. szám
8 A három nagy emítalom biztosítja Irán függetlenségét A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia — mint a brit hírszolgálati iroda jelenti — Teheránban nyilatkozatot adtak ki Iránra vonatkozóan. Ebben a három nemzet elismeri, hogy Irán hadvezetésüket támogatásban részesíti, mégpedig a Szovjetunióba irányuló tengerentúli szállítások megkönnyítése révén. A három nemzet kijelenti, hogy, „amennyire lehetséges“, kész támogatni gazdaságilag az iráni kormányt. A három kormány végül kijelenti, hogy egyetért az iráni kormánnyal abban az óhajtásban, amely „Irán függetlenségének,szuverenitásának és területi épségének megtartására“ irányul. Berlini komm mára tehiráni áj árn rá ez a box Berlinből jelenti az MTI. Dr. Sigfrieid Horn, a Német Távirati Iroda MNI «■hbokshmmi mofsammm Uss/.aimont)t'l it'U'ini a* M I I: \ Ion* Inni iulió jelenti'ise szerint l.oixhmlban, Washingtonban is Mihszkvnban kól.fan (lélui;in egx időben hozták nyilvánossal!! a a tcherani mogbi's/.élésekről szid, hivatalos jelentést. A hivatalos jelentés lényege a következő: A három nagyhatalom vezetői vezérkaraik bevonásával tartott tanácskozásukon megegyeztek a Németország katonai leveréséhez szükséges intézkedések, valamint az azt követő korszak biztonságának és békéjének biztosítása tekintetében. Iadeioik keletről, délről és nynéniről együttműködőe mekszi- minsitő csapást fudnak mérni Németországra. Ív tekintetben teljes a megegyezés és ez egyben biztosítja a győzelem teljességét is. A három nagyhatalom a békében is együtt fog működni, hogy az emberiség hosszú korszakokon keresztül a háborútól és az elnyomástól való félelemtől menteslen élhessen. Ebben az együttműködésben részt vehet minden kis és nagy nép, amely hajlandó a zsarnokság ellen küzdeni. A három nagyhatalom támadása olyan erejű lesz, hogy a német véderő a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is megsemmisülhessen. A közlemény megállapítja még, hogy a nagyhatalmak vezetői mint barátok tárgyaltak és így is váltak el:egyek a célban és a bizakodásban. A Német Távirati Iroda jelenti Amszterdamból. A brit hírszolgálati iroda hétfőn este tette közzé a Roosevelt, Sztálin és Churchill értekezletéről kiadott közleményt. A közlemény bevezetőjében megállapítja, hogy az értekezlet négy napig tartott és Teheránban zajlott le. E négy nap során „leszögezték a közös politika alapelveit“. Az értekezlet résztvevői kifejezést adtak abbeli elhatározásuknak, hogy a három nemzet a bobomban és a rákövetkező békében együtt fog működni. Teheránban — a kommüniké szerint — összhangba hozták a három nemzetnek „a német harcerők megsemmisítésére“ irányuló terveit. A hadműveletek célját és idejét illetőleg teljes megállapodásra jutottak. A háború utáni idők problémáit illetően a közlemény megjegyzi: „minden nemzetet fel fognak szólítani — függetlenül attól, hogy kés vagy nagy nemzet — az együttműködésre és a közös munkában való tevékeny részvételre, amennyiben népeik érzés- és gondolatvilága hajlandó az önkényuralom, a rabszolgaság, az elnyomatás és a türelmetlenség eltörlésére, éppúgy, mint a mi népeink“. A közlemény december 1-től van keltezve, diplomáciai tudósítója írja: Sztálin, Svoosevelt és C.Kurchill négympos telidémi megbeszéléséről kiadott közlemény komikumunk hatott. Végeredményben a világ közvéleményével nincs más közölnivalójuk, mint: a régóta ismert egységet arra nézve, hogy Németországot katonailag szétzúzzák, azt Aliiévá egyúttal, hogy a győzelem már a zsebükben van; 2. azt a rájuk váró felelősséget, hogy esztendőkre biztosítsák az általános jó békét. Mindez azonban nem új dolog, s legfeljebb az, hogy nem intéznek fel szültást a német néphez, hogy vetse alá magát az angolok és amerikaiak ultimátum jellegű követelésének. Igy talán az az állítás is, hogy a béke jövendő kialakításához val a nem iy nemzetnek, akár nagynak, akár kicsinynek valamiképpen hozzá kell járulni. Nincs már szó arról, hogy kiáltványban felszólítják Németországot és barátait, adják meg magukat feltétel nélkül, illetve rázzák le vezetőik állítólagos igáját. Az összes nemzetekhez, akár kicsinyekhez, akár nagyokhoz intézett felszólítás, hogy az elnyomástól való felszabadítóban vegyenek részt, valósággal profeszkil hat mondják Berlinbeen tekintettel arra a tényre, hogy Moszkva mit sem törődve úgynevezett szövetségeseivel, de lehet, velük egyetértésben, olyan politikát folytat, amely az Atlantic Charta ígéreteit egyszerűen sutbadobja s az uj helyzetnek megfelelően szentesíti az angolok és amerikaiak meghódolását a bolsevik szövetséges elött. A jugoszlávkérdés Tito féle szabályozása, az a mód, ahogyan Moszkva a 1olsevista -lengyel kapcsolatok gordiuszi csomóját szétvágta, matdloz azt mutatja, hogy a „megoldásokban“ egészen ima« erők működnek: teljesen elütök az angol-amerikai .,indelektualizmus" erőitől. Ezt félre nem érthető módon ki dominailtja Churchill szócsöve, Smuts. Kijelölt IT-ei itt-ott nyugtalanságot keltettek ugyan, de semmiképpen sem ingathatják meg azt a tényt, hogy Anglia é az Egill Államok, tekintettel politikai és katonai helyzetükre, a szovjet szövetségessel szemben öszszes vitorláikat bevonták. ■ I tehvraui deklaráció: Anglia, as lS Ilva Siirjentuia megegyezett a Németország katonai leveréséhez szükséges intézkedésekben ELLENZÉK bűnt'M, öss-xz a maiti/itstCf-hábc-vúc-an a daidzadlák !'.ítnl cMsz-angol támadás A szovjet kormány meglehetősen nyíltan fejezte ki ama óhaját, hogy Törökországot szívesen látná harcolni a szövetségesek oldalán. Ezen túlmenően Oroszországnak jégmentes kikötőre it'i szüksége. Természetes, hogy a Szovjet szeme megakadt Isztanbon és a Dardanellákon, ez a nigeri kijáró ugyanis Sztálin szemében éppen olyan jelentőségű, mint Nagy Péter szemében volt. Belekényszeríthet-e akár a Szovjet, akár az angolszász politika Törökországot a háborúba, kényszerítheti-e arra, hogy a Dardanellákon az történjék, ami számukra kedvező? Nem érdektelen visszapillantani a múltba, hiszen a történelem gyakorta megismétli magát. Nézzük meg, hogyan volt a múlt világháborúban s hogyan hiúsult meg sgit-ben a támadás a Dardanellák és a Gallipoli félsziget ellen? Törökországot az 1914-es világháborúban érdekei a központi hatalmakhoz fűzték. Konstantinápolyban attól tartottak, hogy az antant győzelme után Kis-Ázsia és a Dardanellák angol—francia kézbe kerülnek és fellángol a Konstantinápolyra irányuló régi orosz törekvés is. A háború kitörése — akárcsak mostan — nehéz helyzetben érte a törököket, hiszen az ország a balkáni háborúban nemcsak teljesen kimerült, hanem európai területének csaknem kilnctizedrészét is elvesztette. A hadianyagveszteségeket azután a központi hatalmak ■igyekeztek 1914 őszén pótolni, már amennyire ez az adott viszonyok között lehetséges volt. Jaszra az egyesült angol—francia hajóhad hamarosan meg is kezdette a támadást a Dardanellák ellen, mert tisztában volt azzal, hogy akié a tengerszoros, azé Konstantinápoly . . . Hatvannál több egység vonult fel az ostromra, megkezdődött a tüzelés szintó szakadatlanul éjjel és nappal , és egyhetes harc után a két záróerőd: Szeddil-Bahré és Kum-Kaleh ágyúi elhallgattak A „dudanellai Ualand Az antant főparancsnoksága ekkor elérkezettnek látta a, időt a partraszállás kierőszakolására. Ezt a kísérletet azonban a törökök meghiúsították, sőt a német segítséggel rendbehozott záróerődök is újra akcióba léptek a túlságosan közel kiereszkedett angol—franca hadihajók ellen. Az ágyúk tüzelése a támadó flotta négy nagy egységét elsüllyesztette, mire a többi hajót sürgősen visszavonták. A szövetségesek haditanácsa ekkor elhatározta, hogy a Dardanellák tengeri ostromát abbahagyja és a szárazföldön intéz támadást Gallipoli ellen, hogy így kényszerítse ki az utat Konstantinápoly felé. Azonban ez a terv sem sikerült. Egy-két helyen partraszálltak ugyan Gallipoli félszigetén a szövetséges csapatok, előnyomulásuk azonban erős ellenállásba ütközött. Időközben a központi hatalmak egész Szerbiát megszállták, Bulgária is hozzájuk csatlakozott, Törökországgal tehát közvetlen összeköttetésbe kerültek. Ha tehát már addig is bőségesen érkezett német hadianyag török földre, erre ettől kezdve ileg nagyobb kilátás volt. Ilyen körülmények között és a folytonos súlyos veszteségek hatása alatt a szövetségesek elhatározták, hogy végleg likvidáták a dardanellai expedíciót. 1915 decemberében és 1916 januárjában visszavonták az angol—francia csapatokat. A kiürítés főrésze igen nagy ködben ment végbe, úgyhogy a törökök alig tudták zavarni az ellenséges hadmozdulatokat. Asquit angol miniszterelnök nagy önérzettel beszélt az alsóházban „a nagyszerűen sikerült visszavonulásról” — a tényt azonban ez az elismerés nem befolyásolhatta: a „barcanellai kaland“ összeomlott. És a helyzetet még csak súlyosbította, hogy ugyanebben az időben vereség érte az angol hadsereget Ázsiában is; meglehetősen súlyos áldozatok közepette összeomlott a Bagdad elleni offenziva. Most, amikor a háború állandóan közelebb jut a török határokhoz, a Szovjet Dél-Ukrajna irányában tör előre s a német elszakadási mozdulatok következtében ott áll a Krmfélszigetnél, melynek következtében a szovjet flotta nagyobb mozgási lehetőséghez jut a Fekete-tengeren ■—időszerűnek láttuk fel,levennem azt a csúfos kudarcot, ahogyan az egyesült angol és orosz hatalmak már egyszer megbuktak a Dardanellák körül. Különösen időszerű ez az emlékezés azért is, mert a felelős török államférfiak már régen elrendelték a részleges mozgósítást és többízben hangsúlyozták a szembenálló felek előtt, hogy Törökország kitart semlegessége mellett és minden támadóval szemben, bárki legyen is az, felveszi a harcot. Tisztelettel kérjük igen tisztelt számonkénti vásárlóinkat, hogy az esetleges hiteleiket minden szombaton kifizetni és a nap rövidségére való tekinettel árusaik munkáját az esedékes összeg előkészítésével elősegíteni szíveskedjenek. Kiadóhivatal. Biztos megélhetést nyújtó keresettel lapkézbesítőket, kihordókat, elárusítókat vesz fel a Nemzeti Bírlapiroda, Kolozsvár, Mátyás királytér 10., az udvarban. Asszonyokat lapkihordásra, kézbesítésre alkalmaz a Nemzeti Hírlapiroda, Mátyás király tér 10., az udvarban. Ugyanott egy megbízható, szorgalmas, értelmes nő takarításra, küldönc és altiszti munkára egésznapi elfoglaltságra felvétetik. Kerékpárral rendelkező kifutókat jó fizetéssel alkalmaz a Nemzeti Hírlapiroda, Kolozsvár, Mátyás királytér 16. szám (udvarban jobbra). // Ily, kiviádót a Várotlt Október végén Oroszország felszólította a török kormányt: engedje meg az áthaladást a Dardanellákon. A szultán nem válaszolt, ellenben hadihajókat küldött a fekete-tengerre és bombázni kezdette Szebasztopolt, így tört ki a háború Törökország és az antant között. Ugyanekkor megindultak a török csapatok a Kaukázusba, az oroszok, valamint a Szuezi-csatorna felé az angolok ellen. A harc nem ígérkezett könnyűnek, hiszen legalább is három frontról volt szó, fenntor,gott azonban ezzel szemben az a lehetőség, hogy a félhold „szent háborúja“ a központi hatalmak mellett mozgósítja az egész mohamedán világot. A törökök vállalkozása tulajdonképpen abban a pillanatban hiúsult meg, amikor kiderült, hogy általános mohamedán felkelésről nem lehet szó. Az angol kormány 1915 elején ultimátumot adott át Konstantinápolyban. Követelte az egyiptomi török előrenyomulás befejezését, elleni esetben kilátásba helyezte a hadüzenetet és a fegyveres támadást. Az elutasító török váBÉLYEG ÜZLETI! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktáron. HERCZEG ERNŐNÉ bélyegkereskedő,Dávid Ferenc u.12. Vétel! Eladás! Csere! Telefon 10—69. 2013 december 7 Mesék a szerelemről A szerelem könnyes és mosolygós története. Zene, dal, szerelem, drámai vígjáték egy c..ókorban. 1. Három kérő Ezen .plök: Bority Bella, Betites Sándor, Sandu Marosa, Szajczy Lajos. 2. Zuroszi álomSzereplők: Sáthy János, Vágónné Margit, Toroznyi Imre. 3. Örök melódiák Szereplők: Sárdy János, Pintér Iance, PongráczMargit. 4. Szomorú keringő Szereplők: Jávor Pál, Szendrey Kató. 5. Tamás bácsi Szereplők: Slajmássy Miklós, Egri Mária, Petites Ferenc,Simon Marcsa, Wesszely Pál. Bemutatja mától a Corvin. 'N f est er—-Görgényi firn. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató. Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 7 órakor. Miniden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. Ulm rátértémetország belső biztonságáról Weimarból jelenti a DNR. Himmler, a birodalmi SS szervezet vezetője és birodalmi belügyminiszter a német sajtó ezévi háborús értekezletén Németország belső biztonságának kérdéseit taglalta. A háború harmadik évének bűnügyi statisztikája szerint a bűnözések száma ebben az évben volt aeegalacsonyabb a Német Birodalom fennállása óta. Németország belső állapotában nem akad egy olyan esemény sem, amely az 1947—18-as évek eseményeivel összehasonlítható lenne. Az esd világháború utolsó éveiben megszervezett politikai és bűnügyi gonosztevők támadták hátba a belső és a külső arcvonalat egyaránt Ma azonban a német faj szilárd és zárt egység, amely a megpróbáltatásokban megedződött és tudatában van annak, hogy a jelenlegi harc a Birodalom létéért vagy nemlétéért folyik. ELLENZÉS portyai napilipc Felelős szerkeszti: LATHURECZKY ATTILA Felelős kiadó: VITA SÁNDOR - A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomása. Felelős vezető MAJOR JÓZSEF*.