Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-03 / 26. szám

r I­I­I. N 7. o . 19­4­4 f­e­b­r­u­­á­r­io­vmmohmmmmmMmmmmmmmmummmwmmamm Szabó Endre nyílt levele Sfert (­), l'os't textil m .. . Kjí'dt’tv­iWilt'éüznv! A becsület és a lelkiismeret parancsá­ra tárom fel a Müvésanc és a nagynyil­­vánosság elölt egy sí­­k körben elhang­­zot­t beszélgetés lényeget. Tennem kell ezt, mert elégtétellel tar­­to­m mindazok­­avuik, alkokét illet: a művészetnek, a szí­­nésziőn­k é­s a k­üllönségi vak. Hogy­­soraimat éppen a Művésznőhöz kell iitetnem, ab­ban több a véletlen, mint a tervszerűség; de hiszem, hogy levelemmel jó szolgála­tot teszek mun­kultnyiunknak, akiknek lel­kében felbonthatatlan egység az Ízlés, a színház és a magyarság. A mű­vészm­e már hetekkel ..Az árnyék­ bemutatója előtt Kolozsvárra érkezett­ és vállalta abban a városban a szürke minden napok idegölő színpadi próbáinak fáradt­­­ságjait, amelyben a magyar színjátszás egy évszázad távolában, egyforma elnyo­más alatt bőd­cső­je s majdnem koporsója ringott. Nem tekintheti ezt a vállalko­zást senki külön érdemnek, de le sem be­csülheti, hisz a szb­ész kötelessége, h­ogy amikor felmegy a függöny, művészetének teljét adhassa közönségének. A mi közöt­tünk átélt napjai alatt jóérzéssel tölthette el — ámbár idővel ez megszokottá vál­hatott —, hogy éttermekben, kávéháziak­ban, az utcán az emberek összesúgtak és kedvesen mondták, hogy né. Tasnády Fekete Mária.... Pedig csak a filmről is­merték Magát. Művésznő. Feltűnhetett az is, hogy a sajtó — négy napi és meg­számlálhatatlan hetilap, meg folyóirat — nem közölte életrajzát, fényképét, mint ahogy az már a ,,vidékhez" illik, ha 50 ki­lométeres körzeten túli toppant be. Nem közölték színes riportok sem érkezését. Nem jelentek meg hasábos nyilatkozatom eddigi sikereiről, sem római és berlini élményeiről, sőt nem sz­ámoltak be lap­jaink mindennapi reggelijéről sem... Amióta Kolozsváron van, volt néhány kimagasló vendége a városnak, sőt sző­kébb életkörének, a színháznak is. Ugye, róluk sem olvasott mást, csak szürke hír­adást és tárgyilagos­­ bírálatot művészi teljesítményükről. Avagy látott-e lapjainkban kedvelt szí­nészeink valamelyike körül hírverést? Pedig mi maradéktalan szeretettel vesz­­szük körül őket és nyil­szoni tapsok ju­talmazzák művészetüket. Kedves Művésznő! Ne vegye mindezt csipkelődésnek. A fentebb elmondottakat vádként hozták fel a kolozsvári sajtó el­len azon a szűkkörű beszélgetésen — be­mutatkozását, megelőző órákban — a pes­ti színházi élet Simoni aktusai, akik szín­padi fellépte alkalmából „leereszkedtek“ hozzánk. Azt is mondták ezek az urak, hogy járatlanok és udvariatlanok va­gyunk, nem értjük mesterségünket, ha ..a Tasnády Feketében nem éreztetek meg a szenzációt és nem fújták fel“. (Az „a“ be­tűt nem róttam fel bűnükként, hisz az ő „anyanyelvük“ legelemibb szabálya kö­veteli magánnevek előtt is névelők hasz­nálatát és hogy „nem fújták fel“, ez el­len éppen a Művésznő tiltakozott volna a legjobban.) Tőlük értesültünk arról is, hogy Egyed Zoltán egyik római levelé­ben már megírta: „a Mária elhatározott szándéka színpadra először Kolozsváron lépni“. Mindezt nem tudtuk — hiszen (óh, rettentő vidék) nem olvassuk itt sem a kicsi kövér, sem a hosszú vékony szín­házi lapok főszerkesztőinek és munkatár­sainak semminemű termékeit és „szenzá­cióit“. Hát imigyen kell ezt csinálni kedves művésznő, ahogyan a fővárosi szakértők felvilágosították a szegény vidékit? Gondoljuk — talán — mégsem! Tudta ezt éppen olyan jól, mint mi, hisz magatartásával már felelt is erre. Ú­gy viselkedett, mint minden komoly művész hasonló esetben Pedig megtehet­te volna, hogy felhívja a vezető napila­pok felelős szerkesztőjének egyikét, aki­hez például régi barátság és az ő részéről igaz tisztelet fűzi. Ő bizonyára utasította volna illetékes munkatársait, hogy foglal­kozzanak az „üggyel“. Kedves Tasnády Fekete Mária, ugy­e nem tette ezt, mert tudta, hogy az igazi művész sikerének titka nem az előzetes „felfújásban“, nem a „reklámban“, nem a „megrendelésb­e“ íratott cikkekben és nem is „intimitások“ szellőztetéseiben rejlik.­ A siker ott kezdődik, abban a lélegz­et­­visszafojtó pillanatban, amikor felmegy a függöny és kezdődik a játék. Ott, a kö­zönség ezer szálból összefont lelkisége előtt, amikor a művészinek est­éről-est­ére tanú­bizonyságot kell tennie képességéről, tehetség­éről, művészetéről. Más ugy­e minden hiábavaló?! Tehetett volna még mást is ■ Művésznő, l­ u .,annak“ a sziellemnél híveként kopog­tat nálunk: választhatott volna olyan da­rabot, melyben szépsé­g az estélyi ruhák és f­ürdödő esszék sorozatában rag víg, amelyben bemutatja külföldi fővárosok legújabb cipő- és hajfantáziáit s amelyben a fér­fák halmaza hódol előtte. Művészi becsvágya ezzel szemben m­­it választott? Egy nem is ép­pen hi­báljan darabot, amelyben egy bénaságra ítélt szenvedő asszony lelki vergődése az emberi tra­gédiák csúcspontjaira hág. Toillettek he­lyett karosszéki­­, mezítelenség helyett vastag házi­ harisnyát, c­ipőálmok helyett, egyszerű antilopot. Arcán nem vast­aglo­tt a festék és haja nem volt az „utolsó di­vat“. Kellékek nélkül, a tiszta művészet igaz módszerével indult a színpad meg­hódítására: a lélek nemességével, így győzött és igy aratott igaz, őszinte, maradandó sikert . . . És mennyivel több volt így, roggyant lábbal kivívni a nyílt színi tapsot, a sok vasfüggönyt, kortársak elismerését és a kö­­nség tetszését, mint agyon propagan­­dáz­ott lelkek felett múló sikert?! Mennyi­vel öröm­tel­jesebb­é tapsoltam, kedves Művésznő, több estén át a közönség sorai­ban nemes alakításának és sokra hivatott művészetének, hogy így kerültünk szem­be színész és újságíró, nem egy esetleges fest­él­veikkel teli vacsora pohárcsengései­ben. Semmi sem zavarta kapcsolatunkat. Ön já­tsz­om és én gyönyörködtem benne... Kedves Művésznő, nem lehet ezt a tisztaságot megvalósítani ott, ahonnan minket rend­eu másítottak a jövőre nézve? Ott kötelező máshol is szerepelni, talán a színpadot kivéve? Ott a tehetségnek is fel kell adnia magánéletét, hogy bizto­sítsa a­­sikert? Nem hiszem és nem is akarok benne hinni . . . Abban látom az igi­. utat, ami sze­münk előtt zajlott le ittléte alkalmával. Csendben h­o­l­­go­zni és a színpadon ját­szani is­­, ahogyan az estéről-estére megismétlődik kedves hajlékunkban Si­kert elérni dobszó nélkül . . . Ehhez a tiszta élvezethez kell hívnom a Művésznő és a többi Művésznők segít­ségét: zárják ki életükből a simoniákusok kasztját. Éljenek művészetüknek és ne a nyilvánosságnak. A siker úgy is felkeresi mindannyi­uk­at, ha megérdemlik. Úgy mint önt, kedves Tasnády Fekete Mária, itt vidéken, a kolozsvári Nemzeti Színház nagymultú deszkáin, ahol a magyar szín­játszás nem egy büszkeségének szemében csillant meg az öröm könnye vagy a fáj­dalom keserűsége annyi nemzedéken át. Ahol előtapsolók hiányában — most is, mint a múltban — egyszerre tört ki a tetszésnyilvánítás ősi szokása; ott és any­­nyiszor, ahogy kellett és ahogy megérde­melte a művész. Még csak annyit: induló színpadi si­kereinek előestéjéről vigye el magával azt a képzelt ékszert, amelyet egy égő arany míves készíthetett volna a nézőtéren meg-megcsillanó kön­nycsepn­ékből és a simoniákusok hadának kellemetlenkedé­sekor, A páncsoskodás és rosszindulat okozta percek szomorúságában, mikor úgy érzi, hogy a tisz­ta művészetet érte bánta­­lom — gondoljon reánk . . . szép szavakat időszerűt­lenül oly nehezen találó — er­délyiekre. Tasnády Máriához Dixi et salvavi an­imam meam . . . Jelentős draelfolrási eredményekről számoltak be a gazdasági értekezleten Bornemisza és Szász miniszterek BUDAPEST, február 3. (MTI.) Apid István dr. nemzetvédelmi pr­pagan­da mi­niszter­eln­ökelés évrél hétfőn délelőtt a bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara ta­nácstermében tartották meg a nemzetvé­delmi propagandaminiszter által rende­zett szokásos havi gazdasági tájékoztató értekezletet. Az értekezleten megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Sz­ász Lajos dr. közell­tásügyi miniszter, báró Bánffy Dániel föl­d­művelés­ügy­i mi­niszter és Zsindely Ferenc kereskedelem­és közlekedés­ügyi miniszter, valamint a különféle gazdasági érdekképviseletek, in­tézmények és testületek meghívott ve­zetői. Antal István dr. nemzetvédelmi propa­ganda miniszter megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy az előttünk álló új esztendő nemzetünkre és azon belül köz­­gazdasági életünkre is súlyos megpróbál­tatások időszakát fogja jelenteni. Szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogy az elkövetkezendő hónapokban mind az ál­talános él­etviszonyok, mind a gazdasági funkciók, a termelés, az elosztás, a fo­gyasztás egyre nehezebb és nehezebb problémák elé kerülnek. A megpróbálta­tások minden erőnket igény­be veszik majd mind anyagi, mind lelki szempontból. Az anyagi és lelki tényezők a dolog termé­­­­s­zete szerint a legszorosabban kapcsolód­nak össze. A legteljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagi, lelki vonatkozások­ban egyaránt. Ezután Bornemisza Géza iparügy- mi­niszter emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két probléma­körről van szó. Az első a mező­gazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való el­látásáról és másodszor a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottaknak ruhaneművel és cipővel való ellátásáról. A mezőgazdasági üzemeknek üzemi ipari cikekkel való el­látása terén a fő probléma állandóan a vasárukkal való ellátás volt. Az 1944. év­re szóló mezőgazdasági vastermelés és szétosztás terén sikerült olyan programot kidolgozni, amely lényeges javulást, hoz a múlttal szemben. Ezután a közellátásügyi miniszter emel­kedett szólásra. — A köze­li állás lényegileg szervezés — kezdte szavait a miniszter. Alapja: a ter­melés. A gazdasági élet szervezését a há­borús viszonyok természetszerűleg min­dig­­megbolygatják. Olyan szervezeteknek a létesítésére van szükség, amelyek a gaz­dasági élet egy-egy ágazatát összpontosí­tani tudják. Ez történt legutóbb a bor­­gazdálkodási kormánybiztos kinevezésé­vel. Az ügyeknek olyan centralizálására v­olt szükség, amely lehetővé tette a köz­ellátás szempontjából az egész borgazdál­kodás minden, részlet­ében való áttekinté­sét, ami által az egész bortermelés és e­­osztás a különböző tényezők mérlegelése­iés megtörténhetik, hogy a közellátás minden irányban biztosítva legyen, ter­mészetesen a lehetőség határain belül.­­ A textilanyaggal való ellátási szintén nagy nehézséggel jár. A mezőgazdasági munkásakció folyamatban van. Méretei­ben ötször akkora, mint az elmúlt évi ak­ció volt, mégpedig nem árban, hanem mennyiségben ötször akkora, mint az el­múlt évi. — A kö­ziellátás három gócpontra he­lyez súlyt: a mezőgazdasági munkásokra, az ipari munkásokra és a kistisztviselők­re. Ez a három réteg az, amelyre a leg­több gondot kell fordítani. — Az árakról is állandóan sok szó esik. A mezőgazdasági és az­ ipari árak viszo­nyának megállapítása nem olyan egysze­rű dolog. Tulajdonképpen egy matemati­kailag ki sem fejezhető viszonyról van szó. A mezőgazdasági és az ipari cikkek között akkor van megfelelő árharmónia, ha a mezőgazdaság és az ipar is meg tud élni a termelésből. Az ár­rést maximálni kell, bármilyen értékes áruról ,s legyen szó, mert a kereskedői ár-rés bizonyos összeg­et meg nem haladhat. Ennek elle­nére az ár-rés maximálását megcsinálom *i‘il f/.«*m­ ;» déten kiadom .«x.t a * fele­letet, amely ezt megkezdi Ezt .■ • i« . • - d lmot fenntartani a mai h‚ y/ 1 •' i 1 m­­agyar gazda­sági é­let n-cm­ lm | ■ · M- d‚ l:rzt‚*|i U ni Ivi e.* k' dől ‚- ■ - i a: ilVlí'zongok k­i'IU'll d‚ a mii n- - v ‘/.(.nyolc között som­­­ind az /• . ■’ö (h,(J textilke­reskedel­m- 2000 ' keddi v tartani. Ezeknek a ke’e.-,,;i­ de - nek igen jelentékeny része egyáltalán nem is kereskedő és nem is aita- ■ kedd lenni. Nyugodt lélekkel vesz :••• . embe az irányítást és r.guilk hozzá kei ( .d;) delemnek ehhez a v .'.ad k síhez, mert a k­ereskedek-rnnek i.em 1 t­ás­a, hogy a gazdasági élet parazitáit h­z­­lalja. Az értekezlet nagy helyeidés­se­ f­­gadó Bornemisza Géza ipa­rügy­­minizt­er és Szász La­jos közellátásügyi miniszter fel­­világosításait. Baleset a tornateremben KOLOZSVÁR, február 3. Szerdán az esti órákban baleseti történt a Bartha Miklós-u. 10. sam alatti felsőkereskedelmi iskola tor­natermében. Birkózóedzést rendeztek a re­­ventiék , egyikük, Balázs Gyula Majláth püs­­pök­ utca 24. 67,ám alatt lakó 20 éves kora ven egy másik társával való birkózás km­ber olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy karját törte e az egyébk.'n' gyakorlott birkó­zót a mentők :részesíttetnek első segélyben Az orvosi segélynyújtás után beszál­­tották a sebészeti klinikára. A Bácsi-utón egy téglával megrakott sze­­kér elütötte Herman Ferenc 25 éves gyár ­munkáit, aki a kerekek alá kerülve, lába­ törte. Öt­­e a mentők részesítenék első­se­gélyben, majd beszállítottak a sebrezeti kli­nikára. A baleset ügyében megindult a rend­őrségi vizsgálat a fele­ősség kérdésének tut­­tátására. A mentők a bőrgyógyászati klinikára szál­lították súlyos égési sebekkel Deák Magda Bajza­ utca 16. szám alatt lakó 14 éves tanu­­lólányt, aki véletlenül magára húzta a kály­háról a forró teát és súlyosan összeforrázta magát. AZ ÜZLETZÁRÁS NAPJAIN KOCSIÁLLÁS­PÉNZ MENTESSÉGET KÉRNEK AZ ÉRDE­KELTSÉGEK. Az új zárórarendelet több tisz­tázásra váró helyzetet teremtett, így például felvetette a kocsiá­láspénz kérdését is. A szállítások lebonyolítása tudvalevőleg igen sok vasúti kocsit köt le, éppen ezért enged­ték meg a teheráruknak vasárnap és ünnep­napokon való kirakását is. Az újabban ér­vénybe léptetett heti zárórák megnehezítik az áruk elszór­­ítását. A vagonok gyors fel­szabadítását ga­zdasági körök véleménye sze­rint csak úgy lehetne elérni, ha az üzleti zár­órákat és a vasárnapi, valamint ünnepnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező rakodással és fuvarozással össz­hangba hoznák. Azt érdekeitek célszerűnek tartanák, ha az újabban, elrendelt heti zárórák ideje alatt érkezett szállítmányoknál a cím­zetteket felmentenék a kocsiálláspénz fizeté­sének kötelezettsége alól. Természetjárás A kolozsvári Gyopár Turista Egylet február 6-án, vasárnap délelőtt testületi­leg megtekinti a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Állatrendszertani In­tézet Állattárát. Gyülekezés délelőtt 10 órakor az Egye­temi Könyvtár előtt. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Ugyancsak ezúton kéri a vezetőség a tagokat arra, hogy február 8-án, kedden este fél 8 órá­ra, lehetőleg minél nagyobb számban ve­­gyenek tész­t a tagértekezleten, melyet az egyesület helyiségében tartanak meg. J átalakítva* Tlekktíi küiú­ntzfyt$-&éfycU. A kitti kattikát a faudapes­ti Duna&tialaia szakácsa Minden a vendég­ élt és &zért tisztítettei vackuk Önt is:­­MöJMÁll ÍTiZStBél tulajdo­nos.

Next