Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-03 / 26. szám
r III. N 7. o . 1944 februáriovmmohmmmmmMmmmmmmmmummmwmmamm Szabó Endre nyílt levele Sfert (), l'os't textil m .. . Kjí'dt’tviWilt'éüznv! A becsület és a lelkiismeret parancsára tárom fel a Müvésanc és a nagynyilvánosság elölt egy sík körben elhangzott beszélgetés lényeget. Tennem kell ezt, mert elégtétellel tartom mindazokavuik, alkokét illet: a művészetnek, a színésziőnk és a küllönségi vak. Hogysoraimat éppen a Művésznőhöz kell iitetnem, abban több a véletlen, mint a tervszerűség; de hiszem, hogy levelemmel jó szolgálatot teszek munkultnyiunknak, akiknek lelkében felbonthatatlan egység az Ízlés, a színház és a magyarság. A művészme már hetekkel ..Az árnyék bemutatója előtt Kolozsvárra érkezett és vállalta abban a városban a szürke minden napok idegölő színpadi próbáinak fáradtságjait, amelyben a magyar színjátszás egy évszázad távolában, egyforma elnyomás alatt bődcsője s majdnem koporsója ringott. Nem tekintheti ezt a vállalkozást senki külön érdemnek, de le sem becsülheti, hisz a szbész kötelessége, hogy amikor felmegy a függöny, művészetének teljét adhassa közönségének. A mi közöttünk átélt napjai alatt jóérzéssel tölthette el — ámbár idővel ez megszokottá válhatott —, hogy éttermekben, kávéháziakban, az utcán az emberek összesúgtak és kedvesen mondták, hogy né. Tasnády Fekete Mária.... Pedig csak a filmről ismerték Magát. Művésznő. Feltűnhetett az is, hogy a sajtó — négy napi és megszámlálhatatlan hetilap, meg folyóirat — nem közölte életrajzát, fényképét, mint ahogy az már a ,,vidékhez" illik, ha 50 kilométeres körzeten túli toppant be. Nem közölték színes riportok sem érkezését. Nem jelentek meg hasábos nyilatkozatom eddigi sikereiről, sem római és berlini élményeiről, sőt nem számoltak be lapjaink mindennapi reggelijéről sem... Amióta Kolozsváron van, volt néhány kimagasló vendége a városnak, sőt szőkébb életkörének, a színháznak is. Ugye, róluk sem olvasott mást, csak szürke híradást és tárgyilagos bírálatot művészi teljesítményükről. Avagy látott-e lapjainkban kedvelt színészeink valamelyike körül hírverést? Pedig mi maradéktalan szeretettel veszszük körül őket és nyilszoni tapsok jutalmazzák művészetüket. Kedves Művésznő! Ne vegye mindezt csipkelődésnek. A fentebb elmondottakat vádként hozták fel a kolozsvári sajtó ellen azon a szűkkörű beszélgetésen — bemutatkozását, megelőző órákban — a pesti színházi élet Simoni aktusai, akik színpadi fellépte alkalmából „leereszkedtek“ hozzánk. Azt is mondták ezek az urak, hogy járatlanok és udvariatlanok vagyunk, nem értjük mesterségünket, ha ..a Tasnády Feketében nem éreztetek meg a szenzációt és nem fújták fel“. (Az „a“ betűt nem róttam fel bűnükként, hisz az ő „anyanyelvük“ legelemibb szabálya követeli magánnevek előtt is névelők használatát és hogy „nem fújták fel“, ez ellen éppen a Művésznő tiltakozott volna a legjobban.) Tőlük értesültünk arról is, hogy Egyed Zoltán egyik római levelében már megírta: „a Mária elhatározott szándéka színpadra először Kolozsváron lépni“. Mindezt nem tudtuk — hiszen (óh, rettentő vidék) nem olvassuk itt sem a kicsi kövér, sem a hosszú vékony színházi lapok főszerkesztőinek és munkatársainak semminemű termékeit és „szenzációit“. Hát imigyen kell ezt csinálni kedves művésznő, ahogyan a fővárosi szakértők felvilágosították a szegény vidékit? Gondoljuk — talán — mégsem! Tudta ezt éppen olyan jól, mint mi, hisz magatartásával már felelt is erre. Úgy viselkedett, mint minden komoly művész hasonló esetben Pedig megtehette volna, hogy felhívja a vezető napilapok felelős szerkesztőjének egyikét, akihez például régi barátság és az ő részéről igaz tisztelet fűzi. Ő bizonyára utasította volna illetékes munkatársait, hogy foglalkozzanak az „üggyel“. Kedves Tasnády Fekete Mária, ugye nem tette ezt, mert tudta, hogy az igazi művész sikerének titka nem az előzetes „felfújásban“, nem a „reklámban“, nem a „megrendelésbe“ íratott cikkekben és nem is „intimitások“ szellőztetéseiben rejlik. A siker ott kezdődik, abban a lélegzetvisszafojtó pillanatban, amikor felmegy a függöny és kezdődik a játék. Ott, a közönség ezer szálból összefont lelkisége előtt, amikor a művészinek estéről-estére tanúbizonyságot kell tennie képességéről, tehetségéről, művészetéről. Más ugye minden hiábavaló?! Tehetett volna még mást is ■ Művésznő, l u .,annak“ a sziellemnél híveként kopogtat nálunk: választhatott volna olyan darabot, melyben szépség az estélyi ruhák és fürdödő esszék sorozatában rag víg, amelyben bemutatja külföldi fővárosok legújabb cipő- és hajfantáziáit s amelyben a férfák halmaza hódol előtte. Művészi becsvágya ezzel szemben mit választott? Egy nem is éppen hibáljan darabot, amelyben egy bénaságra ítélt szenvedő asszony lelki vergődése az emberi tragédiák csúcspontjaira hág. Toillettek helyett karosszéki, mezítelenség helyett vastag házi harisnyát, cipőálmok helyett, egyszerű antilopot. Arcán nem vastaglott a festék és haja nem volt az „utolsó divat“. Kellékek nélkül, a tiszta művészet igaz módszerével indult a színpad meghódítására: a lélek nemességével, így győzött és igy aratott igaz, őszinte, maradandó sikert . . . És mennyivel több volt így, roggyant lábbal kivívni a nyílt színi tapsot, a sok vasfüggönyt, kortársak elismerését és a könség tetszését, mint agyon propagandázott lelkek felett múló sikert?! Mennyivel örömteljesebbé tapsoltam, kedves Művésznő, több estén át a közönség soraiban nemes alakításának és sokra hivatott művészetének, hogy így kerültünk szembe színész és újságíró, nem egy esetleges festélveikkel teli vacsora pohárcsengéseiben. Semmi sem zavarta kapcsolatunkat. Ön játszom és én gyönyörködtem benne... Kedves Művésznő, nem lehet ezt a tisztaságot megvalósítani ott, ahonnan minket rendeu másítottak a jövőre nézve? Ott kötelező máshol is szerepelni, talán a színpadot kivéve? Ott a tehetségnek is fel kell adnia magánéletét, hogy biztosítsa asikert? Nem hiszem és nem is akarok benne hinni . . . Abban látom az igi. utat, ami szemünk előtt zajlott le ittléte alkalmával. Csendben holgozni és a színpadon játszani is, ahogyan az estéről-estére megismétlődik kedves hajlékunkban Sikert elérni dobszó nélkül . . . Ehhez a tiszta élvezethez kell hívnom a Művésznő és a többi Művésznők segítségét: zárják ki életükből a simoniákusok kasztját. Éljenek művészetüknek és ne a nyilvánosságnak. A siker úgy is felkeresi mindannyiukat, ha megérdemlik. Úgy mint önt, kedves Tasnády Fekete Mária, itt vidéken, a kolozsvári Nemzeti Színház nagymultú deszkáin, ahol a magyar színjátszás nem egy büszkeségének szemében csillant meg az öröm könnye vagy a fájdalom keserűsége annyi nemzedéken át. Ahol előtapsolók hiányában — most is, mint a múltban — egyszerre tört ki a tetszésnyilvánítás ősi szokása; ott és anynyiszor, ahogy kellett és ahogy megérdemelte a művész. Még csak annyit: induló színpadi sikereinek előestéjéről vigye el magával azt a képzelt ékszert, amelyet egy égő arany míves készíthetett volna a nézőtéren meg-megcsillanó könnycsepnékből és a simoniákusok hadának kellemetlenkedésekor, A páncsoskodás és rosszindulat okozta percek szomorúságában, mikor úgy érzi, hogy a tiszta művészetet érte bántalom — gondoljon reánk . . . szép szavakat időszerűtlenül oly nehezen találó — erdélyiekre. Tasnády Máriához Dixi et salvavi animam meam . . . Jelentős draelfolrási eredményekről számoltak be a gazdasági értekezleten Bornemisza és Szász miniszterek BUDAPEST, február 3. (MTI.) Apid István dr. nemzetvédelmi prpaganda miniszterelnökelés évrél hétfőn délelőtt a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében tartották meg a nemzetvédelmi propagandaminiszter által rendezett szokásos havi gazdasági tájékoztató értekezletet. Az értekezleten megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szász Lajos dr. közelltásügyi miniszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelemés közlekedésügyi miniszter, valamint a különféle gazdasági érdekképviseletek, intézmények és testületek meghívott vezetői. Antal István dr. nemzetvédelmi propaganda miniszter megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az előttünk álló új esztendő nemzetünkre és azon belül közgazdasági életünkre is súlyos megpróbáltatások időszakát fogja jelenteni. Szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogy az elkövetkezendő hónapokban mind az általános életviszonyok, mind a gazdasági funkciók, a termelés, az elosztás, a fogyasztás egyre nehezebb és nehezebb problémák elé kerülnek. A megpróbáltatások minden erőnket igénybe veszik majd mind anyagi, mind lelki szempontból. Az anyagi és lelki tényezők a dolog természete szerint a legszorosabban kapcsolódnak össze. A legteljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagi, lelki vonatkozásokban egyaránt. Ezután Bornemisza Géza iparügy- miniszter emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két problémakörről van szó. Az első a mezőgazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való ellátásáról és másodszor a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak ruhaneművel és cipővel való ellátásáról. A mezőgazdasági üzemeknek üzemi ipari cikekkel való ellátása terén a fő probléma állandóan a vasárukkal való ellátás volt. Az 1944. évre szóló mezőgazdasági vastermelés és szétosztás terén sikerült olyan programot kidolgozni, amely lényeges javulást, hoz a múlttal szemben. Ezután a közellátásügyi miniszter emelkedett szólásra. — A közeli állás lényegileg szervezés — kezdte szavait a miniszter. Alapja: a termelés. A gazdasági élet szervezését a háborús viszonyok természetszerűleg mindigmegbolygatják. Olyan szervezeteknek a létesítésére van szükség, amelyek a gazdasági élet egy-egy ágazatát összpontosítani tudják. Ez történt legutóbb a borgazdálkodási kormánybiztos kinevezésével. Az ügyeknek olyan centralizálására volt szükség, amely lehetővé tette a közellátás szempontjából az egész borgazdálkodás minden, részletében való áttekintését, ami által az egész bortermelés és eosztás a különböző tényezők mérlegeléseiés megtörténhetik, hogy a közellátás minden irányban biztosítva legyen, természetesen a lehetőség határain belül. A textilanyaggal való ellátási szintén nagy nehézséggel jár. A mezőgazdasági munkásakció folyamatban van. Méreteiben ötször akkora, mint az elmúlt évi akció volt, mégpedig nem árban, hanem mennyiségben ötször akkora, mint az elmúlt évi. — A köziellátás három gócpontra helyez súlyt: a mezőgazdasági munkásokra, az ipari munkásokra és a kistisztviselőkre. Ez a három réteg az, amelyre a legtöbb gondot kell fordítani. — Az árakról is állandóan sok szó esik. A mezőgazdasági és az ipari árak viszonyának megállapítása nem olyan egyszerű dolog. Tulajdonképpen egy matematikailag ki sem fejezhető viszonyról van szó. A mezőgazdasági és az ipari cikkek között akkor van megfelelő árharmónia, ha a mezőgazdaság és az ipar is meg tud élni a termelésből. Az árrést maximálni kell, bármilyen értékes áruról ,s legyen szó, mert a kereskedői ár-rés bizonyos összeget meg nem haladhat. Ennek ellenére az ár-rés maximálását megcsinálom *i‘il f/.«*m ;» déten kiadom .«x.t a * feleletet, amely ezt megkezdi Ezt .■ • i« . • - d lmot fenntartani a mai h‚ y/ 1 •' i 1 magyar gazdasági élet n-cm lm | ■ · M- d‚ l:rzt‚*|i U ni Ivi e.* k' dől ‚- ■ - i a: ilVlí'zongok ki'IU'll d‚ a mii n- - v ‘/.(.nyolc között somind az /• . ■’ö (h,(J textilkereskedelm- 2000 ' keddi v tartani. Ezeknek a ke’e.-,,;i de - nek igen jelentékeny része egyáltalán nem is kereskedő és nem is aita- ■ kedd lenni. Nyugodt lélekkel vesz :••• . embe az irányítást és r.guilk hozzá kei ( .d;) delemnek ehhez a v .'.ad k síhez, mert a kereskedek-rnnek i.em 1 tása, hogy a gazdasági élet parazitáit hzlalja. Az értekezlet nagy helyeidésse fgadó Bornemisza Géza iparügyminizter és Szász Lajos közellátásügyi miniszter felvilágosításait. Baleset a tornateremben KOLOZSVÁR, február 3. Szerdán az esti órákban baleseti történt a Bartha Miklós-u. 10. sam alatti felsőkereskedelmi iskola tornatermében. Birkózóedzést rendeztek a reventiék , egyikük, Balázs Gyula Majláth püspök utca 24. 67,ám alatt lakó 20 éves kora ven egy másik társával való birkózás kmber olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy karját törte e az egyébk.'n' gyakorlott birkózót a mentők :részesíttetnek első segélyben Az orvosi segélynyújtás után beszáltották a sebészeti klinikára. A Bácsi-utón egy téglával megrakott szekér elütötte Herman Ferenc 25 éves gyár munkáit, aki a kerekek alá kerülve, lába törte. Öte a mentők részesítenék elsősegélyben, majd beszállítottak a sebrezeti klinikára. A baleset ügyében megindult a rendőrségi vizsgálat a feleősség kérdésének tuttátására. A mentők a bőrgyógyászati klinikára szállították súlyos égési sebekkel Deák Magda Bajza utca 16. szám alatt lakó 14 éves tanulólányt, aki véletlenül magára húzta a kályháról a forró teát és súlyosan összeforrázta magát. AZ ÜZLETZÁRÁS NAPJAIN KOCSIÁLLÁSPÉNZ MENTESSÉGET KÉRNEK AZ ÉRDEKELTSÉGEK. Az új zárórarendelet több tisztázásra váró helyzetet teremtett, így például felvetette a kocsiáláspénz kérdését is. A szállítások lebonyolítása tudvalevőleg igen sok vasúti kocsit köt le, éppen ezért engedték meg a teheráruknak vasárnap és ünnepnapokon való kirakását is. Az újabban érvénybe léptetett heti zárórák megnehezítik az áruk elszórítását. A vagonok gyors felszabadítását gazdasági körök véleménye szerint csak úgy lehetne elérni, ha az üzleti zárórákat és a vasárnapi, valamint ünnepnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezéseket a kötelező rakodással és fuvarozással összhangba hoznák. Azt érdekeitek célszerűnek tartanák, ha az újabban, elrendelt heti zárórák ideje alatt érkezett szállítmányoknál a címzetteket felmentenék a kocsiálláspénz fizetésének kötelezettsége alól. Természetjárás A kolozsvári Gyopár Turista Egylet február 6-án, vasárnap délelőtt testületileg megtekinti a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Állatrendszertani Intézet Állattárát. Gyülekezés délelőtt 10 órakor az Egyetemi Könyvtár előtt. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Ugyancsak ezúton kéri a vezetőség a tagokat arra, hogy február 8-án, kedden este fél 8 órára, lehetőleg minél nagyobb számban vegyenek tészt a tagértekezleten, melyet az egyesület helyiségében tartanak meg. J átalakítva* Tlekktíi küiúntzfyt$-&éfycU. A kitti kattikát a faudapesti Duna&tialaia szakácsa Minden a vendég élt és &zért tisztítettei vackuk Önt is:MöJMÁll ÍTiZStBél tulajdonos.