Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-09 / 56. szám

l§41 11»arbiun 9, EUEN21K XII. PIUS KÍVÁNSÁGÁRA Elmaradnak a sixtinai ünnepségek A Vectikán állam rádiója a következő közl­emén­yt k­özli: XII. Pius pápa a Róma városát fenye­gető veszélyre és a szomorú időkre való tekintettel, felfüggesztette a koronázásá­nak 5. évfordulója alkalmából vasárnap­ra, március 12-re tervezett szokásos six­­tiniai ünnepségeket. Ellenben ugyanezen a napon, tehát március 12-én, vasárnap 15 óra 30 perckor, vagyis délután 3 óra 30 perckor a Szent Péter bazilika külső erkélyéről a Szent Péter-téren összese­­reglő menekültekhez és mindazokhoz­, akiknek a szörnyű háború szomorúságot és gyászt okozott, XII. Pius pápa szózatot intéz és apostoli áldásban részesíti őket. Az ünnepséget a vatikáni rádió két rö­­vidhullá­mi ho­sszon, a 31.08 és az 50.26 mé­teren sugározza. (M­agyar Kurír.) A SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Fatornyok Zilahy Lajos színművének bemutatója a Nemzeti Színházban úgynevezett kényes kérdést taglal Zi­­lahy Lajos legújabb darabjában, ami nap­jainkban,­ a világszemléleti és világnézeti érzékenység forrpontján különösen szem­betűnő mindenkinek s ennek következté­ben sok ellentétes megállapításra, sőt mérges vitára és mint ahogyan meg is történt, személyes ügyben való felszóla­lásra is alkalmat adott. Tulajdon­képpen salamoni ítél­­ásként kellene eljárnunk, ha a fogalom általános értelméhez híven, igazságosa­k akarnánk lenni. El kellene választanunk azt, ami a Fatornyokban vi­lágnézeti s azt, ami csak írói, művészi vo­natkozású. Ezért vetődik fel joggal a bírálat jelen ■esetben perdöntő kérdése: meg lehet-e ezt ■egyáltalán cselekedni? Csak kényelmes volna ez az eljárás vagy okvetlenül szük­séges? S meg lehet-e birkózni ezzel a fel­adattal? Megannyi fogas kérdés. A költőnél és a regényírónál is köze­lebbi kapcsolatban van a közönséggel a színpadi író. A versben rejlő célzatot, szimbólumot lehet sokféleképpen magya­rázni, a regény zuhogó folyama elmos­hatja az egyetlen, irányba mutató célza­tosságot. Egyedül a színpadi szerző rz, ■akinek sűrítve, aránylag röviden kell el­mondania mondanivalóját, kevés idő és szűk tér áll ren­del­kezlésére. A színpadi szerző tehát mindenképpen tisztában van az2­.], hogy ha ,,kényes“ kérdést feszeget, színt is kell vallania, a színvallást aligha­­kerülheti el. Ha pedig sikerül elkerülnie -- mint ahogyan ez a Fatornyok esetében történt — hibásan cselekszik, mert közön­­sége, pártállás szerint, valamilyen állás­pontot feltétlenül­­belemagyaráz a művé­be. Pontosan ez történt a Zi­­­ahy-darab­bal, holott, ha jól megnézzük, a Fat­or­­nyokban világnézetileg pontosan annyi érv szól a faji gondolat és a fajiság esz­ménye szempontjából mellette, mint amennyi ellene. Kriegs Rudolfot, aki nyolcéves korában került Magyarországra, az adott pillanat­ban visszahívja a rajnamienti ,,ősi rög“. Nevezhetjük a vér szavának is a hangot, amely megszólal benne, amikor megveszi a szülei házát s nem veszi észre feleségé­nek az öregfalui kúriáért való epedését. Aggodalmas lelkiismerettel árulónak tart­ja magát a vendégháza iránt, amiért éle­te várható főművét tudatosan nem aján­dékozza annak az országnak, amelynek pedig gyermekkora óta, mindent, ösz­tö­n­­díjjat, előhaladást, m­éltóságosi címet, amelyre mégis büszke , mindent köszön­het. Ha a címhez fűződő emberi gyarló­ságról van szó, mosolyogva mondja: "mind­nyájan rabjai vagyunk valamilyen mér­tékben környezetünknek. Legszűkebb kör­nyezetének, a családjának azonban nem ■rabja, amikor megszólal benne Gotthard nagyapa hangja, amint ötévesen végigve­zeti Nürnbergen, megmutatja az ódon kő­­­hidakat s Barbarossa várát. Neki még vannak emlékei Hirschmündenből. Nem maradhat — mennie kell. S tudja, hogy nem is tér többé haza. Kriegs Rudolf esete a Jókai-féle An­­kerechmidt-problémia fordítottja, s a ma­gyar rög nem köti i­de véglegesen és vég­zetesen. Öccsével, Ottóval más történik. Ő egyéves korában került az országba. Nem emlékszik a családra, a tájra, értel­me itt nyílott ki. Gyökereit véglegesen lebocsátotta­­a magyar földbe. Nevét meg­­magyarosította, amit Rudolf soha meg nem­ tenne. Amugyis „megadta magát­­sorsának“ — mondja, amikor hozzájárult, hogy fiát Árpádnak és katolikusnak ke­reszteljék s úgy érzi, megadta magát ak­kor is, amikor kijelentette: nem emel ki­fogást az ellen, ha érettségije után fia, családnevét megváltoztatja. Ennél fogasabb probléma az Ottó más fajtához tartozó feleségének helyzete. A kérdést egészen sommásan fogalmazva, sokan úgy fogták fel, hogy a más fajtájú­­asszonyt nem lehet elhagyni, a magyar asszonyt ellenben el lehet!? Erre azzal le­hetne repliká­lni, hogy Ottó más ember, őt más fából faragják, nem mint Rudol­fot. A vita ott fenekült meg, ha erre vi­szont azt válaszoljuk, hogy mind Ottó, mind Rudolf az író teremtménye­s szu­verén írói jogánál fogva olyanoknak al­kotta őket, mint amilyeneknek éppen akarta, mint ahogyan az szándékában ál­lott. Az igazság ezzel szemben emberileg hozzáférhető módon megállapítva az, hogy Zikhy a darab egyik jelenetében — is­mét csak a világnézeti viszonylatnál ma­radva — a szerinte bizonnyal eljövendő nagy szervé­zis felé mutat, amikor Árpád­dal azt mondatja: egész Európában össze vannak házasodva az emberek és mégis szemben állanak egymással. Európa csá­szárja szeretnék lenni, megteremteném a határok nélküli, közös pénzű új földrészt... Az író könnyen érzékelhetőleg ebben a szintézisben oldja fel, a darab tézisében és ant­­ézisében rejlő feszt fő és robbantó elemeket. A Fa,tornyok, mint irói munka, tisztáb­ra dramaturgiai szemszögből nézve: a leg­szebb, legaprólékosabban kidolgozott szín­padi mű, amely a közelmúltban színpad­jainkon bemutatásra került, Zilahy mes­teri művet alkotott vele. S ha maga nem is mondja ki a végleges választ s egy csak formailag találó­­ analógiával élve, nem is tudjuk meg, hogy járt-e Cécse a Török­ utcában, mégis erkölcsi bátorságra vallhat ez a tény is, hogy egyáltalán „hoz­zányúlt“ a kérdéshez. A rendezés meglepően kiváló munka volt. A figyelmet a legapróbb mozzanat sem kerülte el. Az együttes minden tagjának minden moz­dulatán érzett a képzelet, de reális látás és a játékba „beleérző“ kész­ség is, tehát a jó rendező nélkülözhetet­len tulajdonságai. Tasnády Fekete Mária Kriegsné szere­pében kiváló alakítást nyújtott. Elm­é­­lyültség, alázatos fegyelem és nagy mű­veltség érzik játékán. Boldogságában és letörtségében egyaránt emberi tudott lenni. Egyszerű eszközökkel, erős, reális érzékkel alakította az asszonyt, aki szü­lőföldjétől elszakadni nem tud. Mindösz­­sze a hangja nem volt a színpadi beszéd szempontjából eléggé erőteljes. Mihályfi Béla remek Kriegs Rudolfja már az első percekben meghódította a közönséget. Já­tékát feszült figyelemmel követte a néző. Humorban, elágyulásban és szenvedélyes kitörésben egyaránt mesterit nyújtott. Bodó György frissében érettségizett fia­tal­emberje megnyerő, pompás alakítás­ú volt. Tompa Sándor a könnyed, nemes és kedélyes, de mélyen érző Bárczay-nagyapa szerepében a könnyelműségre is hajló, de ■alapjában józsaneszű magyar úr megteste­sülése volt. Nyugodt, és természetes s át­lagon, jóval felüli színészi ösztöne soha­sem hagyja cserben. Ez a szerep is tehet­ségének jele volt. Lantos Béla Kálmány­­ Balázsa nem volt sikertelen alakítás, bár­­ kissé egyhangú. A vénülő legényt kissé több derűvel, esetleg némi enyhe ciniz- i nuissal élethűbbé tehette volna. Rövild’­­­j szerepében megható­­emberi küzdelmet­­ árult el Szécsi Ferenc Ottó szerepében. Kedves és üde jelenség volt a Jankát megszemélyesítő Krémer Margit. Jó volt Irénnek, az Ottó feleségének sze­repében M. Vámossy E. és az inast alakító Dancsó György. A színpadot Varga Má­tyás tervezte. A bemutató közönsége sok­szor a függöny elé hívta a szereplőket és­­ a szerzőt. SZABÓ ISTVÁN:­­ A BOLYGÓ HOLLANDI NAGYVÁRA­­I­DON. Na­gyváradról jelentik: A kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüttese hétfőn. P este Wagner Bolygó hollandi című dal­művét adta elő a Szigligeti Színházban, zsúfolt nézőtér előtt. Minthogy operaelő­adásban a nagyváradi közönségnek csak a kolozsvári vendégjátékok alkalmával van­­ része, a zenekedvelő közönség m­ár hetek­kel az előadás előtt igyekezett jegyeit megszerezni az előadásra, úgyhogy a szín­ház nagy része valóban műértő közönség­gel telt meg. A zenekart Vaszy Vik­t­or igazgató vezényelte. Az előadás teljes si­kert aratott. Különösen Pócza Ellát, Szán­­tay Józsefet, N. Bankó Sándort, Horváth Lászlót és dr. Sikolya Istvánt tapsolták meg sokszor. Kedden délután 3 órakor a Parasztbecsületet és a Seherezádét mutat­ta be a kolozsvári operatagozat. Az elő­adást este 6 órakor megismételték. A keddi két előadás is zsúfolt nézőtér előtt került bemutatásra. A jegyek már napok­kal előbb el­fogytak, úgyhogy az előadás napján a pénztárt nem is nyitották ki. fő-FUsnák d­án m­ásrau ÖT ÚJ TAGOT VÁLASZTOTT A KEMÉNY ZSIGMOND IRODALMI TÁRSASÁG Nagy End­re alelnöök elnöksége alatt ülést tartott a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság választmánya. A Tompa László-ünnepségről szóló beszámoló meg­­hallgatása után a beteg Kiss Pál fő­titkár helyébe Lámi Oszkár dr.-t választották meg) végül az új tagok választására került sor. Moher Károly és Sényi László indítvá­nyára Garay Bélát, a délvidéki Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság tagját és Szigeti Józsefet, a kollégium fiatal tanárát rendes tagnak választották. Szászné Szappanyos Gabriella és Sényi László indítványára vá­lasz­ották meg tagnak Flórián Tibor költőt. Szíjgyártó Gábor és Farczády Elek Rózsa Jó­zsef tankerületi főigazgatót ajánlotta tagnak. Ugyancsak rendes tagnak választották meg vi­sz Kósa Vincét itt.A HÁROM PRÓZAI BEMUTATÓRA KÉSZÜL A NEMZETI SZÍNHÁZ Tegnap zajlott le a „Faltornyok" nagysike­rű bemutatója és máris újabb darabokra készül­­az együttes. Legközelebb műsorra kerül Ib­sen „Solness építőm­ester" című drámája, melynek próbái már a jövő héten kezdődnek.­A húsvéti ünnepeken hozzák szinre Ber­­cseli A. Károly „Uram, irgalmazz”! című val­lásos tárgyú szín­játékát. Mid­két darab sze­reposztására a napokban kerül sor. Még ebben a szi­ni évadban mutatják be Yärviutoma finn drámaíró csodálatos­ szépsé­gű népi drámáját, az „Északiak" című mű­vét, amely a testvér nemzet­i és­ halálharcát vetíti elénk. A műsortervezet dicséretet, érdemel . GYURKOVITS-NAGYPÁL ÁRIAESTJE Még élénken emlékszik Kolozsvár közön­sége a felszabadulás utáni első operaelőad­á­sokra, amelyet az Operaház művészei éne­keltek a Nyári Színkörben. Az előadások „sztárja" a gyönyörű hangú Gyurkovics Mária volt. Szopránja gyakran csendül fel a rádióban is, ahol gyakori partnere az ugyan­csak széphangú­­Nagypál László, az Opera­­ház tenorterménysége. A két kiváló énekes kolozsvári ária-est­je a legmagasabb igényeket is kielégíti. Műso­rukban Händel, Mozart, Meyerbeer Doni­zetti, Erkel, Verdi-művek szerepelnek. A hangversenyen felép Endre Béla, az operánk­­ kiváló karnagya, Liana Pasquali olasz hárfa művésznő és Török Miklós, a fuvolamester, mindketten az operazenekar tagjai. Az ária-est az érdeklődés központjában áll... MEDDIG TERJED A­­KRITIKA JOGOSSÁGA? Gatál Endre dr., a zeneművészeti­ főreko­a tan­ára bírálatát Szentgyörgyi László hegedű­művész sértőnek találta és a bíróságnál kért elégtételt. Fellebbezés­ folytán — miután a törvényszék 160 pengőre ít­élte Gaál Endrét — az üggyel a tábla is foglalkozott és a tör­vényszék ítéletét helybenhagyta. A táblai­télet megokolása érdekes megállapításokat tartalm­az a kritika jogosságának határáról*. Az­ inkriminált sajtóközleményben — mond­ja az ítélet — vannak olyan élesebb kitéte­lek, amelyek a főmagánvádlót kellemetlenül és érzékenyen érintik, de anélkül, hogy őt becsületében sértenék. De vannak olyan kité­telek is, amelyek lekicsinylő és az egyénisé­gét sértő bírálatot foglalnak magukban. Ezek a kitételek gáncsolják és kétségbevonják a fő­magánvádak hivatásbeli értékét is. Az ilyen kritika, amely kétségbe vonj­a a főmagánvád­­lónak hivatása betöltésére való képességét és arra való rátermettségét, a fennforgó eset­ben már nem jelen­tkezhetik jogos kritika gyanánt. Túlmegy a tárgyilagos és a megen­gedett kritika határá­n. KOSSUTH A NEMZETIBEN Kossuth Lajos emlékezetének áldoz a Nem­­zeti Színház március idusán, amikor műsorra tűzi a „Kossuth" című ötfelvonásos színmű­ve . Hegedűs Lóránt írta a darabot, 1927-ben mutatták be, utoljára 1935-ben szerepelt a műsoron. Most Apáti Imre rendezésében ele­venítik fel. Hogy ki lesz Kossuth, arról a hét végén dönt Németh An­al igazgató. A fel­újítás időszerűségét az adja meg, h­ogy már­cius 20-án lesz 50-ik évfordulója Kossuth ha­lálának és ezen a napon szintén műsorra tű­zik a darabot. FEHÉR RÓZSÁK A nemrégiben bemutatott „Fehér rózsák" című filmet, a szakkörök a finn filmterme és­­legnagyobb filmjének" mondják. A finn ro­mantikus szerelmi történet, a századforduló idejéből. Egy fiatal leánynak egy híres í­ró-­ hoz való szerelmét mutatja be. Ez a szere­lem az iskola padjaiban kezdődik és az életen át tart. Főszereplő a finn film kot nagysága: Helena Kara 66 Tauno Palo. 5 Minden csütörtökön jelenik meg a legjobb« legérdekesebb képes hetilap» » Szerkeszti: EGYED ZOLTÁN. Okvetlenül vegye meg. Ára 1.20 I* Bányászsztrájk Walesben Zürichből jelenti az MTI. Cardiff­­ból jelenti az Exchange Telegraph. A walesi szénbányavidéken a sztrájk továbbterjed. Kedden este kereken 25 ezer bányász állt sztrájkba. A walesi bányásze vétség bizottsága keddi ülé­sén felszólította a sztrájkolókat, kezdjék meg ismét a munkát. Tíz év óta ez a legnagyobb munkabeszünte­tés ezen a vidékem A sztrájkolók száma kedden este 25 ezerről negy­venezerre emelkedett. Cardiffban at­tól félnek, hogy a sztrájk kiterjed az egész délwalesi bányavidékre és an­nak százezer bányászára. A brit hírszolgálat jelentése sze­rint a bérviszály miatt kitört walesi bányászsztrájk szerdán hirtelen nagy arányokat öltött. Becslés szerint Wa­­­­les százezer bányamunkása közül körülbelül 60—70 ezer szüntette be a munkát. A különböző jelentésekből arra lehet következtetni, hogy még szerdán este az egész walesi bánya­vidéken beszüntették a munkát. APRÓHIRDETÉSEK MUNKÁSOKAT és munkásnőket állandó munkára, magas fizetéssel azonnal felvesz Magyar Acélárugyár Rt. Fióktelepe, Kolozs­vár, Korvin-tér 3. szám. Gy. 1372 LAPKÉZBESÍTŐKET azonnal felveszünk. Jókai­ utca 16. emelet. Gr-NőI fodrászsegédet vagy segédnőt azonnal fölveszünk. Muzsnáki és ifj. Múzsa, Deák Ferenc-utca 6. 0246­5 ZENESZÁMOKHOZ dalszövegírót keresek sürgősen. Kovács, Deák Ferenc-utca 17., em. 02475 SÜRGŐSEN eladó villanegyedben 1400 négyzetméter gyümölcsös, 22.000 pengőért. Ingatlanközvetítő, Mátyás király­ tér 19. 1. 470 KERESEK azonnalra különbejáratu, buto­­rozott szobát, lehetőleg az állomás környékén a „Különbejáratuk“ jeligére címet a kiadóba. SÜRGŐSEN eladó villanegyedben épo! négyzetméter gyümölcsös 12.000 pengőért és 1400 négyzetméter 22.000 pengőért. Ingatlan­közvetítő, Mátyás király­ tér 19. F. 470 KÉTSZOBÁS, komfortos lakásért 2000 pengőiig költségeket téritek. Feltétlen bizalom­mal megbeszélhető: Székely Gyula, Telefon: 31—63. __­­ 0975 ELCSERÉLNÉM nagyon olcsó egyszobás garzonlakásomat, kétszobás komfortosért. Költségeket 1500 pengőig téritek. Megkeresé­seket: Holok Pál. telefon 18—89. 0973­ BÉKÁSBAN­­ hold szántóföld sürgősen eladó. Görög ingatlanforgalmi iroda, Deák Ferenc­ utca 1. Telefon: 29—29. F. FŐÚTVONALON ipartelepnek kiválóan alkalmas. 1000 négyzetöles telek, 3 szoba, konyhás lakással, családi okok miatt sürgő­sen eladó. Görög ingatlanforgalmi iroda, Deák Ferenc­ utca 1. Telefon: 29—29. F. ELADÓ 2 szoba, konyha, gyümölcsös 20 ezer P., 4 külön szobából álló, két utcára nyíló nagy telek 24.000 P., 2 szoba, konyhás családi ház 35.000 P., Állomás környékén új ház, saroktelek, üzlethelyiségnek is igen alkal­mas. 26.000 P.. 3 szoba, konyha, vendéglő­helyiség,­­ hold­kert 80.000 P.. Pillangó­telepen uj villa, 3x1 szoba, konyha, fürdő­szoba, külön­­ szoba, konyha 90.000 P. Kővári telepen 5x1 szoba, konyha, 4x1 szoba és mellékhelyiségek, az épület alatt vasbetonos pince, 600 nm. telek 120.000 P. Ipartelepnek igen alkalmas nagy telek az állomás mellett, 14x1 szoba és mellékhelyiségek, uj ház, 140 ezer P., Ab­la­ uti villanegydben 2x1 szoba, 1 szoba, komfort és szüretin 130.000 P.. Köz­pontban is szoba, komfort, 1 szoba, konyha. 1 garzonalkás és mellékhelyiségek, külön 1 szo­ba, komfort, nagy telek iSo.ooo P. Görög­­ingatlanforgalmi iroda. Deák Ferenc­ utca 1. Telefon: 29—29. F. ELADÓ üzlete- sarokház elköltözés miatt. All 2x2 szoba, összkomfort, xxi szoba, össz­komfort, nagy üzlet, berendezéssel, alápincé­zett, több mellékhelyiségből álló­ ház. Érdek­lődni György­fal­vi-ut 33., háztulajdonosnál. 08­00

Next