Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-07 / 151. szám

1911 Julius 7. pp Magyar realizmus Kevés szóval éltek annyira vissza, mint a latin eredetű, reális kifejezéssel. Ez alkalommal nincs módunk arra, hogy minden vonatkozásban visszautasítsuk az e szóval kapcsolatos tévedéseket. Arra törekszünk, hogy legalább közéleti vonatkozásban szolgálunk e kifejezés helyes értelmének föltalálását Ebben a tekintetben két súlyos eltévelyedéssel találkozunk. Vannak, akik a reális szót valóságosnak fordítják és azt mondják, hogy ami reális, az valóságos. Eddig a pontig nincs is semmi hiba. Minden magyar mozgalomnak a magyar valóságból kell kiindulnia, a valóságos magyar helyzetre kell tekintenie. Végzetes bűn a magyar valóságok, a valóságos magyar múlt ismerete nélkül végezni bármilyen gazdasági, társadalmi vagy szellemi magyar szolgálatokat. A hiba ott kezdődik, ha a valóságosan (reálisan) kizárólag csak az anyagi, vagy latinosan a materiális javakat és érdekeket értjük. A valóság nemcsak anyagi, hanem szellemi természetű is. Más szóval: a szellemi dolgok, értékek és célok éppenúgy reálisak, mint az anyagiak. Az igazi magyar realizmus tehát nem azonos a materiálizmussal. Aki ennek a jegyében, munkál, az egyaránt számol az ayagi és szellemi valósággal, értékkel és erővel, szóval teljességre törekszik. Tudja, hogy a nemzet háztartásában döntő jelentősége van a szellemieknek, néha, különösen az anyagi romlás, vagy szegénység idején, éppen rendkívüli módon. A magyar realizmus egyenesen megköveteli, hogy a magyar széllemnek vezető és irányító szerepet biztosítsunk a nemzet életében. Aki ezt a szempontot nem veszi figyelembe, bármennyire is saját magát tartja igazi realistának, csak magyar illuzionista marad és valóságos alapot nélkülöző elképzelgései között a nemzet romlását szolgálja. A másik súlyos tévedés pedig abban nyilvánul, hogy a mindennel megalkuvó, minden magasabb tekintetről lemondó, csak a jelen pillanatnyi érdekét szolgáló mozgalmat vagy politikát tekintjük reálisnak. A reálpolitika nélkülözheti az erkölcsi tekinteteket, vélik — nagyon tévesen — sokan. Az lehet, hogy a nagy megalkuvók pillanatnyi sikereket érnek el, de a nemzet sorsának alakulására — a legszélesebb tekintetből nézvén a kérdést — rendkívül károsan hatnak. Az igazi realizmus szerint nemcsak az valóság, ami van, hanem az is, ami lesz és aminek lenni© kell. A reálisan gond elit ózó embernek soha sem szabad csak a jelent tartania valóságnak és soha sem szabad megfeledkeznie az embert önmaga fölé emelő eszmények valóságáról. A jövő éppen úgy valóságos része a nemzet életének, mint a jelen, s a nemzeti eszmények kellő világát soha sem szabad illúziónak tekinteni. Én, éppen közéleti vonatkozásban, a latin reális szót sorba sem valóságosnak, hanem mindig ügyszerűnek fordítom. A latin rés kifejezés, amelyből ez a melléknév származik, nemcsak észlelhető, tárgyszerű dolgot, hanem sokkal inkább szellemi természetű, szolgálni való ügyre vagy érdeket jelent. A latin respublika, az állam, az össze® polgárok legfontosabb, közös ügyét jelentette. A magyar realizmus annyi, mint magyar ügyszerűség, a magyar ügy szeretet® és fenntartás nélküli szolgálata. Az az igazi magyar realista, aki a magyar ügyet, a magyar nemzet védelmének, építésének és fejlesztésének ügyét minden más egyéni ügynek föléje tudja helyezni, aki ezért az ügyért minden áldozatra és szolgálatra mindig a legteljesebben kész. Az ilyen ember a magyar ügyet összes vonatkozásaiban szemléli és segíti. Tudja, hogy anyagi és szellemi erőkre egyaránt szükség van ahhoz, hogy a nemzet ügyét szolgálhasssuk. Ma kell a magyar ügyet, szörnyű nehézségek és keresztek között hordozni, de nem megalkuvással, hanem a holnapra néző legtöretlenebb hittel és legnagyobb erőfeszítéssel. A feladat a magyarságot fenyegető veszélyek, hiányok és bűnök elkerülése. Ez pedig annál inkább lehetséges, minél meztelenebből látjuk a magyarságot fenyegető örvényeket, de egyben a legvilágosabban az azok fölé emelő magyar eszményeket is. A magyar realizmus magyarsága: teljes magyarságra való törekvés. Szintézis alkotás a szétbontásra vagy szétbomlásra vivő kísértések idején. LÁSZLÓ DEZSŐ: sorjánál fogva cipóit, vonszolt árkon-bokron keresztül. Nagy megerőltetéssel sikerült megnéznem vonszolómat. Először csak egy ormótlan nagy csizmát, meg piszkos, libegő szoknyát láttam belőle. Azután hallattamm mély, dörmögő hangját és láttam borotva latian arcát. Női ruhába öltözött orosz volt. Vagy két ilyen szerzetet számoltam meg, az orosz katonákat harmincra becsültem. Most már bizonyos voltam abban, hogy fogságba kerültem. — Egy pajtába vittek, érzésem szerint három kilométernyi vorusszolás után. Elvették puskámat, zubbonyomat, kenyérzsákomat, órámat. Sebemet viszzek kimosták és valami fehér ronggyal hevenyészve bekötötték majd belöktek egy helyiségbe, ahol még két román katona feküdt. Egy puskás vörös katona ült elénk a nyitott ajtóba. Az őr lassan enni kezdett. Kívül semmi zaj. A vörös katona felcihelődött a közeli kúthoz vizet inni. Előzőleg észrevettem fekvőhelyem mellett, hogy az egyik széles palánk kip'* a helyéből, kinyomtam és azon dismánt kicsúsztam, majd vaszüllesztettem a deszkát. Az őr nem vette észre szökésemet. — Már kívül is sötétedett Ballábam segítségére két kézzel csúsztam Az ukrán lakosság becélte az általam is tudott román nyelvet, így hát megkértem egy ukrán gazdát, hogy segítsem a falu széléi.g. Jóindulattal támogatott az utózó házakig, de tovább nem mert velem jönni, különben is már egészen besötétedett. Ezután centiméterről-centriméterre kúsztam a magyar vonalak felé, míg többórai kínlódás után rámtaláltak bajtársaim és továbbsegítettek. Most pedig itt vagyok és alázatosan kérek még egy cigarettát — fejezte be szavait Bilibók Dórát, aki, a csíki havasok között, Gyimesbükkben tanulta meg, hogy ma is az a kemény akarat harcos elszántság. Az orvos-százados újabb cigarettával kínálta, tüzet is adott és közölte, hogy a műtét sikerült, a sebet bevarrta. — Köszönöm, százados úr, ez gyorsan méret, s nem is igen vettem észre — hálálkodott a székely honvéd, aki hazamegy a seri fenyvesek, meg két gyereke közé, hogy felfrissülve, gyógyultan védje majd hazáját, szeretteit. Páczay László zrs., haditudósító. Bilibók Donát szökése orosz fogságba Műtőasztalon, operálás közben mondta el a székely honvéd hogyan szökött meg féllábon az oroszoktól HADMŰVELETI TERÜLET, 1944 június. Az ezredparancsnokság törzsszállásán, a szükségkötözőhelyen serény munka folyik. Az orvos-százados újonnan hozott sebesülteket kötöz és könnyebb műtéteket hajt végre. A műtőasztalon egy feketeszemű, kreol arcú honvéd fekszik. Combsérülése fájdalmas, de aával a golyó a puha húson keresztül hatolva csontot s fontosabb véreret nem ért, hát nem veszélyes. A seb tisztítása ás a szakadás bevarrása csak érzéstelenítő nélkül történhet. . . A feketeszemű honvéd egy szót sem szól, nem is sziszeg, csak néha erősebben megmarkolja a műtőasztal szélét. Az orvos százados beszédbe kezd a beteggel, hogy figyelmét elterelje, sőt cigarettával is megkínálja. Az első szipantás nehezen megy, de annál jobban ízlik a többi. Mélyeket szív a cigarettából és beszélni kezd a sebesült honvéd. Mondatai lassan, szaggatottan követik egymást. — Alázatosan jelentem, azúgy történt, hogy hétfőn (június 1-én) Elekes Pál zászlós úr tizenkétembert vett maga mellé, akikkel K. város előterében erőszakos felderítést szándékozott végrehajtani. — És hogyan került maga Elekes zászlós ur rajába? — kérdezte az orvos. — Önként jelentkeztem, immáron ötödször — válaszolta Bilibók Danit, majd folytatta. —• Egy golyószóróval s néhány géppisztolylyal voltunk megerősítve. Szétosztva indultunk a kora délelőtti órákban. Elől a zászlós úr, utána pedig jómagam. Egy erdőszegélynél Urbonyák zászlós úrral és hat emberével találkoztunk, majd igy megerősítve indultunk az előttünk lévő hegyoldalnak, melynek túlsó oldalán már ellenséget sejtettünk. — Fákkal ritkán borított hegyoldal közepén járhattunk, amikor a hegytetőről tüzet kaptunk. Urbonyák zászlós ur balra húzódott és a közepén hagyott pár emberrel együtt erős tüzével igyekezett lefogni az ellenséget, amig a jobbldalon Elekes zászilós ur embereivel — igy velem ás előretört. Állandó tűzben nehezen küzdöttük fel magunkat a meredeken. Golyószórósainnk kissé le is maradtak. A tetőn megdöbbenve tapasztaltuk, hogy bizony komoly szakasz-erejű ellenséggel, vagy 50—60, automata fegyverekkel felszerelt vörös katonával állunk sizlemben. Mindig több és több becsapódást észleltünk magunk körül. A golyók vijjogva fütyültek el mellettünk: Fijju, fijju . . . Hevesen viszonoztuk a tüzet, mire az ellenség zöme tüzével ránkfeküdt. Annyit még láttam, hogy Elekes zászlós ur felbukik, azután én is elestem és elsötétedett előttem miniden. — Arra eszméltem, hogy ágakerdezik az arcomat. Combomban és altestemben égető fájdalmat éreztem. Valaki a zubbonyommal- ELLENZÉK Nyomdai mimikák Kttnyrktttések szép kivitelben és gyorsan azELLENZÉK !* öütibélyegzők könyvesbolt papir* osztályában /íjípsvár. Mátyás hir tér 9» TsL 11*99 Most jelent meg! BÖZÖDI GYÖRGY: REPEDT CSUPOR a fiatal erdrélyi mnója tanzedék egyik kimagasló tehettségének páratlan sikerű novelli lársikütete. Kapható minden könyv kereskedésben és „Móricz Zsigmondi ■ könykiadó vál 1 adat, Budapest, Vádi. kerület, Baross utca 1. sz. 3 Három halál immétia Galamb-utcai rablógyilkosság ügyében A FELBUJTÓ NŐT IS HALÁLRA ÍTÉLTÉK BUDAPEST, július 7. A budapesti büntető törvényszék rögtön félő tanácsa csütörtökön délelőtt megkezdte a Galamb-utcai kegyetlen rablógyillkosság tettesei bűnügyének tárgyalását. Mint a nyomozás megállapította, június végén egy budapesti vendéglőben Treitli János főpincér megásm erkedett Kovács Magda magántisztviselőnővel, aki cigány származású. A leány arra kérte segítsen külföldre szöktetni két zsidó nőt, Karfunkel Piroskát és Szántói Rózát, mert ezért 4£UHK) pengőt kapna. A főpiacér vállalkozott a szökiiestésre, megismerkedett a két zsidó nővel és elmondottal nekik terveit. Később közölte velük, hogy minden sikerült éskészülhetnek a szökésre. A két nő erre megígérte, hogy Galamb utcai lakásukon borítékban fognak átadni 25.000 pengőt és több ingóságot. A főpincér ekkor Kovács Magda sugalmazására elhatározta, hogy végez a két zsidó nővel. Tervét közölte Prém János kereskedősegéddel, Antal József asztalossegéddel és a jelenleg szökésben lévő Dobó Istvánnal, azonkívül öccsét, Treitli Ambrus is beavatta a bűnügytőe. Június 27-én Treitli János, Dobó, Prém és Antal felmentek a nők lakására, vasrúddal és súlyzókkal agyba-főbe verték, majd megfojtották őket. A gyilkosság után megosztoztak a pénzen és az ékszereken, majd Prém és Treitli Ambrus feldarabolta a holttesteket, és berakták ládába és utazókosárba. A Dunába akarták dobni, de közben a Medve utcában a rendszerszem tetten érte őket. A tárgyalás Treitli János kihallgatásával kezdődött meg. Kovács Magda tagadta bűnösségét. Treitli Jánosnak azért ajánlotta a két zsidó nőt, mert úgy gondolta, hogy valóban ki tudja csempészni őket az országból. Ezért a szerepért 2500 pengő közvetítési jutalékot kapott. Treitli János ekkor szemébe mondta Kovács Magdának, hogy rablógyilkosságra bujtatta fel. A szembesítés eredménytelen maradt. Mészáros Istvánné, az „Arapigkacsa“ vendéglő Tulajdonosnője szintén tagadta bűnösségét és azt állította, hogy azért nem tudta megmondani, ki hagyta nála, illetve a vendéglő előtt a ládákat, mert nem jutott Treitli neve eszébe. Pataki Bertalan szintén tagadta bűnösségét. Treitli kérte ugyan sz*gédkezzsék neki a nők kifosztásában, de erre nem vállalkozott. Rostási Ernő pincér, valamint Barba Esteváan gyári írmunkás szintén tagadták bűnösségüket. Nem tudtak Treitli bűncselekményeiről. A törvényszéki orvosszakértő adta elő ezután véleményét, amely szerint Karimkéi Piroska és Szántó Róza halálát fulladás okozta. Az ügyész tartotta meg ezután vádbeszédét, majd a védők mondották el beszédüket. A rögtönítélő tanács ezután eoaunciálta, hogy a bíróság Mészáros István, Boszlár Ernő, Pataki Bertalan, Barta István ügyét rendes bírósághoz teszi át. Ezután a bíróság tanácskozásra vonult vissza, amely után az elnök kihirdette az ítéletet. A statáriális bíróság bűnösnek mondotta ki Treitli Jánost és Prém Jánost kétrendbeli gyilkosság és rablás bűntettében és mindkettőjüket halálra ítélte. Bűnösnek mondotta ki Kovács Magdát gyilkosságban és rablásban való bűnrészesség miatt és ugyancsak halálbüntetéssel sújtotta. Treitli Ambrast, aki még nem töltötte be huszadik esztendejét, tízévi fegyházra, Antal Józsefet pedig 12 évi fegyházra ítélte. Treitli Jánosné ügyét rendes bírói eljárás alá utalta. Az alátrat tett vádlottak kegyelmet kértek és a statáriális bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át. Gyapay László dr. Nagyvárad új polgármestere NAGYVÁRAD. Julius 7. Siós István dr., aki a felszabadulás óta Nagyvárad polgármestere volt, háromhónappal ezelőtt egészségi okokból nyugdíjazását kérte. A belügyminiszter a kérést teljesítette és Nagyvárad polgármesterévé Gyapai László dr.-t, az eddigi helyettes polgármestert nevezte ki, aki az utóbbi időkben a betegszabadságon lévő Soras István dr.-t helyettesítette a polgármesteri teendők ellátásában. A város tisztviselői kara tegnap délben tisztelgő látogatáson jelent meg az új polgármesternél. Értesülésünk szerint Nagyvárad új helyezés polgármestere Borbély Dezső dr., az eddigi városi főjegyző lesz, aki a román megszállás ideje alatt is Nagyvárad városánál teljesített szolgálatot.