Előörs, 1928 (1. évfolyam, 1-41. szám)

1928-03-17 / 1. szám

háborúba 184 zászlóaljjal vonult, ma, mikor 12 millió lakosa van, legalább is kiállíthatja ennek háromszorosát, ami 6 hadseregbe alakuló 45 hadosztálynak felelhetne meg. Ez már az 1 millió főnyi hadiállo­mányt felülmúlja. Összehasonlításul álljon itt, hogy a volt monarchia a háborúba 48 hadosztállyal vonult. Az ily nagy jugoszláv hadsereg kiállítása csak a hadianyag kérdése, mert emberanyaga van elegendő. A szükséges hadianyag néhány éven belül rendel­kezésre áll. A délszláv hadsereg hat új hadianyaggyárat állított fel. A tüzérségi anyagot Jugoszlávia ma hitelre kapja Franciaországtól, Csehországtól és Belgiumtól. Az egyéb hadianyag beszerzésére óriási anyagi erő­feszítéseket tesz. Az 1927—28. évi 11,487 millió dinárra rugó költségvetés 20 százaléka a hadseregre jut. Természetes, hogy ezenfelül más tárcák keretén belül is vannak rejtett hadiköltségek. Jugoszlávia iparkodik hadianyag tekintetében magát a külföldtől függetleníteni, így létesített K­r­u­g­uje­vá­c­o­n — belga pénzen — fegyver, géppuska, lőszer és vegyi (gáz) gyárat, Krusevácon svájci mérnökök vezetése alatt robbanószer gyárat, Sarajevóban piro­technikai üzemet, Rakovicán (Belgrád mellett) fran­cia mérnökök vezetése alatt, francia tőkével repülőgép­motorgyárat, mely évente 200 gépet gyárt, Újvidéken van az Ikarusz-féle repülőgépgyár. Ma Jugoszláviának 250 új francia katona és 250 tartalék repülőgépe van és rövidesen saját gyártmányai­val szerelheti fel hadierejét. A jugoszláv hadsereg nyíltan beszél az olaszról, né­metről, magyarról és bolgárról mint ellenségéről. Az olaszok az Isonzóig akarja a jugoszláv határokat ki­terjeszteni, vissza akarja szerezni Zárát, Albánia északi részét Scutarival együtt, szeretné a drávai híd­főket Ausztria és Magyarország rovására ki­bővíteni. Nyilvánvaló, hogy ezeket a célokat csak a franciák­kal való együttműködésben valósíthatja meg, akikkel katonai és tengeri konvenciót is kötött és akikkel egy Németországban kipattant haditerv szerint a szárazföldön a Brenner hágótól délkeletre eső vidéken, a mai Ausz­tria területén áthaladva Olaszország ellen együttesen akar harcolni. Olaszország és Ausztria legutóbbi konfliktusa a terv valószínűségének bizonyos hátteret is ad. A dolog úgy volna képzelhető, hogy a hat jugoszláv hadsereg közül 1­1 Bulgária megfigyelésére és Albánia visszafoglalására jutna, míg 4 hadsereg (békében Lai­bach, Zágráb, Belgrád és Szarajevó székhellyel) az olasz határ mentén, északi szárnyával Ausztria déli vidékén felvonulva és itt francia csapatokkal megerősítve tá­madna az olaszokra. Fantasztikus terv, de a szerbeket a nagy Jugoszlávia példátlanul rohamos léttrejötte még merészebb álmokra is ragadhatná. rakó naszádot. Új járóművei is vannak, még­pedig 2 motoros torpedó csónakja, óránként 70 km. fölötti se­bességgel, 2 angol és 2 francia származású tengeralatt­járója. Állítólag most építenének a franciák még 6 ten­geralattjáró hajót. A cél nyilvánvaló: a gyorsjáratú mo­tor csónakokkal és a tengeralattjárókkal az olaszok adriai hajózását háború esetén megbénítani. Jugoszlávia a világháborút követő első időben még csak a belső konszolidációra gondolt és ennek megfelelően katonailag a defenzíva álláspontjára helyezkedett. Ma már — francia erkölcsi és anyagi támogatás mellett — merész terveken töri a fejét és arra készül, hogy rövid pár év múlva Olaszország ellen támadólag léphessen fel. Ennek egyik előfeltétele az, hogy Magyarország még beláthatatlan időkig lefegyverzett állapotban és katona­­földrajzilag is hátrányos helyzetben a tétlen néző szere­pére kényszerüljön. Motorcsónakok és tengeralattjárók az olasz flotta ellen. A jugoszláv hadierő fontos részét alkotja a flotta, mely két részből áll. A Dunán négy volt osztrák-ma­gyar monitora és két őrnaszádja van. Ezek elsősorban Magyarország ellen szerepelnének, Olaszországnak csak akkor volnának közvetlenül kellemetlenek, ha az olasz hadsereg a régi Horvát-Szlavónország területére beha­tolna, hol a folyók mentén (Duna, Száva, Dráva) alkal­matlankodnának neki. A tengeri flotta főképpen a központi hatalmaktól el­vett egységekből áll. A németektől kapott egy kis cir­kálót, a volt monarchiától 11 torpedó csónakot, 8 akna­ A TŰZ MÁRCIUSA. Csám­pás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött hajó Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsé a Tűznek. Hadd halljék végre oly magyar szava, Ki sohse félt, de most már nem is félhet, De kihez bus Hunnia sziklairól Sírjáig eljut, lázitva, bárhova, Gőgös grófi szó s piszkos szolgaének. Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e föld száz Pontiusának S haldoklóémi mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon: Az uj, jobb márciusi ifjúságnak. Testvéreim, nincs nem igaz szavatok, S százszor többet merhettek, minthogy mertek. Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha. Mint mai, bús, magyar ifjú embernek. Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, Csak majmolás, ál­urság és gaz birság S mégis, lám ti vagytok a fiatalok S mégis sir­ mélyről látom sikeretek, Holnap talán könnyebb lesz a mártirság. Busább az ifjú magyarnál nem lehet, Mert él basák és buták közepette, Mert hiába, lett acélból itt a szív, Szép emberszívként szikrázni ha akar. A honi rozsda megfogta, megette. De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng­ óhaját, hogy ne csüggedjetek el. Március van s határtalan az Élet. ADY ENDRE.

Next