Előörs, 1931 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1931-02-29 / 9. szám
12 lekkel, mint ő, aki soha meg nem alkudott a maga igazságaiért folytatott harcában. De leszögezhetjük mindjárt azt is röviden, hogy Bródy tulajdonképpen sohasem volt igazán naturalista, hiszen a „Nyomor” című kötetének mindjárt első elbeszélése, a „Mefisztó barátom” se naturalista írás a maga nyegléskedő ízetlenkedéseivel, ha csak éppen ezt nem tartja Hatvany Lajos — igazi naturalizmusnak. Bródyban mindvégig megmaradt a romantikából valami, még akkor is, amidőn saját fajiságának belső lelki tényezőit, rúgóit juttatja kifejezésre írásaiban, mint a „Tímár Liza”-ban vagy a „Lyon Leá”-ban. Bródy Sándor Írásai magyar nemzet, és faji szempontból nem úttörő írások. A magyar naturalizmus úttörője a valóságban Tolnai Lajos volt s az ő nyomdokain haladtak tulajdonképpen mindazok, akik mint naturalista magyar írók utána jöttek, így: Petelei István, majd a korán elhunyt Justh Zsigmond, aztán Thury Zoltán, aki szintén a kisemberek írója volt. Móricz Zsigmond szellemi ősét csak az keresheti Bródy Sándorban, akit vakká tesz faji elfogultsága se nem látja azt a széles és ősibb magyar szellemi talajt, amelyet Tolnay Lajos, Justh Zsigmond, Abonyi Lajos meg Mikszáth Kálmán készítettek elő Móricz Zsigmond számára— szülőföldnek. Tolnai Lajostól Móricz Zsigmondig a magyar naturalizmus az irodalomban olyan szellemi láncszemek egymásba kapcsolódása, amelyek közül idegen faji, idegen veretű anyagból egyetlen egy sem került ki. Bródy Sándor más láncszemsorozatba tartozik, amely viszont szintén egységes és egy veretű kapcsolódást mutat. Kezdhetjük Ágai Adolffal s végezhetjük akár Molnár Ferenccel. Itt közbeesően megtalálhatjuk aztán Bródy Sándort, Ignotust, Heltai Jenőt, Szomaházi Istvánt, Kóbor Tamást, Szomory Dezsőt s mindazokat, akik egész szellemi mivoltukkal, lelki alkotottságukkal szintén együvé tartoznak a magyar irodalomban, de egy másik mű soron. Tolnai Lajos egy őszi estén, 1892- ben halt meg szegényen, mert a hatalmasok, a magyar élet eltékozlói nem szívelhették ezt a kurta nemes paraszti sarjat, mint ahogy nem szívelte ekkor már az a magyar sajtó sem, ahol a Bródy Sándorok voltak az urak. így megtörténhetett, hogy egy év múltán, 1893-ban Bródy leírhatta „Nyomor” című elbeszélő kötetének második kiadása elé írt előszavában, hogy ez a munka volt, amely „magyar nyelven először hirdette a naturalizmus tanait”. Ellentmondásra nem talált. De hogy is találhatott volna, amikor Tolnai Lajost már elfedelték s az irodalomban is — főkép a hírlapirodalomban — teljessé lett az új honfoglalók érvényrejutása. Ha ezt az előszót figyelembe vesszük, akkor viszont azt kell mondanunk, hogy az irodalomtörténeti okmányhamisítást tulajdonképpen nem is Hatvany követte el, hanem maga Bródy Sándor, mégpedig frissiben, Tolnai halála után nyomban, mint mohóétvágyú végrendelethamisítók, kik örökségre lesnek. És megtehette, mert ki emlékezett — vagy akart volna emlékezni — ekkor már arra, hogy Bródy írói pályája kezdetén hízelkedve keringette körül a nálánál harminc évvel öregebb Tolnait, akit „nagy tanítómesterem” - nek nevezett, míg egy szép napon eloldalgott mellőle, ama másik megalkuvó irányba, amely az aranyat s jólétet csillogtatta meg előtte. Azt hisszük, hogy a magyar élet s az új,fiatal magyar írónemzedék érdeke egyaránt megkívánják, hogy még az irodalomtörténeti okmányhamisítások se maradjanak szó nélkül, ha már megakadályozni nem is lehet őket. E cikk tisztán csak ezért íródott. Siculus, előőrs Újból megdrágította a tejkartell a fővárosi tejárakat Semmi sem jut a drágítás hasznából a termelő gazdáknak A budapesti tejkartell február 25- étől újra 36 fillére emelte — a pár hónap óta fennálló 32 filléres árról — a kannatej és 44 fillérre palackozott tej árát. Ez a 12 és félszázalékos árdrágítás a legfontosabb élelmicikknél érthető és jogos elkeseredést szül a főváros fogyasztóinál. A fogyasztótömegek meg tudnák érteni az árdrágítás szükségességét az esetben, ha a legérdemesebb tényezőnek, a tejtermelőgazdának javára szólna. Erről azonban egyáltalában nincsen szó. A gazdáknak juttatandó 11—12 filléres „termelői ár” továbbra is változatlanul ilyen alacsony marad, a közvetítő kiskereskedelem 6,7 filléres részesedését sem emelték, úgyhogy kizárólag a tejkartell nagyobb hasznát szolgálja ez a drágítás, amelyet az őszszel átmenetileg sikerült visszaszorítani. Ismételten leszögezzük a magunk álláspontját ezen az oly nagy jelentőségű közgazdasági kérdésben: a tejárakat a fogyasztók csökkent gazdasági erejére való tekintettel nem szabad emelni, ellenben emelni kell a termelőgazdák haszonrészesedését, akik ez időszerint mindössze egyharmad részét élvezik a tej fogyasztói árának. Nagyon félni lehet attól, hogy ez a mostani drágítás oly nagy mértékben fogja csökenteni a tejfogyasztást, — ami önmagában véve is végzetes közegészségügyi és szociális kár —, hogy a tejkartell még kisebb hasznot ér majd el és erre való hivatkozással leszállítja a gazdáknak juttatott haszonrészesedés arányát is. A Mindenható tejkartell a nagybirtokosok érdekképviseletével, az OMGE-vel, egyetértve most még a fogyasztók érdekeit képviselő Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetét is rákényszerítette arra, hogy 36 fillérért adja a tej literjét, bár a szövetkezet tiltakozni próbált a tejár emelése ellen. A tejkartell és az OMGE azonban, úgy látszik, meg tudta győzni a Tisztviselők Szövetkezetét, hogy az áremelés a gazdák érdekében történik és ha ezt az emelést nem hajtják végre hamarosan, akkor a gazdák még nagyobb mértékben vonulnak vissza a tejtermeléstől, ami a gazdák károsításán kívül a főváros tejellátását is veszélyeztetheti. Arról azonban nem beszél a tejkartell, hogy az áremelés után menynyivel óhajtja emelni a gazdák részesedését, sem arról nem hajlandó beszélni, hogy miért nem lehetne a gazdáknak juttatandó többletet, a fogyasztók megterhelése nélkül, pusztán a kartell óriási hasznának némi mérséklésével előteremteni? Ezen különben nem is csodálkozunk, de nem értjük, miért nem jelentkezik ilyenkor a földmívelésügyi minisztérium égisze alatt működő Országos Tejszövetkezeti Központ, amely olyan fennen szokta hirdetni, hogy nincs benne a tejkartellben, mégis szakasztottan úgy viselkedik ilyen döntő fontosságú esetekben is, mintha ő se volna jobb és nem is akarna jobb lenni a deákné vásznánál. Vagy mintha nem akarná kivájni a másik hollónak a szemét. Pedig ez a Szövetkezeti Központ tudna igazán segíteni, különösen a fővárostól távolabb lakó gazdák sorsán, akiknek nincs módjában friss tej formájában értékesíteni termelésüket, és ha olyan árakat diktálna a kartellnek, amely a gazdák érdekeit it méltányolni tudja. (Á—s) Megszilárdultak a gabonaárak a tőzsdén Az előző hét hanyatló irányú tőzs-dei árfolyamaival szemben a februári 19—26-i héten a gabonaneműek min- den fajtájában javuló árfolyamok jelentkeztek a budapesti tőzsdén. Valamennyi búzafajtánál tízfiléres árjavulás mutatkozott az elmúlt héten s ilyen módon 5—10—15 fillért behozott az árak megszilárdulása az előző heti 15—20 filléres árveszteségekből. A rozs ára 15 fillérrel javult és a két hét előtti áraknál 10 fillérrel áll magasabban. Az árpa árfolyama változatlan, csak a másodrendű takarmányárpánál volt 25 filléres emelkedés. Tovább folytatódott a zab és a tengeri ár javulása is. A tiszai tengeri 40 fillérrel drágább, mint két hét előtt (14,10) volt. A korpa valamennyi takarmánycikk között a legerősebben drágul. Csütörtöki árjegyzése 65 fillérrel magasabb volt, mint a két hét előtti és 30 fillér javulást mutat az előző heti árjegyzéssel szemben. A budapesti gabonatőzsde árfolyamai XMDD Kft politikai és társadalmi Hetilap, a Nemzeti Radikális Párt Hivatalos lapja Felelős kiadó: VITÉZ BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE. Kiadja: az „Előőrs“ Lapkiadó RT. Készül a Stádium RT. nyomda és lapkiadóvállalat nyomdájában, Budapest, VI., Rózsa utca 111. Telefon: 112—46. Felelős nyomdavezető: Győry Aladár. Egyheti emelkedés II. 19. II. 26. • É v. csökkenés — Búza, tiszavidéki . ■ . . 77 kilós 14.60 14.70 +0.10 78 14.70 14.80 +0.10 79 15.10 15.20 +0.10 80 15.25 15.35 +0.10 Búza, felsőtiszai .... 77 14.45 14.55 +0.10 78 14.60 14.70 +0.10 79 14.80 14.90 +0.10 80 14.85 14.95 +0.10 Búza, jászsági . . . . . 77 14.45 14.55 +0.10 78 14.60 14.70 +0.10 79 14.80 14.80 +0.10 80 14.85 14.95 +0.10 Búza, fejérmegyei, egyéb dunántúli, pestvidéki, bácskai 77 14.45 14.55+0.10 78 14.60 14.60 +0.10 79 14.80 14.80 +0.10 80 14.85 14.95 +0.10 Rozs, pestvidéki .... 10.85 11.00 +0.15 más .... * 10.85 11.00 +0.15 Árpa, takarmány I a . . 16.25 16.25 -- -közép ................... 15.50 15.75 — +.025 felsőmagyarországi sörárpa 22.50 22.50 -- --egyéb sörárpa . . . 19.00 19.00 — .-Zab,la ....... 19.00 19.00 -- -közép ........................ 18.65 18.75 +0.10 Tengeri, tiszai . . . . 14.30 14.50 +0.20 dunántúli . . . 13.05 13.25 +0.20 Korpa ............................ f 9 11.85 12.15 +0.30 Elkobozták az idegen állampolgárok vadászfegyereit. Az aradvármegyei prefektúra rendeletére az öszszes idegen állampolgárok vadászfegyvereit elkobozták. A csendőrségek egyúttal visszavonták a kiadott vadászigazolványokat is. A prágai magyar diákság bálja. A ■ napokban tartotta a Prágába szakadt magyar diákság és magyar kolónia szokásos évi bálját. A prágai lapoktól vett értesülés szerint a bál gyönyörű eredménnyel zárult. Megjelent rajta a magyar követen kívül majd az egész olasz követség is, akik a megnyitó csárdáson kívül nem egy magyar táncot táncoltak végig. Az osztrák követ csak betegsége miatt nem jelent meg a bálozók között. SZERKESZTŐ POSTÁJA Erdélyi Helikon. A Helikon februári számából különösen kiemeljük Tamási Áron Néppártiak c. szatirikus kis komédiáját. Kós Károly Móricz Zsigmond Nagy Fejedelmét ismerteti. Folytatódik a „Mai európai fiatalság ankétja” is. Ezenkívül Spectator, Kodolányi János, Szántó György és Kibédi Sándor írtak többek között az új számba. Pártunk asszonyai, lányai. A Nemzeti Radikális Párt női szerevezete f. hó 3-án, kedden este 6 órakor tartja alakuló gyűlését a Semmelweis utcai pártkörben. Jól tudjuk, hogy a női szívósságot, áldozatkészséget és munkakedvet egyetlen nagy mozgalom sem nélkülözheti. A magyar politikai és társadalmi mozgalmakban mindig fontos és szép, sokszor döntő szerep, jutott a magyar asszonyoknak. Folytassák e szép tradíciót a mi pártunk nagy küzdelmeiben is. E gyűléssel a magyar nők be fognak vonulni pártunk szervező tevékenységébe s e lépéstől fontos szervezési eredményeket várunk. „ Péter Béla, Tarpa. Köszönöm a kedves verses levelét. Hadd olvassák mások is.: Kelt Tarpa, 1931 február 20-án. Jó reggelt, jó napot, vagy pediglen estvét, Friss jó egészségben találja e levél. Nagyságos jó uram, mindezt, amit írok, Szívemnek mélyéből mindezt imádkozom. Istenünk, jó Atyánk, imádkozunk Néked, Ne hagyj már sokáig szenvedni bennünket, Adjál föltámadást szegény Magyar Népnek, Áldott legyen Uram a Te neved Néked. Úgy várjuk már mink is azt a föltámadást, Mint a súlyos beteg a boldog óráját, íme elérkezett végre-valahára Szegény magyar népnek hajnalhasadása. Úristen, Vezért is küldtél már minékünk, íme jelenséget hagyott is már nekünk: Kibonta zászlaját a szülőfalumba’, Áldott legyen ezért kezének munkája. Gyógyírt csepegtetett beregi szívekbe, Életünk ajánljuk, hogy ha kell érette, Segítsed őt Atyánk az ő munkájában, Rózsa, virág nyíljék léptei nyomában. Segítsed Istenünk a mi vezérünket, Naggyá és boldoggá tegye nemzetünket. Istenem, szemeid, a fényes csillagok, S ti erdők szálfái mind-mind őrt álljatok. Ők sohase hagyják el az Igazságot. Segéld mi Atyánk, a Radikális Pártot. Levelem bezárom ezen szavaimmal: Maradjon Istenünk a nagyságos úrral! Szeretet, szerencse, boldogság és béke Legyen háza táján örökkön örökre! Deák Gyula, Márok és Veres Péter, Márokpapi. A budapesti rendőrkapitányságon érdeklődtünk a felvételek iránt s a következő felvilágosítást kaptuk: 1. legalább 170 cm magasság, 2. nőtlenség, 3. 30 éven alulinak kell lenni, 4. katonaviseltség. Ha ezekkel a feltételekkel rendelkeznek az idevaló összes okmányokkal, értesítsék szerkesztőségünket. Természetesen, még ha rendelkeznek is a kívánt feltételekkel, felvételük akkor sem mirajtunk áll, de megpróbálhatlak.