Szabadság, 1934 (7. évfolyam, 1-48. szám)
1934-04-01 / 13. szám
érték 2.65 %-ának felelt meg, viszont 1933- ban már háromszortánál is többet követel magának: 9 pengőt (9.09%-ot. A drágításban még a bizományos a legszerényebb, aki a háború előtt 3.18 koronát (2.12%), most pedig vontaképpen kevesebbet: 2.59 pengőt, de az érték nagyobb százalékát, 2.02%-ot kér a maga részére. A mezőgazdaság vásárló- képessége három év alatt a felére zuhant Az elmúlt nyolc esztendő folyamán az ipari áruk indexe esett ugyan valamelyest és ha 1925—27-ben 100 volt, vagyis 100-zal vesszük egyenlőnek, tavaly csak 78-at tett ki, viszont ugyanakkor a mezőgazdaság vásárlóképessége, ami egyébként még 1930-ban is 100 körül mozgott, 1933 végén 50-re zuhant, tehát éppen a felére. A mezőgazdaság kálváriáját fokozza a mezőgazdasági kivitel értékének és mennyiségének katasztrofális csökkenése. A mezőgazdasági kivitel összes értéke 1929-ben kerek számban 800 millió pengő (pontosan 799 millió volt) négy évvel később mindössze 217 millió. A rákövetkező 1933. évben ,27.9 millióra emelkedett ugyan, de ez az emelkedés voltaképpen zuhanásnak felel meg, ha figyelembe vesszük, hogy 1932-ben a mezőgazdasági kivitel mennyisége 7.9 millió mázsa volt, viszont 1933-ban csaknem kétszer annyi: 14.7 millió, az értéke azonban alig egynegyedével nagyobb az előző évi 217 milliónak, vagyis 279 millió pengő. Legfőbb mezőgazdasági kiviteli cikkeink még mindig a búza és a rozs, amelyeknek kivitele a csekélyebb mennyiségű árpa- észafa-kivitellel együtt az elmúlt nyolc esztendő alatt az 1932. évtől eltekintve lényegesen nem változott. 1926—1933 között 1929-ben volt a legjobb, mert akkor gabonában 7,217.276 mázsa került kivitelre. Az árak esése annál inkább lerontotta a mennyiségileg kedvező helyzetet. 1926-ban 7.1 millió mázsán még 207.3 millió pengőt keresett a mezőgazdaság, hét évvel később, 1933-ban ugyancsak 7.1 millió mázsáért azonban már csak 62.4 millió pengőt. A liszt és őrlemények kivitele mennyiségileg is nagyot zuhant. .1929-ben 2.9 millió mázsát exportáltunk 110.7 millió pengő értékben, 1933-ban csak 569 ezer mázsát 9.9 millió pengőért. A gyümölcs, bor, gyümölcs bor és cefrekivitel statisztikájának kedvezően alakult adatai azoknak a politikáját igazolják, akik ezeknek a fontos kiviteli cikkeknek termelését állandóan hangoztatták. Itt is az 1929. évet illeti a győzelem pálmája: 637.442 mázsáért akkor 29,3 millió pengő folyt be. Sajnos, az árak itt is estek, de a kivitel mennyisége szerencsésen alakul, ami a bíztató jövő záloga. Mit termeljen exportra a gazda? Az Országos Mezőgazdasági Kamara érdekes táblázatot állított ki arról, hogy a legfontosabb mezőgazdasági terményeket mire fordítják és az elmúlt hat esztendőben az átlag így alakult: Milyen kitűnő tájékoztató ez a táblázat azok részére, akik mezőgazdasági terményeiket kivitelre szánják! 1932-ről 1933-ra nagyon tájékoztató számokat is találunk a gyümölcskvitel emelkedéséről. A szilva-kivitel 40.700 mázsáról 161.400 mázsára emelkedett,az alma 24.800 mázsáról 50.700 mázsára,a barack pedig 27.800 mázsáról 58.200 mázsára. Itt a fejlődés útja, ami a mezőgazdaság Golgothájáról a feltámadás révébe vezet. Termény Az összes termésből esik Marad megnevezése: belső szükségletre, kivitelre: búza 70.3% 29.7% rozs 81.3% 11.7% árpa 92.7% 7.3% zab 94.2% 5.8% szemestengeri 98.5% 1.5% burgonya 77.7% 22.3% vöröshagyma 48.3% 51.7% bab 61 % 39 % borsó 58.2% 41.8% lencse 71 % 29 % seprű-cirok64 % 36 % Négy nagy búza-importország már saját maga látja el szükségletét 1923-tól kezdve lényegesen megváltozatt a búza középeurópai értékesítési lehetősége. 1923—1927 között átlagosan még a következő mennyiségű búza bevitelre szorul Középeurópa öt legfontosabb országa Összesen 52,2 millió mázsára Az öt legfontosabb középeurópai búzaimportországnak tehát évenként átlagosan 52,2 millió mázsa búzát kellett a külföldön vásárolni. Ugyanakkor Magyarország egész búzafeleslege kerek számban 5,8 millió mázsát tett ki, tehát kb. egy tiedrészét az öt legfontosabb középeurópai búza-importország búzaszükségletének. Hogyan lett 52 millió mázsa hiánynál 9 millió mázsa felesleg? Azóta tökéletesen eltolódott a helyzet. 1933-ban az öt felsorolt középeurópai ország közül már csak Ausztriának volt 2,8 millió mázsa búza bevitelére szüksége, viszont Magyarország még mindig átlagosan 5,8 millió exportbúzával rendelkezett, tehát több, mint kétszeresen tudta volna Ausztria egész búzabeviteli szükségletét fedezni. Az öt középeurópai búzaimport országból négy ország nemcsak saját maga fedezte egész búzaszükségletét, de már feleslege is maradt és pedig a magyar hivatalos érdekképviseleti szerv kimutatása szerint 1933-ban összesen 9,4 millió mázsa búza volt a feleslege, ami csaknem kétszer annyi, mint Magyarország egész feleslege. A tavaszi mezőgazdasági kiállítás figyelmes látogatói részére ez az adat volt a legékesebben szóló bizonyíték mezőgazdasági kiviteli politikánk teljesen új alapokra fektetése mellett. Nem kell attól tartani, hogy Olaszország nem vesz többé magyar búzát, mert ezentúl is lesz szüksége nemesített vetőmagra és minőségi búzára, de a magyar gazdának mást is kell termelni exportra, mint búzát...! Érdekes különben annak a megfigyelése, miképpen csökkent Olaszországban is, meg Németországban is évről-évre a búzabeviteli szükséglet. Csehországban kevésbbé feltűnő a hiány csökkenése, viszont Ausztriában az elmúlt tíz esztendő során 5.2—3.6 millió mázsa között ingazdozott a búzaimport szükséglet, csak tavaly csökkent 3 millió mázsa alá. Magyarországnak mást is kell termelnie exportra, mint búzát. Berecz Sándor. Olaszország 21.9 millió mázsára Németország 18.8 »» Lengyelország 1.7 »1 »» Csehország 5.5 »» N Ausztria 4.3 n n Olaszországnak Németországnak Lengyelországnak Csehországnak 1 millió mázsa Olaszországban Németországban 1928-ban még 23.9 millió q a hiány,21.2 q a hiány 1929-ben „ 11.5 „ „ „ 13.6 q „ 1930-ban . „ 22.1 ................. 8.5 q „ 1931-ben „ 9.0 ................. 6.3 q „ 1932-ben „ 30 „ „ „ 1.4 q „ 1933-ban már 1 millió q a felesleg;már 6 millió q a felesleg. Miért rossz az osztálysorsjáték — Levél a szerkesztőhöz — „Miért rossz az osztálysorsjáték“ című cikkük nagyon találó és időszerű volt. Mi, alulírottak és rajtunk kívül bizonyára még sok tízezer sorsjegytulajdonos egyetért önökkel abban, hogy az osztálysorsjáték mai rendszere rossz, elavult és hosszadalmas. Mikor, a „Kis Lottó“-t, ami pedig sokkal jobb volt az osztálysorsjáték rendszerénél, megszüntették, azzal érveltek, hogy ez a kisemberek érdekében történik. Mi azonban, kik közül többen még a „kis lutrin“ is játszottunk, tudjuk, hogy ez az érvelés helytelen volt. Hiszen hazardírozni az osztálysorsjátékon is lehet, de nem is kell hazardírozni és mégis aránytalanul sokat veszthetünk. Ugyanis számtalanszor előfordul, hogy szerény 1h-es sorsjegy vételénél elveszítünk 150 perc jet, egyszerűen azért, mert „szerencsés véletlen" helyett „szerencsétlen véletlen“ folytán sorsjegyünket 5 cikluson át nem húzták ki... Végre is aki játszik, nem azért teszi, hogy befizetett pénzét esetleg visszanyerje, hanem ha sorsjegyét már kihúzták, az tényleg nyerjen is. Legyen kevesebb, de értékesebb nyeremény! A félévenkint összegyűjtött milliók ilyen apró-cseprő szétadagolásának semmi értelme nincs, a játék hosszadalmasságáról nem is beszélve. Szerintünk is a francia minta szerinti sorsjáték lenne..a legmegfelelőbb. Szüntessék meg úgy az osztálysorsjáték mai formáját, valamint a már majdnem nevetséges „jótékonycélú államsorsjátékot“ is. Helyettük csináljanak olyan sorsjátékot, amelyik nem hosszadalmas; mondjuk havonta egyszer ismétlődik s ami a fontos, az állam is lássa hasznát, meg a szerencsés halandó is, kinek sorsjegyét kihúzzák. Az árusítás pedig ne okozzon különös gondot, mert a mai fő- és egyéb árusokon kívül van az államnak párezer dohányárusa. Szabadság Megállt a búza áremelkedése Drágulnak a takarmánynemnek Az osztrákokkal folyó gazdasági tárgyalások eredményeként hír szerint még 350.000 mázsa búzát vihetünk ki az idei kontingens keretében Ausztriába. Állítólag a búza vámját 4 aranykoronára akarják leszállítani az osztrákok s mindezek ellenére az elmúlt héten semmi vételkedv nem mutatkozott a gabonatőzsdén a búza iránt. Pedig az olasz— magyar gazdasági tárgyalások is javítják a búzaértékesítés kilátásait. Vidékről azonban mind jelentősebb búzamennyiségeket kínálnak eladásra, amivel szemben alig mutatkozik kereslet. Emiatt a múlt heti árakhoz képest szerdán 30 fillérrel alacsonyabb volt a búza ára és 10—20 filléres volt az árcsökkenés a két hét előtti árviszonyokhoz képest. A rozs ára még erősebben hanyatlik. Múlt heti árából 25 fillért vesztett, a kát ház előttihez képest 30 fillért. Az árpa ára is hanyatló, csupán a zab, tengeri, a korpa és a takarmányliszt áralakulása szilárd a fokozódó tavaszi kereslet következtében. A mezőgazdasági főtermények hivatalos árjegyzése a budapesti értéktőzsdén Termény A budapesti árutőzsde tanácsának hivatalos árjegyzése Árváltozás a két hét előtti árakhoz március 13. március 21 március 28.+több,— kevesebb fillér) Búza Tiszavidéki 77 kilós 9.90-10.20 11 ,.20-10.40 9.85-10.10 -10 » 78 „ 10.00-10.30 10.30—10.50 9.95-10.20 —10 » 79 „ 10.10-10.40 10.40-10.60 10.05—10.30 -10 „ 80 „ 10.20-10.50 10.50-10.70 10.15-10.40 —10 Felsőtiszai 77 „ 9.75— 9.95 9.90—10.05 9 60— 9.75 —20 78 „ 9.85—10.05 10.00—10.15 9.70— 9.85 -20 » 79 „ 9.95—10.15 10.10—10.25 9.811— 9.95 —20 » 80 ,, 10.00-10.30 10.15-10.40 9.90-10.10 -20 Egyéb búza 77 „ 9.60- 9.80 9.75- 9.90 9.50— 9.60 -20 » 78 „ 9.70- 9.90 9.85-10.00 9.60— 9.70 -20} 79 „ 9.80-10.00 9.95-10.10 9.70- 9.80 -20 » 80 „ 9.90-10.10 10.05-10.20 9.80— 9.90 —20 Rozs, pest vidéki 5.40- 5.50 5.40— 5.45 510— 5.20 —30 „ egyéb Árpa, takarmány I. 5.40— 5.50 5.40— 5.45 5.10— 5.20 —30 9.10- 9.20 9.00— 9.20 8 90— 9.00 —20 „ II. rendű 8.90- 9.00 8.90— 9.00 8.70— 8.80 —20 Sörárpa, I. rendű 10.50-11.00 10.50-11.00 10.50—11.00 „ . «■ » 9.80-10.25 9.50-10.00 9.50-10.00 -25 Zab, I. rendű 9.10- 9.20 9.75- 9.85 9.40- 9.50 -130 » H 8.90- 9.00 9.65— 9.75 9.20— 9.30 430 Tengeri, tiszántúli 8.60— 8.70 8.70— 8.80 8.65— 8.75 405 , egyéb 10.00—10.20 10.00—10.15 9.70— 9.80 —40 Korpa 8.20 8.30 8.40— 8.50 8.40— 8.45 415 8-as takarmányliszt 10.30—10.50 10.50—10.60 1050—10.60 410 akik szerény jutalékért szívvel-lélekkel vállalkoznak a sorsjegyek árusítására. Hogy bizonyos oldalról lesznek kerékkötői a sorsjáték korszerű megreformálásának, az természetes, de ezekre nem szabad tekintettel lenni, mert a játszó közönség az eddigi minden reményt megcsúfoló sablonos „darálást“ már megunta. Tessék valami újjal és célszerűbbel jönni. A rádiót pedig, mint kitűnő reklámeszközt használják fel: teljes egészében közvetítsenek minden húzást! Kérjük a tek. Szerkesztőséget, hogy b. lapjukban, a „Szabadságiban szorgalmazzák továbbra is az osztálysorsjáték francia módszer szerinti reformálását. Fentebb felsorolt észrevételeinket pedig illetékes helyre is szíveskedjenek juttatni. Pintér István, Magyar Ferenc, Németh Péter, Radácy Ferenc, Benkő Rezső, Pintér Lajos, Bodó Ferenc, Kovács Vince, Nagy József, Bender József és még több olvashatatlan aláírás. Tavaszi munka vagy adósságfizetés Országszerte megindultak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok. A tavaszi szántás és vetés, a gyümölcsfák permetezése, a kapások elültetése, a trágyahordás. Ha kettő helyett négy keze volna a gazdának, az is kevés volna, s ha a meglevő — avagy tán inkább: meg nem levő — kis pénze helyett annak többszörösével bírna, az se volna elegendő az adó, meg adóssági terhek mellett a tavaszi munkálatokhoz szükséges kiadások fedezésére. Valamikor szállóige volt, hogy szegény ember sorsát boldog isten bírja. Manapság azonban az Istenen kívül egész sereg jóakarója támadt a gazdának s minduntlan újabb meg újabb intézkedések történnek a föld népe érdekében. Mindössze az a baj, hogy a sok bába közt csak elvész a gyerek s hiába volt a gazdaadósok érdekében történt intézkedések nagy sora, ha mégis csak megtörténhetik, hogy a végén kihúzzák a földet a törpebirtokos lába alól. Márpedig ez fenyegeti ma igen sok esetben az adós gazdákat, ha nem történik rövidesen intézkedés arra nézve, hogy a védett helyzetben levők ne veszítsék el védettségüket a türelmetlen hitelezők újabb rohamára. Eddig is már több ezerre rúg azoknak az eljárásoknak a száma, amiket a hitelezők a bíróság előtt megindítottak a védettség megszüntetése végett. És pedig miért? Mert a nyomorúságos helyzetben levő gazdák még azt a szerénynek vélt fizetési kötelezettséget sem tudják teljesíteni, ami pedig az eddigi rendelkezések szerint a „védett“ állapot megmaradásának szükséges feltétele. Hiába csökkentik le rendeletileg az illetékesek a gazda kötelességeit a minimumra, ha még ezzel a minimummal se rendelkezik. Most, szinte az utolsó pillanatban az illetékes fórumok is kezdik belátni, hogy mily végzetes veszedelmet jelent a szorult helyzetben levő termelőkre, ha a „védett“ álla pottal kapcsolatban levő fizetési kötelezettségeket éppen most, a tavaszi munka dandárján akarják a gazda mellének szegezni, mikor alig van már értékesíteni való terménye, s ami kis anyagi lehetősége van, az a tavaszi munkák elvégzésére kell. Miként halljuk, szó van róla, hogy a közeli napokban egy oly rendelkezés lásson napvilágot, mely szerint a gazdák — indokolt esetekben — csakis az új termés behordása után kezdhessék meg a védett állapottal kapcsolatos kamat és egyéb törlesztési kötelezettségeik fizetését. Remélhetőleg az illetékes körök nem fognak várni a szükséges rendelkezéssel mindaddig, míg a „védett” gazdákból kivétel nélkül „üldözöttek“ lesznek. A dunamenti árlecsapoló munkálatokat öntözési célzattal kell továbbfolytatni Hosszú évek munkájával s hatalmas pénzáldozattal a pest megyei Duna-ág mentén egy gyűjtőcsatorna létesült, mely arra van hivatva, hogy a Duna árterületén levő vadvizeket levezesse. Ez a csatorna azonban a mai mivoltában csakis egy féllábú létesítménynek felel meg, miután hajózási célokra nem alkalmas, s nem szolgálja a környező területek öntözését sem. Pedig aránylag szerény befektetéssel szinte paradicsommá varázsolhatja a vidéket, amennyiben fel lehetne használni öntözési célokra is. Jellemző, hogy egy-két merészebb gazda máris számol egy ilyen lehetőséggel s itt-ott vásárol pár holdat a jobbatlán művelés nélkül álló csatornamenti földekből, s kezd — egyelőre persze nagy vesződséggel — berendezkedni a bolgár rendszerű konyhakertészetre. Kézenfekvő gondolat, hogy az öntözési lehetőségek megteremtésével a csatorna közelében a virágzó konyhakertészeti és farmgazdasági parcellák egész sora támadjon. A kormányzat, mely újabban különböző telepítési tervekkel foglalkozik, aránylag kevés beruházással egyenesen ideális lehetőséget biztosíthatna e csatorna mentén a telepesek számára, mert hiszen a 2—3 holdas parcellákból álló konyhakertészetek egy-egy gazdacsalád bőséges megélhetésére nyújtanának ritka kedvező alkalmat. Szegeden is eladnak árukért a kereskedők. Hónapokkal ezelőtt Miskolcon indult meg mozgalom az ottani kereskedők körében, mely a vásárlási kedv fokozása céljából munka- és árucsere-klíring formájában látja el a szükséges árukkal a szervezet tagjait. Bizonyos vásárlási kereteket szabnak meg, erről csekket állítanak ki, amelyet azután készpénz helyett fizetésként elfogadnak. Most Szegeden indul meg hasonló szervezkedés, amelyhez eddig huszonhat iparág csatlakozott. SZABADSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Felelős kiadó: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre NYOMATOTT: A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET R. T. KÖRFORGÓ GÉPEIN, BUDAPEST, RT., ARADI UCCA 8. NYOMDAIGAZGATÓ: HAVAS M.