Szabadság, 1934 (7. évfolyam, 1-48. szám)

1934-04-01 / 13. szám

érték 2.65 %-ának felelt meg, viszont 1933- ban már háromszortánál is többet követel magának: 9 pengőt (9.09%-ot. A drágítás­ban még a bizományos a legszerényebb, aki a háború előtt 3.18 koronát (2.12%), most pedig vontaképpen kevesebbet: 2.59 pengőt, de az érték nagyobb százalékát, 2.02%-ot kér a maga részére. A mezőgazdaság vásárló- képessége három év alatt a felére zuhant Az elmúlt nyolc esztendő folyamán az ipari áruk indexe esett ugyan valamelyest és ha 1925—27-ben 100 volt, vagyis 100-zal vesszük egyenlőnek, tavaly csak 78-at tett ki, viszont ugyanakkor a mezőgazdaság vá­sárlóképessége, ami egyébként még 1930-ban is 100 körül mozgott, 1933 végén 50-re zu­hant, tehát éppen a felére. A mezőgazdaság kálváriáját fokozza a mezőgazdasági kivitel értékének és mennyi­ségének katasztrofális csökkenése. A mező­­gazdasági kivitel összes értéke 1929-ben ke­­rek számban 800 millió pengő (pontosan 799 millió volt) négy évvel később mindössze 217 millió. A rákövetkező 1933. évben ,27.9 millióra emelkedett ugyan, de ez az emelke­dés voltaképpen zuhanásnak felel meg, ha figyelembe vesszük, hogy 1932-ben a mező­gazdasági kivitel mennyisége 7.9 millió mázsa volt, viszont 1933-ban csaknem két­­szer annyi: 14.7 millió,­ az értéke azonban alig egynegyedével nagyobb az előző évi 217 milliónak, vagyis 279 millió pengő. Legfőbb mezőgazdasági kiviteli cikkeink még mindig a búza és a rozs, amelyeknek kivitele a csekélyebb mennyiségű árpa- és­­zafa-kivitellel együtt az elmúlt nyolc esztendő alatt az 1932. évtől eltekintve lényegesen nem változott. 1926—1933 között 1929-ben volt a legjobb, mert akkor gabonában 7,217.276 mázsa került kivitelre. Az árak esése annál inkább lerontotta a mennyiségi­leg kedvező helyzetet. 1926-ban 7.1 millió mázsán még 207.3 millió pengőt keresett a mezőgazdaság, hét évvel később, 1933-ban ugyancsak 7.1 millió mázsáért azonban már csak 62.4 millió pengőt. A liszt és őrle­mények kivitele mennyiségileg is nagyot zuhant. .1929-ben 2.9 millió mázsát exportál­tunk 110.7 millió pengő értékben, 1933-ban csak 569 ezer mázsát 9.9 millió pengőért. A gyümölcs, bor, gyümölcs­ bor és cefreki­vitel statisztikájának kedvezően alakult ada­tai azoknak a politikáját igazolják, akik ezeknek a fontos kiviteli cikkeknek terme­lését állandóan hangoztatták. Itt is az 1929. évet illeti a győzelem pálmája: 637.44­2 má­zsáért akkor 29,3 millió pengő folyt be. Sajnos, az árak itt is estek, de a kivitel mennyisége szerencsésen alakul, ami a bíz­tató jövő záloga. Mit termeljen exportra a gazda? Az Országos Mezőgazdasági Kamara érde­kes táblázatot állított ki arról, hogy a leg­fontosabb mezőgazdasági terményeket mire fordítják és az elmúlt hat esztendőben az átlag így alakult: Milyen kitűnő tájékoztató ez a táblázat azok részére, akik mezőgazdasági termé­nyeiket kivitelre szánják! 1932-ről 1933-ra nagyon tájékoztató számokat is találunk a gyümölcskvitel emelkedéséről. A szilva-kivitel 40.700 mázsáról 161.400 mázsára emelkedett,az alma 24.800 mázsá­ról 50.700 mázsára,a barack pedig 27.800 mázsáról 58.200 mázsára. Itt a fejlődés útja, ami a mezőgazdaság Golgothájáról a feltámadás révébe vezet. Termény Az összes termésből esik Marad megnevezése: belső szükségletre, kivitelre: búza 70.3% 29.7% rozs 81.3% 11.7% árpa 92.7% 7.3% zab 94.2% 5.8% szemestengeri 98.5% 1.5% burgonya 77.7% 22.3% vöröshagyma 48.3% 51.7% bab 61 % 39 % borsó 58.2% 41.8% lencse 71 % 29 % seprű-cirok­­64 % 36 % Négy nagy búza-importország már saját maga látja el szükségletét 1923-tól kezdve lényegesen megváltozatt a búza középeurópai értékesítési lehetősége. 1923—1927 között átlagosan még a követ­kező mennyiségű búza bevitelre szorul Kö­­zépeurópa öt legfontosabb országa Összesen 52,2 millió mázsára Az öt legfontosabb középeurópai búza­importországnak tehát évenként átlagosan 52,2 millió mázsa búzát kellett a külföldön vásárolni. Ugyanakkor Magyarország egész búzafeleslege kerek számban 5,8 millió má­zsát tett ki, tehát kb. egy ti­edrészét az öt legfontosabb középeurópai búza-importor­­szág búzaszükségletének. Hogyan lett 52 millió mázsa hiánynál 9 millió mázsa felesleg? Azóta tökéletesen eltolódott a helyzet. 1933-ban az öt felsorolt középeurópai or­szág közül már csak Ausztrián­ak volt 2,8 millió mázsa búza bevitelére szüksége, vi­szont Magyarország még mindig átlagosan 5,8 millió exportbúzával rendelkezett, tehát több, mint kétszeresen tudta volna Ausztria egész búzabeviteli szükségletét fedezni. Az öt középeurópai búzaimport országból négy ország nemcsak saját maga fedezte egész búzaszükségletét, de már feleslege is maradt és pedig a magyar hivatalos érdekképviseleti szerv kimutatása szerint 1933-ban összesen 9,4 millió mázsa búza volt a feleslege, ami csaknem kétszer annyi, mint Magyarország egész feleslege. A tavaszi mezőgazdasági kiállítás figyel­mes látogatói részére ez az adat volt a leg­ékesebben szóló bizonyíték mezőgazdasági kivite­li politikánk teljesen új alapokra fek­­­tetése mellett. Nem kell attól tartani, hogy Olaszország nem vesz többé magyar búzát, mert ezentúl is lesz szüksége nemesített vető­magra és minőségi búzára, de a magyar gaz­dának mást is kell termelni exportra, mint búzát...! Érdekes különben annak a megfigyelése, miképpen csökkent Olaszországban is, meg Németországban is évről-évre a búzabeviteli szükséglet. Csehországban kevésbbé feltűnő a hiány csökkenése, viszont Ausztriában az elmúlt tíz esztendő során 5.2—3.6 millió mázsa kö­zött ingazdozott a búzaimport szükséglet, csak tavaly csökkent 3 millió mázsa alá. Magyarországnak mást is kell termelnie exportra, mint búzát. Berecz Sándor. Olaszország 21.9 millió mázsára Németország 18.8 »­­» Lengyelország 1.7 »1 »» Csehország 5.5 »» N­ Ausztria 4.3 n n Olaszországnak Németországnak Lengyelországnak Csehországnak 1 millió mázsa Olaszországban Németországban 1928-ban még 23.9 millió q a hiány,21.2 q a hiány 1929-ben „ 11.5 „ „ „ 13.6 q „ 1930-ban . „ 22.1 ................. 8.5 q „ 1931-ben „ 9.0 ................. 6.3 q „ 1932-ben „ 3­0 „ „ „ 1.4 q „ 1933-ban már 1 millió q a felesleg;már 6 millió q a felesleg. Miért rossz az osztálysorsjáték — Levél a szerkesztőhöz — „Miért rossz az osztályso­rsjáték“ című cikkük nagyon találó és időszerű volt. Mi, alulírottak és rajtunk kívül bizonyára még sok tízezer sorsjegytulajdonos egyet­ért önökkel abban, hogy az osztály­­sorsjáték mai rendszere rossz, elavult és hosszadalmas. Mikor, a „Kis Lottó“-t, ami pedig sokkal jobb volt az osztálysorsjáték rendszerénél, megszüntették, azzal érveltek, hogy ez a kis­emberek érdekében történik. Mi azonban, kik közül többen még a „kis lutrin“ is játszot­tunk, tudjuk, hogy ez az érvelés helytelen volt. Hiszen hazardírozni az osztálysorsjáté­­kon is lehet, de nem is kell hazardírozni és mégis aránytalanul sokat veszthetünk. Ugyanis számtalanszor előfordul, hogy sze­rény 1h-es sorsjegy vételénél elveszítünk 150 perc jet, egyszerűen azért, mert „szerencsés véletlen" helyett „szerencsétlen véletlen“ foly­tán sorsjegyünket 5 cikluson át nem húzták ki­... Végre is aki játszik, nem azért teszi, hogy befizetett pénzét esetleg visszanyerje, hanem ha sorsjegyét már kihúzták, az tény­leg nyerjen is. Legyen kevesebb, de értékesebb nyere­mény! A félévenkint összegyűjtött milliók ilyen apró-cseprő szétadagolásának semmi értelme nincs, a játék hosszadalmasságáról nem is be­szélve. Szerintünk is a francia minta szerinti sorsjáték lenne..a legmegfelelőbb. Szüntessék meg úgy az osztálysorsjáték mai formáját, valamint a már majdnem nevetséges „jóté­konycélú államsorsjátékot“ is. Helyettük csi­náljanak olyan sorsjátékot, amelyik nem hosszadalmas; mondjuk havonta egyszer is­métlődik s ami a fontos, az állam is lássa hasznát, meg a szerencsés halandó is, kinek sorsjegyét kihúzzák. Az árusítás pedig ne okozzon különös gondot, mert a mai fő- és egyéb árusokon kí­vül van az államnak párezer dohányárusa. Szabadság Megállt a búza áremelkedése Drágulnak a takarmánynemn­ek Az osztrákokkal folyó gazdasági tárgyalá­sok eredményeként hír szerint még 350.000 mázsa búzát vihetünk ki az idei kontingens keretében Ausztriába. Állítólag a búza vám­ját 4 aranykoronára akarják leszállítani az osztrákok s mindezek ellenére az elmúlt hé­ten semmi vételkedv nem mutatkozott a ga­bonatőzsdén a búza iránt. Pedig az olasz— magyar gazdasági tárgyalások is javítják a búzaértékesítés kilátásait. Vidékről azonban mind jelentősebb búzamennyiségeket kínál­nak eladásra, amivel szemben alig mutatko­­zik kereslet. Emiatt a múlt heti árakhoz ké­pest szerdán 30 fillérrel alacsonyabb volt a búza ára és 10—20 filléres volt az árcsökke­nés a két hét előtti árviszonyokhoz képest. A rozs ára még erősebben hanyatlik. Múlt heti árából 25 fillért vesztett, a kát ház előtti­hez képest 30 fillért. Az árpa ára is hanyatló, csupán a zab, tengeri, a korpa és a takar­mányliszt áralakulása szilárd a fokozódó ta­vaszi kereslet következtében. A mezőgazdasági főtermények hivatalos árjegyzése a budapesti értéktőzsdén Termény A budapesti árutőzsde tanácsának hivatalos árjegyzése Árváltozás a két hét előtti árakhoz március 13. március 21 március 28.­­+több,— kevesebb fillér) Búza Tiszavidéki 77 kilós 9.90-10.20 11 ,.20-10.40 9.85-10.10 -10 » 78 „ 10.00-10.30 10.30—10.50 9.95-10.20 —10 » 79 „­­ 10.10-10.40 10.40-10.60 10.05—10.30 -10 „­­ 80 „ 10.20-10.50 10.50-10.70 10.15-10.40 —10 Felsőtiszai 77 „ 9.75— 9.95 9.90—10.05 9 60— 9.75 —20 78 „ 9.85—10.05 10.00—10.15 9.70— 9.85 -20 » 79 „ 9.95—10.15 10.10—10.25 9.811— 9.95 —20 » 80 ,, 10.00-10.30 10.15-10.40 9.90-10.10 -20 Egyéb búza 77 „ 9.60- 9.80 9.75- 9.90 9.50— 9.60 -20 » 78 „ 9.70- 9.90 9.85-10.00 9.60— 9.70 -20} 79 „ 9.80-10.00 9.95-10.10 9.70- 9.80 -20 » 80 „ 9.90-10.10 10.05-10.20 9.80— 9.90 —20 Rozs, pest vidéki 5.40- 5.50 5.40— 5.45 510— 5.20 —30 „ egyéb Árpa, takarmány I. 5.40— 5.50 5.40— 5.45 5.10— 5.20 —30 9.10- 9.20 9.00— 9.20 8 90— 9.00 —20 „ II. rendű 8.90- 9.00 8.90— 9.00 8.70— 8.80 —20 Sörárpa, I. rendű 10.50-11.00 10.50-11.00 10.50—11.00 „ . «■ » 9.80-10.25 9.50-10.00 9.50-10.00 -25 Zab, I. rendű 9.10- 9.20 9.75- 9.85 9.40- 9.50 -130 » H 8.90- 9.00 9.65— 9.75 9.20— 9.30 430 Tengeri, tiszántúli 8.60— 8.70 8.70— 8.80 8.65— 8.75 405­­ , egyéb 10.00—10.20 10.00—10.15 9.70— 9.80 —40 Korpa 8.20­ 8.30 8.40— 8.50 8.40— 8.45 415 8-as takarmányliszt 10.30—10.50 10.50—10.60 1050—10.60 410 akik szerény jutalékért szívvel-lélekkel vál­lalkoznak a sorsjegyek árusítására. Hogy bizonyos oldalról lesznek kerékkö­tői a sorsjáték korszerű megreformálásának, az természetes, de ezekre nem szabad tekin­tettel lenni, mert a játszó közönség az eddigi minden reményt megcsúfoló sablonos „dará­lást“ már megunta. Tessék valami újjal és célszerűbbel jönni. A rádiót pedig, mint ki­tűnő reklámeszközt használják fel: teljes egészében közvetítsenek minden húzást! Kérjük a tek. Szerkesztőséget, hogy b. lap­jukban, a „Szabadságiban szorgalmazzák továbbra is az osztály­sorsjáték francia módszer szerinti reformálását. Fentebb felsorolt észrevételeinket pedig ille­tékes helyre is szíveskedjenek juttatni. Pintér István, Magyar Ferenc, Németh Péter, Radácy Ferenc, Benkő Rezső, Pintér Lajos, Bodó Ferenc, Kovács Vince, Nagy József, Bender József és még több olvashatatlan aláírás. Tavaszi munka vagy ad­ósságfizetés Országszerte megindultak a tavaszi mező­­gazdasági munkálatok. A tavaszi szántás és vetés, a gyümölcsfák permetezése, a kapá­sok elültetése, a trágyahordás. Ha kettő he­lyett négy keze volna a gazdának, az is ke­vés volna, s ha a meglevő — avagy tán in­kább: meg nem levő — kis pénze helyett annak többszörösével bírna, az se volna ele­gendő az adó, meg adóssági terhek mellett a tavaszi munkálatokhoz szükséges kiadá­sok fedezésére. Valamikor szállóige volt, hogy szegény ember sorsát boldog isten bírja. Manapság azonban az Istenen kívül egész sereg jóakarója támadt a gazdának s minduntlan újabb meg újabb intézkedé­sek történnek a föld népe érdekében. Mind­össze az a baj, hogy a sok bába közt csak elvész a gyerek s hiába volt a gazdaadósok érdekében történt intézkedések nagy sora, ha mégis csak megtörténhetik, hogy a vé­gén kihúzzák a földet a törpebirtokos lába alól. Már­pedig ez fenyegeti ma igen sok eset­ben az adós gazdákat, ha nem történik rö­videsen intézkedés arra nézve, hogy a védett helyzetben levők ne veszítsék el védettségü­ket a türelmetlen hitelezők újabb rohamára. Eddig is már több ezerre rúg azoknak az el­járásoknak a száma, amiket a hitelezők a bíróság előtt megindítottak a védettség meg­szüntetése végett. És pedig miért? Mert a nyomorúságos helyzetben levő gazdák még azt a szerénynek vélt fizetési kötelezettséget sem tudják teljesíteni, ami pedig az eddigi rendelkezések szerint a „védett“ állapot megmaradásának szükséges feltétele. Hiába csökkentik le rendeletileg az illetékesek a gazda kötelességeit a minimumra, ha még ezzel a minimummal se rendelkezik. Most, szinte az utolsó pillanatban az ille­tékes fórumok is kezdik belátni, hogy mily végzetes veszedelmet jelent a szorult hely­zetben levő termelőkre, ha a „védett“ álla­ pottal kapcsolatban levő fizetési kötelezett­ségeket éppen most, a tavaszi munka dan­dárján akarják a gazda mellének szegezni, mikor alig van már értékesíteni való termé­nye, s ami kis anyagi lehetősége van, az a tavaszi munkák elvégzésére kell. Miként halljuk, szó van róla, hogy a közeli napok­ban egy oly rendelkezés lásson napvilágot, mely szerint a gazdák — indokolt esetek­ben — csakis az új termés behordása után kezdhessék meg a védett állapottal kapcso­latos kamat és egyéb törlesztési kötelezett­ségeik fizetését. Remélhetőleg az illetékes körök nem fog­nak várni a szükséges rendelkezéssel mind­addig, míg a „védett” gazdákból kivétel nél­kül „üldözöttek“ lesznek. A dunamenti árlecsapoló munkálatokat öntözési célzattal kell továbbfolytatni Hosszú évek munkájával s hatalmas pénzáldozattal a pest megyei Duna-ág men­tén egy gyűjtőcsatorna létesült, mely arra van hivatva, hogy a Duna árterületén levő vadvizeket levezesse. Ez a csatorna azonban a mai mivoltában csakis egy féllábú létesít­ménynek felel meg, miután hajózási cé­lokra nem alkalmas, s nem szolgálja a kör­nyező területek öntözését sem. Pedig arány­lag szerény befektetéssel szinte paradicsom­­má varázsolhatja a vidéket, amennyiben fel lehetne használni öntözési célokra is. Jel­lemző, hogy egy-két merészebb gazda máris számol egy ilyen lehetőséggel s itt-ott vásá­rol pár holdat a jobbatlán művelés nélkül álló csatornamenti földekből, s kezd — egyelőre persze nagy vesződséggel — beren­dezkedni a bolgár rendszerű konyhakerté­szetre. Kézenfekvő gondolat, hogy az öntözési le­­hetőségek megteremtésével a csatorna köze­lében a virágzó konyhakertészeti és farm­gazdasági parcellák egész sora támadjon. A kormányzat, mely újabban különböző tele­pítési tervekkel foglalkozik, aránylag kevés beruházással egyenesen ideális lehetőséget biztosíthatna e csatorna mentén a telepesek számára, mert hiszen a 2—3 holdas parcel­lákból álló konyhakertészetek egy-egy gazdacsalád bőséges megélhetésére nyújta­nának ritka kedvező alkalmat. Szegeden is eladnak árukért a kereske­dők. Hónapokkal ezelőtt Miskolcon indult meg mozgalom az ottani kereskedők köré­ben, mely a vásárlási kedv fokozása céljából munka- és árucsere-klíring formájában látja el a szükséges árukkal a szervezet tagjait. Bizonyos vásárlási kereteket szabnak meg­, erről csekket állítanak ki, amelyet azután készpénz helyett fizetésként elfogadnak. Most Szegeden indul­­ meg hasonló szervezkedés, amelyhez eddig huszonhat iparág csatlako­zott. SZABADSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Felelős kiadó: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre NYOMATOTT: A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET R. T. KÖRFORGÓ GÉPEIN, BUDAPEST, RT., ARADI UCCA 8. NYOMDAIGAZGATÓ: HAVAS M.

Next