Szabadság, 1936 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-05 / 1. szám

Szabadság A Meteorológiai Intézet igazgatója nem ismeri az Alföld csapadékviszonyait... (Szerinte nem az ármentesítés és a lecsapolás tette szárazzá az Alföld éghajlatát Aki nem ismerős az Alföld csapadék­­viszonyaival és nincsen tisztában annak múltjával, jelenével és elképzelhető jövő­jével, annak kár hozzászólnia avatatla­nul és könnyelmű lélekkel ehhez a nagy­fontosságú kérdéshez... Vagy ha már hozzászól valaki és hozzászólásával olyan áldatlan munkát végez, mint mi­kor a gyerek virágoskertbe szabadul és ott mindent összegázol, akkor ne csodál­kozzék az illető, ha ez a nyakló nélküli rajonírozása nem marad következmé­nyek nélkül... A Meteorológiai Intézet igazgatója a közelmúltban holmi kis füzetkét adott ki Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikroklimatológiai indokolása címen, s ez a különös kis elmemű ezzel a megdöb­bentő állítással kezdődik: „Azt hiszem, sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar Vízimérnököket teljesen jogtalanul érte a vád, amely szerint az ármentesítéssel és lecsapolással az Alföld éghajlatát szá­razzá tették, sőt elsivatagosították“ ... Makró- és mikroklíma Hát ez az állítás egyeszerűen légből kapott. Mert ha az igazgató úr a kezébe veszi az Alföld utolsó évtizedeinek mikroklimatikai statisztikáját, akkor a számadatok beszédéből egy szempillan­tás alatt megállapíthatja, hogy az eszte­len folyamszabályozás és még esztele­nebb belvízlecs­apolás igenis megváltoz­tatta az Alföld mikroklímáját, megszün­tette a harmatot, a légköri párateltséget és a csapadékot, folyamatosította a szi­­kesedést és leszállította a gyökereknek nélkülözhetetlen földárját. Hát minderről az igazgató úrnak nincs tudomása? Annak dacára, hogy­ a Meteo­rológiai Intézet élén áll?... És felelős­ségteljes állásában ahelyett hogy köte­­lességszerűleg rámutatna arra a rettene­tes csapásra, amely az Alföld esztelen kiszárítása folytán ezt a sz­erencsétlen országot közvetlenül fenyegeti, olyan, a valóságnak meg nem felelő jelentést ad ki, hogy jogtalan a vád, amely szerint az ármentesítéssel és lecsapolással az Alföld szűkebb klímáját katasztrofálisan szárazzá tették?­­... Emlékeztetem az igazgató urat arra, hogy ezelőtt 10—12 évvel, mikor A puszta balladája című művemen dolgoz­­tam, — s mikor még az igazgató úrnak halvány sejtelme se volt arról, hogy a klíma kétféle, éspedig makro- és mikro­klíma, — felkerestem önt a hivatalában és értésére adtam, hogy az Alföld csapa­dékviszonyai katasztrofálisan megváltoz­tak, amennyiben az elhibázott átvágásos rendszerű folyamszabályozás és a zsilip­­nélküli belvízlec­sápolás sivatagi klímát teremtett... ön erre elsősorban is behi­vatta a kollégáit, abban a szent meggyő­ződésben, hogy a vitában felülmarad, az­tán előszedte az egész ország évtizedekre visszamenő csapadéktáblázatát és azon bizonykodott, hogy az ország évi csapa­dékmennyisége nem csökkent. Nagy ne­­hezen tudtam csak megértetni az igaz­gató úrral, hogy nem is az ország csapa­dékmennyisége csökkent, hanem az Al­földé. Mire a tisztviselők, akik már lát­ták a vita kimenetelét, lassanként egytől­­egyig kereket oldottak. Azóta már az amerikai tudósok is rá­jöttek arra, amit akkor én az igazgató úrnak megmagyaráztam, hogy tudniillik kétféle klíma van: a makro- és mikro­klíma, é­s az egyik valamely nagy terü­let éghajlata, a másik meg e nagy terület kisebb részeinek időjárási viszonyai, — amely tannak ma már az igazgató úr is hangos hirdetője. Dehát ha hangos hir­detője, akkor hogy állíthat olyat, hogy a mikroklíma változhatatlan a makro­­klímában?! ... Fásítás és csapadék Aztán így folytatja az igazgató úr bölcs kis füzete: helyt nem álló ér­vekkel éltek azok, akik az Alföld nagyon is szükséges fásítása eredményekép ég­hajlatváltozást és különösen több csapa­dékot helyeztek kilátásba“ ... Hát ki beszél itt a mikroklímánál ég­hajlatváltozásról? És hogy jön az éghaj­lathoz a csapadék? ... Mi nem valamely éghajlatot, hanem az Alföld kis területé­nek időjárási viszonyait akarjuk feljaví­tani,­­ és nem takaros beszéd az, hogy­ több csapadékot az erdővel se tudunk elérni, mert erre nézve már megmondta a véleményét nagy tudósunk, Kaán Ká­roly is, akinek a bölcsességére az igaz­gató úr mérget vehet... Mert mit jelent az erdő? Humidus, vagyis nedves klímát. Pá-~telt levegőt. Harmatot. Csapadékot. És úgy-e, ahol kipusztul az erdő és kiszá­rítják a tájat — mint most nálunk az Al­földet—, ott száraz lesz a klíma is. Ha már most aztán ismét erdősítünk, akkor, nemde, visszajön a nedves Mima is. Pu­­ruttya beszéd hát egy öreg Mimatológus­­ról azt állítani, hogy p-'bb ere—dákot az idősítéssel se tudtunk elérni. Mindenkinek, és így a­­’sHiKtdósoknak is tudniok illik, hogy az Alföld ezelőtt még csak 150—200 esztendővel is, terüle­tének igen nagy százalékában erdőkkel volt borítva és éghajlata ehhez képest nedves volt.. Ezek az erdők csaknem kizárólagosan mocsári tölgy- és kőrisfa­­erdők voltak és mint ilyenek részben a folyók ártereiben, részben a belvizek mo­csaraiban voltak otthonosak ... Mikor aztán jött a folyamszabályozás, az úgy­nevezett átvágásos rendszer, ez a folyók ártereit és vele együtt az azokban levő erdőket is elpusztította . . . S mikor utóbb nekiestek a belvizeknek is, csak itt Pest vármegyében 700.000 kát. hold mocsári erdőrengeteget tettek tönkre. . Nap­jainkban történt aztán, hogy az igazgató úr védelmébe vett mérnökök a még meg­maradó réteket is kiszárították zsilip nél­küli kontárcsatornáikkal, a­mire végkép megszűnt a harmat, a légköri párateltség, ami a csapadékot levonná, vele az eső, s egyben a zsilipnélküli csatornatákolmá­nyok elvezették még a föld árját is, amely ma olyan mélyre szállott alá, hogy a növényzet gyökere nem tudja elérni. — S ezzel az Alföld elszikesedésének és el­­sivatagosodásának égbekiáltó munkája befejezést nyert... Mi a teendő? Már most mi a teendő?... Elsősorban is vissza kell állítani az erdőket... Ho­gyan?... Előről kell kezdeni a folyam­szabályozását, úgy, hogy nem a folyam medrét, hanem az ártereket kell gátakkal körülvenni, hogy a víz tavasszal ki tud­jon áradni, és ezeket az árterületeket be kell ismét erdősíteni... Másodszor: el kell tömni a mocsarakat kiszárító kán­­tor csat­onákat, hogy azokban a víz ismét felgyűljék, azután ezeket is újra kell tele­píteni erdőkkel... Még csak ennyit, mert drága a papiros: az Alföld elsivatagosodása így ment végbe: amilyen mértékben irtották az ár­tereket és a belvizeket, olyan mértékben pusztultak az erdők és rétek, s olyan mértékben vesztette el az Alföld légköri párateltségét és harmatát... A légköri pára megszűnésével az­tán megszűnt az eső lehullásá­nak lehetősége is, mivel a levegőből hiányzott a pára, ami az érkező felhők csapadékát mintegy levonzza, — vagyis megnyitja az ég csatornáit... A felhők tehát átvitorláznak a tájon, páratelt le­vegőjű vidékre és ott hullanak le__ De még itt se állt meg a katasztrófa, mert az ártereitől, mocsaraitól, erdőitől rétjeitől, — és így a párateltségétől, csapadékától, sőt talajvizétől is megfosz­tott területek növényi vegetációja teljesen elnyomorodott, úgy hogy többé nem tudta fölfogni a Nap égető hevét, amely már most valósággal áttüzesítette a ta­lajt és ebből az áttü­zesedett talajból az előbbi pára helyett rettenetes hőkisugár­zás megy végbe, amely hőkisugárzás ösz­­szetép és elkerget minden érkező felhőt, vagy rettenetes magasságba űzi, ahonnét a csapadék jég alakjában hull a földre... Ez a pusztuló Alföld tragédiájának a históriája, de ennek a tragédiának a be­szüntetésére meg van mind­ eszközünk, — akár hiszi ezt a Meteorológiai Intézet igazgatója, akár nem ... Dr. Szalay László — Ez azonban már régen volt Ma már más a helyzet. Egyik legutóbbi nagy ki­állításon m­­egint megszólított egy úr: — Csupa Medgyessy-szobor van itt. „Remélem, hogy a modern magyar szobrok is érvényesülni fognak“ It Medgyessy ferenc szobrászművész beszél a küzdelmeiről és a sikereiről .A szobrász ujjai gyorsan formálják az agyagot. Előbb még csak alaktalan agyaghalom volt az, ami most már egy kőtömbbel viaskodó férfialak: a munkás élet szimbóluma. A százados­ úti művész­telep egyik műtermében Medgyessy Fe­rencnél vagyunk. A művész egy síremlék agyagmintáját készíti. Köröskörül a többi munkában levő alkotások. Laczkó Dezső­nek, a veszprémi múzeumot alapító, ter­mészettudós piarista tanárnak két utólé­rés nagy szobrát most készül kőbefa­­ragni, ennek félnagyságú agyagmintája áll a műterem közepén. Egyik kisebb mintázóasztalon Káplár Miklós síremlék­tervét pillantjuk meg. A Hortobágy festő­jének sírján magyaros mintázatú, dom­borműves sírkő fog állani. Aztán itt van­nak a remek kisplasztikák, amelyeket vörös agyagból égetnek ki. Ámulunk azon a művészi bátorságon, amely a súroló nő furcsa testtartását mintázta szobrászi formába. Egy rendkívül érdekes alkotáshoz t­érünk. A Nemzeti Múzeum steppe-kiállí­­tásának szenzációja, a szkíta aranyszar­vas volt. A zöldhalompusztai ásatásokból előkerült lelet leroskadó szarvast ábrá­zoló arany pajzsdíszítmény. A szarvas fejét hátrafordítja. A nagy sík felületek­ből álló mintázás a fafaragás utánzata. A tápiószentmártoni szarvasalak anyaga halavány arany. Ez a szarvas még inkább reprezentálja a szkíta művészetet. Fet­­tich Nándornak, a kiváló régésznek a felhívására Medgyessy Ferenc a két szar­vas szobrászi értékeit összefoglalva meg­mintázta. A domborműnek olyan sikere volt, hogy egy Németországban lakó ma­gyar asszony, aki látta a steppekiállítást, megaranyoztatta és magával vitte, hogy az idegen világban is emlékezni tudjon az ősi magyar kultúrával rokon szkita kultúrára. Mi fiatalok egészséges alapon fejlődnek Medgyessy Ferenc dr., aki eredetileg orvosi diplomát szerzett, 1907-ben kez­dett el szobrászkodni. Nagy művészi el­hivatására vall, hogy minden külső se­gítő körülmény nélkül, sőt az uralkodó műszlés ellenére tudott új szobrászi stí­lust teremteni Magyarországon, ahol annyiszor elégedtek meg a nyugati mű­vészetek másolásával és utánzásával. — Hadd zúgjon a forma — mondja Medgyessy, amikor művészetének a lé­nyegét akarja szavakba foglalni. És így is van. A szobrász három dimenzióban alkotja meg a műveit, a formák elsősor­ban tehát tömegükkel hatnak. Ez a szob­rászi látás, párosulva a magyar tempe­ramentum nyugalmával, a közvetlen élet­személettel üz eredeti magyar bélyeget a Medgyessy-alkotásokra. Megkérdezzük Medgyessyt, hogyan látja a magyar szobrászat mai helyzetét? ■— A fiatalok — milyen jellemző, hogy Medgyessy Ferenc a fiatalokról beszél — nagyon egészséges alapon fejlődnek. Én még az ár ellen úsztam. Eleinte egészen egyedül voltam, aki a plasztikus látással alkottam a műveimet. Aztán mellém ál­lott Pátzay Pál, Csorba Géza, Varga Osz­kár, Mészáros László és a fiatalok, dacára a hivatalos iskolai stílusnak. A mai ma­gyar fiatal szobrászok nem külföldi ha­tások alatt dolgoznak, hanem tovább mennek azon az úton, melyet mi törtünk a magyar művészi életben. Rét úr a M­­edgyessy­­szobornál jellemző történetet mond el, amely mindennél jobban mutatja művészi vál­lalkozásának küzdelmeit, nehézségeit, de végül sikerét is. — Amikor első szobromat múzeum ré­szére megvásárolták, különösen erős ki­­fakadások hangzottak el a művészi felfo­gásom ellen. Egy előkelő úr nézte a szob­romat, aki nem ismert s nem bírva ma­gában tartani a véleményét, megszólított: — Mi a véleménye erről a szoborról? Olyan jellemző hangsúllyal kérdezte, hogy gondoltam, megtréfálom. — Nem tartom jónak — mondottam. — Hát igazán nagyon rossz — erősí­tette meg, amikor látta, hogy „hasonló“ felfogású emberrel áll szemközt. fi modern szobrászat térhódítása Újabb kérdést teszünk fel. Milyen helyzete van a magyar szobrászatnak jelenleg? — A modern építészet térhódítása re­ményt nyújt arra, hogy a modern ma­gyar szobrok is érvényesülni fognak, mert ezeknek a stílusa megfelel az új építészet nemesen egyszerű és célszerű formáinak. De ezek a szobrok sokkal alkalmasabbak a szabadtérben való elhelyezésre és mű­vészi hatásra, mint a barokk szobrok voltak. Medgyessy Ferenc nemcsak szavakkal mondja ezeket, hanem bizonyítják ezt munkái a debreceni Déri-múzeum előte­rének négy hatalmas alakja, a debreceni Nemzeti Bank oldalfalának dombor­művei, a bajai tanítóképzőintézet hősi emléke és a budapesti temetőkertek szép szoboralakjai. Medgyessy Ferenc, az alkotó szobrász­­művész munkáját figyelemmel kell kí­sérni mindenkinek, aki szereti a szépet. Kertész Dániel. 3 Egy üdvös kisebbségi iskolarendelet Az „A Reggel“ legutóbbi számában Klein Antal országgyűlési képviselő „Lé­­lekmentés Tolnában“ c. alatt figyelemre-­ méltó cikket írt a magyarországi pán­­germán agitáció kérdéséről. Megálla­pítja, hogy a sváb nép maga ártatlan ebben az izgatásban. De vannak lélek­­tolvajok, akik a profitért mindenre haj­landók. Ezeket az izgatókat és lázítókat Lili lefogni tekintet nélkül állásukra és esetleges immunitásukra és börtönbe vetni. Az ártatlan népet azonban nem szabad üldözni. „Nem büntetni, hanem felvilágosítani, nem elidegeníteni, hanem megnyerni a népet: ez az egyedül helyes út“ — fejezi be okos cikkét Klein Antal. Ennek a megnyerésnek a szolgálatá­ban, amelyre Klein Antal hívja fel az il­­letékesek figyelmét, bizonyára igen alkal­mas eszköznek fog bizonyulni az a nagy fontosságú iskolai rendelet, amelyet karácsonykor adott ki a közoktatásügyi minisztérium a magyarországi kisebbsé­gek érdekében. Ez a rendelet teljes mér­tékben kielégíti a kisebbségek részéről támasztott jogos és méltányos kulturális igényeket és emellett megfelelő biztosíté­kot nyújt az állam nyelvének elsajátítá­sára is. Az új szabályozás egységes rend­szert vezet be a kisebbségi iskolákba az eddigi háromféle típus megszüntetésével. Eszerint az anyanyelvi és szülőföldis­mereti tárgyakat, valamint a számtani, természeti és gazdasági ismereteket ezen­túl a tanuló anyanyelvén tanítják, a ma­gyar nyelvet és nemzetismereti tantár­gyakat, valamint a testnevelést pedig az állam nyelvén. A IV—VI. osztályokban a kisebbségi nyelven tanított­­ anyagot magyar nyelven kell megismételni, a nemzetismereti tárgyakat pedig a kisebb­ségi nyelven. Gyorsírást eredményesen tanít gyorsírás­tanárnő heti két órában. Tandíj havi 5.­­P. Címe megtudható a „Szabadság“ kiadóhiva­talában, Budapest, VIII., Szentkirályi-ucca 6, II. em. 34. Kellemes szórakozást nyújt ------*------- kávéház nagyszerű zenéje ! Vécsey Doris énekel! Aranykéz­ utca 5. Tel: 897-66 Őszi és téli gyapjúszövetek­ből első osztályú öltönyt és téli kabátot készít kedvező fizetési feltételek mellett Torday Vidor angol úri szabó II., Tölgyla­ncca is Elvállal mindennemű kárpitozott bútorok, úgymint: Berzsely-, úri- és angol bőrgarni­túrák, fotelek, rekamiék, sezlonok, matracok, ruganyos ágybetétek készítését, valamint teljes lakberendezéseket legjobb, legmoder­nebb kivitelben Váradi, Budapest kárpitos, díszítő és lakberendező VI., Király-ucca 32 Függönyök készítését és feltevését vállalom

Next