Szabadság, 1936 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-05 / 1. szám
Szabadság A Meteorológiai Intézet igazgatója nem ismeri az Alföld csapadékviszonyait... (Szerinte nem az ármentesítés és a lecsapolás tette szárazzá az Alföld éghajlatát Aki nem ismerős az Alföld csapadékviszonyaival és nincsen tisztában annak múltjával, jelenével és elképzelhető jövőjével, annak kár hozzászólnia avatatlanul és könnyelmű lélekkel ehhez a nagyfontosságú kérdéshez... Vagy ha már hozzászól valaki és hozzászólásával olyan áldatlan munkát végez, mint mikor a gyerek virágoskertbe szabadul és ott mindent összegázol, akkor ne csodálkozzék az illető, ha ez a nyakló nélküli rajonírozása nem marad következmények nélkül... A Meteorológiai Intézet igazgatója a közelmúltban holmi kis füzetkét adott ki Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikroklimatológiai indokolása címen, s ez a különös kis elmemű ezzel a megdöbbentő állítással kezdődik: „Azt hiszem, sikerült bebizonyítanom, hogy a magyar Vízimérnököket teljesen jogtalanul érte a vád, amely szerint az ármentesítéssel és lecsapolással az Alföld éghajlatát szárazzá tették, sőt elsivatagosították“ ... Makró- és mikroklíma Hát ez az állítás egyeszerűen légből kapott. Mert ha az igazgató úr a kezébe veszi az Alföld utolsó évtizedeinek mikroklimatikai statisztikáját, akkor a számadatok beszédéből egy szempillantás alatt megállapíthatja, hogy az esztelen folyamszabályozás és még esztelenebb belvízlecsapolás igenis megváltoztatta az Alföld mikroklímáját, megszüntette a harmatot, a légköri párateltséget és a csapadékot, folyamatosította a szikesedést és leszállította a gyökereknek nélkülözhetetlen földárját. Hát minderről az igazgató úrnak nincs tudomása? Annak dacára, hogy a Meteorológiai Intézet élén áll?... És felelősségteljes állásában ahelyett hogy kötelességszerűleg rámutatna arra a rettenetes csapásra, amely az Alföld esztelen kiszárítása folytán ezt a szerencsétlen országot közvetlenül fenyegeti, olyan, a valóságnak meg nem felelő jelentést ad ki, hogy jogtalan a vád, amely szerint az ármentesítéssel és lecsapolással az Alföld szűkebb klímáját katasztrofálisan szárazzá tették?... Emlékeztetem az igazgató urat arra, hogy ezelőtt 10—12 évvel, mikor A puszta balladája című művemen dolgoztam, — s mikor még az igazgató úrnak halvány sejtelme se volt arról, hogy a klíma kétféle, éspedig makro- és mikroklíma, — felkerestem önt a hivatalában és értésére adtam, hogy az Alföld csapadékviszonyai katasztrofálisan megváltoztak, amennyiben az elhibázott átvágásos rendszerű folyamszabályozás és a zsilipnélküli belvízlecsápolás sivatagi klímát teremtett... ön erre elsősorban is behivatta a kollégáit, abban a szent meggyőződésben, hogy a vitában felülmarad, aztán előszedte az egész ország évtizedekre visszamenő csapadéktáblázatát és azon bizonykodott, hogy az ország évi csapadékmennyisége nem csökkent. Nagy nehezen tudtam csak megértetni az igazgató úrral, hogy nem is az ország csapadékmennyisége csökkent, hanem az Alföldé. Mire a tisztviselők, akik már látták a vita kimenetelét, lassanként egytőlegyig kereket oldottak. Azóta már az amerikai tudósok is rájöttek arra, amit akkor én az igazgató úrnak megmagyaráztam, hogy tudniillik kétféle klíma van: a makro- és mikroklíma, és az egyik valamely nagy terület éghajlata, a másik meg e nagy terület kisebb részeinek időjárási viszonyai, — amely tannak ma már az igazgató úr is hangos hirdetője. Dehát ha hangos hirdetője, akkor hogy állíthat olyat, hogy a mikroklíma változhatatlan a makroklímában?! ... Fásítás és csapadék Aztán így folytatja az igazgató úr bölcs kis füzete: helyt nem álló érvekkel éltek azok, akik az Alföld nagyon is szükséges fásítása eredményekép éghajlatváltozást és különösen több csapadékot helyeztek kilátásba“ ... Hát ki beszél itt a mikroklímánál éghajlatváltozásról? És hogy jön az éghajlathoz a csapadék? ... Mi nem valamely éghajlatot, hanem az Alföld kis területének időjárási viszonyait akarjuk feljavítani, és nem takaros beszéd az, hogy több csapadékot az erdővel se tudunk elérni, mert erre nézve már megmondta a véleményét nagy tudósunk, Kaán Károly is, akinek a bölcsességére az igazgató úr mérget vehet... Mert mit jelent az erdő? Humidus, vagyis nedves klímát. Pá-~telt levegőt. Harmatot. Csapadékot. És úgy-e, ahol kipusztul az erdő és kiszárítják a tájat — mint most nálunk az Alföldet—, ott száraz lesz a klíma is. Ha már most aztán ismét erdősítünk, akkor, nemde, visszajön a nedves Mima is. Puruttya beszéd hát egy öreg Mimatológusról azt állítani, hogy p-'bb ere—dákot az idősítéssel se tudtunk elérni. Mindenkinek, és így a’sHiKtdósoknak is tudniok illik, hogy az Alföld ezelőtt még csak 150—200 esztendővel is, területének igen nagy százalékában erdőkkel volt borítva és éghajlata ehhez képest nedves volt.. Ezek az erdők csaknem kizárólagosan mocsári tölgy- és kőrisfaerdők voltak és mint ilyenek részben a folyók ártereiben, részben a belvizek mocsaraiban voltak otthonosak ... Mikor aztán jött a folyamszabályozás, az úgynevezett átvágásos rendszer, ez a folyók ártereit és vele együtt az azokban levő erdőket is elpusztította . . . S mikor utóbb nekiestek a belvizeknek is, csak itt Pest vármegyében 700.000 kát. hold mocsári erdőrengeteget tettek tönkre. . Napjainkban történt aztán, hogy az igazgató úr védelmébe vett mérnökök a még megmaradó réteket is kiszárították zsilip nélküli kontárcsatornáikkal, amire végkép megszűnt a harmat, a légköri párateltség, ami a csapadékot levonná, vele az eső, s egyben a zsilipnélküli csatornatákolmányok elvezették még a föld árját is, amely ma olyan mélyre szállott alá, hogy a növényzet gyökere nem tudja elérni. — S ezzel az Alföld elszikesedésének és elsivatagosodásának égbekiáltó munkája befejezést nyert... Mi a teendő? Már most mi a teendő?... Elsősorban is vissza kell állítani az erdőket... Hogyan?... Előről kell kezdeni a folyamszabályozását, úgy, hogy nem a folyam medrét, hanem az ártereket kell gátakkal körülvenni, hogy a víz tavasszal ki tudjon áradni, és ezeket az árterületeket be kell ismét erdősíteni... Másodszor: el kell tömni a mocsarakat kiszárító kántor csatonákat, hogy azokban a víz ismét felgyűljék, azután ezeket is újra kell telepíteni erdőkkel... Még csak ennyit, mert drága a papiros: az Alföld elsivatagosodása így ment végbe: amilyen mértékben irtották az ártereket és a belvizeket, olyan mértékben pusztultak az erdők és rétek, s olyan mértékben vesztette el az Alföld légköri párateltségét és harmatát... A légköri pára megszűnésével aztán megszűnt az eső lehullásának lehetősége is, mivel a levegőből hiányzott a pára, ami az érkező felhők csapadékát mintegy levonzza, — vagyis megnyitja az ég csatornáit... A felhők tehát átvitorláznak a tájon, páratelt levegőjű vidékre és ott hullanak le__ De még itt se állt meg a katasztrófa, mert az ártereitől, mocsaraitól, erdőitől rétjeitől, — és így a párateltségétől, csapadékától, sőt talajvizétől is megfosztott területek növényi vegetációja teljesen elnyomorodott, úgy hogy többé nem tudta fölfogni a Nap égető hevét, amely már most valósággal áttüzesítette a talajt és ebből az áttüzesedett talajból az előbbi pára helyett rettenetes hőkisugárzás megy végbe, amely hőkisugárzás öszszetép és elkerget minden érkező felhőt, vagy rettenetes magasságba űzi, ahonnét a csapadék jég alakjában hull a földre... Ez a pusztuló Alföld tragédiájának a históriája, de ennek a tragédiának a beszüntetésére meg van mind eszközünk, — akár hiszi ezt a Meteorológiai Intézet igazgatója, akár nem ... Dr. Szalay László — Ez azonban már régen volt Ma már más a helyzet. Egyik legutóbbi nagy kiállításon megint megszólított egy úr: — Csupa Medgyessy-szobor van itt. „Remélem, hogy a modern magyar szobrok is érvényesülni fognak“ It Medgyessy ferenc szobrászművész beszél a küzdelmeiről és a sikereiről .A szobrász ujjai gyorsan formálják az agyagot. Előbb még csak alaktalan agyaghalom volt az, ami most már egy kőtömbbel viaskodó férfialak: a munkás élet szimbóluma. A százados úti művésztelep egyik műtermében Medgyessy Ferencnél vagyunk. A művész egy síremlék agyagmintáját készíti. Köröskörül a többi munkában levő alkotások. Laczkó Dezsőnek, a veszprémi múzeumot alapító, természettudós piarista tanárnak két utólérés nagy szobrát most készül kőbefaragni, ennek félnagyságú agyagmintája áll a műterem közepén. Egyik kisebb mintázóasztalon Káplár Miklós síremléktervét pillantjuk meg. A Hortobágy festőjének sírján magyaros mintázatú, domborműves sírkő fog állani. Aztán itt vannak a remek kisplasztikák, amelyeket vörös agyagból égetnek ki. Ámulunk azon a művészi bátorságon, amely a súroló nő furcsa testtartását mintázta szobrászi formába. Egy rendkívül érdekes alkotáshoz térünk. A Nemzeti Múzeum steppe-kiállításának szenzációja, a szkíta aranyszarvas volt. A zöldhalompusztai ásatásokból előkerült lelet leroskadó szarvast ábrázoló arany pajzsdíszítmény. A szarvas fejét hátrafordítja. A nagy sík felületekből álló mintázás a fafaragás utánzata. A tápiószentmártoni szarvasalak anyaga halavány arany. Ez a szarvas még inkább reprezentálja a szkíta művészetet. Fettich Nándornak, a kiváló régésznek a felhívására Medgyessy Ferenc a két szarvas szobrászi értékeit összefoglalva megmintázta. A domborműnek olyan sikere volt, hogy egy Németországban lakó magyar asszony, aki látta a steppekiállítást, megaranyoztatta és magával vitte, hogy az idegen világban is emlékezni tudjon az ősi magyar kultúrával rokon szkita kultúrára. Mi fiatalok egészséges alapon fejlődnek Medgyessy Ferenc dr., aki eredetileg orvosi diplomát szerzett, 1907-ben kezdett el szobrászkodni. Nagy művészi elhivatására vall, hogy minden külső segítő körülmény nélkül, sőt az uralkodó műszlés ellenére tudott új szobrászi stílust teremteni Magyarországon, ahol annyiszor elégedtek meg a nyugati művészetek másolásával és utánzásával. — Hadd zúgjon a forma — mondja Medgyessy, amikor művészetének a lényegét akarja szavakba foglalni. És így is van. A szobrász három dimenzióban alkotja meg a műveit, a formák elsősorban tehát tömegükkel hatnak. Ez a szobrászi látás, párosulva a magyar temperamentum nyugalmával, a közvetlen életszemélettel üz eredeti magyar bélyeget a Medgyessy-alkotásokra. Megkérdezzük Medgyessyt, hogyan látja a magyar szobrászat mai helyzetét? ■— A fiatalok — milyen jellemző, hogy Medgyessy Ferenc a fiatalokról beszél — nagyon egészséges alapon fejlődnek. Én még az ár ellen úsztam. Eleinte egészen egyedül voltam, aki a plasztikus látással alkottam a műveimet. Aztán mellém állott Pátzay Pál, Csorba Géza, Varga Oszkár, Mészáros László és a fiatalok, dacára a hivatalos iskolai stílusnak. A mai magyar fiatal szobrászok nem külföldi hatások alatt dolgoznak, hanem tovább mennek azon az úton, melyet mi törtünk a magyar művészi életben. Rét úr a Medgyessyszobornál jellemző történetet mond el, amely mindennél jobban mutatja művészi vállalkozásának küzdelmeit, nehézségeit, de végül sikerét is. — Amikor első szobromat múzeum részére megvásárolták, különösen erős kifakadások hangzottak el a művészi felfogásom ellen. Egy előkelő úr nézte a szobromat, aki nem ismert s nem bírva magában tartani a véleményét, megszólított: — Mi a véleménye erről a szoborról? Olyan jellemző hangsúllyal kérdezte, hogy gondoltam, megtréfálom. — Nem tartom jónak — mondottam. — Hát igazán nagyon rossz — erősítette meg, amikor látta, hogy „hasonló“ felfogású emberrel áll szemközt. fi modern szobrászat térhódítása Újabb kérdést teszünk fel. Milyen helyzete van a magyar szobrászatnak jelenleg? — A modern építészet térhódítása reményt nyújt arra, hogy a modern magyar szobrok is érvényesülni fognak, mert ezeknek a stílusa megfelel az új építészet nemesen egyszerű és célszerű formáinak. De ezek a szobrok sokkal alkalmasabbak a szabadtérben való elhelyezésre és művészi hatásra, mint a barokk szobrok voltak. Medgyessy Ferenc nemcsak szavakkal mondja ezeket, hanem bizonyítják ezt munkái a debreceni Déri-múzeum előterének négy hatalmas alakja, a debreceni Nemzeti Bank oldalfalának domborművei, a bajai tanítóképzőintézet hősi emléke és a budapesti temetőkertek szép szoboralakjai. Medgyessy Ferenc, az alkotó szobrászművész munkáját figyelemmel kell kísérni mindenkinek, aki szereti a szépet. Kertész Dániel. 3 Egy üdvös kisebbségi iskolarendelet Az „A Reggel“ legutóbbi számában Klein Antal országgyűlési képviselő „Lélekmentés Tolnában“ c. alatt figyelemre- méltó cikket írt a magyarországi pángermán agitáció kérdéséről. Megállapítja, hogy a sváb nép maga ártatlan ebben az izgatásban. De vannak lélektolvajok, akik a profitért mindenre hajlandók. Ezeket az izgatókat és lázítókat Lili lefogni tekintet nélkül állásukra és esetleges immunitásukra és börtönbe vetni. Az ártatlan népet azonban nem szabad üldözni. „Nem büntetni, hanem felvilágosítani, nem elidegeníteni, hanem megnyerni a népet: ez az egyedül helyes út“ — fejezi be okos cikkét Klein Antal. Ennek a megnyerésnek a szolgálatában, amelyre Klein Antal hívja fel az illetékesek figyelmét, bizonyára igen alkalmas eszköznek fog bizonyulni az a nagy fontosságú iskolai rendelet, amelyet karácsonykor adott ki a közoktatásügyi minisztérium a magyarországi kisebbségek érdekében. Ez a rendelet teljes mértékben kielégíti a kisebbségek részéről támasztott jogos és méltányos kulturális igényeket és emellett megfelelő biztosítékot nyújt az állam nyelvének elsajátítására is. Az új szabályozás egységes rendszert vezet be a kisebbségi iskolákba az eddigi háromféle típus megszüntetésével. Eszerint az anyanyelvi és szülőföldismereti tárgyakat, valamint a számtani, természeti és gazdasági ismereteket ezentúl a tanuló anyanyelvén tanítják, a magyar nyelvet és nemzetismereti tantárgyakat, valamint a testnevelést pedig az állam nyelvén. A IV—VI. osztályokban a kisebbségi nyelven tanított anyagot magyar nyelven kell megismételni, a nemzetismereti tárgyakat pedig a kisebbségi nyelven. Gyorsírást eredményesen tanít gyorsírástanárnő heti két órában. Tandíj havi 5.P. Címe megtudható a „Szabadság“ kiadóhivatalában, Budapest, VIII., Szentkirályi-ucca 6, II. em. 34. Kellemes szórakozást nyújt ------*------- kávéház nagyszerű zenéje ! Vécsey Doris énekel! Aranykéz utca 5. Tel: 897-66 Őszi és téli gyapjúszövetekből első osztályú öltönyt és téli kabátot készít kedvező fizetési feltételek mellett Torday Vidor angol úri szabó II., Tölgylancca is Elvállal mindennemű kárpitozott bútorok, úgymint: Berzsely-, úri- és angol bőrgarnitúrák, fotelek, rekamiék, sezlonok, matracok, ruganyos ágybetétek készítését, valamint teljes lakberendezéseket legjobb, legmodernebb kivitelben Váradi, Budapest kárpitos, díszítő és lakberendező VI., Király-ucca 32 Függönyök készítését és feltevését vállalom