Szabadság, 1938 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-02 / 1. szám
155. január 1". Mi várható a világkonjunktúrában ? Az amerikai munkanélküliek száma újból aggasztóan növekszik Tudvalevő, hogy a világgazdasági fordulat, amely az utóbbi években Amerikában és Angliában konjunkturális javulást biztosított, összefüggött azokkal a gazdasági intézkedésekkel, amelyekkel Amerika a munkanélküliek számát igyekezett apasztani. — Voltak ugyan kételyek, amelyek úgy vélték, hogy Roosevelt amerikai elnök gazdasági intézkedései csupán azért érvényesültek, mert belejöttünk a konjunktúra hullámvonalának felfelé haladó ágába. Ez a hullámvonal Amerikában, a megfigyelések szerint, egyegy pálya menetét fel és le — 8—9 év alhitt szokta megtenni. Nemrég egy kitűnő gazdasági szakember azt jósolta a Szabadság munkatársa előtt, hogy Amerikában hanyatló irányzatnak kell újból sorra kerülnie, mert a hullámgörbe ilyen jellegű szakaszához érkeztünk el. A most ,közreadott legújabb jelentések ezt a fó lapot feltűnően igazolni látszanak. Eszerint az Egyesült Államokban szeptember óta 2 millió ember vált munkanélkülivé s a gazdasági szakemberek szerint februárban főleg az acél, vas, autó, bánya és cipőiparban 10—12 millióra fog rúgni a munkanélküliek száma. Hogy milyen aggodalommal tekint Amerika a közeledő új konjunktúrahanyatlás elé, azt leginkább az mutatja, hogy az ország előkelő gazdasági körei komolyan kezdenek foglalkozni a szövetséges államok vámtarifális különválasztásával, amire az Unió alkotmánya módot ad. Arról van szó, hogy az egyes tagállamok közbenső vámokat állítanának és különleges adórendszert vezetnének be. Ez végeredményben nem jelent mást, mint az amerikai szabadságharc egyesítő eszméjének újból részekre való bontását. A világkonjunktúra hanyatlását különben már hónapok óta jelzi az a körülmény, hogy a gyapot, (amelyet most vásárlási intervencióval szilárdítanak), a kávé, a réz, a kaucsuk és más fontos nyersanyagok értéke közel jár az 1934. évi mélyponthoz. Csupán a gabona ára az, amelynél szilárdulás várható, mert, a legújabb jelentések szerint, Argentínában nagyon rossz eredményt mutat a most folyó aratás. Tavaszra tehát, meg kell, hogy szilárduljon a búza ára egész Európában s így Magyarországon is, ami fontos a világkonjunktúra szempontjából, mert ez fogja ellensúlyozni az ipari téren mutatkozó kedvezőtlen jelenségeket. Annál feltűnőbb, hogy a magyar búzakivitel érdekeltsége a svájci 7500 vagonos tétel után másfél, illetve kétpengős támogatást is ki tudott eszközölni a Külkereskedelmi Hivataltól. Ennek semmi értelme, mert a konjunktúra közeli javulása okvetlenül feleslegessé teszi azt, hogy majdnem egymillió pengős intervencióval támogassák a közpénzekből ezt az exportot. * A „fürdővárostól“ a Ferencvárosig. — Levél a szerkesztőhöz — Az alábbiakban a ferencvárosi „sétány“ higiénika a gyoravirányairól esik szó! Ez a terület az Üllői k út, a Nagykörút, a Dunapart és a Kájvte tér által határolt — legsötétebb Ferencváros... Szó lesz alább arról is, hogy mikor a főváros külső kerületei annyira rendezetlenek, horribilis költséget szánnak az új Nemzeti Színház felépítésére, az Erzsébet tér letarolására, egész lélektömbök kiirtására, az idő előtt lerombolt régi Nemzeti Színház helyére. Pedig a nálunk sokkal gazdagabb Franciaországban, a Moliéreig visszanyúló régi színház több száz évig is megtette a szolgálatot. Nekünk, az aránylag kicsiny és Szegény országnak és nemzetnek, már a világháború előtt is kezdett derogálni a régi, szerény méret és az ősi tiszta hely. És ez a derogálás ismétlődik ma! Mit szóljunk az újra szárnyrakolt színházépítő tervekről ma, mikor sokkal kisebbek és sokkal koldusabakká lettünk? Mit szóljunk például mi, elesett ferencvárosiak a belvárosi nagyzoláshoz, mikor a mi részünkre nem jutott sem egyetlen sétatér a felnőttek, sem egy tenyérnyi játszóhely a gyermekvilág számára!? Mit szóljunk mi, akiknek városrésze kilométerek hosszában simul a fejedelmi Duna azonos, tündöklő vonalához, de a parti részben olyan forma a részesedésünk, mint Fiuméban az Adriához volt? Amott a Dalmátvonal, itt a dunaparti teherpályaudvar, közraktár, elevátor.. Mindössze háromszáz méternyi aszfaltos sétaút a mienk a Ferenc József-hídtól lefelé, s a mienk mögötte végigszerénykedő gyepszegélyke is, négy méter szélességben. Ezen a gyepcsíkon egy „fasor“ (pár öregebb akác) ad árnyékot, ha hiányzik róla a virág vagy bokorféle, amely némi szerény díszt és hangulatot kölcsönözne. Ez a Ferencvárosnak egyetlen sétahelye. Számszerűit hat, mond és írd hat padot kapott Ferencváros ebben az egész övezetben. Kiállítás, stílus és kor tekintetében igen találó erre a hat padra a ferencvárosi keserű humor, hogy azoknak Radetzky marsall kadétkorából lehet a származása ... Statisztikailag szólva, ez azt jelenti, hogy a Ferencvárosnak több mint 90.000 lakosából — minden 15.000 lejekre esik egy pad! És tessék most a Duna felső vonalán elhúzódó tündéri és fényűzéses rakpartjára gondolni, a főváros szívétől a Margit hídig, sőt azonfelül a Margitszigettől átellenben levő díszparkokra. Ezzel a fényűzéssel szemben mostohagyerek a Ferencváros A felső Dunapart délibábjával szemben nekünk a Mátyás ucca jut! Ez beletorkollik a Közraktár uccába, amelyen a teherforgalom állandóan csörömpöl és dörömböl föl is, alá is és lesik Duna felé. Személyautóknak is szapora vágtatása mindezen irányokban. Hát bizony itt óvatos legyen a beteges, a gyöngélkedő ember is, meg a gyerekkocsit tologató jótét lélek is, mikor az agy, vagy a fiatal tüdőt egy kiss friss levegőért a dunaparti gyepsáv mellé akarja juttatni, még jó időben is. Hát még télen, ha síkos a kocsiút, ha hatharmat lepi, ha darát vagy havat szitál rá az időjárás. Akkor mi lesz az átkeléssel? Hát az lesz egyszerűen, hogy vissza kell fordulni a Mátyás utca végén, mert a kocsiutat ugyan el nem tisztítják az átjáró kis helyen, be se hintik homokkal a világ kincséért sem. Ki is kívánhat ilyet, mikor a ló élesre van patkólva, az autó gumijának meg oda se az ilyen. Ilyen a Ferencváros a „fürdővárossá" előlépett világvárosban. Pad, mint mondom, 15.000 emberre jut •megy. De ezen lehet segíteni. Tavasszal, nyáron, ősszel végig lehet ülni a rakpart köveit. Ámde látványnak is, lényegnek is elég balkánja? ez! Sebaj! De az istenért, hátha meglátja az idegen szem? Ne méltóztassék nyugtalankodni, kérem- Balkáni szomszédok fehérhajói kötnek itt ki és hát egy kis „otthoni“ részlet és hangulat csak kellemes lehet nekik a világhírű fürdővárosban! Hátat fordítván a nemkívánatos részleteknek, ahol sivárság és kő és kő mindenütt, tekintetünk az út vidámabb vonalára kívánkozik, a Horthy Miklós-lód felé! Igenis, vidámabb volna ez, ha a dunai teherpályaudvar legkezdetén ki nem kandikálna a vasrács mögül két szeméthalom. Ez és ennek a nagy mérete fájdítja a szemet, mert hogy inkább virágos vonal kikandikálását várná az ember, a raktárépületek mögül. Érdemes volna bárki részére egy kis séta ezen az úton, innen kezdődően föl az Elevátorig. Látható itt sok minden, ami egy főváros belső övezetében elképesztő és elképzelhetetlen! Az út jobboldali vonalán a kőkerítés alján kiütközik az útszéli fű, gyep és giz-gaz. Odább a kerítés egy kiugró sarkában mélyedés húzódik és ennek az innenső része is szemétlerakódóul szolgál. A halommagasságokról ítélve, már régi idők óta tárolják itt a házi és egyéb söpredéket. Olyan Buján díszlenek itt a gyomnövények s nem kevésbé virul ez a szonyorú „v’irány“ az út átellenes oldalán a Kapisztrán uccától a Bakáts uccáig a kerítések tövében! A Bakáts főpapról elnevezett uccával párhuzamban befelé vagyon a Kapisztrán Jánosról elnevezett ucca. Mindössze 153 méternyi, de látnivaló azért van rajta! A gyalogjárón a kerítéshez támaszkodik két óriás deszkahomtár. Ebbe gyűjtik a kocsiút hulladékát. Magyarán ez a trágyadomb. Folyik belőle a sárga lé, s az illata gyilkos. Vájjon mit szól az idegen, ha „forgása“ közben a fürdővárosnak erre a részére érkezik? M. K. A német áfium ellen való orvosság A németség egyik szellemóriása, Goethe mondotta a következőket: „Egy nemzetnek csak az jó, amit saját magvából és saját közszükségletéből támad más nemzet majmolása nélkül; mert ami egy népnek bizonyos korfokon jótékony táplálék lehet, egymásnak talán méreg. Minden kísérlet valamely külföldi újítás bevezetésére, melynek szüksége nem gyökerezik a saját nemzetünk mély magvában, balgaság s mindenféle szándékos forradalom sikertelen, mert nincs vele az Isten, ki visszahúzódik az ilyen kontárkodástól.“ (Goethe Eckermannhoz 1824 I. 4) Hát hogyha a mi német totalitásos és parancsuralmi rendszert imádó nyilasaink ügyei vannak telve a nagynémet szellem csodálatával, akkor vegyék figyelembe a legnagyobb német szelemóriás bölcs intelmét ,és józan megállapításait és kisded játékaikkal hagyjanak föl... Annyival inkább, mert a „nyugati eszme“ átültetése a germán imperializmus útját egyengeti ma nálunk. Hiszen mindenki tud már a nagynémet izgatásoknak, nem egyszer német félhivatalos újságokban, propagandafüzetekben is megnyilvánuló terjedéséről és arról a nyugati, népeken s a bakonyi, tolnabaranyai német anyanyelvű polgártársaink körében folyó tervszerű, céltudatos munkáról, melynek célja a világon élő németeket a népközösség — Volksgemeinschaft — gondolatában egyesíteni és a Kis- Ausztria bekebelezése, elnyerése után a nagynémet határt kiterjeszteni egyelőre a Balaton taváig. Ezek a nagynémet újságcikkek, propagandafüzetek — mint Kogutovitz Károly, a tudós egyetemi professzor mondja: „Dunántúlról, Nyugat-Magyarországról, a Bakonyról, Tolnáról, Baranyáról badar képtelenségeket, gyűlölködő állításokat tartalmaznak“. Mint Parragi György megdöbbentő, az alvókat fölrázó, az illetékeseket figyelmeztető tanulmányában olvashatjuk („Veszélyben a Dunántúl“). Ewald Baute földrajztudós a Német Birodalmat a Rábáig terjeszti ki százezrek által olvasott művében, Benno Graf, az Ostraum (Berlintől—Bagdadig) fanatikusa azt írja: A német határ a Balaton mellett fekszik... A „Zeitgemässes Mitteleuropa“ című térkép az egész Dunántúlt elnyeleli a nagynémet birodalommal föl egészen és Budáig. S mindezek a szörnyű elméletek, a tudomány mezébe öltöztetett hazugságok, rágalmak, könyvek, füzetek szabadon terjesztetnek s elkábítják, megmérgezik a hazai csekélyszámú s jóindulatú német kisebbség lelkületét. És „a berlini szellemben dolgozó és a horogkeresztért lelkesedő hazai kisebbségi vezetők“ között helyett foglal Huss debreceni egyetemi professzor Isi „Berlini szellem“, „horogkereszt“ és „ debreceni egyetemi katedra! Vidéki ingatlantulajdonos, kinek Kölcsö Kiszitzre um szisze, írjon Bruckner Imrénnének Budapest, VII., Miksa utca 15. szám. Mi itt a teendő? "„Akkor erős csak a magyar, ha összefog s egyet akar“ — mondja a költő. Azért hát állami és társadalom, kormány és országgyűlés, a magyar sajtó és minden ember, aki ember és magyar, fogjon össze és csapjon le az izgatókra, vessen véget a nagynémet propaganda-könyvek, füzetek beáradásának, mert különben elpusztulunk, elveszünk, „mint oldott kéve széthull nemzetünk !“ Mert amilyen csodálattal, bizakodással és remegő reménységgel figyeljük a Szabadság főszerkesztőjének, Bajcsy-Zsilinszky Endrének a német veszedelem ellen való titáni küzdelmét, éppoly elszomorító jelenségek, hogy a magyar közéletben, ennek irányító, vezető sajtóorgánumaiban úgyszólván egyesegyedül harcol fáradhatatlanul a nyugatról jövő újpogányság ellen... JÁNOSSY GÁBOR -------- Immimim Szendy Károly három esztemteje Három év nem jubileumi szám, de a polgármester díszes pozíciójában eltörött három esztendő mégis alkalmat ad különböző eredmények mérlegelésére. Mikor most három éve, decemberben Wolff Károly Szendy Károlyt jelölte ki Sipőcz utódául, mindenki rejtett csodálkozással kísérte ezt az elhatározást. Azt mondták: Szendy kitűnő közigazgatási ember, aki a kultúra és közegészségügy terén vitathatatlanul megmutatta erejét — de fog-e érteni a közgazdasági problémákhoz? Hát a válasz itt van! Minden különösebb zaj nélkül, de maguknak az eredményeknek kétségtelen nyomatékával előttünk van egész seregalkotás, amely részint előbbre viszi a fővárost, részint átalakítja és szépíti Budapest képét. A főváros utcái és terei, pompás Dunapartja egy-egy ecsetvonást kaptak Szendy Károly alkotóképességének palettájáról és szemünk láttára vált smaragd tündérkertté a lerombolt Tabán területe, kezd megszabadulni a Dunapart egy csomó rendetlenségnek, baraknak a zavaró vonalaitól, kezd kiformálódni a ligetek képe s éppen most kezdenek jóvátenni egy súlyos mulasztást, a Bazilika körüli tér rendezésével. A Madárh-sugárút megnyitása is ennek a három évnek a gyümölcse, pedig már 20 esztendeje elhatározták, de Szendy munkája kellett, hogy merészen, tettektől előrepirsacsolva, Budapest új levegővonalat vágjon a legcsúnyább gettón keresztül s tér, forma, szépség és imponáló arány tegye Budapestet még világvárosiasabbá. A nagy vonalak mellett szinte eltűnnek a kisebb alkotások, pedig ezek is jelentékenyek, sok szenvedést gyógyítanak és kultúrát terjesztenek. Ilyen az Új Szent János új nőgyógyászati osztálya, a budai leánygimnázium megvalósítása s a háború ottmaradt rossz emlékének, a barakvárosok szomorú foltjának eltüntetése, amelyek mind szintén egy-egy mozaikdarabjai a polgármester munkájának. Az eltelt faáram év csupa haladás és eredmény. Ezek mellett szinte kis jelentőségűek a pénzügyi nehézségek, amelyeket azonban a főváros belátó segítése éppen most próbál áthidalni. Ha ez a tempó marad meg az alkotások terén, 22 év múlva a polgármester szolgálatának negyedszázados jubilémánál itt egy még szebb, még hatalmasabb, még virágzóbb magyar főváros fog bennünket és az idegeneket gyönyörködtetni. Nagyon derekas volt az első három esztendő! 1ákosszentmihályon, villamosállomásnál, 3 szoba, konyha, spejz, fürdőszoba, cselédszoba, nyitott és üvegezett veranda, külön épületben házmesterlakás, W. C.,ásított telek, villany és házi vízvezeték. Cím a kiadott'valah 8’? s ..Szebb jövőt:“ Ez az a kívánság, akiért ma annyira imádkozunk, csak akkor lehet boldog valósággá, ha érte minden erőnkkel harcolunk. A szebb jövő valóra váltásit nem elegendő annak nagyreményű zálogára, a most növekedő nemzedékre bízni, hanem azt már ma meg kell alapoznia a magyar s*nőknek. Legfontosabb teendőnk éppen ennek a most növekedő »fiú magyarságnak, gyermekeinknek a jövőre, az életre készül* __ heténél biztosítani, hogy minden gyermek képességeinek és készségének megfelelő pályára kerühessen. Biztosítani kell tehát gyermekeink részére ezt az anyagi alapot, mely tovább tanulhatásukat lehetővé ||§§ teszi Ennek legkönnyebb módja az, ha a gyermekei jövőjét szivén viselő szülő tanulmányi segélyhiz köt § A MAGYAR ÉLET ÉS JÁRADÉK BIZTOSÍTÓ INTÉZETNÉL 1 «hol fi-jél a legnagyobb szeretett-l iézik. A tanóalunyiságéyiztosítiónak 1-Izéterről mintén érdek. fa lödének készséggel ad felvilágosítás! a Kanyar Élet és Járadék Biztosító falétel m. sz. Budapest, Virág Andrássy és S.